Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-04-01 / 13. szám
1909. április 1. NAGYBÁNYA 5 madarak tenyésztését olyan föltűnő sikerrel bemutatni a közönségnek, mint ahogy azt szeretnék és mint ahogy különben lehetne. Mikor a városi mükertben elhelyezett fé- szekoduinkat október hó közepén átvizsgáltam az á. v. e. alelnökével, Sxakáot Ö. tanár úrral, a tapasztalat ismét arról győzött meg, hogy a kitett fészekodu ellenőrzés és kezelés nélkül verébtenyésztők lennének. Pontos jegyzéket vezetünk itt a számokkal jelölt mesterséges odúk lakóiról s azt már örömmel láttuk, hogy amelyikből a verébfészket a tojásokkal együtt kidobtuk: több esetben utánna hasznos madárka foglalta el s költött benne. A verebeket tehát nemcsak az odúkból kell kilakatoltatni, tojásaikat elpusztítani, hanem ahol nagyobb csapatba verődnek, ott söréttel tömegesen irtani is szükséges. Megint Herman Ottó Ítéletét czitálom: »Nem marad más hátra, mint a sörétezés, mert különben czingék helyett verebet tenyésztünk.« Végezzék a verébirtást felnőtt, érett emberek. Iskolákban csak szűkszavúan, mérsékelt módon lehet szó a verébirtásról. Nem volna ugyanis helyes a tanulókat ebben az irányban serkenteni s az irtásra mintegy rászabadítani; nemcsak az állatkínzás bő alkalma s ellenőrizhetetlen volta miatt, hanem azért is mert a verébcsoportba verődő más madárkák (pipiske, sármány, czinke stb) is áldózatul esnének a kellő ismeret és vigyázat nélkül végzet irtásnak. Olyan végezze tehát, aki a czél tudatában se meggondolatlanságot, sem kínzást n^ra követ el, hanem kellő ismerettel s körültekintéssel bir. Ezt legjobban az állatvédő egylet tagjairól lehet föltenni s kívánni. Hogy egyes természetrajzok, iskolai olvasókönyvek még pártolólag szólnak a verébről: ennek az az oka, hogy eleddig nem volt tisztázva a verébügy. Tisztázta azonban a föntebb közölt ítélet; ne legyen tehát tovább ingadozásé kérdésben! Sok tapasztalat és megfigyelés után ki van a fejére mondva, hogy kártékony, nem érdemel hát védelmet. Udvaromban elégszer láttam, hogy mihelyt egy czinke vagy ökörszem kíváncsiságból bele- bujt a fészekoduba, a verebek ott termettek és lármás támadásaikkal elzavarták. A cinke ugyan nem fél a verébtől, de a folytonos, lármás bosszantásokat ő sem szereti. „Nyugtalanítja a veréb az etetőben is a czin- két O ugyan nem kedveli a madárkalácsot, de sokszor láttam, hogy az etetőben levő czinké- hez lámásan odacsapott s elriasztotta csak azért, hogy az se egyék. Ez a bosszantó tulajdonsága nagyon hasonlít a szénán fekvő kutya önzéséhez. Volt e tél elején egy gyönyörű vörösbegyem az udvarban. A vadszőlő bogyóit is eddegélte, csaknem egész nap az udvarban volt. Heteken át az egyik fészekoduban töltötte az éjeket. Alkonyaikor a szemem láttára surrant bele. A verebek sokszor molesztálták szegényt. Egyszer eltűnt. Többé nem jött. A verébnek kevés számú pártolói a hernyózó hasznát emlegetik. Állítólag 3 ezer hernyót is elhord egy hét alatt fiainak. Szőlő- és gyümölcstermelő gazdáink figyeljék csak jobban meg: a verébtől ez se tiszta haszon. Ennek a sviháknak ugyanis egyik legkekvesebb eledele a gyümölcsfák virágbimbója. Egy amerikai farmer megfigyelése szerint egy veréb a baraczk- fáról másfél perez alatt 19 virágot tépett le. Sok kárt tesz az almafán is! Szőlőben pedig azzal, hogy nagyon sok szemet megcsipked ' csak úgy válogatásból s duskálkodásával tízszer annyi szemet tesz tönkre, mint amennyit megeszik. Megcsipkedett szemekre ugyanis szívesen megy a darázs, sok egyéb rovar: természetesen