Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-21 / 21. szám

2 19Ö8. május 21. NAGYBÁ NYA A kérdés megítélésénél két szempont mérv­adó: az első — helyes volt-e a torony terve szer­kezeti szempontból; a második — nem történt-e mulasztás vagy hiba a kivitel alkalmával? Ekét szempontot egészen külön óhajtom tárgyalni. I. A mellékelt ábra az eredeti rajzról ké­szült klisé. Ebbe még bele rajzoltam a torony falá­nak megszakadási módját és megjelöltem a szakadás helyének magasságát, úgy, amint azt intelligens, tehát jól megfigyelő és szavahihető szemtanuktól hallottam. Ezek nyilatkozata sze­rint a torony falazata kb. 8 méternyi magas­ságban hirtelen megnyílott és azután a felette levő rész önmagába rogyott össze. A hasadási hely magassága kb. megfelel annak a magas­ságnak, ahol tavaly késő ősszel a falazást abba­hagyták. A falazás "eddig a magasságig nagyobb­részt téglából és csak kisebb részben és ekkor is jobbára régibb épületekből eredő faragott kövekből volt rakva; ugyanily falazás van a templomhomlokzat jobboldali sarkán lévő kis­toronynál és ugyanez konstatálható lesz a lo­mok eltakarítása után a még fennmaradt to­ronyfalazaton. Ily falazatból — lehál túlnyo­móan tégla és csak kevés kő — voll eledeltől fogva konlemplálva a torony felfalazása. Tekintve, hogy a tiszta téglafalazatnak ter­helési igénybevehetősége = 8 kg. négyzetczen- timéterenkint, a vegyes falazaté (V# rész kő, Va rész tégla) = 4 kg., az olyan falazat terhe­lési igénybevehetősége, amely több, mint 7a téglát és kevesebb, mint 7* követ tartalmaz, helyes kivitel és kötés mellett legalább is 6 kg.-ra lehető. A torony teljes falazott magassága 34 mé­ter. Ebből a legfelső teljesen áttört lodzsia a a katasztrófa bekövetkeztekor még nem volt felfalazva és igy alig számitana, mint megter­helés és bátran levonható volna. Mindenesetre azonban áttöi tségénél fogva ez az utolsó 4.90 mtr. magas emelet csak felerészben számítható, mint teher. így tehát ama téglaoszlop magas­sága, amely a talaj színében nyomást gyakorolt 34.00 — 4290 — 3155 méter; ama téglaosz­lop pedig, amely a törés magasságában, va­gyis 8 méternyire a talaj színétől nyomott = 31.55 — 8.00 — 23 55 mtr. Tekintettel arra, hogy a vegyes falak súlya köbméterenkint 1800 kg., 1 négyzetczcntiméter alapterületű és 1 méter magasságú falazatoszlop súlya = 0.18 kg., úgy, hogy a négvzet­czentiméterre eső nyomás a talajszin magassá­gában 31.55 X 0.18 = 5.67 kg, mig a törési magasságban 23.55 X 0.18 = 4.23 kg. Meg kell ehez még jegyezni, hogy az úgynevezett meg­engedhető igénybevételi határok nem törési halárok, hanem háromszoros biztonságra vannak számítva, tehát esetleg meg is haladhatok egy bizonyos mértékig. Ami a fedélszék nyomását (harangokkal együtt) illeti, azt négyzetméterenkint szél- és hó­nyomással együtt aligha kell többre, mint 600 kg.-ra felvenni az alapterület négyzetméterére, vagyis 4.90 X 4 90 X 600 = 14400 kg-ra. Ebből a súlvból az alátámasztó fal folyóméterére ÍX49Ö = 735 kgr. esik. Tekintettel arra, hogy a fal a talaj színében 1.35 méter, a törési helyen 1.20 méter széles, ez az 1 folyóméterre eső 735 kgr. ezeken a magassági pontokon 13500, illetve 12000 négyzetczentiméterre oszlik el, vagyis az ebből eredő tehertöbblet a talaj színében 0.054 kgr, a törési magasságban 0.061 kgr., tehát el­tűnő csekély és számításba alig veendő. Világos ezekből a számításokból, hogy fel­téve a falazatnak kezdettől fogva terveit és kez­detben be is tartott precziz kiviteli módozatát, itt katasztrófának bekövetkeznie nem lett volna szabad; hiszen a teljes terhelést számítva (a még el nem készült legfelső emelet és tető stb. beszámításával is) a négyzetczentiméterenkint való megterhelés a talaj színében 5.67+0054= 5.724 kgr./cm2, a törési magasságban 4.23+0.061= 439 kgr. A törésnek tehát a 8 méternyi ma­gasságban még akkor sem lett volna szabad bekövetkeznie, ha emuként nem 6 kg, hanem csak 4 kg. (közönséges vegyes falazatnak meg­felelően) lelt volna a számítás alapjául felvéve. II Ha tehát a számítás helyes volt, a katasz­trófának oka más nem leheteti, mint a hibás kivitel. Említettem, hogy