Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-04-22 / 16. szám

NAGYBANYA 1909. április 22. 4 állami elemi iskolai tanítóknak és Pap Gyuláné óvónőnek, kifejtett eddigi buzgó munkásságuk és hazafias működésűk fölött elismerését fejezte ki. Uj főigazgató, őfelsége a király Ratkovszki Pál szatmári kanonok, kir. kath. igazgató­nak, jelenlegi állomáshelyén való meghagyása mellett a VI. fizetési osztályba sorozott főigaz­gatói czimet és jelleget adományozta. Esküvők. Lélekemelő családi ünnepély tör­tént f. hó 15 én Papp Endre nagybányai bánva- felőr házánál. Ekkor tartották két szép, bájos leányának esküvőjét. Maliid leányát Nyikila János kereszthegyi bánya-altiszt, AÍoiza leányát Krusniczky Ernő bozovicsi bánya-altiszt vezette oltárhoz. A gyönyörű családi ünnepen mint tanuk részt vettek Bertalan Miklós, Malyasovszky Márton, Kiss Béla és Somkereky Antal. Esküvő után a menyasszonyi háznál gazdag lakoma volt, amelyen Szőke Béla h. plébános a fiatal házasokat, Bónis István pedig az örömszülőket köszöntötte fel. Fegyelmi ügyek a vármegyénél. Szatmár- vármegye fegyelmi választmánya folyó hó 14-én dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tartott s több fegyelmi ügyet intézett el. A vá­lasztmány Bay Miklós szinérváraljai főszolga­bírót a tőispán által tartott hivalalvizsgálat al­kalmával tapasztalt mulasztások miatt 300 K pénzbüntetésre, Trost István járási Írnokot ugyanezért 100 K pénzbüntetésre ítélte. Majos Győző felfüggesztett nagykárolyi járási Írnokot okmánybélyegek kezelése körüli szabálytalan­ságért 300 K pénzbüntetésre ilélte. Utóbbit hi­vatalába visszahelyezték A Teleki társaság április havi rendes fel­olvasó ülése a végleges megállapodás szerint elmarad s igv a legközelebbi ülés csak május második vasárnapján lesz. Miután ekkor van a társaság évi közgyűlése is, az elnökség mindent elkövet, hogy a matiné fényét és nívóját emelje. A közgyűlésen tagsági helyeket is fognak be­tölteni. A májusi ülés után jön a nyári szünet s a társaság csak szeptember havában kezdi meg majd újra működését. Lehetséges azonban — s ez igen helyes lenne, hogy a nyár folya­mán a szomszéd városokba és falvakba, igy különösen Koltóra rándulnak ki a tagok elő­adások megtartására. Nem kapunk katonaságot! Tudvalevő dolog, hogy a város memorandummal fordult a hon­védelmi miniszterhez, hogy Nagybányán egy közöshadseregbeli zászlóalj helyeztessék el állan­dóan. A honvédelmi miniszter áttette e kérvényt a közös hadügyminisztériumhoz, honnan most a főispán utján azon értesítés érkezett, hogy a város kérelme ez idő szerint »az odahelyezhető csapatok hiányában« nem teljesíthető, de a vá­ros kérelmét előjegyzésbe vették. — Ezt jó magyarán ugv hívják: nesze semmi, fogd meg jól! sors, mint valami martalócz, úgy leselkedik a boldog emberekre, ügy, ahogy én moal! A feleségem a második gyermekünkkel meg­betegedett. Az orvosok kijelentették, hogy lényeg­telen az egész baj. De az én mindenségem egyre gyöngébb lett, fogyott, hervadt, senki se tudta, mi a baja s egy szép nyári napon meghalt. Most már ki tudom mondani azt a szót is, hogy meghalt! De akkor és vagy fél évig az­után is, azt hittem, hogy megőrülök, mikor csak az eszembe is jutott, az a szörnyű szó. Meghalt? Hát ő is meghalhatott, aki maga volt az élet; hát az ő nagy, kék szeme becsukódha­tott úgy, hogy többé fel se nyissa sohasem! Irtózatos fájdalmat álltam ki, mikor elvesz­tettem, de azt hittem, hogy a két kicsikém még megment valamit számomra az élet gyönyörű­ségéből. S egyszerre csak itt hagytak ők is mind a ketten. Elmentek az édes anyjuk után. És én ott maradtam a szétrombolt oltár előtt, nyomorulttá téve, kirabolva mindenemből. Vagy félévig nem volt a napnak olyan órája, hogy öngyilkosságra ne gondoltam volna. Lassankint aztán a bosszú gondolatában leltem vigasztalást. Kiraboltak jog nélkül, ok nélkül, hát én is igy fogok csinálni másokkal. Ha kö­zönséges, műveletlen ember leltem volna, hát vad vérszomjjal pusztítottam volna el minden gazdagságot és minden életet, de igy raffinált, aljas gondolat kergetett, a rablóhadjáratba : ra­bold et a becsületeket, ezzel teszed nyomorul­takká az embereket! És azóta felcsaptam ilyen rablónak S csak akkor