Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-10-01 / 40. szám
4 NAGYBÁNYA 1908. október 1. Hat naiva és primadonna : Oly meghatóiban cseng a húr; Csak deficzites ne legyen majd Az ön kedélye Krémer ur! Rikkancs. HÍREK. Október 23. Előfizetőinkhez. Köd és homály. Nem gördül éjszakánkba Egy halovány, egy szent aranyfodor, Körmöcznek nem leng soha erre álma, A Bülbül madár másfelé dalol . . . Imbolygva futnak, bolygónak az árnyak, Terén a szerkesztői irodának. A vád megdöbbentő. Szava kevés: Hol bujdokol az — előfizetés ? Felbúg im a Vesérczikk — hangja tompa, Mintha kisértet sírná át az éjt: így negyedévkor mi oltná szivembe A közügyi megfontolt szenvedélyt ? Elégek öntüzembe, nincs, mi szomjam Lecsillapitná a száraz sorokban, Enyém a sziklakin, a szenvedés: Hol bujdokol az előfizetés ? A Tárcza hördül: akkor hajt a Ura, Ha megcsendül megtelten a pohár, Be Rumpóldnál burjánzik annyi próza: Pénz nélkül még a lángész is szamár! A szerkesztő görnyedve ül a székén, Főkönyve nyugszik, oh régóta békén, S ha csupán egy jön — csoda lesz, mesés, A hátralékos előfizetés! Fáradtan lép be a szegény Rakéta, A puskapor is fogytán, oly vizes . . . Szegénynek egy csupán az éltetője, A fűszeres, párolgó borleves. Maholnap sistergése gondba foszlik, Es kaczagása bús könyekbe oszlik, A ríme is csak síri ketyegés: Hol bujdokol az előfizetés? Oh publikum! Ez intervju valóban Egy cseppnyi szánalomra esd csupán — A Múzsa néha csúnya ősz időben El-el rohan nem vágy — de pénz után ! Egy rózsaszínű, szende, szép utalvány Elég az üdvre — sőt nem is kevés . . . A bókot megköszönjük ■— de a nélkül Még kedvesebb — az előfizetés! Személyi hírek. Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos, bányaigazgató szabadságidejére városunkból elutazott. — Bodnár György kir. tanfelügyelő hivatalos ügyekben pár napot városunkban töltött. — Wachsmann Vilmos m. kir. csendőrszázados két heti itt tartózkodás után visszautazott Szekszárdra. — Lovrich Gusztáv fővárosi ügyvéd családjával pár napot városunkban töltött. — L. Berks Leó pénzügyi tanácsos, számvevőségi főnök négy heti szabadságidejét megkezdvén, városunkból elutazott. Dolgozik, fárad és a lusta, renyhét, Elűzik, mint a felleget a szél! Testvérek ők, mind, mind ahányan vannak, A királynő jó, szerető szüle, 8 beteg ha sir, gyógyító írt ad annak, Ott nincs panaszszal az ország telel Nincs törvény ott és mégis rendben minden, Nincs templom s szivük mégis egybe forr, A munkában és a nagy szeretetben, Miként folyondár és rózsabokori Csodás kis ország a méhek hazája, Köztársaság s királyság egyaránt; Szabad, független, vész soh' sem csap rája, Bűn nincsen ott, mely az örvénybe ránt! Nincs; óh, mert ott nem a hatalmi érdek, Pénz, rang, czim az, mi mozgató erő, Méltatlan pártolást ott nem ismernek, Amely másokra olyan leverő. Imádom s bámulom e kis országot És óhajom ez: szeretett hazám, Légy követője — és a boldogságot Akkor leled fel végre — igazán! Kinevezés. A m. kir. honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Égly Sándor premontrei kanonokot, főgimnáziumi tanárt a hatodik hadtest területén működő egy éves önkéntességre jogosító vizsgáló bizottságban a mathematikai szakra rendes tagnak nevezte ki. Uj házfőnök. Lakatos Ottó dr., a minorita- rend tartományi főnöke a nagybányai minoritaház főnökévé Brogyúnyi Kázmér aradi minorita r. áldozárt nevezte ki. Brogyányi házfőnök, kit a legjobb hírek előznek meg s igen nagy műveltségű, rokonszenves papnak mondanak, tegnap foglalta el uj állását. Uj tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a fővárosba áthelyezett Kiss Gábor főgimnáziumi tanár helyébe h. tanárul Simon László tanárt rendelte ki a nagybányai főgimnáziumhoz. Lemondott alelnök. Radó Málika, a nagybányai női cionista egyesület megválasztott al- elnöke, ez állásáról lemondott. Számgyakornoki kinevezés. A