Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)

1908-09-03 / 36. szám

VI. évfolyam.

ISOS, szeptember lió 3.

dip

szám.

NAGYBÁNYA

TÁHSADALM1 Í1S SZÉPIHODAIjMI hetilap.

Előfizetési Arak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon.

Felelős szerkesztő:

ÉGLY MIHÁLY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében is.

A sztrájkjog szabályozása az ipartörvénytervezetben.

Szeptember 2.

Különösen érdekelheti iparosainkat és az ipari alkalmazottakat is az ipartörvény épen most megjelent második részének azon fejezete, amely a sztrájkjog törvényes szabályozását adja.

A törvénytervezet V. része XXIX. fejezete (541—549. §§.) ez.

A fejezet főbb elvi határozatait a következőkben ismertetjük :

A munkaadók vagy alkalmazottak között kedvezőbb munkafeltételek meg- állapitása vagy a munkaadóknak vagy az alkalmazottaknak valaminek tűrésére vagy elfogadására való rábírása, az alkalmazottak félfogadásánál vagy a munka- vállalásnál, úgyszintén a munkaviszony feltételeinek megállapításánál egyetértő- leg való eljárás végett kötött megállapodások vagy egyezmények, ha azok a törvényes szabályokba vagy a jóerkölcsökbe nem ütköznek, jogérvényesek.

A közforgalmú géperejű vasúti vállalatok alkalmazottaira nézve az 1907: XLIX. t.-cz. rendelkezései irányadók.

Tilosak a munkabeszüntetések vagy munkáskizárások létesítésére irányuló olyan megállapodások és egyezmények, amelyeknek czélja:

1. a munkaadót, illetve munkaadókat vagy alkalmazottakat oly feltételek megállapítására vagy elfogadására kötelezni, amelyek törvénybe vagy a törvény alapján kibocsátott rendeletekbe ütköznek, vagy a munkaadóknak, illetve az alkalmazottaknak törvényben biztosított egyesülési szabadságát az egyesületekbe

való belépés, az abban való megmaradás vagy az abból való kilépés tekintetében korlátozzák;

2. a munkaadót, illetve a munkaadókat vagy alkalmazottakat oly kötelezettségek vállalására kényszeríteni, mely kötelezettségek teljesítésére a munkaadó vagy az alkalmazott törvény alapján hatósági utón rászorítható;

3. a munkaadót az alkalmazott és az alkalmazottat a munkaadó megválasztásának jogában és a munkaszabadságban akadályozni vagy korlátozni;

4. a munkát a felmondási idő betartása nélkül az állami posta és távirda üzemeknél alkalmazottakkal, továbbá oly alkalmazottakkal abbanhagyatni, illetve olv alkalmazottakat kizárni, akiknek

•j '

munkaviszonya szerződés szerint nyolcz napnál nem hosszabb felmondási idővel és egyszerre megszüntethető vagy nyolcz napnál nem hosszabb idő alatt felmondás nélkül is megszűnik.

Tilos minden oly megállapodás, mely szerint a megállapodásban résztvevő munkaadó bizonyos egyéneket egyáltalán nem, vagy bizonyos ideig nem alkalmaz. Nem esik ezen rendelkezés hatálya alá az ily megállapodás, ha a hatálya csak a munkabeszüntetés vagy kizárás tartamára szorítkozik.

Tilos a munkabeszüntetésnek vagy kizárásnak szerződésszegéssel foganatosítása, ha a szerződő félnek a másik fél kezelésére vagy felelősségére bízott ingó vagy ingatlan vagyonát megsemmisülésnek vagy lényeges megrongálásnak, vagy a szerződésszegésre tekintet nélkül bárkinek életét vagy testi épségét veszélynek tenné ki.

Munkabeszüntetés vagy kizárás tilos

A „Nagybánya“ tárczája.

Ha te távozol

Mi lesz akkor, ha majd, te távozol?t . . . Veled megy illat, szín és napsugár, — Nem lesz tavasz, virág, dal, mind kivész 8 a földre örök éjszaka borul . . .

S én a holt földön bolygok egyedül, Vakon, czél nélkül, hervadt levelek közt, Mik megzörrenve lábaim alatt,

A te nevedet zizegik félém.

Villám az égen d te neved írja,

Sikongó szélvész a fülembe sírja,

A vizár hörgi, vihar visszadörgi, Vulkánok torkán a te neved tör ki 1

Sziklás bérezek közt alakodat látom, Feltűnik itt ott, mint valami álom . . . Int, hívogat, — s én megyek utána l Mit bánom én, hogy a halálba ! . . .

Ballá Miklós.

Egy monokli karrierje.

Mikor hajnali öt órakor bekopogtattam Csorbay Laczi lakására, ő már teljesen felöltözve fogadott.

