Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)

1908-08-20 / 34. szám

4 NAGYBÁNYA 1908. augusztus 20. nek talán ez az egyetlen este az évben, melyet családjával együtt tölthet. A harminchat órás munkaszünet úgy a termelés, mint az ethika szempontjából felette hasznosabb. Egy harminc­hat órás pihenő munkás?mennyivel frissebb szel­lemmel s intenzivebb munkakedvvel fog fela­datának elvégzéséhez, mint egy más, ki félannyit pihent csupán. A mezőgazdasági munkásokat és cseléde­ket, a törvénytervezet igen helyesen kiveszi a későbbi joghatály alól, miután a mezőgazdasági termelés és munka idő változó, időhöz kötött. E munkásosztályról külön kell gondoskodni. Konkrét intézkedést találunk a javaslatban j a korcsmák nvitvatartásáról is. E szerint munka- ! szüneti napokon csupán reggeli hat órától tízig j maradhatnak nyitva mindazon kimérések, melyek | csak égetett szeszes italokat árusítanak. Ezen intézkedés sem elég hatályos s nem í felel meg az állam kötelességének, mely az al- j koholizmus ellen küzd. Hisz tudjuk, hogy a leg- ; több szeszkimérés az égetett italokon kívül bort, j sört stb. ái'usit. Ki tudja akkor ellenőrizni Ma­gyarország 15 000 falujának számtalan korcs­májában azt, hogy a bor és sörön kívül az, aki akar égetett szeszes italt ne áruljon. Mindenkinek kötelessége az alkoholizmus káros és pusztító hatásai ellen küzdeni. Sikere­sen azonban csak úgy harcolhatunk, ha gyöke­rében támadjuk meg a mételyező kórt. Hagyjuk j legalább szombat estétől hétfő reggelig, midőn ; a munkásnak legtöbb alkalma nyílik a korcsmá- zásra, becsukva tartani azokat. Példa reá Einorság hol az abstinensek száma a legnagyobb s jó példa hazánkban Somogy- megye, mely a fenti szellemben nem régen hozott szabályrendeletet. Ezekben mutattunk reá a hibákra, amelyek előfordulnak a javaslatban. Csak a hibákat vet­tük, a fényoldalakat elhagytuk. Dicsérettel nem lehet hasznos munkát végezni, csak nyesegetés- sel. Most van alkalmunk felhívni az érdekelt köröket, hogy mily irányban foglaljon el állást a majd tárgyalandó javaslattal. Ha ily irányú javítások történnek a terve­zeten, úgy ismét gyarapodni fog a Corpus Juris egy eredeti, hasznos sociálpolilikai és munkás­védő törvénynyel. HÍREK. Augusztus 19. Szent István napja. Elfonyadt, áldott szent kezedre Borul ma csöndesen a hon: Esengő hang búg fel a súgó Bongó harangokon. Egy ezredéve, hogy kezeddel Vezetsz a vészen át: És megnyitod szegény hazádnak A béke templomát. Óh tartsd fölöttünk mindörökre Dicső szent jobbodat . . . A nélkül szive Hunniának Még meghasad . . . Személyi hírek. Dr. Gergely György máramaros- szigeti jogakadémiai tanár városunkba érkezett. — Dr. Pály Hugó budapesti kir. ügyész nyaralásra városunkba érkezett. — Kosutány Géza nyug. kir. táblabitó másfél hónapi itt tartózkodás után Budapestre utazott. Pályaorvosi kinevezés. A kereskedlemügyi miniszter dr. Ember Elemér körorvost a szat- már—nagybányai vasútvonalon Szatmártól Si- kárlóig terjedő munkakörrel pályaorvosnak ne­vezte ki. A király — 78 éves. Ő felsége hetven- nyolczadik születésnapját ünnepelte e hó 18-án az ország. Városunkban is ez alkalommal ünne­pélyes hálaadó istentiszteletet tartottak a róm. kath. templomban, hol városunk hatóságai testü­letileg jelentek meg. Kivonult a bányakincstár valamennyi munkása zászlójuk alatt. Mise köz­ben a bányász-zenekar látta el a zenét. A Teleki-kör megalakulása érdekében nagy­szabású agitáczió folyik. Tudomásunk szerint a Kör jövő hónap folyamán feltétlenül megalakul s gondoskodik arról, hogy különösen a beálló hideg évszakban a müveit közönséget megfelelő szellemi szórakoztatásban részesítse. A megala­kulást megelőző első irodalmi matinét újabb megállapodás szerint szeptember 20-án tartják a városháza