Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-11-19 / 47. szám
1908. november 19. NAGYBANYA 3 hisz egy legnagyobb nemzeti kincsünk a magyar korona is bizanczi ötvös munka. Rendkívüli nagyfontosságu volt a tanfolyam vezetőségének azon intézkedése, hogy oly korszakok emlékeiről, melyek a környéken hozzáférhetők, olt a helyszínén tartotta meg előadásait. így a római Ízlés építészeti sajátságainak demonstrálása végett kirándulást tettünk Bonc- hidára, ahol a jelenlegi református templomban a XL, XIII. század korára valló támasztó pillérek kapitelljeiből s a boltivezet vállköveiből megállapítható az árpádházi királyok korát jellemző románstilus sajátságai. Ugyanezen templomnál a korábbi korok átalakítása folytán négy építészeti periódust szemlélhettünk, mint- egy példányképét az erdélyrészi építkezés spe- cziális jelenségének. Bonczhidán, hol Bánffy György gróf ő nagyméltóságának vendégszeretetét élvezve, alkalmunk volt még a bonczhidai Báuffy-kas- télyt megtekinteni, mely magán viseli a renes- saince, barokk, rokoko kornak jellemző saját- \ ságail; az igaz magyaros, tudós házigazda maga kalauzolt a kastély termeiben, megmutatva minden minket érdeklő műkincseket s hatalmas könyvtárát. Gyulafehérvárott a székesegyházon az átmeneti kereszthajós román bazilika szerkezetét jellemző ornamentjét, a csucsiv és román elemek összekapcsolását tanulmányoztuk. Gyakorlatilag láttuk itt, hogyan kell felmérni, megállapítani valamely épület korát a meglevő építészeti elemekből. Gyulafehérvári kirándulásunk nagyon tanulságos volt még abból a szempontból is, hogy Dácia egykori fővárosának, Apulum alapépítményeinek feltárásának munkálatainál jelen lehettünk. A csúcsíves építészetre vonatkozó elméleti ismereteink élesbitésére nagy hatással volt Posla Béla dr. azon előadása, melyet hazánk egyik legkiválóbb góthikus építészeti emlékénél, a kolozsvári Szt. Mihály templomnál tartott. A középkori zárdák építkezésének jellegére, a boltozat gerinczének profd alakulásainak megfigyelésére a szt. fereuczrendi zárda refektoriuma adott alkalmat. Ezeken kívül az egyetem régiségtárának gazdag kőrégiség gyűjteményei is nagyban segítségünkre volt ebbeli ismereteink gyarapítására; renaissance, barokk korbeli műtárgyakat, fegyvereket, pánczél stb. szóval hadi felszereléseket, továbbá középkori ötvösműveket mind a kolozsvári régészeti intézet gazdag anyagán szemlélve tettük tanulmány- gyává. Az archeológia egyik fontos ágát, a numizmatikát Kovács István ismertette előadásaiban. Előbb általános jellemzését adta az éremtárak keletkezésének, melyek különösen a renaissance korára esnek. Hazánkban a XV. XVI. században találunk említést hires gyűjtőkről, I. Rákóczi F., a Telekiek, Zrínyi a költő, a XVIII. században Hédervárv stb. A XIX. században kezdik egyes magán- gyűjtők belátni a fontosságát annak, hogy az általános műveltség terjesztésére egy jól felszerelt nyilvános érempénz gyűjtemény mily nagy hatással van, s ezért a legtöbb régi magángyűjtemény átment a nemzet közkincsévé. Én, mint a nagybányai muzeum őre különös figyelemmel tanulmányoztam az ér- mészetet; a mi múzeumunkat nagyon közelről érinti az éremtan, hisz a nagybányai veretű pénzek egész specziális fajt képviselnek a muzeum tárában, és múzeumunk összes tárai közül talán épen ez a leggazdagabb, s a Kolozsvárt szerzett újabb ismereteimnek máris nagy hasznát vettem a pénzgyüjtemények rendezésénél. Az előadások befejezésekép az erdélyi nemzeti muzeum laboránsától nagy gyakorlati hasznú utasítást kaptunk a régiségtári tárgyak preparálására vonatkozólag, továbbá a fényképezés, különösen tekintettel a régiség leletek fölvételére nézve. A könyvtárakról. November 18. A műveltség és a kultúra leghatalmasabb terjesztője a jó könyv. Amit az emberi elme és alkotóképesség csak megteremtett és létrehozott, a könyvekben találjuk kijegecesitve, megrögzitve. Nem lehet tehát közömbös előttünk az, hogy milyen könyveket olvassunk, illetve bocsássunk az olvasni vágyó közönség elé. E kérdéssel foglalkozni, mindig aktuális. Nem mulaszthatjuk el tehát most sem, midőn, amint véletlenül kezeinkbe kerültek a városunkban fennálló könyvkölcsönző intézmények katalógusai, hogy megjegyzéseinket és javaslatainkat meg ne tegyük. Mindenek előtt meg kell állapítanunk, hogy milyen könyveket kell tartalmaznia egy kulturális célzattal megalakult s a nemzeti eszme és igaz tudományosság és műveltség ápolását, helyesebben fejlesztését szolgáló könyvtárnak. Véleményünk szerint jó könyveket. Értve jó könyvek alatt mindazt, amit a nemzetek teremtő geniusai megalkottak, amelyeknek értéke túl terjed a mán s amelyek a tudományos és irodalmi élet egy-egy fázisának alapját képezik. Minden más könyv felesleges és csak arra való, hogy más értékesebb munkák helyét elfoglalja, s a könyvtáros terhes feladatát megnehezítse, A fentemlitett könyvek beszerzését, illetve a beszerzendő könyvek katalógusát össze- állilani a könyvtáros feladata. Fontos kérdés tehát a könyvtáros megválasztása, mert az ő Egy másik alkalommal arra a körkérdésre kellett felelnem : »Hiszek-e a babonában és különösen melyikben ?«r Miután megfeleltem a repor- ternek, aki véletlenül unokaöccse a szabómnak, viszonzásul arra kértem, hogy adjon át tőlem egy üzenetet a nagybácsijának. — Nagyon szívesen, — felelte. — Mondja meg neki kérem, hogy küldjön egy kis posztót, amiből én kabátot varrók magamnak. Nem értette el a célzást, elmondta Friedman urnák. De annak már volt annyi természetes esze, hogy összeszamarazta: »Te bizonyosan megfordítva értetted — mondá, — ő küldi a posztót és én varrom a kabátot.« így vagy amúgy véve, kétségtelenül egyike a legnagyobb ostobaságoknak, hogy az írótól, aki meg tudja adni a maga gondolatának a művészi formát, a reporter vegye el a thémát és tálalja fel. Nagyobb brutalitást elképzelni sem lehet ennél 1 Hány jó thémája megy igy tönkre az Írónak! Még Heródes is kíméletesebb volt. Megölte a kisdedeket, de legalább megvárta, mig megszületnek. A reporterek ellenben még embrió alakban pusztítják el. —- Ön aztán nyélbe üti ugy-e, amit mondok? — kérdeztem tőle. — Természetesen. Csak a schlagwortokat jegyzem fel, ha a memóriám cserben találna hagyni. — És a többiek már készen vannak ? — Már szedik. — Ne nehezteljen meg, ha egy őszinte kérdést intézek önhöz. — Csak tessék kérem. — Tud ön úgy írni, mint Herczeg ? Éles, szürke szemeit csodálkozva emelte rám. — Úgy? Dehogy! Hogy tudnék én úgy Írni? — Az mondja, hogy nem tud és mégis azért kereste őt fel, hogy valamit elmondjon, amit ő gondolt ki. És ön azt meg meri Írni. — Hát mit tegyek ? — A természetes az ellenkező volna, ha ön gondolna ki valamit és azért keresné fel Her- czeget, hogy aztán ő írja meg azt maguknak. A reporter elgondolkozott. — Csakhogy amit én gondolok ki — jegyzé meg, — azt Herczeg nem merné megírni. Elmosolyodtam. Az bizony igaz lehet. tudományos és kritikai egyénisége kell hogy a könyvtáron, azaz a könyvtárban található munkákon érvényesüljön. Legalkalmasabbak erre a czélra az oly emberek, kik a bibliográfiával hivatásszerűen foglalkoznak, ezeknek hiányában pedig lelkes és képzett amatör emberek, kik szeretettel foglalkoznak a könyvtárrendezés talán egyhangú munkájával és szívesen lapozgatnak a könyvárjegyzékek unalmas halmazai között. Városunkban három könyvtárvállalatot ismerünk. A Casinó, a Polgári Kör és végül a Kalholikus Legényegyletét. Lapozgatva ezeknek közkézen forgó jegyzékeiben, nézzük, mit látunk. Mindenütt megtaláljuk Ohnet György limonádé izü regényeit, amelyek lehetnek bár kedvesek sok ember előtt, de absolute semmi irodalmi értékkel nem bírnak. Olt látjuk Conan Doyle izgalmas detektivtörténeteit, melyeket már pedagógiai szempontból sem helyeselhetünk, vagy Montepin Xavier rémregényeit; Ponson du Ter- raile is számos kötettel szerepel, valamint irodalmi tejtestvére Sue Jenő is. Mármost hiába keresünk egy minden tekintetben irodalmi nivon álló Goncourt regényt, például az általánosan ismert Demaill Károlyt vagy Flaubert Bovaryuéját. A magyar írók sincsenek méltóan képviselve, igy nem találjuk az első magyar irók legfmomabbjának, a közkedvelt Ambi'us Zoltánnak, avagy Mikszáth Kálmánnak, sőt Herczeg Ferencznek sem összegyűjtött munkáit. Az újabban megindult gyűjteményes vállalatokat amúgy is figyelmébe ajánljuk a könyvtárak vezetőségeinek. A tudományos munkák között pedig egyet sem találtunk, melyek a ma forrongó és napirenden levő társadalmi vagy művészeti, esetleg tudományos kérdésekkel foglalkoznának s az érdeklődőknek felvilágosítással szolgálnának. Nélkülözzük Farkas Pál kézikönyvét a szocia- lismusról, amelyet mindenki haszonnal forgathatna. Nem találjuk a katalógusban a Művészeti Könyvtár czimü közismert s felette tanulságos vállalatot. Sőt mi több, hiányzik a Beöthy - féle magyar irodalmi történet is. így hát aki valami irodalmi kérdésben autentikus forrásból óhajt véleményt, azt csak úgy szerezheti meg, ha megvásárolja drága pénzen a nagy Beöthyt. Mindezek olyan könyvek, amelyeket az olvasó közönség iránti figyelemből mihamarabb pótolni kell. Soraink teljesen jóakaratulag íródtak, csupán azzal a czélzattal, hogy az illetékes tényezők figyelmét felhívják az orvosolni valókra, s mintegy a figyelmesebb és választékosabb olvasó kívánságainak megfelelőleg óhajtjuk a könyvtárak vezetését. E célból felhívjuk a figyelmet több hasznú vállalkozás által kibocsátott munkák beszerzésére. így a Classicus Regénytár, a Művészeti Könyvtár, a Műveltség Könyvtár-ára. Az egyes fiaHa tekintetbe vesszük, hogy a lapok az utolsó szigetek, ahol az iró meg-meghuzódhatik, ahol egy arasznyi tér a sok gazdasági növény és politikai maszlag közt még megmaradt a rozmaringnak és muskátlinak. Azért mondjuk utolsó viragpadnak (mert a kiadók képtelenek a colpor- tage divatjában egyes köteteket megjelentetni) s ha nem hallgatjuk el azt sem, hogy a sajtó szívesebben tölti meg ezt a kis teret is idegen Írókkal, megholt lelkekkel (a szellemi téren szabad a kulikat behozni), Maupassant, Daudet, Csehov kis rajzai örök vándorlásban keringenek a tárcákban, kiszorítván az egyedül lehetséges utolsó területről is a magyarokat. És ha meg azt is számítjuk, hogy Magyarországon a rendes sajtón kívül évenkmt megjelenik számtalan alkalmi lap, ínség-album, ünnepi almanach, jótékonysági füzet, jubileumi emlékkönyv, amelyekben pénzért dolgozik szedő, nyomdász, korrektor, kompaktor, csak éppen az irót tisztelik meg azzal a hazafias kívánsággal, hogy írjon ingyen — mindezeket igy összevéve, viszonzásul ez egyszer mi tehetjük fel azt a körkérdést a sajtónak: Miből él meg a magyar iró ? Mikszáth Kálmán. Eeghathatósabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer! i Bqj 1 i ES|| 9 Eav eaész doboz ára. ■M Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva! r'y/prmplfpl/np] • Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart, UjyeilIICKeKIICl. — biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és .............. ... pftndezi az emésztést. ---------------------------— Ka pható a gyógyszertárakban, de biztosan az Energia vállalatnál Eéosett, mely ti dobozt bérmentesen szállít. T-^plnrttfplznpl * Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, JT ClIIULlcKilCl. — mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.
