Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)

1908-12-31 / 53. szám

1908. deczember 31. NAGYBÁNYA raény időben teljesített kötelesség a háborúval is felér. Az ünnepek a meleg kályha és terített asztal mellé gyűjtik baráti és rokoni körével együtt a családot. Ily időszakban a legtevéke­nyebb a jótékonyság, a legtöbbet gondol a sze­gényekre és az elhagyottakra a humanizmusért lelkesedő szív. Nem csoda, ha ily sziveknek nemcsak a városi nyomor jút eszébe, hanem elfogódott szívvel gondolnak a hóban, fagyos ködben és metsző szélben, lakatlan hegytetőkön, magányos erdőkben járó s a világtól elzárt őr­házakban pihenő bakákra, akik között sok olyan lehet, akikre ha gondolnak is azok, akik szere­lik őket, de gyndolatnál és egy imánál többet nem küldhetnek nekik. Városunk nemes szivü társadalmához fordulunk, hogy ezeket a szegény magyar bakákat istápolja. Nemcsak gyűjtés és aláírás folytán, hanem egyénileg és önállóan is emlékezzenek meg az ország védelmére messze kivezényelt katonákról. Enyhítsük mindazzal helyzetüket, mi az egyszerű szívnek kedves. Magyaros jószivből, vendégszeretetből vendé­geljük meg őket, akiket vendégül senki sem hívhat. Az adományok nemcsak pénzbetét, de más tárgyak is (bor, szilvorium, kávé, thea, rum, szalonna, sonka, sült hús, szivar, dohány, sütemény,) a legközelebbi hadtest parancsnok­sághoz küldendők. Minden küldemény »Aján­dék katonáink számára* felírással látandó el, hogy az előzékeny posta és vasút a szükséges gyorsaságot fejthesse ki. Boldog újévet! Midőn az elmúlt év­ben tapasztalt rokonszenves támogatásért ven­dégeimnek s a nagy közönségnek hálás köszö­netét mondanék, kérem fogadják szívesen ez utón üdvözletemet: Boldog újévet! Rutnpold Gyula, a központi szálló és vendéglő tulaj­donosa Távbeszélő hálózat Nagybányán. A posta és távirda igazgatóság a távbeszélő hálózat létesí­tését Nagybányán 1909. évben felépiti, e vég­ből felkéretnek azon még előfizetni óhajtók, kik a kötelező nyilatkozatot ezideig alá nem írták, hogy 1909. év januir hó ő-én d. e. 11 órakor értekezletre a polgármesteri hivatalban megjelenni szíveskedjenek. A farsang szenzácziója. Az idei farsang legérdekesebb mulatsága mindenesetre a Vörös Kereszt egylet által rendezendő nagy jelmezes bál lesz. Az egyesület válaszmánya a múlt napok­ban özv. Turman Oiivérné elnöklete mellett népes értekezletet tartott, melyen dr. Wagner József titkár indítványára kimondották, hogy az uj esztendő február havának első napján a Kaszinó összes termeiben nagyszabású bált ren­deznek az egyesület czéljaira. Városunk mulatni vágyó közönségének körében már is nagy érdek­lődés mutatkozik a mulatság iránt s aligha csalódunk, midőn e jelmezestélyt az idei farsang legérdekesebb szenzácziójának tartjuk. B. u. ó. k. Nagyrabecsült vendégeimnek és barátaimnak ez utón kívánok boldog újévet. Illő tisztelettel: Tréger Lajos. A Divat Szalon, magyar olvasóközönségünk e jó­ságáért méltán kedvelt családi lapja, immár XXII. év­folyamát járja. Minden dicséretnél többet mond róla ama tény, hogy ez idő alatt a Divat Szalon keletkezé­sének idejéből való régi divatlapok mind kidőltek és olvasóik csatlakoztak a győztesen maradt legjobb csa­ládi divatlap olvasóközönségéhez. Ebben az időben már nincs város és nincs magyar uriház, ahol kéthetenkint nem a legnagyobb érdeklődéssel várnák a magyar gazda­sági viszonyokhoz mért takarékos öltözködés tanítóját s egy­ben a legjobb szándékkal szerkesztett családi lapot, a Divat Sálont. — A mai nehéz életviszonyok között való­ban kétszeresen is meg kell becsülnünk a nemes irá­nyú divatlapot, mely asszonyainkat nem a divathóbor­tok majmolására, hanem takarékosságra és munkára tanítja. A Divat Salon ugyanis igen kevés teret enged az úgynevezett párisi divatnak, melyet a mi társadalmi és gazdasági viszonyaink közt nevetség és kár nélkül viselni csakugyan nem is lehet, ismerni azonban a jó- izléshez tartozik és e helyett a valóban szép, elegáns praktikus öltözékek, kalapok stb. készítését tanítja. A Divat Szalon ugyanis ingyen szabásokkal szolgál, pontosan az előfizető mértéke szerint s e szabások által a lapban bemutatott