Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-04-15 / 15. szám

1909. április 15. NAGYBÁNYA 3 elmélkedésre késztette őt. S ha sokan fogunk elmélkedni s az élet mibenlétét nem felszínes­ségre, külsőségekre alapítjuk, hanem igyekszünk annak egy kis szint, tartalmat, melegséget adni, akkor a legközelebbi post festa elmélkedésünk nem őszi, levélhullásos hangulatból fog ki­sarjadni, hanem vig lesz és diadalmas, tavaszról, napsugárról szóló, az életet dicsőítő irás. A köpenyeg. — Politikai divatczikk. — Megbízhatatlan éghajlatunk minden gonosz szeszélyét az április képviseli. Mikor a paszát- szelek melódiátlan wagneri muzsikája végig si­vit hazánk rónáin és bérczein, az időjósok hisz­tériába esnek és a komoly meteorológiai intézet idegesen kapkod a prognózishoz. Ilyenkor nagy fontossága van a helyes öl­tözködésnek. Levetvén a téli kabátot, előáll a kérdés, mit öltsünk magunkra ? A felöltő, kivált a bő kényelmes angolfa­zon, nem rossz. De én a magam részéről a kö­penyeg mellett döntök. A köpenyeg az ős ember első, praktikus ruhadarabja és kétségtelen vonatkozásban áll a tógával, kaczagánnyal, mentével és palásttal. A köpenyeg már a történelemben, sőt a Bibliában tudott magának helyet szorítani. Jus­son eszünkbe József köpenyege. Mi lett volna a prűd semita ifjúból, ha a köpenyeg alul szaba­dulva, nem menekült volna Putifárné kéjsóvár karjaiból? Igen, abban a kritikus pillanatban a köpenyeg mentette meg József erényét és a zsidó nemzet sorsát a végromlástól. Minden jel arra enged következtetni, hogy a köpenyegé a jövő. Nem csupán azért, mert abba burkolódzhatunk a legkényesebben, s az­zal védekezhetünk legsikeresebben az ártó sze­lek ellen. A köpenyegnek ennél sokkal becsesebb, fontosabb tulajdonsága van. A köpenyeg az egyet­len ruhanemű, melyet kényelmesen, játszva, kön­nyű szerrel forgatni lehet. Kell-e magyaráznom a köpenyegforgatás megbecsülhetetlen előnyét a magán és nyilvános életben? Képzelhető-e diplomáciai siker, politi­kai eredmény, vagy karrier, köpenyegforgatás nélkül ? a Hodsa, »akik már tudják, majd elfogják mon­dani azoknak, akik még nem tudják.« * Kölcsön kér a Hodsa a szomszédjától egy kazánt és amikor már nem kellett neki, egy ki­csike kis kazánt tett még bele és úgy vitte vissza. Kérdi tőle a szomszédja, hogy mit keres benne az az edény. »Azt feleli rá Hodsa, hogy a nagy kazán szülte.« Megörül neki a szomszéd, és elfogadja. Egy pár nap múlva megint kéri a Hodsa a kazánt, jó darabig használja és mikor látja a gazdája, hogy nem hozzák vissza, elmegy érte a Hodsához. »Te életben légy, a kazánod meghalt,« mondja Hodsa. »Hát meghalhat egy kazán?« kérdi a szomszéd. »Ha elhitted, hogy szülni tud, azt is hidd el, hogy meghalni is ké­pes,« válaszolt Hodsa. * Fehérruhát mosott a Hodsa felesége és a kaftánt kiakaszlotta a kertre száradni. Éjféltáj­ban kiment a Hodsa és úgy látta, hogy valaki van a kertben. Kéri a feleségétől az ijját, nyilát. A felesége odaadja neki, keresztül lövi vele a kaftánt, aztán becsukja az ajtót és lefekszik. Reggelre kelve, látja, hogy a kaftánját lőtte ke­A köpenyeg czélirányos forgatása szerez az államférfiunak súlyt, jelentőséget és érdem- rendendeket. A köpenyegforgatás művészete a leghasznosabb iparművészet. Nézetem szerint az államnak kötelessége volna gondoskodni, hogy ennek a művészetnek tanszéket állítsanak az