Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1908-06-04 / 23. szám
4 NAGYBÁNYA 1908. junius 4. Rákéták. — Hideg menu. — Üdvözöllek tiszta, csöndes áhítattal, Légy áldott, megáldott tengernyi malaszttal, Dicső júniusunk: napnál ragyogóbb vagy, Bányászok szent álma: tantiémes hónap. A kereskedőknél vigadoz a számla: Dicsőülten borul a sok koronára . . . Húzhatja a Józsi a Lohengrint, tust is: Sőt mi több ehet im a beapiter húst is ! Ami ugyan nem jó ebb' a csúf melegben, A Múzsámnak szárnya Ostendébe rebben, (Zárjelek között csak csacsog a vágy, ősi: De kellemes lehet hölgyekkel — fürdőzni.) Vájjon ott, azon a csodás, himes tájon, Ahol csupa »koldus« sok felebarátom: Van é oly fenséges, bűvös kurszalon ma, Mint minálunk künn a ligeti pagonyba ? Fő a kényelem ott, osztatlan a nézet, Az a drága hajlék jaj, be megigézett, Az asztalok mellett pompázik a rózsa,: S oldalvást, e korhoz méltóan — a próza ! Milyen más az élet a Szent Miklós-téren, Fenhéjázva, büszkén, kegyetlen lcevélyen Sistereg a villany, ami nem hiba: Gyere édes, menjünk el a moziba! Mert manap a mozi: csak a tudomány, Aki meg nem nézi, léha, charlatán. Tanulhatsz ott díszes, csudaszép erényt, Sok e fajta pompás, dánost regényt ! Apropos! De im m,ár elgörbül a szám, Tíz esztendeje, hogy lóg a matúrám, Illik is tehát, ha komolyabb a szó, Mert a matúrához talán ez való! Majd ha összejövünk egy pár cimbora: Jó lesz a korcsmáros gyöngyöző bora; S ha kérdik, mi lettem: felkaczag a tréfa, Kilobbanok én is — mint ez a rákéta I Rikkancs. HÍREK. Junius 4. Szemelj i hírek. Dr. Kádár Antal kincstári főorvos a frankfurti I. nemzetközi mentési kongresszusra a magyar kincstári bányászat képviseletében 14 napi tartózkodásra Frankfurtba utazott. — Dr. Kóth Ferencz, a szatmári kir. törvényszék elnöke dr. Fabó Zoltán kir. ügyész képviseletében a kir. járásbíróság megvizsgálására városunkba érkezett. Pünköst. Lombsátoros, rózsakoszorus, illatos tavasznak ragyogó ünnepe, piros pünköst napja légy üdvözülve! A hit szárnyán égbe szálló telkeknek, az állhatatos, örök életű reménységnek, a mindenről lemondó, örökké élő szeretetnek, a lángoló ideálizmusnak örömteljes ünnepnapja vagy te! Vigasztalásnak magasztos ünnepe, üdvözlégy! Óh ti, kik az anyagnak béklyóin csüngtök, ti láncra vert köznapi szolga- lelkek, nem tudjátok a piros pünkösdiek fenséges mély értelmét. Ti, akik a gonosz hatalmának megalázott rabszolgái vagytok, akik meddő földi életének az alapja: fenhéjázó gőg, durva érzékiség ; akiknek lelki törvénye a véges, haszontalan anyag, tartalom nélkül szűkölködő üres hiúság; akiknek a végcélja: a minden nemeset, nagyot, szentet letaposó önzés, ti nem vagytok képesek felemelkedni az egész világot átölelő égi szellem világosságához, az igazság leikéhez. Nem a ti fejetekre szállanak a láu- goló nyelvek! Ti csak zsarnokoskodni, uralkodni a világ felett és mindenáron élvezni akartok. Azok lelki világát töltik be a tüzes nyelvek, azoknak értelme előtt nyílik meg az a rejtélyes, kifürkészhetetlenül mélységes titka a Vigasztaló győzelmes ünnepének, kik szenvedni, szomorkodni tudnak, akik könnyezni tudnak embertársaik szenvedésein; akik éhezni tudnak, hogy kielégítsék felebarátjukat; akik levetik ruhájukat, hogy betakarják a mezítelent; akik tehetségüket, tudásukat arra használják fel, hogy segítsék vele a gyámoltalant; akik a nekik adott anyagot az árvák és szükölködők javára használják; akik egy magasztos eszméért, ideálért szembeszállnak, harcolnak, küzdenek és végül elesnek, elvéreznek és meghalnak érte; akik Istennek leikével sziyökben minden embert egyformán szeretnek vallás és faj különbség nélkül, nem tekintve, tudós vagy tudatlan, ur vagy szolga, király vagy koldus. Akik szeretik és lélekben és imádságban imádják az Istent! Ezek megértik a Vigasztalónak mély titku ünnepét. Ilyeneké az égből alászállott tüzes nyelvek ünnepe. Ezeké a balzsamos tavasznak örömteljes piros pünköst napja! . . . Pünköst első napján a r. kalb, templomban délelőtt 9 órakor lesz az ünnepi istentisztelet. A szentbeszédet Szőke Béla h. plébános tartja. A ref. templomban első napon fél 10 