Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-08-27 / 35. szám
VI. folyam.. 35-11-;: szám. 1ÖŰQ. a.-ugru.scst'u.is Ixó 27. „ ^fj-^Ul2S Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. ÉGLY MIHÁLY. Cionizmus Nagybányán. Augusztus 2C>. Ami századunkban számtalan jelszó és eszme röpdös a levegőben. Az emberek tulon-tul egyesülnek és tömörülnek bizonyos czélok és ideálok elérésére, illetve megvalósítására. A czélok és eszmék között azonban kevés akad reális, amely megvalósítható lenne, s legtöbbjük az utopia színes, fantasztikus, de veszedelmes területére téved. Az utolsó évek ily en nagyobb arányú mozgalma a zsidóság szervezkedése volt. E szervezkedés hullámai elérkeztek városunkba is. A múlt év nyarán tartották a nagybányai cionista ifjak első nyilvános gyűlésüket, amelylvei lapunkban annak idején részletesen foglalkoztunk. A mozgalom úgy látszik itt elég kedvező talajra talált, amennyiben vasárnap délután ismét nagy gyűlést rendeztek a cionisták a Polgári Kör nagytermében. Ez alkalommal helyén valónak találjuk ismét a cionista mozgalmakkal foglalkozni s reámutatni álláspontunkra. A cionizmus a zsidóságot nem mint vallást, hanem mint fajt tekinti. A keleti zsidóság, mely kompaktabb tömegben lakik egymás mellett, még ma is közös nyelvvel, közös nemzeti emlékekkel és reményekkel tele gazdag vallással bir s az összetartozandóság érzetével ezek párosulva bizonyos különállóságot biztosítottak a zsidóságnak. E különállóságnak legeklatánsabb bizonyítéka az, hogy a zsidóság, mely ma már egy ezredévnél hosszabb idő óta van gazdasági és társadalmi közösségben az európai nemzetekkel, még ma sem tudott beolvadni. Ez oknál fogva szükséges a zsidóság tagjainak egyesítése, bennük a nemzeti öntudat fejlesztése, a régi tradíciók ápolása oly czélból, hogy alkalomadtán elfoglalhassák Palestinát s olt ismét visszaállítsák teljes fényében, hatalmában és pompájában zsidóországot. A szervezkedés megindítói külföldön: Max Nordan, a hires iró és tudós s dr. Herczl voltak, kik teljes tekintélyök súlyával Írásban és szóban harczoltak az eszme érdekében.’ Nálunk legelőször Istóczy Győző, volt antisemita párti képviselő vetette fel a kérdést a parlamentben s szavait akkor mosolygással fogadta mindenki. A tamás- kodók csak azt mondották, ami hazafias zsidóink ilyenbe nem mennek! Ma pedig konstatálnunk kell, hogy a cionizmus Magyarországon nagy arányokban halad előre, kiterjedt szervezettel folyóirattal, vidéki egyesületekkel bir s csak nem régen tartotta meg hatodik országos kongresszusát. E kongresszuson az egyik kiküldött büszkén hangoztatta hogy»a zsidóság felsőbb ezreinek fáradozásai, hogy a cionizmus Magyarországon ne terjedjen, — teljesen kucíarczot vallott. « Állításainak bizonyítására felhozta, hogy a VI. kongresszuson 91 vidéki kiküldött vett részt s hogy a nemzeti alap javára csak az évben 3340 K 89 fillér gyűlt be, tehát több mint az előző években összesen. Láthatjuk, hogy a cionizmus mily hatalmas hullámokat ver fel s azt is láthatjuk, hogy a magyar társadalom A „Nagybánya“ tárczája. Vágyom feléd .. . Vágyom feléd te csöndes asszony, Szelíd osengésü, szent vigasz, Arra a drága szívre vágyom, Ahol minden nemes, igaz .... Vágyom feléd, hogy elfelejtsem, Ha már a bánat éje fed: Arra a kézre rálehelni Egész merengő telkemet. Vágyom feléd, mint hit az éghez, Ha majdnem összeroskadok, És résztvevő szemmel tekintnek Felülről rám az angyalok .... Vágyom feléd, hogy a te csókod Fakadjon könyeim nyomán . . . Vágyom feléd egy ölelésre Szomorú,, jóságos anyám ! Vágyom feléd; öledbe hajin ám Mindent felejtve a fejem . . . És megcsillanna tán az éden Didergő, fáradt telkemen. S lennék a régi boldog ember; Az álmok kincses koldusa S nem ébrednék fel könyeimmel Soha — soha .... Fliesz Henrik. Változott