Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1908-04-02 / 14. szám
4 NAGYBÁNYA 1908. április 2. HÍREK. 1908. Április 1. Tisztelettel kérjük előfizetőinket hogy az évnegyed alkalmával hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Egyben kérjük, hogy ha a lap expedicziójában a legkisebb mulasztást tapasztalnak, arról kegyeskedjenek bennünket értesíteni, hogy a bajt azonnal orvosolhassuk Áthelyezés A m. kir. pénzügyminiszter Iier- czegh Pál veresvizi bányagyakornokot Désaknára, Gretzmacher Gyula kereszthegyi bányagyakornokot pedig Marosujvárra helyezte át. Eskütétel. Égig Mihály v. főjegyző, Szat- márvármegye tb. főjegyzője ez utóbbi minőségében a törvényhatóság márczius 26-án tartott közgyűlésében a hivatalos esküt letette A villamvilágitás. Városunk villamvilágilá- sára vonatkozó szerződéseket Szatmárvármegye törvényhatósága legutóbb tartott közgyűlésében jóváhagyta. Most már csak a kormány hatóság hozzájárulása szükséges még, hogy az építkezéseket megkezdhessük. Gyermeknapok. Az országos gyermekvédő liga, mint ezt már jeleztük, az idén is megtartja a gyermeknapokat. A hatóság ezúton is felkéri városunk derék kereskedőit és iparosait, hogy a nemes czél érdekében minél nagyobb tevékenységet fejtsenek ki s a szerencsétlen elhagyatott gyermekek lelki és testi megmentésére hozzanak bármely csekély áldozatot. A jövő Magyarország elhagyatott, szerencsétlen nemzedékének istápolása hazafias kötelesség s épen ez okból erősen hisszük, hogy a nagy közönség is tömegesen fogja felkeresni filléreivel azt a gyüjtőszekrényt, melyet a hatóság a Rákócziiéról, Hoffmann Árpád üzlete előtt állít föl. A gyermeknapokat holnap csütörtökön és holnapután pénteken tartják meg. Szabad liczeum. Az elmúlt hét péntekjén Neuberger István főgimn. tanár folytatta a szabad liczeum előadásainak sorozatát. »Árpád a magyar költészetben« czimü értekezését fejezte be. Előkelő tudással, gondos tanulmányozással oldotta meg érdekes és a maga nemében uj vállalkozását. Szinte rajongó szeretettel foglalkozott a kitűnő profeszor a honfoglalás költői motívumaival. Á mondák körétől kezdve Vörösmartyig elragadó lelkesedéssel tárta elénk az epikai költészetet, vonatkozással Árpád személyére. A nagy gonddal megírt és élvezetesen előadott értekezésért a felolvasói lelkesen megtapsolta a díszes hallgatóság — Tegnap, kedden d. u. 5 órakor feltűnően nagyszámú, intelligens közönség feszült figyelemmel hallgatta meg a főgimnázium fáradhatatlan buzgalmu igazgatójának, dr. Rencz Jánosnak előadását, mely *A magyar nyeli> Szegény, szegény özvegy asszony, be meg esett rajtad a szivem! Átélem veled utolsó órád szenvedésleljes perczeit. . . . érzem a kint, mely szived marcangolja ... de fogadom, megmentelek! Melléje kerültem s a meghatottságtól remegő hangon megszólitám: Édes jó asszonyom ! . . . Nem hallotta szegény, mélyen el lehetett merülve szomorú gondolataiba. — Édes jó asszonyom! . . . Felém fordult s rekedtes bangón rám förmed. — Hagyni engem békiben, keresem az én uram, za Misó. Egy erősen bepálinkázott tót asszony volt az eszemadta, aki keresi az ő urát, a Misót. Cseppet sem bántam, hogy olyan alaposan felsüllem; oh azok az érzelmek, impresz- | sziók, melyeken keresztül estem, megérnek tiz ily felsülést is. Micsoda tárcát irok én arról, micsoda tárcát! A bepálinkázott tót asszony helyébe csak egy szegény özvegy asszonyt kell tennem és beleugratnom a Dunába, azután meg megmentenem és kész a briliáns tárca, mely igazi impressziók alapján Íratott. Sőt még örültem, hogy ily olcsó áron jutottam hozzá. . . . Mikor késő este hazavetődtem, hogy meg ne feledkezzem másnap a tárcáról, a slagwor- tot odavetettem nagy ákombákomos belükkel az asztalomon álló ivre. Öngyilkos /eszek, mert nem ludom tovább elviselni. . . . Két nap múlva azt vettem észre, hogy a fegyvereim, a régi rozsdás mordályok, melyeket fali diszül alkalmaztam, mind eltűntek a szobámból. múltja és jövöjé*-ve 1 foglalkozott. A hazafias gondolatokkal átszőtt, minden sorában kiváló nyelvészre valló előadás valóban tanított és oktatott. Anyagát lelkiismeretes gonddal, óvatos kritikával dolgozta ki s az értékes munkát a díszes közönség szűnni nem okaró ovácziókkal fogadta. — A legközelebbi liczeum holnap, csütörtökön lesz, amikor Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos szemléltető képek kíséretében geológiai ismertetést tart A föld múltjáról és jövőjéről czimen. A postahivatal. Legújabban az a terv merült fel, hogy a postahivatal épületét az ev. ref. egyház lelkészi és kántori lakának helyén emelik föl. Soltész Elemér ev. ref. lelkész Nagyváradra utazott, hogy ott a posta és távirdaigazgatósággal tárgyaljon az egyház