órakor kezdődik az istentisztelet. Az ünnepi beszédet Soltész Elemér lelkész tartja. Másodnapon Miszty Lajos s. lelkész mond szent beszédet. Az ev. templomban első napon 9 órakor lesz az istentisztelet, melyen Révész János prédikál. Az ünnep másodnapján Révész lelkész Szatmáron tart istentiszteletet. Első napon úgy a ref. mint az ev. templomban Úrvacsorát osztanak. Elnökválasztás. Szatmárról jelenti tudósítónk, hogy a Szatmárvánnegyei Gazdasági Egyesület mai napon tartott közgyűlésében elnöknek egyhangúlag Kende Zsigmond cs. és kir. kamarást, istvándii nagybirtokost választotta meg. Dr. Boromisza Tibor püspök betegsége. Dr. Boromisza püspök bérmautjában, Vállajon erősen meghűlt s tüdőgyuladásba esett. Az. egyháznagy dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos tanácsára azonnal székhelyére utazott, hol most háziorvosai dr. Gölb és dr. Vajay kezelik. Betegsége normális lefolyású s amióta eret vágtak rajta, sokkal könnyebben érzi magát. A püspök betegsége miatt a nagybányai esperesi kerületben s igy városunkban is a bérmálás az idén elmarad. — Szatmári tudósítónk Írja, hogy az egyháznagy állapota hétfőn oly aggasztóra fordult, hogy ellátták a haldoklók szentségével. X. Pius pápa a betegnek apostoli áldását küldte. A püspök betegségében azóta némi javulás állott be, de állapota még mindig válságos. Az egyházmegyében imádkozást rendeltek el a beteg fölgyógyulásáért, A református és lutheránus templom tornyán lengő gyászlobogók általános részvétet keltve hirdetik, hogy a református egyház nagynevű embere, Kiss Áron, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület fenkölt lelkű püspöke, a szabadságharcz szerény papja, a puritán tudós, aggkori gyöngeségben szombaton d. u. fél hat órakor csöndesen elhunyt. Lgy jó magyar, az ev. ref. egyháznak kiválóan tudós, szeretett, oszlopos tagja dőlt ki vele az élők sorából. A gyászos esemény bár nem jött váratlanul, mert hiszen a magas kor gyengesége már rég erőt vett a daliás, ősz^ főpapon, mégis megdöbbenve, szomorodott szívvel adunk hirt Kiss Áron haláláról. Az apostoli egyszerűségű, nemes, fenkölt gondolkozásu püspök halála súlyos csapás nemcsak a magyar református egyházra, de az egész országnak is nehezen pótolható vesztessége. Kiss Áron tiszteletreméltó, jellegzetes alakja nem lesz többé a debreczeni elnöki székben látható. Nem minden keserűség nélkül írjuk e sorokat, mikor a szittyamagyarság egyik legnemesebb képviselőjének temetésére kondulnak meg a harangok, hogy az önzetlenül munkálkodó hazafinak, szelíd lelkipásztornak és édestollu Írónak a Gondviselés csöndes álmokat szöjjön. . . Hetven esztendeig szolgálta buzgón és odaadóan egyházát, amelynek mindenkoron hűséges és tudásban kivágó papja volt. Dicsőséges hivatását a püspöki székben is hírneves elődeihez méltóan töltötte be. Nemcsak egyházi téren kifejtett működésével szerzett nagy érdemeket, de becses munkát végzett irodalmi téren is. Őfelsége tavaly nyáron a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. Körülbelül harmadfél esztendeje betegeskedett már. Azóta nem vett részt a főrendiház ülésein s a törvényhatósági bizottság tanácskozásain. Aggkori gyöngeségben szenvedett és háziorvosa már csütörtökön lemondott életéről; pénteken délben elveszítette eszméletét és hosszas agónia után szombaton hatodfél órakor elhunyt. A ravatalt a kollégiumban állították fel nagy gyászpompával. Temetése óriási részvét mellett ma, szerdán ment végbe. A gyászoló közönség igaz fajdalommal tűnődött el az ősz patriarcha hamvait elrejtő koporsón! Vajha a tiszántúli ref. egyházkerület megtalálná azt a férfiút, aki méltó utódja lenne a nemes egyházi vezéralaknak. A mi megyénk j szülötte, a prolestáns egyház sírba szállott büszkesége, Kiss Áron 1915-ben született a szatmár- megyei Kisnaményban. 1839-től 1843-ig tanulókáplán volt Szatmáron, azután porcsalmai lelkész lett. A szatmári egyházmegye 1848-ban főjegyzővé, 1860 ban esperessé tette. A szabadságharc alatt ő szerkesztette a nemzeti kormánynak küldött hódoló föliratot. A honvédeket mint tábori pap az erdélyi hadjárat alatt Deésig kisérte, amiKiss Áron. kor vége volt a harcznak, sok üldözésben volt része Esperessége alatt föllenditette egyházmegyéje anyagi állapotát, a papság tudományos képzésére is nagy gondot fordított s megalapította az egyház- megyei könyvtárt. A megyei közélet terén is munkálkodott. Szatmárvármegye már 1846-ban iábla- birájává telte s a megyei gyűlésnek később is tagja volt. 1892-ben a tiszántúli egyházkerület püspökévé, a debreczeni egyház pedig egyik lelkészévé választotta. Tagja mind a debreczeni, mind a budapesti zsinatnak s több éven át az egyetemes konventnek is. Irodalmi munkássága jelentős. — Kiss Áron halála hírére a városházára kitűzték a gyászlobogót, jelezve ezzel is azt a gyászt, mely halálával városunkat is érte. Nagykároly ünnepe. Nagykároly városa az ország élénk érdeklődése mellett május hó 28-án, áldozó csütörtökön lélekemelő ünnepség keretében leplezte le Kossuth Lajosnak szobrát. Ercz- szobor hirdeti immár megyénk székhelyén a magyar független eszme diadalát. Érczszobor lelkesíti az utódokat hazaszeretetre, törhetetlen hűségre, egetverő daczra minden zsarnokság, alattomos haszonérdek ellen. Az ünnepi köntösbe öltözött város gyönyörű, verőfényes időben várakozott az illusztris vendégseregre. Legtöbben a csütörtök reggeli vonattal érkeztek a szatmári vonaton, mely Máramarosmegye, Szat- mármegye küldöttségeit hozta; a Budapest felől érkező különvonaton pedig a beteg Kossuth Ferencz képviselője Günther Antal igazságügyminiszter érkezett számos képviselő és notabilitás társaságában. Az állomáson a minisztert nagyszámú díszes küldöttség élén Debreczeni István polgármester üdvözölte, mire a menet 200 tagú tovasbandériumlól kisérve a vármegyeház elé vonult. A főispánnál lefolyt villásreggeii s a nagyszámú küldöttségek tisztelgése után körülbelül 11 óra tájban vette kezdetét a Kossuth-kertben a leleplezési ünnepély. Az óriási embertömeg néma csendben hallgatta végig Debreczeni István polgármesternek éljenzéssel fogadott megnyitó beszédét, mely után a város országgyűlési képviselője: Papp Béla intézett lelkesítő, tüzes beszédet a közönséghez. Beszéde közben hullott le a lepel Kallós Ede kitünően sikerült alkotásáról, a Kossuth szoborról, a melyet a közönség riadó éljenzéssel s a Hymnus akkordjaival fo-’ gadott. Doczi József pénzügyi titkár ódája is hatásra talált, majd Grünther igazságügyminiszter tartott rövid, tartalmas beszédet, mire Debreczeni István polgármester pár szó kíséretében a szobrot a város gondozásába vette át. A polgármester beszéde után a szobrot megkoszorúzták. Nagybánya közönsége nevében dr. Makray Mihály polgármester helyezte el a koszorút e szavakkal: »Nagybánya város közönsége nevében leteszem e koszorút azon változatlan hódolattal és tisztelettel, amelyet apáinktól örököltünk, amelynek kifejezője volt az, midőn városunk 1848. márcz. 22-én díszpolgárává választotta Kossuth Lajost.« A leleplezést a Magyar Király kertjében mintegy 400 teritékü diszebéd követte, mely alatt dr. Falussy Árpád főispán szép, általános tetszést arató beszéd kíséretében Kossuth Lajos emlékére ürítette poharát. A diszebéden még számos felköszöntőt mondtak. Ebéd után a miniszter a három órai gyorsvonattal Budapestre utazott. A villamvilágitás. A villamvilágitás ügye tengersok scilla és charibdis közötti bukdácsolás után végre mégis szerencsésen dűlőre jutott. A belügyminiszter a városhoz tegnap érkezett leiratában értesítette a képviselőtestületet, hogy Nagvbánva és Felsőbánva városok léte- sitendő villamossági műveinek üzemvitele iránt a Ganz-féíe villamossági részvény- társasággal kötött bérleti szerződéseket jóváhagyta. így tehát mi sem áll útjában többé a villamvilágitási mű létrehozásának. A villamtelep épitési munkálatait már meg is kezdték s már a napokban megtartják a telepengedélyezési eljárást. Vizsgálat a g. kath. torony összeomlása ügyében. Tudvalevőleg a szatmári kir. ügyészség vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy kit terhel a felelősség az épülő g. kath. torony összeomlása miatt. Midőn első ízben a vizsgáló- bizottság kiszállt a helyszínére, a törvényszék szakértője a szerencsétlenség oka felől véle«