érzem magam jól, ha valakit tönkretet­tem. De csak boldog családokba török be, ahol van mit rombadönteni. S néha őrült vágy fog el, hogy egy egész sereget szervezzek, melynek nem A magyarláposi vasút. A magyarláposi vasul előmunkálatai javában folynak. A vasúti nyom­jelzési Czinner és Révész mérnökök vezetése alatt egész mérnöki kirendeltség végzi s azzal már Kápolnokmonostorig haladtak. Remélik, hogy a nyomjelzési munkálatokkal néhány hét alatt elkészülnek s akkor nyomban hozzákezde nek a részletes tervek kidolgozásához. Érthető dolog, hogy az érdekelt községek a legnagyobb érdeklődéssel kisérik e munkálatokat, melyek igen régi s egy nagy vidék közgazdasági érdekeit a Iegvitálisabban érintő óhajokat vannak hivatva valóra váltani. Hirtelen halál Hirsch Náthán nagysomkuli birtokos neje szül. Rosenfeld Teréz neje, Farkas Lipót fakereskedő látogatására városunkba ér­kezett f. hó 17-én. Az estét a legjobb hangu­latban családja körében töltötte, másnap haj­nalban azonban hirtelen szivszélhüdésben meg­halt. A boldogul than dr. Barna Samu ügyvéd szintén anyósát gyászolja. Fontos betegeknek! Méltó feltűnést kelt és nagyban hódit a bel- és külföldi tudományos és orvosi szakkörökben egy uj gyógymód, amelyre mi magyarok annál nagyobb megelégedéssel te­kinthetünk, mert ezen uj irányú gyógymódnak szellemi alkotója magyar ember. Ez a gyógymód a vergyógyitás (Hemopatia), mely a modern ke­zelési rendszertől eltérően, sőt több krónikus be­tegségben azzal teljesen ellentétes felfogásból kiindulva gyógyít és bámulatos eredménynyel gyógyított számtalanszor oly esetben, mikor a modern orvosi tudomány már leszámolt a beteg életével. A hemopatianak vannak olyan igen sok betegei, kik évekkel ezelőtt asthma-, szív-, gyo­mor- és agybajuk miatt igen nagynevű orvosok­tól fel lettek adva, ma pedig bajukból kigyó­gyulva zavartalan egészségben élnek. Ezen gyógy­mód megalapítója dr. Kovács I. fővárosi orvos, akinek Budapest, V., Váczi-körut 18. szám alatt ; levő hemopatiai rendelő intézetére felhívjuk • mindazon betegek figyelmét, kik valamely régi, nehéz betegségben szenvednek és mai napig ba­juk ellen enyhülést és gyógyulást nem nyerhet­tek. A hemopatia mindig szép sikerrel gyógyítja a betegeket és ez okból jobban ajánlható, mint : bármely fürdőhely, de amellett hasonlíthatatlanul I olcsóbb és nem jár időveszteséggel. Különösen i feltűnnek a hemopatia eredményei asthma, szív- i bántalmaknál és neurastheniánál, amely bajok, az eddigi 20 évi tapasztalatokra támaszkodva, majdnem minden esetben gyökeresen ki lesznek gyógyítva. A hemopatiábau mellőzve lesznek nemcsak a chemiai és mérges orvosszerek, ha­nem kizárólagosan a természetnek kipróbált és évezredek óta jónak bizonyult gyógyeszközei lesznek alkalmazva. A kezelés kellemes, köny- nyen betartható és nem jár időmulasztássai. Közigazgatási bejárás. A Nagybánya—Kő­volna más feladata, min! kiirtani a családi bol­dogságot. Ami a duvadnnk a vér, az nekem a sze­relem. Mámorba ejt és áldozattól áldozathoz kerget. A sors nem akart megtartani a becsüle­tes emberek közt, tönkretett igaztalanul, aljas módon, hát én is követem az ő példáját, Szét- dulom a családi boldogságot, ahol csak tehetem. Hogy legyen a földön mentül több nyomorult ember, olyan, aki elveszítette a legdrágábbját, olyan, aminő én vagyok! Eltépek minden virágot, amely az utamba kerül, nem kegyelmezek senkinek sem. Mert min­den boldog ember arcza az én nyomorúságomra emlékeztet. Harczolok a láthatatlan ellenség ellen, aki engem tönkretett. S azt hiszem, hogy neki oko­zok fájdalmat, mikor esztelen, vak gyűlölettel szerelmet hazudva pusztítok azok között, akiket ő boldognak akart látni. Csak lenne egy hadseregem, amely segítene ! De magam kevés vagyok!.Mert sok még a bol­dog ember. S ezek a sors kiválasztottjai, akiket ő nem pusztított el. Ezeket mind nekem kellene elpusztítani! Hirtelen lehajtott egy pohár pezsgőt és igy folytatta: — Nem is rossz dolog gazembernek lenni I Csak ne legyen az ember józan. Mámor kell hozzá! Ha józan vagyok úgy érzem, mintha össze kellene roskadni a bűnök súlya alatt. De mihely a mámor ködén át nézek, igazat adok magamnak. Jogom van olyannak lenni, aminő vagyok. Nem vétettem