egyetemen. (Micsoda első­rangú tanári kart lehetne összeállítani pártközi alapon!) Mert ne tessék ám hinni, hogy a köpenyeg­forgatás valami egyszerű, kényelmes foglalkozás. Az öntudatos köpenyegforgatónak provi- dencziális tájékozottsággal kell bírnia. Tudnia kell, mikor, merre és milyen arányokban forgassa a köpenyeget. Hajszálmérleggel kell ellenőriznie az eshetőségeket, különben könnyen megeshetik, hogy visszafelé sül el a köpeny. Vegyük csak a bankkérdést. Ezidő szerint például négy kombi- náczió fujdogál: közös, önálló, kartell és állami bank. Melyik kombináczió felé forgassuk a kö­penyeget, nehogy az ellenkező áramlat szele el­sodorjon ? Kétségbeejtően súlyos kérdés, mely arra utalja a szereplőket, hogy résen legyenek. En garde, mint a párbajozó urak, kezükben a kö­penyeg csücskével. Mert a politikai szelek iránya megbízhatat­lanabb, mint a böjti szeleké. Jaj annak a köpenyegforgatónak, ki elkésik, vagy hibásan forgatja a köpenyeget. Az ilyen ember kiesik a szereplésből és kénytelen jobb hiján Kátó köpenyét ölteni magára. Mint ilyen aztán döröghet és szavalhat az elvek tántorit- hatatlanságáról, a meggyőződés szentségéről stb. Mit ér vele? Ezek a melódiák már a verklibe szorultak és lekerültek a miveit csalá­dok asztaláról. Ez igy van! Tessék csak jól körülnézni a közélet összes vonalain, A siker oroszlánrésze a professzionátus köpenyegforgatóké. Övék a hata­lom, a dicsőség most. Vájjon mindörökké? Az a konjunktúráktól függ. Azért mitsem ajánlhatok melegebben, mint­hogy mindenki idejekorán beszerezze a maga czéljaira alkalmas köpenyegét. Soha nagyobb szükség nem volt reá, mint éppen ebben az áprilisi hónapban, mikor a politikai szelek kuszán, zavartan, kiszámíthatatlanul kezdenek süvíteni a vidéki kaszinók társalgóiban. resztül az ijjával. »Hála neked óh Allah — szól a Hodsa — ha benne lettem volna, még meg­haltam volna.« * Három font húst vesz egyszer a Hodsa és odaadja a feleségének, hogy főzze meg. Az asz- szony megfőzi és azon mód meg is eszi. Este­felé jön a Hodsa és mondja az asszonynak, hogy adja elő a húst, had egyék meg. A asszony azzal hozakodik elő, hogy megette a macska. Fogja a Hodsa a macskát, megméri és látja, hogy csak három fontot nyom egészben. »Oh te hazug asszony, — mondja feleségének — ha ez a macs­ka, hol a hús? Ha pedig ez a hús, hol a macska?« Vizet mért egyszer a Hodsa és amint bele néz a kútba, a holdvilágot pillantja meg benne. »A kútba esett a hold« — kiáltja, horgot, köte­let hoz és lebocsátja a vízbe. Addig erőlködik, mig a horog bele akad egy kőbe, a kötél elsza­kad, ő pedig hanyatt vágódik a földön. De ime, ahogy az égre esik a pillantása, meglátja oda­fent a holdat. »Aldassék Allah — kiált fel örö­mében, sokat fáradoztam, de helyére is került a hold.« Ebben az általános bizonytalanságban biz­tosan csak köpenyegünkre számíthatunk, vala­mint a rossz katona a lovára. Aki elkésik, annál előáll az a vigasztalan állapot, melyet a magyar ember igy fejez ki: eső után köpenyeg! Azért tehát minden rendű és rangú, szerepléstől viszketős urak és urfiak, utalok a költő szavaira: Itt a köpeny, forgassátok, Józan észszel, okosan. Lucián. HÍREK. Április 15, Személyi hírek. Mangu Béla vármegyei t. b. fő­jegyző hivatalos ügyben pár napot városunkban töltött. — Héder János Máramaros vármegye megbízásából, a helybeli gyümölcsértékesitő részvénytársaság ügykeze­lésének tanulmányozására városunkba érkezett. — Jégh Károly balázsfalvi kir. jegyző a húsvéti ünnepekre haza érkezett. — Dr. Almer Sándor budapesti kórházi orvos az ünnepeket itthon töltötte. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Kiss Gáborné szül. Fodor Etelka polgári iskolai tanítónőt Újpestre helyezte át. Eljegyzés. Sipeki Balázs Béla szatmári tör­vényszéki tisztviselő eljegyezte Rónai Géza vá­rosi közgyám kedves leányát: Mariskát, Szieber Ede Esküvő. Dr. Lacheta Brúnó szatmári orvos, Lacheta János volt alsófernezelyi kohóhivatali főnök, nyug. főbányatanácsos fia folyó hó 20-án tartja esküvőjét Boros Jolánnal, Aranyos- Megyesen. Április ll-én ünnepeltük meg a 48-as tör­vények szentesítésének évfordulóját, mely éppen husvét első napjára esett s igy meglehetősen észrevétlenül suhant el felettünk. Csupán né­hány középületen lobogó nemzeti zászló jelezte, hogy nemzeti ünnepünk van. Az iskolákban a húsvéti szünetet követő napok egyikén emlé­keznek meg a nap jelentőségéről. A jkassai tankerületnek, a ______________melyhez a nagybányai fő­gimnázium is tartozik, érdemekben dús, nyu­galmazott főigazgatója, Szieber Ede hosszas szen­vedés után folyó hó 5-én elhunyt. A városunk­ban is előnyösen ismert jeles képzettségű pe­dagógusnak életrajzi adatait a kővetkezőkben adjuk: Szieber Ede 1835 szeptember 30-án szü­letett Lőcsén. Középiskolai tanulmányait Kassán végezte, majd egyetemi tanulmányokra Bécsbe ment, hol a történelmi, földrajzi s a filozófiai tudományokat halgatta négy éven át. 1858. november 3-án az ungvári kir. kath. főgimná­zium helyettes tanára lett, hol egy évi működés után rendes tanárrá léptette elő a bécsi császári minisztérium. 1867. julius hó 22-én az eperjesi főgimnázium igazgatója lett, honnan 1870. április 16-án szülővárosába, a lőcsei főgimnáziumhoz került igazgatónak. 1872-ben saját kérelmére hasonló minőségben Ungvárra helyeztetett át. Mint mindenütt, itt is az organizálásban kereste lelke vágyainak megvalósulását. A főgimnázium­ban megalapította az ének és zenekart, a tör­ténelmi múzeumot s hogy a modern haladástól se legyenek elzárva fiaink, bevezette a gyors­írás tanítását s megalapította a főgimnáziumnak ma már országosan ismert gyorsirókörét. A pedagóguson kívül a közélet minden ügye iránt érdeklődő munkás ember is megnyilatkozott benne. Elnöke lett a kaszinónak, tagja á város és a vármegye bizottságainak s a közművelő­dési körnek. Mint ungvári gimn. igazgató 1885- ben érte meg tanári működésének 25 évi jubi­leumát, mely alkalommal oly ünneplésben volt része, minő lelkesedésből, szeretetből, becsület­ből kevés kiváló embernek jut osztályrészül. Ugyanez évben Ő felsége is méltányolta munkás életét s a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A király kegye működésének elis­meréseként 1886. január 16 án a beszterczebá- nyai tankerület főigazgatójává nevezte ki, hon­nan egy évi szolgálata után saját kérelmére a Sirolin Eme!:- az étvágyat és a testsúlyt, -megszűrt* ícG a feöhOgíst, váladékot, éjiéi! Izzadáít. Illdö|st8|séggk, hírűtek, számár* köhögés, sfcrefniozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindeßkOf „Roefos“ ereilen esamagct&ss. F. SSaátasHa-ILa & C®. Ba®«3 (Srijs) ßß** ' Kapható orvosi rendeletre a gyAgynattfclte tara. — Ata Ovwenklnt taron«.

Next

/
Thumbnails
Contents