Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)

1908-07-30 / 31. szám

"VI. évfolyam. 1908. jialivie Ixó 30. 31-3.15: szám. Előfizetési árak : Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, Felelős szerkesztő ■ negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. , Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. EGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. A végrehajtási novella. Julius 29. A végrehajtási novelláról korpoltált hírek, melyek azt igyekeztek bizonyítani, hogy az uj törvény szakaszai lehetet­lenné teszik a hitelezőknek követelésük behajtását, már megtermették veszedel­mes következményeiket. Nemcsak más városokban mondják fel a hitelezők követeléseiket tömegesen, hanem biztos értesüléseink vannak arról, hogy városunkban is mód felett meg­szaporodtak a fizetési meghagyások és a kielégítési végrehajtások iránti kérelmek. Megkíséreljük e helyen pár szóval bebizonyítani azt, hogy mennyire nem helyeselhető a hitelgazdaság szempontjá­ból ezen eljárás s reá mutatunk arra is, hogy a szerencsétlen körülmények között született törvény távolról sem olyan veszedelmes a hitelezőre nézve, mint azt igen sokan hiszik. A reális kereskedelem alapja a hitel. Ez ma már kétségbevonhatatlan. A ke­reskedelmi ügyletek lebonyolítása egy­részt, a fogyasztóközönség meghódítása másrészt megköveteli a kereskedelmi világtól, hogy a kényelmetlen s nemzet- gazdaságtanilag sem helyeselhető kész­Í )énzfizetés helyett a lehetőleg hosszú ejáratu résztörlesztéses hitelt nyújtsa. A pénzpiacz helyes szervezése, a kereslet és kínálat viszonya is emellett érvel. De e felfogás igazságát bizonyítja a hitelező érdeke is. A hitel nyújtónak fő- tevékenysége az, hogy hitelképes egyé­neket találjon. Már most észszerű dolog volna-e az, hogy hitelképes egyéneknek a nyújtott hitelt minden alaposabb ok nélkül csupán kóbor hírekre támasz­kodva megvonjuk? Az adóst, a felmondott hitelösszeget fizetni nem tudván, kénytelen perelni. A per, végrehajtási és egyéb költségek fel­emésztik a hitelapját képező vagyon nagy részét, az adós teljesen tönkre megy, a hitelező pedig elvesztette a ke­reset tárgyát képező összeget. Nem százszor helyeselhetőbb az előbb létezett viszony fentartása, midőn a hitelező az adós által pontosan fizetett részletekből teljesen megtérülve látja követelését. De ha vizsgáljuk a novella úgyneve­zett sérelmes pontjait, könnyen megálla­píthatjuk, hogy azok afg valamivel szám- bavehetőbb előnyt nyújtanak az adósnak. A tisztviselők fizetése mai napig 1600 koronáig volt lefoglalhatatlan. Az uj törvény ez összeget 2000 koronára emelte fel. E 400 K, mely a különbséget teszi, csak nem képezheti a kereskedő­körök sérelmét s nem teszi lehetetlenné a követelés behajtását? A nem állandó alkalmazással bírók illetményeiből a törvényjavaslat az eddigi 3 K helvett 5 koronát von ki a foglalha- tóság alól. Megjegyezzük még azt, hogy a végrehajtást szenvedőnek vagy családjá­nak élelmezéséből és a lakbérletekből fel­merülő követelések tejében ezen összeg is felerészben lefoglalható. Az iparral és általában kézimunká­val foglalkozók védelmét czélzó intéz- kekedéseknél a törvényjavaslat csak annyiban tér el a mai rendszertől, hogy a kereset folytatásához szükséges házi­állatokra is kiterjeszti a mentességet s a kisipar számára a foglalásmentes anyag­készletnél a 100 korona értéket 150 ko­ronára emeli. A lefoglalható készpénzből annyit mentesít az uj novella, amelyből a vég­rehajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakásbére egy negyedévre ki­telik s amennyivel részükre a legnélkü­lözhetetlenebb életszükséglet fedezését tudja biztosítani. A kisgazda fundus instruktusa szin­tén kivétetett a foglalhatóság alól, olyké- pen, hogy a 12 katasztrális holdig ter­jedő birtokon a földműveléshez szüksé­ges vetőmagot, igavonó jószágot, gazda­sági eszközt stb. egyáltalában mentesiti a végrehajthatóság alól. Ez is látszólagos sérelmét képezi a