nagytermében. A műsort Révai Károly, Égly Mihály, Gurnesevits Lajos, Révész János és Fliesz Henrik nevei teszik érdekessé. Németh Gyula hangversenye. Közbejött aka­dályok folytán a most augusztus 20-ra terve­zett Németh-hangverseny szeptember 2-ig ha­lasztást szenved. A kitűnő műénekes kizárólag ének- és zeneszámokból állítja össze a műsort, melyen városunk számos zenei jelesének nevé­vel találkozunk. A tehetséges és nagyjövőjü mű­vész hangversenyét a közönség a megérdemelt pártfogásban fogja részesíteni, oly nagyfokú ér­deklődést tapasztalunk már most is minden irány­ban. Számozott ülőhelyek már most kaphatók Kovács Gyula és Gyönyyössy Gyula üzleteiben. A tűzoltók kirándulása. Sikerültnek nem mondható, bár Virágh Lajos, a tevékeny rendező a legnagyobb körültekintéssel gondoskodott arról, hogy vendég tűzoltóink városunkban is jól érezzék magukat. A rósz időjárástól eltekintve, a kirándulók maguk is hibáztak akkor, midőn a legutolsó pillanatban jelentették be érkezésü­ket. A város nevében hálás köszönet illeti meg Virághot, hogy oly tapintattal s fáradsággal si­került mégis a vendégek megfelelő ellátása iránt intézkednie. A különvonat, melylyel mintegy 70 tűzoltó érkezett, a főállomáson tartott pár pexxnyi pihenő után Fernezelyre robogott, ahol a kohókat és kénsavgyárat tekintették meg a vendégek. Hullán János főmérnök, kohóhivatali főnök a legnagyobb előzékenységgel kalauzolta a kirán­dulókat s a kohóüzemet, annak legkisebb részét is magyarázó szavak kíséretében mutatta be. I Utána a kénsavgyár modern berendezésében ! gyönyörködött a díszes vendégkoszoru. A külön- vonattal féltizenegykor érkeztek l>e vendégeink I a főállomásra, hol városunk képviseletében dr. i Makray Mihály polgármester és Torday Imre i tanácsos fogadta őket. Nagyszámú közönség lelkes éljenzése fogadta a kiszálló vendégeket, kiket Torday üdvözölt keresetlen, szép beszéd­del, amit a kirándulók részéről egy pár köszönő szó követett. Hosszú sorban vonultak be vendé­geink a városba, Rumpold Gyula vendéglőjébe, ahonnan a mindenki megelégedésére kiszolgált pompás villásreggeli elíogyasztása után vendé­geink a kereszthegyi bányamű megtekintésére indultak. Bertalan István főmérnök szeretetre­méltó körültekintéssel vezette be a vendégeket a bányaüzem titkaiba s a bányái még sohasem látott csapat a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott a szives ciceroneróí. Két óra tájban gyülekeztek össze a tűzoltók a Kaszinó udvarán s a nyitott verandán a körülbelől 75 teritékü ebéd csakhamar megkezdődött. A Nagy György konyháját dicsérő ebéd második fogása után Stoíl Béla emelkedett szólásra. Mélyen átérzett beszédben üdvözölte a vendégeket, különösen a kirándulás vezetőjét, Mándy Bertalan forgalmi főnököt s egyúttal a megjelent hölgyekre is ürítette poharát. A tűzoltók részéről Szőregh vá­ros tűzoltó-parancsnoka válaszolt hálás köszönő beszédben s a városra, annak polgáraira emelte poharát. Majd Torday Imre nagyhatású toaszljá- ban a jelenlevő hölgyekért, Tombori Virgil vasúti ellenőr pedig a tűzoltóság eszméjéért ivott. A derűs hangulatban Ádáin Józsi zenéje mellett a késő délutáni órákba kinyúlt ebéd után a ven­dégek egy része a muzeum megtekintésére indult, hol Balezer tanár fogadta őket. Másik része a Szent István toronyba, a többije pedig a ligetbe ment, ahol szellemes vezetőjük akadt kollegánkban, Révész János szerkesztőben. A különvonat a széna-téri állomásról egy negyed nyolez órakor indult Mándy Bertalan forgalmi főnök vezetése alatt, akié tulajdonképen a ki­rándulás érdemé. Mindenesetre kedvezőbb idő­járás esetén a vendégek is nagyobb megelége­déssel távoztak volna. Osztálygytilés. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagy bánya-vidéke osz­tálya 1908. évi augusztus hó 29-én, délelőtt 11 órakor Alsó-Fernezelyen osztálygyülést tart a következő programmal: 1. Elnöki bejelentések. 2. Törvényjavaslat az ipar gyakorlásáról, vala­mint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről. 3. Oblatek Béla fölolvasása : »Kén- savgyártás elemeiről.« 4. Indítványok. Gyűlés — Ideje is lesz. Ez a nyolez nap engemet teljesen tönkre tett! — De édes Ida, nem vagyunk magunkban. Tekintse az idegen uraságot is, ki nem szívesen hallgatja a mi perpatvarunkat. — Nem tehetek róla ! Ha nem tetszik, ne hall­gassa. Ami szivemen fekszik, azt kimondom az egész világ előtt is. Ha tudná a körülményeket, ő is nekem adna igazat! Ez már nyílt felhívás volt, hogy a társal­gásba bele szóljak. Nyugodtan fordultam a mér­ges asszonyság felé s meghajtottam magam : — A nőknek mindig igazuk van, még akkor is, mikor tévednek I — No látja! — szólt élesen a férfiúhoz, — ez az igazság! — Hiszen én is igazat adok; nem tudom mégis mi kifogása van ellenem ? — felelt ismét János ur megadással. — Mi kifogásom ? — s egyszerre mérges lett, mint a pulyka, — hát nem ostobaság-e, ebben a szörnyű melegben kimozdulni bárdosi hűvös otthonunkból? Végig járni egy halom pisz­kos vendéglőt, s megenni egy csomó rossz ételt és mérget 8 napon keresztül? . . . Szentséges Isten! E pillanatban világosság gyűlt agyamban. Ez a hang, ezek a vonások, a bárdosi otthonra való hivatkozás egyszerre magamhoz térített. Hiszen ez Tornyai János ur és Körtvélyessy Ida ő nagysága, kik nászutjokról most vergődnek haza! Oh kedves puha kisasszony! Izgatottan fordultam a kedves, nagy terje­delmű asszonysághoz: — Nagyságos asszonyom, ha jól értettem, Bárdosra utaznak. — Igen, az a mi kedves otthonunk; János, mutassa be magát ennek az urnák! A vékonypénzü ember meghajtotta magát: — Tornyai János földbirtokos. Kipattant a titok. Valami méla szomorúság vett erőt rajtam, vissza emlékeztem a múltra. Gyöngéden megfog­tam az asszonyság kezét, s suttogva mondtam neki: — Kedves puha kisasszony ! Arcza vérvörös lett, s hatalmas keble erő­sen hullámzott. — És ön ? Megmondtam nevemet, mi úgy hatott reá, mint tiszta égből a villám csapás. — Istenem, — szólt mély sóhajjal, — mint megváltoztatja az embert ez a rövid nehány év! — Igen, ez a rövid 30 esztendő nagyon sok barázdát szántott arezomon, de kegyed most is a régi kedves puha kisasszony! De már erre Tornyai János ur is közbe szólott tréfásan: — Puhának elég puha, de már nem kisasszony! E pillanatban nagyot csattant János ur képe, mintha valahol egy nyitva feledett ajtót tettek volna be. Puha kisasszony edzett tenyerével fizetett a 8 napi szenvedésért. A vonat megállott. Apahidán voltunk, s nekem kikellett szállanom. Azt se’ tudom ijedtemben, miként váltam el a boldog pártól, csak azt tudom, hogy mikor a vo­nat tovább robogott, láttam az ablakban puha­kisasszonyt kendővel integetni, a háttérben pedig Tornyai János urát égő arcát simitgatni. S a szamosvölgyi vasúton egész Nagybá­nyáig álmodoztam a 17 éves puha kisasszonyról, kinek minden porczikája oly finom, puha mint a bársony ; kinek olajbarna arczán kicsattant a szenvedély édes lángoló pírja, s szemében lobog a kíváncsiság lángja, jelezve az ismeretlen utáni vágyat, kinek bíboros ajkára a hajnal rózsás . fényt lopni jár, s kinek szívdobogása mámorba ringatja a boldog férjet . . . — Ó, boldogtalan Tornyai János ur! Sirolin Emeli- a* étvágyat és a testsúlyt, -megszórta teti a köhögést, váladékot, éjjeli Iszadiét Tüdöbetepségak, huruíGk, szamár- köhögés, skrofuiozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. A Hoffnaauii-Ltt ftaeiie & €e. Basel (Svájc) „Roehe“ Kapható orvosi rendeletre ■ gyógyszertárai* ban. — Ara üvegeaklst 4.— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents