Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-21 / 21. szám
2 19Ö8. május 21. NAGYBÁ NYA A kérdés megítélésénél két szempont mérvadó: az első — helyes volt-e a torony terve szerkezeti szempontból; a második — nem történt-e mulasztás vagy hiba a kivitel alkalmával? Ekét szempontot egészen külön óhajtom tárgyalni. I. A mellékelt ábra az eredeti rajzról készült klisé. Ebbe még bele rajzoltam a torony falának megszakadási módját és megjelöltem a szakadás helyének magasságát, úgy, amint azt intelligens, tehát jól megfigyelő és szavahihető szemtanuktól hallottam. Ezek nyilatkozata szerint a torony falazata kb. 8 méternyi magasságban hirtelen megnyílott és azután a felette levő rész önmagába rogyott össze. A hasadási hely magassága kb. megfelel annak a magasságnak, ahol tavaly késő ősszel a falazást abbahagyták. A falazás "eddig a magasságig nagyobbrészt téglából és csak kisebb részben és ekkor is jobbára régibb épületekből eredő faragott kövekből volt rakva; ugyanily falazás van a templomhomlokzat jobboldali sarkán lévő kistoronynál és ugyanez konstatálható lesz a lomok eltakarítása után a még fennmaradt toronyfalazaton. Ily falazatból — lehál túlnyomóan tégla és csak kevés kő — voll eledeltől fogva konlemplálva a torony felfalazása. Tekintve, hogy a tiszta téglafalazatnak terhelési igénybevehetősége = 8 kg. négyzetczen- timéterenkint, a vegyes falazaté (V# rész kő, Va rész tégla) = 4 kg., az olyan falazat terhelési igénybevehetősége, amely több, mint 7a téglát és kevesebb, mint 7* követ tartalmaz, helyes kivitel és kötés mellett legalább is 6 kg.-ra lehető. A torony teljes falazott magassága 34 méter. Ebből a legfelső teljesen áttört lodzsia a a katasztrófa bekövetkeztekor még nem volt felfalazva és igy alig számitana, mint megterhelés és bátran levonható volna. Mindenesetre azonban áttöi tségénél fogva ez az utolsó 4.90 mtr. magas emelet csak felerészben számítható, mint teher. így tehát ama téglaoszlop magassága, amely a talaj színében nyomást gyakorolt 34.00 — 4290 — 3155 méter; ama téglaoszlop pedig, amely a törés magasságában, vagyis 8 méternyire a talaj színétől nyomott = 31.55 — 8.00 — 23 55 mtr. Tekintettel arra, hogy a vegyes falak súlya köbméterenkint 1800 kg., 1 négyzetczcntiméter alapterületű és 1 méter magasságú falazatoszlop súlya = 0.18 kg., úgy, hogy a négvzetczentiméterre eső nyomás a talajszin magasságában 31.55 X 0.18 = 5.67 kg, mig a törési magasságban 23.55 X 0.18 = 4.23 kg. Meg kell ehez még jegyezni, hogy az úgynevezett megengedhető igénybevételi határok nem törési halárok, hanem háromszoros biztonságra vannak számítva, tehát esetleg meg is haladhatok egy bizonyos mértékig. Ami a fedélszék nyomását (harangokkal együtt) illeti, azt négyzetméterenkint szél- és hónyomással együtt aligha kell többre, mint 600 kg.-ra felvenni az alapterület négyzetméterére, vagyis 4.90 X 4 90 X 600 = 14400 kg-ra. Ebből a súlvból az alátámasztó fal folyóméterére ÍX49Ö = 735 kgr. esik. Tekintettel arra, hogy a fal a talaj színében 1.35 méter, a törési helyen 1.20 méter széles, ez az 1 folyóméterre eső 735 kgr. ezeken a magassági pontokon 13500, illetve 12000 négyzetczentiméterre oszlik el, vagyis az ebből eredő tehertöbblet a talaj színében 0.054 kgr, a törési magasságban 0.061 kgr., tehát eltűnő csekély és számításba alig veendő. Világos ezekből a számításokból, hogy feltéve a falazatnak kezdettől fogva terveit és kezdetben be is tartott precziz kiviteli módozatát, itt katasztrófának bekövetkeznie nem lett volna szabad; hiszen a teljes terhelést számítva (a még el nem készült legfelső emelet és tető stb. beszámításával is) a négyzetczentiméterenkint való megterhelés a talaj színében 5.67+0054= 5.724 kgr./cm2, a törési magasságban 4.23+0.061= 439 kgr. A törésnek tehát a 8 méternyi magasságban még akkor sem lett volna szabad bekövetkeznie, ha emuként nem 6 kg, hanem csak 4 kg. (közönséges vegyes falazatnak megfelelően) lelt volna a számítás alapjául felvéve. II Ha tehát a számítás helyes volt, a katasztrófának oka más nem leheteti, mint a hibás kivitel. Említettem, hogy