Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1908-02-06 / 6. szám
4 NAGYBÁNYA 1908. február 6. Rákétdk. — A névnapi hős. — Nyillik az ajtó, jő a nyájas, A közismert, derék alak, Kacsintgatnak rá enyhe bájjal A fali képek s a falak ! A porozelláncsésze suttogja, Itt van a drága, bátor . .. A mosolygó, a szürke torkú Névnapi gratulátor! Elmondja jól, szép nyelvezettel, Hogy mennyi jót kíván . . . Hogy ezeréves legyen élted 8 ha több sem baj talán — Mert igy még ép egy ezer évig Iszik a legjavából A mosolygó, a tágas torkú Névnapi gratulátor! Ki ö? Mi ö ? Nem az a kérdés, Toasztja száll a termen . . . S az éltetésnek vége-hossza És pihenése nincsen ! Minden toaszt egy drága spriczczer, Minden szó egy pohár bor — így gyűjt babért, elismerést a Névnapi gratulátor! A háziasszonyt felköszönti {Mert jó a pecsenye) A háziúr keblét tapintja (Mert szent a hegy leve) S a halhatatlan érdemekről Halleluját rikácsol, Mert ingyen inni, enni tud a Névnapi gratulátor l Fiadat felüti lovaggá, Lányodnak gróf vöt kíván S bár hallásod sincs — a te torkod Föltétlenül egy csalogány ! Sorvasztja a borod, az étked. 8 mig házadból kilábol — Tán tiz szakácsnőt pusztít el a Névnapi gratulátor 1 ... S ha másnap tán, a sok keserves Perez ágyba döntne le — 8 ábrándozol a végkenetről 8 lelked kínnal tele . . . Mert névnapod nincs, mért suhanna Hozzád a deli-bátor: Az a bizonyos, a közismert Névnapi gratulátor 1 Rikkancs. HÍREK. Február 5. Személyi hir. Újhelyi Hugó jogügyi tanácsos, kit a nagybányai kir. kincstári ügyészség feloszlatásával a budapesti kir. kincstári jogügyi igazgatósághoz helyeztek át, nejével együtt Budapestre költözött. Az Újhelyi- bankett, mely nagyszabásúnak Ígérkezett, Újhelyi tanácsos gyengélkedése folytán elmaradt. Segédlelkész választás. Az cv. ref. egyház presbilériuma vasárnap tarlót! ülésében a Bo- ronkay Béla eltávozásával megürült segédlelkészi állásra Miszty Mihályt, városunk szülöttét választotta meg. Láposbánya uj lelkipásztora. A megüresedett láposbányai g. kalh. lelkészt állásra a sza- mosujvári püspök Brahaicza Jánost nevezte ki. A kinevezés a hívek körében nagy örömet keltett s nagyban készülnek az uj lelkész fogadására. Brahaicza gimnáziumi tanulmányait városunkban végezte kitűnő sikerrel s egyénisége igen rokonszenves. Esküvő. Ferkai Jenő festőművész ma, szerdán délelőtt 8 órakor lépett házasságra néhai Karovszky Jenő kedves leányával: Arankával. A polgári házasságkötésen mint tanuk Réti István és Rácz Péter festőművészek szerepeltek. A fiatal pár az esküvő után Erdélybe utazott. Királygyilkosság. Európa, a vén, megrokkant Európa csupa friss, megborzasztó szenzácziókról gondoskodik. Vér tapad ismét egy ősrégi trónra. Koronás s egy megkoronázandó ifjú véres teteme hullott a porba alattomos, kegyetlen lelkű gonosztevők merénylete folytán. A lisszaboni ulczán eldördült fegyverek ropogása álzúgott az egész kontinensen s minden igaz emberi érzéstől áthatott szív mély megrendüléssel és könyes részvéttel tekint Margit özvegy olasz királynőnek fájdalomtestvérére, a gyermekét és férjét egyszerre elveszített portugál királynőre. Városunk megszokott nyugalmát is felverte a rettenetes tragédia hire, melyet elsőben a fővárosi lapoknak lapunk szerkesztőségéhez, továbbá Kovács Gyula könyvkereskedőhöz vasárnap intézett távirati értesítése terjesztett el. A meggyilkolt két királyi emberrel csak az igaz és őszinte részvét foglalkozhat. A humanizmus nemtője széles e világon bizonyára összegyűjti a szivek czipruságait a két szerencsétlen bíborban született s koldusnál is rettenetesebb sorsban elpusztult áldozatok koporsóira. De e koporsók egyszersmint megdöbbentően félelmetes mementók arra is, hogy a népjogok tisztelete nem kevésbbé szent kötelesség, mert azok megsértése a borzalomnak csak ily vérrózsáit termi meg. Beköszöntő beszéd. Miszly Mihály, a nagybányai református egyház uj segédlelkésze a vasárnap délelőtt tartott istentiszteleten nagy közönség jelenlétében tartotta meg beköszöntő beszédét. A kiváló theologus, ki a slrassburgi egyetemet is látogatta, jeles szónoknak bizonyult s beszédével nagy hatást kellett. Lányok tragédiája. Szomorú eseményről értesít beregszászi levelezőnk. Az ottani polgári leányiskola növendékei tegnaptól kezdve a gyöngéd nem legszerencsétlenebb teremtései. Ábránd, álom, a csöndes, álmodozó vágy: mind csak por és hamu! Megtiltották a növendékeknek, hogy a diákok köszönését viszonozzák. A pusztuló romanticzizmus ezen sivár jelentkezésekor igaz részvéttel adózunk a zokogó leánysziveknek s reméljük, hogy a szigorú rendelet csak ideiglenes. A köszönést megtilthatják ugyan, de azért az est homályában elsuhanó egy-egy pár bizonyára mosolyog a rendelet felett s Bőske mégis látni fogja Árpádot, Aranka Sándort s ha nem is köszöntik egymást — egy szemsugár többet mesél . . . A kamara az uj adótörvény tervezet ellen. A debreczeni kereskedelmi s iparkamara legutóbbi közgyűlésében foglalkozott az uj adótörvény tervezettel s annak jó és rossz oldalait egy külön füzetben is ismertette. A kamara e füzetet megküldötte a kerület minden városának is, de úgy látszik, hogy a hasznos füzet olvasat- lanul az irattárba került. Pedig a városok e közönyössége teljesen érthetetlen, hiszen az uj adótörvény feltétlenül épen a városok lakosságára nehezedik tűrhetetlen súlyával. Az egyenes adók tervbe vett reformja a 46 millió koronában kontingentált uj személyes jövedelmi adóval, a külön 28 millióban kontingentált általános kereseti adóval, mindkettőnél a kontingens el nem érése esetén kilátásba helyezett s 40 százalékig terjedhető adóemeléssel, továbbá az uj házbéradóval, mely a városokat külön körzetek kihasitásával vonja részben vagy egészben karjai közé, épen a városi lakosság adóterhét fogja rendkívüli mértékben s meglepetésszerüleg emelni. Ez adótervezettel foglalkozik mai vezér- czikkünk is, melyet Bárczy István, Budapest polgármesterre irt a Városok Lapjá-ba s melyet felkérésre vettünk át, hogy mi is segítsünk felrázni a városokat hallatlan közönyösségükből, melyet az épen őket fenyegető veszedelmekkel szemben tanúsítanak. Azt hisszük, hogy a kívánt czélt legalább városunkban s a vármegye városaiban elérjük s az illetékes körök lelkes agitá- czióval fognak csatlakozni az adótörvény tervezete ellen megindított mozgalomhoz. Búcsú. Fájdalmasan esett lelkűnknek, hogy a helyzet kényszerénél fogva anélkül kellett Nagybányáról eltávoznunk, hogy kedves jóismerőseinknél, akik velünk jótestvérekként bántak, valamint nagyrabecsült hivatalnok- és polgártársainknál tiszteleghettünk volna. A fájó érzés annál nagyobb, mert az ismerősök nagy sokasága részéről eltávozásunk alkalmából is soha nem remélt figyelmet és jóságos érdeklődést volt szerencsénk tapasztalni. Meghatott lelkünk hálás érzelmeit tolmácsolva, a sors kedvezésében bizva, feltett szándékunkhoz híven csak igy köszönünk el ismerőseinktől: A viszontlátásig! Budapest, 1908. február 1. Újhelyi Hugó és neje. Az ev. ref. egyház batyubálja. Az ev. ref. egyház nagyhírű batyubálját az idén f. hó 29-én tartja meg ezúttal a Kaszinó termeiben A táncz- estélyre a meghívókat már a napokban kibocsátják. Talán fölösleges is fölemlítenünk, hogy e tánczmulalság lesz az idei farsang kluja s az iránt már most is a legszélesebb körű érdeklődés mutatkozik. Kitüntetett munkás. A kereskedelmi s iparkamara Simon Aurél misztótfalusi gyárában dolgozó