— Rögtön készen vagyok, kedves barátom, szólt nyugodt eleganciával, miközben szemére csapta monokliját. Néhány levelet irtam, arra az esetre, ha netalán valami bajom esnék.

Intettem a kezemmel, mintha ezt kizártnak tartanám; de ő folytatta:

— Oh, nem vagyok szentimentális. De számot vetek a helyzettel. Szentjobi kitűnő lövő... A leveleket itt hagyom az asztalom fiókjában, kivéve ezt az egyet, amely neked szól. Ezt mindjárt át is adom. Ha élve kerülök haza, leszel oly szives és visszaadod nekem

Átvettem a levelet.

— Remélem, hogy egy óra múlva visszaadhatom neked, mondottam mosolyogva.

A levelet nem adtam vissza.

Reggel hat órakor Csorbay Laczi már átlőtt koponyával hevert a Zugliget egy elhagyatott tisztásának a gyöpén.

Harmadnapon temettük a negyvenéves, életerős férfiút, aki szegény sorsból liz év alatt magas társadalmi pozícióra küzdötte föl magát. Pedig különösebb tehetsége semmihez sem volt. Átlagos műveltsége nem jogosították fel arra, hogy hasonló kaliberű társainál sokkal gyorsabb

valamely helységben vízellátó vagy világítást szolgáltató, folyam és tengerhajózási vagy átkelési vállalatokban, közkórházakban és hivatásos tűzoltóknál is tilos.

Tilos a tanonczok munkabeszüntetése vagy kizárása.

Tilos a tiltott munkabeszüntetésre vagy kizárásra felhívást kibocsátani; tilos arra bárkit is csalárd megtévesztés, erőszak, bántalmazás, fenyegetés, nyilvános megbélyegzés által rákényszeríteni. Aki ezen rendelkezés ellen vét, az okozott kárt megtéríteni tartozik; tettesek, részesek és felbujtók egyetemlegesen felelősek.

Az ipari munkafeltételek tárgyalására békéltető, választott vagy döntő bírói eljárás megindítása fölött határozásért gyűlés mindkét részről csak legalább egy nappal előbb történt bejelentés és engedély alapján tartható.

Az engedélyt csak akkor tagadhatja meg a rendőrhatóság, ha a gyűlés tárgya törvénybe ütközik, vagy a kijelölt hely közrend vagy közegészség szempontjából aggályos és az összehívók nem akarnak más helyet kijelölni.

A gyűlés csak engedély hiányában, tiltott helyen, vagy napirenden nem levő, esetleg büntetendő cselekményre fölhívó tartalmú tárgyak fölvétele, a gviilés vezetőségének a rend föntartásara képtelensége vagy vonakodása, vagy a gyűlés tárgya által közvetlenül nem érdekelteknek résztvétele esetén oszlatható fel. Egyebekben a gyülekezetekre vonatkozó szabályok irányadók.

Ezek a sztrájkok és kizárások jogi alapjaira vonatkozó szabályok, melyekhez részletes rendelkezések fűződnek a békéltető és döntő eljárásokról.

karriert csináljon. És mégis úgy történt. Tudja Isten, volt valami a lényében, ami tiszteletet parancsolt, sőt mondhatnám, félelmet gerjesztett. Ha valamit mondott, senki sem mert neki ellentmondani. Ha látszott rajta, hogy rosszkedvű, senki sem mert hozzá közeledni. Arra meg éppen gondolni sem merészelt senki, hogy vele vitába bocsátkozzék. Ha ő beszélt, félelmetes csönd támadt köröskörül. Miért ? Azt senki sem tudta.

Ezek a gondolatok kóvályogtak a fejemben, amikor Csorbay Laczi temetése után haza értem a lakásomra. A levele ott feküdt az íróasztalomon. A borítékján a nevem alatt az állott:

Csak halálom esetére bontható fel.

A kezembe vettem a levelet. Egy darabig ide-oda forgattam, végre egy hirtelen elhatározással letéptem a boríték szélét. Sűrűn teleirott négy oldalas papír volt benne. Olvasni kezdtem. Szóról szóra ez állott a levélben:

Kedves barátom! Most hogy örökre lehunytam a szememet, elárulom neked karriérem titkát. Talán valaki még hasznát veheti.

Tíz évvel ezelőtt, közvetlenül mielőtt az apám meghalt, ügyvédi irodát nyitottam a fővárosban. Az iroda sehogy sem ment, még a házbérem se telt ki a jövedelméből. Kétségbeesve gondoltam a jövőre, s már azon a ponton voltam, hogy valamelyik ügyvédnél állást keresek, amikor váratlanul sürgönyt kaptam, hogy meghalt az apám. El kellett utaznom a temetésére, Puszta Szent Mártonba. A jó öreget eltemettük. Nem