helyzet. Tarnay Attila, 42 éves, erőteljes férfi alak, minden izében dzsentlmen-modorral, kitünően gondozott külsővel. Klotild, 38 éves, magas, karcsú, halavány, melankolikus arc, érdekes, szenvedő vonások, sürü fekete hajfonatok, a homlok körül kacér hajbodrok. (Tarnay garszon lakása. Puha, selyem takaróval bevont kerevetek, asszonyos csinnal berendezett fülkék. Minden arra vall, hogy a lakás tulajdonosa gazdag és független ember, ki szereti otthonát. E pillanatban is odahaza van, izgatottan jár le-föl a szobában, sűrűn tekint a függönyös ajtóra, majd meg a fali órát vizsgálja türelmetlenül. A bársony függönyök nemsokára szétleb- bennek, s Klotild jő, sűrűn lefátyolozottan. Tarnay elébe siet, mindkét kezét ajkaihoz emeli, aztán segít neki kalapot és köpenyt elhelyezni.) Tarnay. Drágám, angyalom! De jó hogy már itt vagy ! Klotild,-. (sóhajjal) Várakoztattalak? Tarnay : Nem, nem . . . S mégis oly nehezen vártalak . . . Klotild: (A tükör elé áll, hogy hajfürtéit igazgassa) így mondod mindig, s én elhiszem. Tarnay : (Gyengéden átkarolja) Nem engedném meg, hogy kételkedjél benne! Klotild: (hidegen) Jól teszed . . . Tarnay: Rossz kedvű vagy ? . . . Klotild: Eltaláltad barátom I Tarnay : (magához vonja, megcsókolja homlokát.) Valami baj ért? Klotild: Lehet, sőt valószínű . . . Attól függ, hogy fogjuk fel 1 Tarnay: Egész talány . . . nem mondanád el ? Klotild: De igen! Hisz azért jöttem. Nem Írtam a levelemben ? Tarnay: Nem! Egy szót sem efféléről . . . De jer, üljünk le ide, ebbe a kedves kis fészekbe, amelyhez annyi bizalmas, édes órának emléke fűződik. Itt fölmelegszel s nem gondolsz egyébre, minthogy nálam vagy . . . Érted? . . . Nálam ! (Az ablak melletti fülkébe húzódnak, egymáshoz oly közel, hogy a nő fejét a férfi vállára hajtja) Klotild: (Még mindig fagyosan) Olyan súlyt helyezesz erre a szóra, hogy nálad ? Tarnay .-(hévvel) Igen . . . mert ez azt jelenti, hogy annál, aki imád, aki forrón és szenvedélyesen szeret . . . Klotild: Nálad ... a kedvesemnél . . . Tarnay: (bántódottan) ügy mondod, hogy szinte fázom belé. Nem vagy kedvesem, — legalább nem közönséges értelemben — mint a férjes asszonyok szoktak lenni. Mi egymást igazán és odaadóan szeretjük. Ez nem köznapi viszony. annak ellensúlyozására meg semmit sem tett. " Mi állástfoglaltunk a cionista nW galmakkal szemben, mert az beleütk/«f^ a nemzeti állam érdekkörébe. Államot*' az államban — l’état dans l’état - nem ismerhetünk el s a felekezeti szervezkedést sem helyeselhetjük. A hazánkban lakó hazafias zsidós^f nagy része lassan asszimilálódil^tfíem tartjuk tehát helyénvalónak, ha ízeknek holmi utópisztikus, boldog állammal egy ferde gondolatot dobnának gondolkozás! körükbe. A cionizmus internacionális mozgalom, s ez állításunkat fentartjuk ma is, midőn pedig a központi iroda felette ügyel arra, hogy minden hivatalosan közreadott kommünikéjében fejtegetve legyen a cionizmus és hazafiság össze- féríietősége. Akik bölcsőjénél állottak a mozgalomnak, tanúságot tehetnek mellettünk, hogy a hazafias mázt csak most adtáic rá a cionismusra s ha egy kissé megvakarjuk, bizony ma is kikandikál a nemzetköziség. Általában ma már szelidebb húrokat pengetnek a vezetők s programmjukba felvették, hogy tulajdonképen nem az egész zsidóság kitelepítése a czéljuk, csupán a feleslegé. Ennek igazságában nem is kételkedünk, de felelte nehéznek találjuk megállapíthatóságát a feleslegnek. A cionizmussal felfogásunk szerint épen a zsidóságnak kell szembeszállani. Amint ezt újabban az izraelita központi iroda meg is teszi. Hisz hazánkban, hol a polgári egyenjogúság korát éljük, nem tesz sen- kise felekezeti megkülönböztetést, minSzoés kiadóliiv^t'f lapközlcméhyek, hird§tórok s előfizetési pénzek^ldendäp Hirdetések felvétetnek ^Snics Gyula k5ny##ereskedé üzletól) en is^