pénzügyminiszter Molnár József zalatnai díjtalan számgyakornokot a nagybányai bányaszámvevőségbez segélydijas gyakornokká nevezte ki. Doktorrá avatás. Ossán Gábort, a nagybányai főgimnázium volt jeles növendékét a napokban a fővárosban a jogtudományok doktorává avatták. Eljegyzések. Goszleth Béla oki. építész, m. kir. államvasuti mérnök eljegyezte Lassner Gusztáv székesfővárosi m. kir. államrendőrségi tanácsos és neje Jungk Ottiliának kedves leányát : Margitot. — Demjén Endre tanárjelölt e hó 30-an tartotta eljegyzését Károlyi Imre telekkönyvvezető kedves leányával: Etelkával. Lelkészi vizsgálat. A prosynodális lelkészi vizsgálatokat a napokban tartották meg a szatmári egyházmegyében. £z alkalommal a lelkészi vizsgálatot jó sikerrel letette Kompasz Antal nagybocskói s. lelkész is. Lesújtó gyász érte a nagybányai ref. egyház leiké • Édes atyja, Soltész János, az ombodi ref. egyház lelkipásztora, életének 71. évében, hosszas szenvedés után f. hó 26-án elhunyt Ombodon. A család mély gyászában osztozik az egyházmegye, melynek egyházi főjegyzője, majd egyházi tanácsbirája; az egyházkerület, melynek hosszú időkön át képviselője volt; de különösen osztozik a gyászban és legjobban érzi a megrendítő csapást Ombod, melynek har- minczhal éven keresztül nemcsak hírneves lelki- pásztora, de a szó szoros értelmében szerető édes atyja volt. Ismerve az elhunyt áldásos tevékenységét és alkotásait, valóban értjük híveinek felzokogó sóhaját: Meghalt a mi édes apánk 1 Mert valóban az volt: édes atyja híveinek, édes atyja a község minden lakójának. Ombod haladása, fejlődése, az anyagi javakban való megizmosodása az elhunyt nevéhez fűződik. Ez kizárólag az ő érdeme. Évtizedekre nyúló lelkipásztorkodása alatt szép templomot, paplakot, iskolát építtetett a községnek; megalakította a fogyasztási szövetkezetei; hogy a gazdák olcsó hitelhez juthassanak, megteremtette a hitelszövetkezetet. Ezek ma már mind virágzó intézetekké izmosodtak. S e mellett ráért arra is, hogy terhes egyházi tisztségeinek lelkiismeretes ellátásán kívül, művelje az egyházi irodalmat is, melynek terén tekintélyes nevet vívott ki magának. És áldásos munkásságát folytatta késő öreg korában is fáradhatatlanul. Csak ezelőtt mintegy egy évvel kezdett betegeskedni s a gyilkoló kór megtörte munkaerejét. Hiába volt a leggondosabb, legszeretetteljesebb hitvesi ápolás, nem lehetett megmenteni. Az utóbbi hónapok ideje már csak csöndes haldoklás volt. Mig végre most az Ur magához szólította hűséges sáfárját. A boldogul- tat a ref. templomban ravatalozták nagy temetési gyászpompával s f. hó 29-én, istentisztelet után onnan is helyezték örök nyugalomra az egyházmegye és papságának óriási részvéte mellett. Az emlékbeszédet Széli György avasujvárosi lelkész, esperes mondotta, gyönyörű szavakban méltatva az elhunyt kiváló érdemeit, mig a búcsúztatót Bogdán Lőrincz pettyini lelkész tartotta. A koporsót a szebbnél-szebb koszorúk egész sokasága borította. A nagybányai egyházat Torday Imre, Gálfy Pál és Géresy János presbiterek képviselték a temetésen s gyönyörű élő rózsacsokrot helyeztek a koporsóra. Az elhunyt puritán jellemét, nemes egyéniségét s jóságos szivét jobban karakterizálni alig is lehetne, mint a család gyászlapjának jelmondata: Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronájátl... Áldás emlékére! Október 6. Az Ifjúsági Kör tagjait ez utón kérik fel, hogy október hó 1-én, a Kaszinó éttermében este hat órakor megjelenni szíveskedjenek, hogy az október 6-iki gyászünnepély programmjáról tárgyaljanak. Értesüléseink szerint a közreműködésre Szabó Lajos segédlelkészt, a kitűnő szónokot, dr. Kiss Rezsőt és hliesz Henriket kérik fel. Azonkívül a dalárda is két ponttal szerepelne a tervezett műsorban. Színészet. Holnapután megkezdődnek az előadások a Polgári Kör »nagy« termében. Mél- tóságosan hatalmas