a torony alsó része túlnyomóan téglából és csak kis részben kőből volt építve. Ily állapotban volt a falazat, mikor legutóbb kb. 4 héttel ezelőtt láttam. A torony ugyanis akkor a külső most lebontott homlokzati orom alsó magasságáig volt meg, tehát kb. 8 méternyire. A torony további falazata azóta készült, még pedig túlnyomóan kőből. Ehhez járul még, hogy ezen kőanyag szabálytalan terméskő volt és hogy a szabálytalan terméskőfalazatot nem egyenlítették ki réte- genkint téglasorokkal. Ez a falazási modor valószínűvé, sőt bizonyossá teszi, hogy a falazatban nagy vakolattömegek voltak, amelyeknek nyolevő éjjeli inspekciós tisztviselő hirtelen megbetegedett, helyettesítésére ma este nállam, hivatalos helyiségemben okvetetlenü! jelentkezzék. Kelt, slb Várnay s. k. tanácsos — Pompás! Nagyszerű! Fölséges! tört ki belőlem az öröm, ezt az ötletet gyakrabban : igénybe veszem De éjjeli szolgálat egy minisz- i teriumban ? szó!ék megdöbbenve, haiha el sem hiszi! — Csak ügyesen csináld a dolgot! S csakugyan, az én kis aranyosom nem is sejtett semmit. Mikor haza érkeztem, felfordulva falábam az egész házal. A feleségem javában sütött főzött a Marcsa szolgálóval együtt. A midőn meglátott, szomorú arcczal mutatta meg a hivatalos megkeresést s mély részvéttel mondá: Szegény jó Sándorom! Én úgy, de úgy sajnállak. — Dejszen abból semmi sem lesz! szólottám ingerülten. — Mit? Ellene szegülsz a tanácsosnak? kérdé Soha! Inkább lemondok! válaszolóm nagy elhatározottsággal. — De édos Sándorom, most, amidőn elő- j léptetését várja? Nyugodjék meg édesem fölleb- valói akaratában; no, ugy-e megnyugszol édes j apuskám ? szólott engesztelőleg. Hisz úgyis csak \ most történt meg egyetlen egyszer. — De ha látják, hogy megnyugszom, más- | megrémülve.- En ? Egy egész étszakát átdolgozni? kor is meg fogják tenni ezt a méltatlanságot, ! mondám haragosan, egyengetve a jövő útját. — Látja édes Sándor, én gondoskodtam j magáról, a vacsorát, ha úgy akarja, már most feltálalhatom, azután el is vihet magával valamit, ha éjszaka megéheznék . . . hát legyen . . . Elfordult s egy könycseppet morzsolt szét pilláin, annyira elérzékenyült a bürök köszivü- sége miatt. — Legyen, szólottám lemondóan, családomért mindent megteszek. Pár falat után, — ki az Ördög tudna enni a nagy méregtől, mentegetém magamat, — egy pirosra, ropogósra sütött kappan társaságában útban valék a minisztérium felé. A feleségem kendőt lobogtatott utánam, én bucsucsókokat szórtam kezeimmel feléje. ,. . Ami Keller Pistáéknál történi, arra terítsük a feledés sűrű, vastag fátyolét; én a magam ré széről reáhuznám a reggeli órák alatt történtekre is, de a szemtanuk! Úgy jóval pitymallat után, Keller Pisla azon véleményének adott kifejezést, hogy neki még ló sem kellene, de egy országot adna mégis egy tányér füstölt kolbászos, savanyu káposztás levesért. — Az égboltozatot összes csillagmiriádjai- val, kontrázott neki Muki kollégánk félig lecsukott szemekkel. Nem lehetett tulliczitálnom őket, tehát nem szóltam semmit de ez az eszme szegei ütött a fejembe. Csettintettem egyet a nyelvemmel — Hej! azt csak az én kis feleségem tudja még csak felségesen csinálni, mondám dicsekedve. — Menjünk! indítványozó Muki. — Hová? — Hozzátok korhelylevesre, magyarázgatta Muki. Az idő kilencz óra felé járt, — Tisztességes idő, mehetünk, vélekedett Keller Pista. — S a hivatal? — Hisz onnan jövünk mindnyájan. Éjjeli szolgálatból. Naiv gyerek! — Hehehe ! Naiv gyerek ! hebegte Muki. No még egy bucsupohárral a naiv gyerek egészségére. Pistáékat az ebédlőben helyeztem el, magam meg a feleségem után néztem. Teljes utcai toalettben ott ült íróasztalom mellett, fejét bánatosan kezeire hajtva. Kalapja, keztyüje ott hevert az íróasztalon; úgy tetszett, mintha nem rég jött volna meg valahonnan. Fel sem nézett, amikor benyitottam. — Megjöttem, édes Margitom! — Nagyon szép, hogy megjött. — De miért e fagyos fogadtatás? Margit kérem, vendégeink is vannak . . . — Még szebb, hogy vendégeink is vannak. — Kifáradva az éjjeli munkában, éhezünk. Margit édes, mi éhezünk !