a torony alsó része túlnyomóan téglából és csak kis részben kőből volt építve. Ily állapotban volt a falazat, mikor legutóbb kb. 4 héttel ezelőtt láttam. A torony ugyanis akkor a külső most lebontott homlok­zati orom alsó magasságáig volt meg, tehát kb. 8 méternyire. A torony további falazata azóta készült, még pedig túlnyomóan kőből. Ehhez járul még, hogy ezen kőanyag sza­bálytalan terméskő volt és hogy a szabálytalan terméskőfalazatot nem egyenlítették ki réte- genkint téglasorokkal. Ez a falazási modor való­színűvé, sőt bizonyossá teszi, hogy a falazatban nagy vakolattömegek voltak, amelyeknek nyo­levő éjjeli inspekciós tisztviselő hirtelen meg­betegedett, helyettesítésére ma este nállam, hivatalos helyiségemben okvetetlenü! jelent­kezzék. Kelt, slb Várnay s. k. tanácsos — Pompás! Nagyszerű! Fölséges! tört ki belőlem az öröm, ezt az ötletet gyakrabban : igénybe veszem De éjjeli szolgálat egy minisz- i teriumban ? szó!ék megdöbbenve, haiha el sem hiszi! — Csak ügyesen csináld a dolgot! S csakugyan, az én kis aranyosom nem is sejtett semmit. Mikor haza érkeztem, felfordulva falábam az egész házal. A feleségem javában sü­tött főzött a Marcsa szolgálóval együtt. A midőn meglátott, szomorú arcczal mu­tatta meg a hivatalos megkeresést s mély rész­véttel mondá: Szegény jó Sándorom! Én úgy, de úgy sajnállak. — Dejszen abból semmi sem lesz! szólot­tám ingerülten. — Mit? Ellene szegülsz a tanácsosnak? kérdé Soha! Inkább lemondok! válaszolóm nagy elha­tározottsággal. — De édos Sándorom, most, amidőn elő- j léptetését várja? Nyugodjék meg édesem fölleb- valói akaratában; no, ugy-e megnyugszol édes j apuskám ? szólott engesztelőleg. Hisz úgyis csak \ most történt meg egyetlen egyszer. — De ha látják, hogy megnyugszom, más- | megrémülve.- En ? Egy egész étszakát átdolgozni? kor is meg fogják tenni ezt a méltatlanságot, ! mondám haragosan, egyengetve a jövő útját. — Látja édes Sándor, én gondoskodtam j magáról, a vacsorát, ha úgy akarja, már most feltálalhatom, azután el is vihet magával vala­mit, ha éjszaka megéheznék . . . hát legyen . . . Elfordult s egy könycseppet morzsolt szét pilláin, annyira elérzékenyült a bürök köszivü- sége miatt. — Legyen, szólottám lemondóan, családo­mért mindent megteszek. Pár falat után, — ki az Ördög tudna enni a nagy méregtől, mentegetém magamat, — egy pirosra, ropogósra sütött kappan társaságában útban valék a minisztérium felé. A feleségem kendőt lobogtatott utánam, én bucsucsókokat szórtam kezeimmel feléje. ,. . Ami Keller Pistáéknál történi, arra terítsük a feledés sűrű, vastag fátyolét; én a magam ré széről reáhuznám a reggeli órák alatt történtekre is, de a szemtanuk! Úgy jóval pitymallat után, Keller Pisla azon véleményének adott kifejezést, hogy neki még ló sem kellene, de egy országot adna mégis egy tányér füstölt kolbászos, savanyu káposztás levesért. — Az égboltozatot összes csillagmiriádjai- val, kontrázott neki Muki kollégánk félig lecsu­kott szemekkel. Nem lehetett tulliczitálnom őket, tehát nem szóltam semmit de ez az eszme szegei ütött a fejembe. Csettintettem egyet a nyelvemmel — Hej! azt csak az én kis feleségem tudja még csak felségesen csinálni, mondám dicsekedve. — Menjünk! indítványozó Muki. — Hová? — Hozzátok korhelylevesre, magyarázgatta Muki. Az idő kilencz óra felé járt, — Tisztességes idő, mehetünk, vélekedett Keller Pista. — S a hivatal? — Hisz onnan jövünk mindnyájan. Éjjeli szolgálatból. Naiv gyerek! — Hehehe ! Naiv gyerek ! hebegte Muki. No még egy bucsupohárral a naiv gyerek egészsé­gére. Pistáékat az ebédlőben helyeztem el, magam meg a feleségem után néztem. Teljes utcai toalettben ott ült íróasztalom mellett, fejét bánatosan kezeire hajtva. Kalapja, keztyüje ott hevert az íróasztalon; úgy tetszett, mintha nem rég jött volna meg va­lahonnan. Fel sem nézett, amikor benyitottam. — Megjöttem, édes Margitom! — Nagyon szép, hogy megjött. — De miért e fagyos fogadtatás? Margit kérem, vendégeink is vannak . . . — Még szebb, hogy vendégeink is vannak. — Kifáradva az éjjeli munkában, éhezünk. Margit édes, mi éhezünk !

Next

/
Thumbnails
Contents