hitelezőknek, pedig ha közelebbről vizsgáljuk, úgy konstatálhat­juk, hogy épen a hitelezők érdekét védi. Ha nem mentesitik a fundus in- struktust a lefoglalhatóság ellen, ugv a kisgazda mindene, a jövedelmet hozó be­rendezések és munkaeszközök dobra kerülnek. Megszűnik tehát a szerezhetőség, a termelés lehetősége. Nincs jövedelem, nem lehet igv adósság-törlesztés sem. A végrehajtáson megjelentek pedig oly áron kotya-vetyélik el a kisgazda mindenét, hogy a befolyt összeg a leg­több esetben a követelés legcsekély ré­szét sem fedezi. Üdvös intézkedéseket tartalmaz emel­lett az uj törvény a végrehajtás költsé­geire nézve. Kimondja, hogy 100 koronáig ter­jedő követeléseknél a végrehajtás feltét­lenül hivatalból rendelendő el, mely ál­tal az adóst újabb költségektől kíméli meg. A becsüs alkalmazását csak az el­kerülhetetlen esetekre korlátozza. Csök­A „Nagybánya“ tárczája. Sonett. — Emincscu. — Kihalt az élete büszke Velencének, Kém hallasz éneket, hallgatnak a dalok, Íves bemenetre a holdsugár ragyog S fent az ég azúrján a osillagok égnek ! Okeános, akit nem vénitnek napok, Enyészetén keserg drága jegyesének, Látja örökifjan, mint tűnik az élet S megtörnek az éjben a panaszló habok! S elalszik a hullám mintegy varázsszóra, Szent Márk ódon tornyán, mely itt maradt [papnak Az elmúlt időkből, éjfélt üt az óra. És Sibillaszerü zúgása a hangnak, Mintha szaggatottan azt mondotta volna : Ke keress életet, ahol holtak vannak! Brán Eörincz. Fráter Aranka. Egy ügyvéd barátomnál voltam látogató­ban s javában beszélgettünk egy csomó diák­köri élményről, meg jogász életünk vidám és szomorú kalandjairól, mikor az Írnok bejött je­lenteni, bogy Fráter Aranka megint itt van. — Csak hadd legyen, mondta szinte hara­gosan az ügyvéd, kezd már bosszantani ez a vén skatulya Minduntalan a nyakamra jár! — Miféle Fráter Aranka ? kérdeztem tőle. Csak nem az a hires, szép Fráter Aranka, aki­vel együtt hálóztunk, a bájos, gazdag Fráter Aranka. — De éppen hogy az. A bájos, gazdag Fráter Aranka. Azaz hogy csak volt bájos is, meg szép is. — A hires Fráter Aranka ? — Az, az. Ippi, érkeserüi Fráter Aranka. A Fráter Dénárt, leánya. Aki után te is bomlot­tál, meg én is. Érdekes történet ez. El is mon­dok neked róla mindent. Megírhatod. Azt tudod, hogy a büszke szépség, aki minket is, meg má­sokat is kévéséit, megszökött valami cseh tisz- tecskével. — Nem tudom én. — Nos hát akkor hallgasd meg. Mondtam, hogy megszökött. Valami rongyos, koldus legény­nyel. Képzelheted I.énárd bátyánk dühét. Kita­gadta a leányát és egy garast sem adott neki. A szegény cseh csehül járt. Be kellett állania valami Írnoknak, vagy mit tudom én, miféle kis hivatalnoknak. Hanem hamar ráunt a nyo- morgásra és főbe puffantotta magát. Dénárt ur, aki ez alatt különben teljesen elverte mindenét, hallani sem akart a lányáról. Azóta itt él Pesten a szerencsétlen asszony. Volt ez már minden a világon. Nevelőnő, gazdasszony, felolvasónő, bonne, házvezetőnő, kasszírnő, boltikisasszony, társalkodónő, pénztárnoknő, de sehol nem tudott megmaradni. Tudod a Fráter vér! A büszke, lusta Fráter vér! Azt akarta volna, hogy ahová ő ment el szolgálni, ott őt szolgálják ki. Mig fiatalabb volt, nőtlen öreg uraknál csak el volt egy darabig abban a reményben, hogy valamelyik majd csak elveszi, de amikor egyik sem akarta elvenni, hát szépen odébb állt mindenünnen. így aztán lassan-lassan kikopott minden helyről. Mikor hozzám először beállított, hat fillér volt a zsebében. Pedig hozzám már igazán a végszükség kergette. Mert bizonyára csak ak­kor jött, amikor már sehol sem kapott semmit. Képzelheted, milyen nagyot néztem, mikor koldulni jött hozzám Fráter Aranka. Az a Frá­ter Aranka, akit, hiszem emlékezhetsz reá, hogy körül rajongtunk! Az a Fráter Aranka,aki egy­szer nekem igéit egy szuppécsárdást s azután a vacsoránál azt kérdezte tőlem, hogy igaz-e, hogy az atyám szücsmester, mert akkor nem tánczol velem.

Next

/
Thumbnails
Contents