Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-03-18 / 11. szám
4 NAGYBÁNYA 1909. márczius 18. a panaszra, azok csak a városok lehetnek, de ez meg más lapra tartozik. A második ily irányú fontos tervezet, mely az Ipartörvény revíziójával együtt a kereskedelemügyi minisztériumban készült, a vasárnapi és törvényes munkaszünet szabályozásáról intézkedik. Evvel részletesen foglalkoztunk lapunk hasábjain s most csak annyit említünk meg, hogy bár nem helyes és hibátlan munkálat, de hézagot pótló mindenesetre. A harmadik és a legnagyobb, mintegy az egésznek betetőzése, az egy egész codexet képező Ipartörvénytervezet. Óriási minden arányában ez az adat gyűjtemény és javaslat, melyen meglátszik, hogy hosszas és széleskörű tanulmányoknak leszürődött eredménye, egész ipari életünk reorganizácziója. Egy szocziálpoliti- kai törvény codáficatio. A javaslat minden pontján érezni, hogy az iparosok és kereskedők javát akarja szolgálni, az ő gazdasági érdekükben készült, nekik akar segítőtársuk lenni. A külföld példáin okul s a nemzeti sajátosságainkat szem előtt tartja. Védője, gyámolitója a kisiparnak, fejlesztője a nagytermelésnek. Összegezve a tényeket, megállapíthatjuk, kereskedelmi és ipari politikánk határozottan fejlődésben áll. E fejlődésnek eredményei s egyszersmind előmozdítói is az adóreformról, a vasárnapi és törvényes munkaszünetiül és az Ipartörvény revíziójáról szóló javaslatok. Lépés- ről-lépésre kisérik ezek az agrár politikai törvényeket s egyik sem fejlődhetik a másik rovására. Ennek eredménye az, hogy erős mező- gazdasági termelésünk ellátja nyersanyagokkal es terményekkel iparunkat és kereskedelmünket, ez viszont feldolgozva azokat, mint kidolgozott árukat vissza cseréli velük. Egy körfolyamat indul úgy tehát, amelyből mindkét osztálynak csak haszna van. Védvámok nélkül a Carey-íéle elmélet szép megvalósulása. Amig ily irányban haladunk, nem kell féltenünk sem kereskedelmünket vagy iparunkat, sem mezőgazdaságunkat. Mindezekből is nyilvánvaló, hogy kereskedőink s iparosaink csak a legnagyobb megnyugvással s bizalommal fogadhatják dr. Földes Béla kijelentéseit. HÍREK. Márczius 16. Személyi hir, Sinikó Géza pénzügyi titkár hivatalos ügyekben városunkban időzik. fiatal asszonyka. A villamoson mindig megszoktam nézni az úti társaimat. Ahogy a szemünk találkozott, valami homályos derengés kelt bennem. Ezeket a szemeket már láttam valahol. Ö is hosszan nézett reám és szinte láttam, hogy ö keres az emlékezetében valami pontot, amihez a személyemet köthetné. Oda ültem mellé. Egészen a füléhez hajoltam. — Ismer maga engem ? — Igen. — Tudtam, mert ezeket a szemeket már láttam valahol. — Akkor is a szemeimet üldözte. — Mondja meg, ki maga aszonyom ? — Nem lehet. Az életem legnagyobb szé- j gyene köt a maga emlékéhez. Nem akarom meg- j ismételni. Örülök, hogy nem emlékszik. De most már emlékeztem ám. Egy pillanat i alatt eszembe jutott, az egész szomorú história. A Gellérthegy, a zokogás, a bosszú, minden. Érett észszel most elégtételt adok neki. — Bocsásson meg, akkor bolond gyerek ember voltam. Elégtételt akarok önnek adni. Itt vagyok, rendelkezzék velem. Az asszony fölényesen mosolygott, felállt, egy hideg biczczentéssel köszöntött és ment ki. j Éu meg bambán, üres arczczal bámultam utána. Egyetlen érzés fogott el az egész utón. A szégyen érzete és a tudat, hogy nincs a világon olyan boszu, amit vissza ne lehetne boszulni. Az em- i bér gyilkos kegyetlenséggel marja a másikat, a másik meg öt, fáj mindkettőnek, tudjuk is, hogy gaz dolog, de gyilkolunk, mióta az első ember megölte a másodikat. Eszembe jutott, hogy milyen boldogtalan lett volna az a lány, ha én meg nem boszulom magamat. Egy szegény bohém felesége lenni, nem irigylendő dolog. Most megláttam az arczán a boldogságot, mert hiszen ilyen gőgös nem lehet csak igen boldog, vagy igen szerencsétlen ember, Szebenyei József. Kinevezések. Őfelsége a király dr. Rencz János állami főgimnáziumi igazgatót a VII. fize- I tési osztályba nevezte ki. — A földmivelésügyi I miniszter Nagy László m. kir. erdészjelöltet ; erdész s.-mérnökké nevezte ki. Uj pénzügyi főtanácsos. Őfelsége a király I L. Berks Leó pénzügyi tanácsost, a bányaigazgatósági számvevőség főnökét pénzügyi főtanácsossá nevezte ki. Doktoravatás. Katz Jenőt, a nagybányai állami főgimnázium volt jeles növendékét a kolozsvári tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Katonai segédorvosi kinevezés. Ő felsége a király dr. Winkler Jenő körorvost, a honvédorvosi tisztikar állományában a 3. honvédgyalog' ezredhez való beosztással segédorvossánevezte ki. Uj méhészeti szaktanár. A földmivelésügyi miniszter Pataky Bélát, a jeles méhészt, Baranya, Fejér, Győr, Mosony, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területére Pápa székhelylyel állandó méhészeti szaktanárrá nevezte ki. Eljegyzés. Székely Lajos villamvilágiíási főszerelő eljegyezte özv. Winkler Lipótné kedves leányát: Rózsikét. Joós Lajos ünneplése Megírtuk, hogy Joós Lajost m. kir. bányafőmérnököt, az oláhiápos- bányai bányamű és kohó főnökét a pénzügy- miniszter bányatanácsossá nevezte ki. Ez alkalomból a tisztikar s a munkásság meleg óvá- cziókban részesilelle az uj bányatanácsost, ki mint főnök valóban jóságos atyja minden alárendeltjének. E hó 7-én, az összes munkásság a tisztekkel és altisztekkel élükön nagyszerű fáklyásmenetet rendeztek Joós bányatanácsos tiszteletére. Az ünnepi szónok a tisztikar doyenje : dr. Intze Béla kincstári főorvos volt, ki remek beszédben méltatta az ünnepelt hervadhatlan érdemeit s kinek lelkesedése, fáradhatlan tevékenysége a legbiztosabb kezességet nyújtja a bányamű felvirágzására. Joós bányatanácsos meghatva mondott köszönetét az óváczióért s válaszából meggyőződhetett mindenig hogy példaszerű kötelességérzeténél csak a szerénysége nagyobb, ki magas kitüntetését sem a maga érdemeinek, hanem a körülményeknek tudja be. A tisztelgetés után az ünnepelt vendégszerető házánál fényes vacsora volt, melyen a tisztikar, a lelkészek ”s a környék inleliigencziája vett részt, melyen természetesen számos felköszöntő hangzott el s mely alkalommal nagy ünneplésben volt része az uj tanácsosáénak is. A munkásságot az uj bányatanácsos szintén megvendégelte. A Kath. Népszövetség alakuló gyűlése. A Kath. Népszövetség f. hó 14-én délelőtt 11 órakor a főgimnázium tornacsarnokában tartotta meg alakuló közgyűlését. Az értekezletet Szőke Béla h. plébános nyitotta meg, reá mutatva arra, hogy azért szükséges a katholikus népnek szervezkedni, hogy számarányának megfelelő hatalmat és tekintélyt tudjon magának biztosilani. Másrészről pedig, hogy a vallásosságot és nemzeti öntudatot erősítse és ébrentartsa. Tehát nem felekezeti türelmetlenséget hirdet, mint ellenségei terjesztik. Majd hemulatta Nemestóti Szabó Albert dr. nagykárolyi ügyvéd, központi kiküldöttet, ki ötnegyedórás heszédben fejtette ki a szervezkedés szükségét és irányát. Vonzó és erős szónoki készséggel előadott tartalmas előadását a tornacsarnokot egészen betöltött hallgatóság mindvégig nagy tetszéssel és figyelemmel kísérte. A beszéd hatása alatt a jelenlevők egyhangúlag megalakilottnak mondották ki a Katii. Népszövetség Nagybányai Csoportját s igazgatóul Szőke Béla h. plébánost választották meg, ki szombat-napokon a népszövetségi tagoknak rendelkezésére áll. A gyűlésre Szmrecsány György országgyűlési képviselő is bejelentette jövetelét, de a rossz összeköttetés miatt lekésett. Dr. Schönherr Gyula utódja. A nagybányai muzeuin-egyesület legutóbb tartott választmányi ülésén a muzeum-egyesület elnökéül gróf Teleki Géza v. b. t. tanácsost jelölték. Szent Mihály és Szent Lukács bányatársulat. Csak nemrégiben alakult meg a Szent Mihály és Szent Lukács egyesitett bányatársulat, mely harmincz zártkutatmánynyal rendelkezik, már is javában folynak a munkálatok és pedig a legkecsegtetőbb kilátásokkal. A bányaterület, mely nagy kiterjedésben a veresvizi és kereszthegyi kincsári, továbbá a Kalazanczi bányák között fekszik, felhuzódik egészen a Plestyorig. A munka eddig két különlevő teliéren folyik, de a bányaterületen számos más tellérkibuvás