nem a kár jóvátétele végett! Még egyszer visszamutatok arra a tűrhetetlen kártételére, hogy odulakó kiválóan hasznos madárkáinkat kizaklatja fészkükből. Amint a gyökérszálacskákat kezdi a cinke az odúba hordani: a verebek megszállják az odút, elmarják a czinkét. Öttxefoglalva : a veréb nem érdemel védelmet, irtani kell. Természetesen legjobb a tojásait pusztítani, mert igy a legcsekélyebb kínzást sem követjük el. Gtörgey T. írja, hogy Németország több vidékén mindkét verébfajt (t. i. a házit és mezeit) erősen irtják s mindenütt azt tapasztalták, hogy amily mértékben fogy a veréb, oly mértékben szaporodnak az igazán hasznos rovarevők, úgy az odulakók, mint a szabadon fészkelők. Kerekes József. A „Finum Csárdádban abonensek elfogadtatnak. Bejáró abonenseknek ebéd és vacsora egy hónapra 46 korona. Kihordó abonenseknek ebéd és vacsora 56 korona. Mindennap négy tál étel; csütörtökön, vasárnap és ünnepnapon öt tál étel. SZlBáCSflí: özv. Kenyeressyné. Szerkesztői üzenetek. Vértesfy Gyula urnák. A küldött nagybecsű dolgokat hálásan köszönjük. Bocsánat, hogy megtisztelő soraira fel. szerkesztőnk nagy elfoglaltsága miatt mind- ezideig nem válaszolhatott, de legközelebb levél megy. Az egész szerkesztőség legmelegebb üdvözletét küldi. — Érdeklődő Helyben. Húsvéti számunk a szokottnál nagyobb terjedelemben és pár százzal több példányban jelenik ineg. Ezúttal hirdetések csak hétfő délutánig vehetők fel. — A. E. Helyben. Még csak rövid ideig kérjük szives türelmét. Az érdekes dolgozat jönni fog. — N. Gy. Arad. A húsvéti számra legkésőbb hétfőn reggelig kérjük elküldeni. Legközelebb levél megy. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. A Kereszthegy oldalán levő 7 hold gyümölcsös, 1 hold szőlő, 372 hold erdő, feles használatra kiadatik, vagy egészben bérbeadó, esetleg eladó. Czim a kiadóhivatalban. Figyelem! Valódi angol bőrbulorok, a legfinomabb készítésben kizárólag kaphatók raktáron Oábor Márton kárpitos mesternél Hid utca 2. sz. (sarok bolt) hol legfinomabb selyem, plüss és egyéb huzatu garnitúrák, nagy ebédlő és kisebb divánok, fa- és vasbutorok kedvező fizetési feltételek mellett nagy választékban kaphatók. Úgyszintén e szakmába vágó áthúzásokat és javításokat is elfogadok. Tisztelettel Gábor ÜSv/'Cá.rton. kárpitos és diszitő. Lengyel Lajos Utóda Özv. Lengyel Lajosné i • // celluloidba, minden fogászati munkák elkészíttetnek, úgymint: fogak kaucsukba, egyes csapos fogak aranyba, arany hídmunkák, arany koronák. Minden e szakba vágó munkák jótállás mellett jutányos árban eszközöltetnek. Rendelő órák: Délelőtt 9 órától 12-ig. délután 2-től 6-ig. özv. Lengyel Lajosné. Nagybánya, Kispénzvcrő-u. 6. ,.6) Alapittafott 1886-ban. < 0 y- 9 ^ «T , CIPÉSZ-ÜZLETE I í Kupas Mihály A legmelegebben ajánljuk e kiváló jó hírnévnek örvendő, többszőr kitüntetett elsőrendű CIPÉSZ-ÜZLETET a megrendelő és vevőközönség szives figyelmébe, mely egyike Szalmármegve legnagyobb és legjobban felszerelt cipész-üzleteinek s ahol elsőrendű segédszemélyzettel a legváiogatottabb és kipróbált jé anyagokból kitűnő jé mnnka készül pontos kiszolgálás és szolid árak mellett. míéhüií Mi is iiiiMili, iiM sajti liszilisi k6SZ Cipőkből nasy raktárt tart dús választékban.-----------------í------------Kitűnő minőségű cipőkrémek és kenőcsök, valamint mindenféle gummisarkok és cipőfűzők nagy raktára. • Ér zékeny, valamint orlhopédikus lábakra teljes szakszerűséggel a legna- ■ ■■■■■■•■■■ ————--==--7 gyobb gond és figyelem fordittatik. m 'tik. « Több Ízben kitüntetve I 1