gárdával vonul be hozzánk a falragaszok szerint az agilis direktor: Krémer Sándor, telve vágygyal és nagyon sok reménynyel. Határozott vállalkozó szellem, sőt talán vakmerő is, legalább erre vall Nagybányára való bevonulása. Gyönyörű műsorral találkozunk a falragaszokon, csak attól tartunk, hogy ezek a pompás darabok nem igen vágyódnak egy olyan színpad után, amelyen három ember is már életveszélyes tolongást idéz elő. Krémer direktor sokkal czélszerübben tenné, ha a földszintet avatná fel színpaddá s nézőtérnek hagyná meg a színpadot, igy legalább a művésznők és művészek konstatálnák, hogy levegő, sőt tér is van a világon s nem fenyegetné őket a megmerevedés veszélye. Krémer direktor az ily kicsinységekkel úgy látszik nem törődik, pedig kár úgy az ő, mint társulatának jó hírét ily liliputi, gyermekszinpaddal veszélyeztetni, kivált ha a pénztár nap-nap utáni megoslromlását sem garantirozhatja senki. Merész vállalkozásának csak keserű kiábrándulás ne legyen a vége. Halálozás. Városunkban is egy általánosan ismert, szeretetre méltó fiatal embert ragadott el a halál. Lukácsi György volt főgimnáziumi tanár fia: dr. Lukácsi György temesmegyei segédtanfelügyelő 28 éves korában a napokban Váczon meghalt. Lukácsi kiváló szorgalmával és tehetségével szépen haladt pályáján előre. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a nem,; zetiségi vidékek ellenőrzésével bízta meg. Ő lelkiismeretesen járta sorra a temesmegyei román községek iskoláit, azonban gyönge szervezete nem bírta ki a nagy megerőltetést, utazás közben meghűlt, tüdőbajt kapott s nem lehetett megmenteni az élet és hivatása számára. Halálát nagyszámú előkelő rokonság gyászolja. A család gyászában osztoznak városunk körében sokan, kik ismerték a nagytehetségü fiatalembert. — Súlyos csapás érte Enyedy István polgártársunkat. Szép, fiatal neje, szül. Bonyhay Matild f. hó 27-én, életének 27. évében, hosszas szenvedés után meghalt. F. hó 29-én temették polgári társadalmunk részvétének nagy megnyilatkozása mellett. Kiterjedt rokonság siratja. — Almásy Ignácz ügyvéd, Szatmármegye t. alügyé- sze f. hó 25-én, életének 64. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Ez a halálhír bizonyára széles körben fog igaz részvétet kelteni, mert a boldogult azon emberek közé tartozott, akiknek ellenségeik nincsenek, csak jóbarátaik vannak. Jó szívvel párosult kiváló egyéni kvalitásai folytán évtizedek óta rokonszenves s általános tiszteletnek örvendő alakja volt a vármegye közéletének. A jogi pályán kívül a zeneakadémiát is végezte s kitűnő konczerthegedüs volt. Ezelőtt tiz évvel Szatmárvármegye közönsége a tiszti alügyészi állásra választotta meg. F. hó 26-án temették a vármegye nagy részvéte mellett. — Dr. Fekete Sámuel nyug. t. főorvos Szatmáron, 85 éves korában végelgyengülésben elhunyt. Évtizedeken át volt főorvosa a vármegyének s megnyerő, rokonszenves modorával sok jóbarátot és tisztelőt szerzett magának. A szabadság- harczot mint honvéd-ezredorvos küzdötte végig. Dr. Fekete magas kora daczára csak egy-két évvel ment ezelőtt nyugalomba s azóta is ír őrizte szellemi és testi friseségét, csupán utolsó hónapokban betegeskedetl. A boldogulti igen nagy részvét mellett helyezték örök nyi galomra. A debreczeni püspökválasztás A nagy hull mókát fölvert püspökválasztásból Erőss Lajos került ki győztesen, amennyiban 71 szavazattal kapott többet, mint Dicsőfi József. A küzdelem azonban mindvégig igen heves volt s a választásnak még az utolsó napjaiban is igen kétes volt, hogy kinek a neve fog győztesen kikerülni az urnából. A jelöltekre adott szavazatok egyházmegyénként igy oszlanak meg: Alsószabolcs: Erőssre 37, Dicsőfire 25; Bereg 45—19; Békés- bánát 38—53; Bihar 41—7 ; üebreczen 15 — 34; Érmellék 24—17; Felsőszabolcs 47—41; Hevesnagykunság 32—39; Mármarosugocsa 30—3; I Soltész János. Soltész Elemért.