senkinek, jó, becsületes, tiszta voltam és mégis tönkrementem, hát hadd próbálok én is mindent tönkretenni, ami jó, be­csületes, tiszta , . . bánya-telepi gőzüzemű erdei iparvasut köziga- tási bejárását a kereskedelemügyi miniszter f. hó 21-ére tűzte ki. Ezt megelőzőleg a trassre- vizió megejtésére Köpcsdy Elemér miniszteri főmérnököt küldte ki. aki azt tegnap, folyó hó 20-án tartotta meg Bálint Imre erdőtanácsos és Grundböck István mérnök kíséretében. A trass- revisió alkalmával a benyújtott terveket a ki­vitelre teljesen alkalmasnak találták. A ma, szer­dán tartott bizottság az engedélyezési feltétele­ket, továbbá az üzem és forgalmi terveket meg­állapította. Ezen bizottság tagjai voltak: Dr. Ország Elemér miniszteri titkár, Köpesdy Ele­mér miniszteri főmérnök, Garády Béla vasúti és hajózási főfelügyelő; a földművelésügyi mi­nisztérium részéről a folyammérnöki hivatal főnöke, a máv. részéről Ulhrik üzletvezető, Hollós Oszkár igazgató, Szaímár vármegye ré­széről Lichtschein főmérnök, Péchy István fő­jegyző, Domokos Ferencz főszolgabíró és az érdekelt községek jegyzői. Az iparvasut terveit és trassirozását Grundböck István városi mér­nök készítette. A miniszter kéviselője a meg­szerzett területeken az építés megkezdését enge­délyezte. Megdöbbentő számok. Szatmárvármegye al- ispáni hivatala ez év első negyedében, tehát három hónap alatt ezer Amerikába szóló útle­velet adott ki. Női szabászati tanfolyam. Bányay István­ná, kinek a fővárosban a legkitűnőbb hírnév­nek örvendő szabászati iskolája van s ki a leg­előkelőbb családok leányait számíthatja tanít­ványai közé, ez év junius és julius havában női szabászati taufolyamot rendez városunkban, mely tanfolyamon a legelegánsabb női ruhák, különösen a most divatban levő princzess-ruhák szabása és varrása könnyen elsajátítható, úgy, hogy a tanfolyam hallgatói, már a tanfolyam alatt is maguk varrhatják meg ruháikat a tan­folyam vezetőjének útmutatása s ellenőrzése melleit. A tanórák délelőtt 9—1 óráig tartanak s tandíj a két hóra 60 korona. Mivel a tan­folyamra csak korlátolt számban vesznek föl növendékeket, jelentkezni előzőleg lehet- Kouá'Cs' Gyula könyvkereskedő üzletében, továbbá Ma- rosfy Dezsőné vagy Ováry Frigyesné úrasszo­nyoknál. E ritka alkalomra felhívjuk hölgy­közönségünk figyelmét s a tanfolyamot, melyre már régóta égető szükség van, a magunk ré­széről is legmelegebben ajálnjuk szives támo­gatásukba. A mátészalkai titokzatos gyilkosság. Orszá­gos érdeklődés kiséri azt a szenzácziós gyilkos­ságot, mely Mátészalkán történt a napokban. Mint már említettük, Bordás Demeter kémény­seprő mestert állítólag Sovány Dezső kir. al- járásbiró dulakodás közben megszurta, minek következtében Bordás nehány napi szenvedés után meghalt. A titokzatos ügyről most a kö­vetkező részleteket jelentik: A mátészalkai vé­res titok sötétsége még ma sincsen föideritve. Sovány csak félesztendő óta van Mátészalkán, ahol csak ritkán fordult meg társaságban. Az eset, aineiylyel az albirót vádolják, a szemtanuk elbeszélőre szerint a következőkép történt: Múlt vasárnap este 10 órakor Sovány Dezső beiért a Korona-vendéglőbe, ahol félliter bort és egy üveg savanyuvizet ivott. Már akkor sem volt teljesen józan. Fizetés után elment és az utczán talál­kozott Jakab Sándor kéményseprő leányával, aki egy asszonnyal ment. Az albiró útját állotta a leánynak és enyelegni kezdett vele, mire a leány beszaladt atyja házába. Az albiró utána ment és benyitott abba a szobába, melyet a tűz­oltó zenekar bérelt Jakab&któl s amelyben ak­kor is gyakorlatoztak. Ott volt Bordás Demeter kéményseprő is, aki rászólt az albiróra: — idegeneknek tilos a bejövetel! A biró visszafelelt: Pimasz ember! Majd otthagyta a társaságot és bement Jakabékhoz, ahol a házigazdával borozott. Egy óra körül éj­fél után Bordás beszólt Jakab Sándorhoz : — Miért nem dobják ki már azt a részeg disznót ? Kevéssel utóbb az albiró elment. Jakab egész a kapuig kisérte ki vendégét, de nemsokára Sovány visszajött és kihívta a kéményseprőt. Bordás kiment az utczára, ahol a biró mellbe vágta. A kéményseprő erre földre terítette az al- birót és dulakodás közben hangosan segítségért kiáltott:

Next

/
Thumbnails
Contents