toilettek otthon is elkészíthetők. Szorgalom­ra, tevékenységre ösztönzi e lap olvasóit az iparművé­szeti munkák tanításával, háztartásra vonatkozó tanácsaival s a jól végzett munkálkodás jutalmául egy teljes, jól szerkesztett, neves írók munkáival gyarapitott szépirodalmi résszel s egy jóravaló gyermeklappal ad a tanulnivalók mellé nemes szórakozást is. A Divat Szalon külső kiállítása méltó a belső tartalomhoz. Színes képei, ábrái, díszes boritéka, kiváló hölgyek arcképeinek bemutatása, ismeret­terjesztő czikkeihez adott illusztráexiói mind sikeresen sorakoznak alioz, hogy a magyar olvasóközönség ez j években régi, de fejlődésben mindig friss és uj családi lapját a külföldi divatlapok fölé emeljék. A Divat Sza­lon különben olcsóságban is kiállja velük a versenyt, lé­vén előfizetési ára : egész évre 12 K, félévre 6 K, ne­gyedévre 3 K. Mutatványszámot ingyen és bérmentve küld a Divat Szalon kiadóhivatala Budapest, IV., Eskü- ut 5 szám. Meghalt egy öreg munkás. Frits Sámuel, régi, jóhirü vashámorának öreg munkavezetője : Gedeon István, ki több mint két évtizedet töl­tött a vashámorban, az ünnepek alatt meghalt. Ez az öreg munkás, ki oly hosszú időn át szol­gálta a vashámort, megérdemli, hogy pár sort szenteljünk emlékének. Megbízható, pontos, rend­szerető ember volt s nem kis érdeme volt ab­ban, hogy a vashámor készítményei oly kiváló keresletnek örvendtek. Most, hogy az öreg mun­kás elköltözött, az egész vashámort uj, modern alapokra fektetik s üzemét is kibővítik. Nyilvános nyugtázás. A magyar Szt. Ko­rona Orsz. Vörös Kereszt-Egyletének nagybá­nyai fiókja részére újévi üdvözleteiket megvál­tották : Moldován László és neje 10 K, özv. Turman Oiivérné 10 K, Was Lajos és neje 5 K, L. Berks Leó 3 K, Rátz Péter, Wiessner Richárd, Sziklai András, Várady Albert, Bene­dek Vilmos és Janovszky Imre 1 — 1 koronával, mely adományokért hálás köszönetét fejezi ki az elnökség. Újévi üdvözlet megváltása. Lapunk szer­kesztőségénél újévi üdvözletét jótékony czélra 3 koronával megváltotta Sziklauáry Adolf nyug. m. kir. főmérnök. Ez összeget a beküldő nemes intencziójához képest nyugta ellenében három elesett, szegény asszonynak adtuk át. Jótékonyság. Mint már sok év óta minden nagy ünnep alkalmával, úgy most sem felejt­kezett meg Budapestről Nagy Klára k. a., a mi jó Gyuri bácsink kedves unokája, a nagybányai szegény gyermekekről. Az idei karácsonyra is küldött: sajátkezüleg horgolt és kötött 12 pár jó meleg harisnyát, 6 drb. meleg sapkát, 1 drb. meleg fiu-nyakkendőt, 3 drb meleg gyapot leány­kendőt, egy csomag czukorkát. Ezeknek egy részét dr. Kádár Antal főorvos szülötten bánya­munkás gyermekek között, egy részét pedig Neubauer Hermin leiencgyermekek között osz­tották ki, kik ártatlan szivükkel rebegnek hálát páratlan jószivü és nemes gondolkozásu jótevő­nőjükért. Jégünnepely. Vasárnap este a korcsolya- egyesület a klastrommezei korcsolyapályán igen szépen sikerült jégüunepélyt rendezett. A jég­ünnepélynek a legpompásabb idő kedvezett. A sarlós hold gyönyörűen ragyogott s az ég tele volt csillagmilliárdokkal. Bár javában fagyott, úgy, hogy a korcsolyázóknak a preparált pályán tükör ég állott rendelkezésükre, a hideg még­sem volt tűrhetetlen. A zenét a bányász-zenekar szolgáltatta, kik a nyitott korcsolyaházban adták elő a szebbnél-szebb darabokat. A jégünnepély alatt hol itt, hol amott gyűlt ki a színes fény, csodás világításban mutatva be a téli tájat, mely oly szép volt, mintha az Ezeregyéjszakából sza­kították volna ki. A jégünnepélyen a korcsolyá­zók szép számban jelentek meg s a nézőközön­ség is nagy tömegekben tódult a pálya felé. Veszett kutyák garázdálkodása. A veszett kutyák már ismét garázdálkodnak városunkban. A hétfői nap folyamán három embert martak meg és pedig Bolkis Ilia kincstári napszámost, Dohai János bányamunkást és Pap Sándor kincstári hajdú nejét. Mindhármukat felszálli- tották a Pasteur-intézetbe. — A városi tanács, tekintettel arra, hogy úgy a városban, mint a vidéken több veszett kutya barangol, utasította a rendőrséget, hogy minden kóborló kutyát irtasson ki, tekintet n 'Jkül ezek nemére és