is van. A társulat szép tőkével fogott a munkához és semmi kétség benne, hogy a munkát szép siker fogja koronázni. A társulat elnökigazgatója : dr. Makray Mihály; művezető igazgatója : Ketney Mihály. Főbb részvényesek: Moldován Antal takarékpénztári igazgató, Mmer Károly bankigazgató, dr. Káplány Antal, Fülep Imre főgimnáziumi tanárok, Kovács Gyula kereskedő, Jánky Béla bányabirtokos stb. Bányarészvények most már ötszörös áron sem kap hatók. Halálozások. Részvéttel vettük a hirt, hogy városunk egyik régi, tisztes polgára: Schück Izidor kereskedő, f. hó 14-én, éleiének 59. évében hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult több ízben tagja volt a városi képviselő- testületnek is s mindenkor önzetlenül, buzgóan teljesítette a kötelességét. F. hó 16-án helyezték őrök nyugalomra nagy részvét mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó férj, apa, nagyapa és após Schück Izidor folyó évi márczius hó 14-én d. u. fél 4 órakor, életének 59-ik, házasságának 35 ik évében elhunyt. Felejthellen drága halottunk földi maradványait folyó hó 16-án délután 2 órakor fogjuk a nagybányai izr. temetőben örök nyugalomra helyezni. Nyugodjék békében ! Nagybánya, 1909. márczius 14. Özv. Schück Izidorné szül. Hersch- kovits Regina neje. Bányai Lipót, Schück Gizella ! férj. Nagel Józsefné, Schück Ilona férj. dr. Weisz Ignáczné. Schück Szeréna férj. Szántó Sománé, Schück Frida, Schück Ármin gyermekei. Nagel József, dr. Weisz Ignácz, Szántó Soma vejei. Bányai Józsefné szül. Blum Rózsi menye, Nagel Lenke, Ferencz, Pista, Endre, Weisz Ferencz, Margit, Irén, Szántó Erzsi, Margit, Bányai Miklós unokái. — Marosán János nyug. m. kir. fő- erdőőr f. hó 11 én, életének 57. évében hosszas szenvedés után jobblétre szenderült Horgospatakon. A boldogultál igen nagy részvét mellett f. hó 13 án helyezték nyugalomra. Kiterjedt rokonság siratja elhunytát. Az öreg honvédek A márczius 15-iki lakomán az idén is részlvettek az öreg honvédek, mint a Polgári Kör vendégei. Számuk már négyre apadt le, tavaly még többen voltak . .. Révész János köszöntötte föl őket egyszerű, keresetlen szavakban, de annál nagyobb hatással, úgy, hogy mindenki érdeklődni kezdett az öreg honvédek iránt. Hosszasan elbeszélgetett velők dr. Földes Béla képviselő is, Stoll Béla pedig 50 koronát ajánlott fel részökre, melyet Torday elnök nyomban ki is osztott közöttük. Természetesen nagy örömmel fogadták. Csendőrségi szemle. Altorjai Altorjay Imre m. kir. csendőrezredes, az országos csendőrség h. felügyelője a nagybányai csendőrség megvizsgálása végett folyó hó 13-án városunkba érkezett s innen csak 16-án utazott el. Dr. Komjáthy Gyula öngyilkossága. Röviden már jeleztük, hogy dr. Komjáthy Gyula lugosi törvényszéki biró, ki a nagybányai kir. járásbíróságnál is mint albiró hosszabb ideig működött s rokonszenves modorával, társadalmi szereplésével általánosan tisztelt nevet vívott ki magának, öngyilkosságot követett el Budapesten. Az öngyilkosság hire városunkban nagy megdöbbenést kelteit, mert hiszen még tavaly nyáron is ilt járt közöltünk s barátaival nagy bizalommal beszélt jövő terveiről. Mint most lugosi levelezőnk Írja, a fiatal biró öngyilkosságának súlyos idegbaj volt az oka, mely az utóbbi hónapokban annyira erőt vett rajta, hogy alig birt magán uralkodni. A boldogultál, kit széleskörű előkelő rokonság gyászol, nagy részvét mellett a kerepesi temetőben helyezték nyugalomra. Részleges mozgósítás. Budapestről Írják lapunknak, hogy ő felsége a Boszniába és Her- czegovinába rendelt és rendelendő csapatoknak magasabb létszámra való helyezését rendelte el. Általános mozgósításról ez idő szerint tehát még nincs szó. — Városunkból összesen huszonötén hivatlak be kivételes tényleges szolgálatra. A behivotlak a következők: Dávid Lajos nyomdász, Krizsanovszky Lőrincz könyvkötő, Szopkó Árpád jegyzősegéd, Bencze Árpád kőműves. Jablanovszky József bányász, Szláronszky László erdőmunkás, Akszinyuk György erdőmunkás, Majdáncsuk Péter erdőmunkás, Lupse Flóra erdőmunkás, Popovits Pál erdőmunkás, Ze-