Pap János munkást elismerő okirattal s 50 korona jutalommal tüntette ki. Az elismerő okiratot s a pénzjutalmat vasárnap délután adták át ünnepélyesen a kitüntetett munkásnak az összes, mintegy nyolezvan főre rugó gyári személyzet jelenlétében. Az ünnepélyen részt vettek ; Sloll Tibor dr. t. ügyész a városi hatóság képviseletében; Glaviczky Károly és Kapás Mihály kamarai tanácsosok, Csepeg Ferencz ipartestületi elnök, Kazamér János, Szász József, Kovács Lajos, Virág István ipartestületi elöljárók. A kitüntetett munkást Kapás Mihály, majd Csepey Ferencz üdvözölték buzdító beszédekkel, mire Simon Aurél gyártulajdonos köszönte meg lelkes beszédben a kamara kitüntetését. Az ünnepély lezajlása után Simon Aurél vendégszerető házában áldomás volt, melyen dr. Stoll Tibor a gyár felvirágzására, Kapás Mihály a házigazdára és nejére, Simon Aurél pedig vendégeire üritetle poharát. Simon gyártulajdonos ez alkalommal munkásait is megvendégelte. A vizvezeiék ügye. Farkas miniszteri osztálytanácsos, a vizépitészeti hivatal főnöke arról értesítette a város tanácsát, hogy a vizépitészeti hivatal furógépésze, Zsöiér Vincze már a napokban városunkba érkezik a szükséges fúró gépekkel a Zazar-völgy talajvizeinek felderítése czéljából. Az első fúrást Grundböck városi mérnök vezetése mellett a fernezelyi és felsőbányáiul keresztezésétől déli irányban mintegy 150 méternyire eszközük s onnan pedig 100—100 méternyi távolságokban. A próbafúrásokat valószínűleg pár hét alatt befejezik s már tavasszal azon helyzetben lesz a képviselőtestület, hogy dönthet azon fontos kérdés fölött, hogy a fokhagymást rozsályi, sulyori patakok, illetőleg források, vagy pedig a zazarvölgyi talajvizekből óhajtja-e a vízvezetéket létesíteni. Halálozás Számos előkelő családot döntött mély gyászba Domahidai Domahidy István szat- márvármegyei nagybirtokos váratlan halála. A hatvannyolez éves öreg ur, ki mindvégig a legjobb egészségnek örvendett, szivszélhüdésben hunyt el hirtelenül Szatmárott. A közélet a vármegye egyik legkiválóbb alakját gyászolja az elhunytban, ki évtizedek óta vezérlő alakja volt a vármegye intéző köreinek. Haláláról a vármegyei gazdasági egyesület, melynek elnöke s a szatmárvármegyei takarékpénztár, melynek vezér- igazgatója volt, külön gyászjelentéseket bocsátottak ki. A boldogultat úgyszólván az egész vármegye osztatlan részvéte mellett Domahidán helyezték örök nyugalomra. — Szalczer Fe- renezné szül. Schmidshaazen Aurelia január hó 31-én, éleiének 77. évében elhunyt. A tisztes matrónát február 2-án temették nagy részvét mellett a vár-utezai gyászházból. — Tóth József, a nagybányai adóhivatalnak volt tisztviselője f. hó 2 án életének 48. évében hosszas szenvedés után elhunyt Szatmáron. Tegnap, kedden helyezték örök nyugalomra. A boldogultat neje szül. Jánki Róza és hét árvája siratja. A bojkottról. A munkásoknak szocziálista alapon való szervezésére legerősebb fegyver a nem szervezett munkások bojkottja, ami egyet jeleni azzal, hogy a szervezetlen munkás foglalkozáshoz ne juthasson. A kereskedelmi miniszter most elvi jelentőségű döntésben ezt a bojkottot súlyosan büntetendő cselekménynek mondja és utasítja az iparhatóságokat, hogy minden egyes esetben a legszigorúbb megtorlással büntessék az ilyen bojkottokat. A nőegyesület közgyűlése. A nőegyesület rendes évi közgyűlését f. hó 3-án d. u. 3 órakor tartotta meg nagy érdeklődés mellett Robelly Lajosné elnöklete alatt. A szokásos jelentések meghallgatása után a veresvizi óvóba a Karovszky Jenőné távozásával megürült óvónői állásra az egyesület Szabó Irént választotta meg, aki állását a hó elején már el is foglalta. Az egyesület ezután elfogadta a pénztáros évi jelentését,