fajára. Minden kutyát tehát, mely szájkosár nél­kül csatangol, könyörtelenül kiirtanak. Melyik a legjobb budapesti napilap ? Erre a kérdésre már megadta a helyes választ a kö­zönség, amikor oly nagyarányban csoportosult »Az Újság« körül, hogy ez az újság ma a leg- j elterjedtebb valamennyi között. Azt a pályát, amit a régibb lapok harmincz esztendő alatt ; futottak meg, >Az Újság« rövid öt évi fennál- ' lása alatt nemcsak hogy megjárta, hanem túl ! is szárnyalta és folytonos emelkedése szinte ; káprázatos fejlődést biztosit ennek a közked- vellségü, egyetlen előkelő nagy magyar napi­lapnak. Herczeg Ferencz, Kcnedi Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Mikszáth Kálmán fő­munkatársakon kívül olyan újságírói gárda szol­gálja »Az Újság*-ol, aminővel egyetlen egy ha­zai lap sem rendelkezik és ennek, valamint an­nak a gondosságnak, melylyel Gajári Ödön és Agai Béla »Az Újság*-ot szerkesztik, tudható be az a magas előkelő színvonal, mely »Az Ujsáy*-nak sajátossága és amelylyel semmiféle hazai lapvállalat nem vetekedhelik. »Az Újság« állandó heti melléklete A Gyermek és az Asz- szony, egyik az apróságok, másik a magyar úri asszonyok körében szinte a rajongásig közked- vellségüek. »Az Újság« előfizetési ára 1 hóra 2 K 40 f. '/* évre 7 K, félévre 14 K, egész évre 28 K. Megrengelő czim: *Az Újság« Buda­pest. Rákóczi ut 54. Földrengés. Tegnap, kedden este 7* 10 órakor jól érezhető földrengés volt városunk­ban. A földrengést a közeli vidékeken is ész­lelték. Késelés Miháli Péter nagybányai lakos a napokban erősen összeszólalkozott a feleségé­vel, minek természetes következménye az volt, hogy az asszonyt jól elverte. Ezzel az aktákat le is zárhatta volna, de a brutális férj tovább ment. Egy konyhakést rántott elő s azzal fele­ségét több helyütt súlyosan megsebesítette. Mi­háli ellen a vizsgálatot megindították. Adakozás. Az állami iskolás szegény gyer­mekek segítésére újabban adakozott Mladei- ovszky Lajos 2 kor. 40 fillért, melyet köszönet­tel nyugtáz az iskola tanitótestiilete. Szatmárvármegye virilisei. Szatmárvármegye viriliseinek 1909. évre összeállított névjegyzékét most bocsátotta ki az alispáni hivatal. Á név­jegyzékbe városunkból a kővetkezők vannak felvéve: Pokol Elek 3330 K 41 f., Stoll Béla 2514 K 60 fi, Molcsány Gábor 1791 K 86 fi. B. Kováis Géza 1290 K 92 fi, Harácsek Vilmos 1140 K 47 fi, Almer Lajos 1026 K 75 fi, Rum- pold Gyula 1005 K 04 fi, Hanzulovils Kristóf 900 K 66., Csiidör Lajos 806 K 16 fi, Platthy Géza 797 K 40 fi, L. Bay László 733 K 86 fi, Szabó Adolf 724 K 82 fi, Moldován László 646 K 73 fi, Herskovits József 644 K 48 fi, Fiilep Imre 643 K 80 fi, Almer Károly 620 K 05 fi és Was Lajos 615 korona adóval. »Élet*. E czimen egy kalholikus szellemű, kitünően szerkesztett uj szépirodalmi hetilap in­dult meg Budapesten, A megkapó szép kiállí­tású lap első száma a legjelesebb Íróktól közöl aesztétikai, szépprózai dolgozatokat. A lap fele­lős szerkesztője Andor József (Cyprian), kinek irodalmi értékű neve bizonyára a legszebb jö­vőt biztosítja ennek a klasszikus irányú folyó­iratnak. Előfizetési ára egy évre 20 korona. Újabb ragályos megbetegedés. Újabban ismét egy ragályos megbetegedést jelentettek be. Révai Károly irodafőnök, az ismert iró 6 éves Erzsiké leánya betegedett meg skárlátban. Bejelentő orvosa dr. Kádár. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Meghivó a városháza tanácstermében 1909. január hó 10-én délelőtt fél 11 órakor tartandó ipartestületi évzáró közgyűlésre, melyre az összes iparos lagtársak tiszte­lettel meghivatnak. Nagybányán, 1908. dezcember 24. CSEPEY FERENCZ s. k. SÚLYOM FERENCZ 8. k. ipartestületi elnök. ipartestületi jegyző. Tárgysorozat: 1. Előljárósági jelentés az 1908. évi műkö­désről. 2. A számvizsgálók jelentése,, ezzel kapcso­latosan az 1908 évi zárszámadások jóváhagyása. 3. Az l909. évi költségelőirányzat megálla­pítása. 4. Elnökválasztás. 5. 10 rendes előljárósági és 10 póttag vá­lasztása. 6. 3 számvizsgáló választása. 7. Az ipartestületi tagok által az alapsza­bály 11. §-a értelmében beterjesztett indítványok tárgyalása.

Next

/
Thumbnails
Contents