tulajdonát képező telkek megvétele tárgyában. Halálozások. Lesújtó gyász érte Sroll Géza kereskedőt és nejét Nábroczky Rózát. Erzsiké leányuk márczius 29-én, életének 17. évében hosszas szenvedés után elhunyt. ,A boldogulta! nagy részvét mellett márczius 31-én helyezték örök nyugalomra. — Sziklay András bánya- számellenőrt és nejét iiodenlósz Ilonát súlyos csapás érte. Kis gyermekük: Misiké márczius 29 én elhunyt. A kis halottat márczius 30-án temették. — Igaz részvéttel vesszük a megdöbbentő gyászhirt, bogy Gallő Antal polgártársunknak felesége, született Sziebertb Róza ma reggel hat órakor, életének 48. évében váratlanul elhunyt. Még az utóbbi napokban is egészen jól érezte” magát, csupán két napja panaszkodott gyöngélkedésről, de senki sem gondolta, hogy sorsa ily hamar válságosra fordul. Ma reggel nehány perez alatt szivsiélhüdés ölte meg. Férje, kit porig sújtott a váratlan csapás s öt gyermeke : Margit, Rózika, Gusztáv, Erzsiké és Janika, nemkülönben kiterjedt rokonság siratják. A boldogultat holnap, csütörtökön délután 5 órakor temetik a felsőbányai-utezai gyászházból. Köszönet nyilvánítás. Jóbarátainknak és Nagybánya város tisztelt közönségének azon őszinte részvétéért, melylyel mély bánatunkat enyhíteni s kedves halottunkat utolsó útjára elkísérni szívesek voltak, ez utón is hálás köszönetét fejezi ki a Schöpherr-család. Egyházi közgyűlés. A nagybányai ev. egyház Révész János elnöklete alatt vasárnap tartotta közgyűlését, melyen az elmúlt évi számadásokat jóváhagyták. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a templom-alap 13073 K 81 fillérre növekedett s hálás köszönettel fogadta Robellyné Thaisz Fánny nagylelkű adományát, melyért köszönetüket sürgönvileg fejezték ki. Elhatározta a közgyűlés, hogy az adományozott Thaisz házat s az iskolát bérházzá alakítja át. Végül több építkező egyháznak adományokat szavaztak meg Minő gondos egy asszony, az én háziasz i szonyom, gondolám, mikor megtudtam, hogy takarítani vitte ki őket, még azokra a régi rozsdás szerszámokra is kiterjed a jó öregnek a figyelme! Szegény asszony! ő is jobb sorsot érdemelne! Egész nap dolgozik és azután még sincs úgy minden, amint kellene. Nagyon nyomorúságos dolga lehet az öregnek, hisz ma is már vagy háromszor célzott reá, hogy mennyi jár még neki tőlem a fűtésért. Pedig nem szokta tenni a szegény öreg s valószínűleg most se tenné, ha nem volna reá szorulva. Mig igy tűnődve magamban, elsajnálkozom állapotán, úgy tetszett, mintha az édes apám hatalmas, vastag hangját hallanám odakint. — Na legalább tőbe puífantotta e már magát az a kölyök? — Ugy-e, még nem későn érkeztünk, úgy e nem? na szóljon, édes asszonyság, mondja hogy nem . . . Ez a remegő hang az édes anyám hangja. Egyszerre világos lett előttem minden Rohantam elébe. — Anyám! édes anyáiul — Fiam! lelkem, fiam! még élsz ... le élsz. . . . — Hát hogy ne élnék édes anyám s nincs : is szándékomban meghalni. — Ezért ugyan nem is volt érdemes fel- I fáradni, dörmögle az öregem, magához ölelve, , hogy minden csontom ropogott bele. A félreértések kimagyarázása után meg- ! bocsátottak a háziasszonyomnak is a nagy ije- J delemért; csak én nem tudok megbékélni vele, : hogy a vén huncut még akkor is a fa árát kérte, ! amikor azt hitte, hogy meg akarok halni . . . A tifusz. A tífusz ismét fellépett városunkban. Dr. Winkler Jenő orvos egyszerre három megbetegedést is jelentett be a hatósághoz. Megbetegedtek tífuszban: Múzsái Ilonka, Vizi ut 2. sz; Iván Mária, veresvizi-ut 17; Göllner Ferencz, Kossuth Lajos utcza 38 sz. Figyelmez teljük a közönséget, hogy a piaczi vizet felfö- zetlenül ivásra ne használják, mert a fertőzés minden valószínűség szerint a piaczi kút vizétől ered. A hatóság plakátokon hívja fel a közönséget, hogy minő óvintézkedéssel óvhatja meg magát mindenki a veszedelemtől. Ez óvintézkedéseket ajáinjuk mindenki megszivlelésébe. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága márczius 26-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen városunkból dr. Makray Mihály, Égig Mihály, Révész János, dr. Vass Gyula és dr. Stoll Tibor voltak jelen. Laczfalunak nincs pecsétje. Csóra Jov, Laczfalu érdemes birájával történt a nem mindennapi eset, hogy a vezetése alatt álló Laczfalu község hivatalos pecsétjét Nagybányán időzése alkalmával elvesztette. A pecsét elvesztése óta már egy nehány nap múlt el, de a pecsét a legszélesebb körű kurrentálás daczára sem került meg. Laczfaluban azóta a hivatalos ügyek intézésében a legteljesebb stagnálás állott be, hiszen mit ér ott az irka-firka, ha tekintélyt nem adhat annak a hivatalos pöcsét. László Imre halála. Amikor hire kelt, hogy László Imre, a városunkban is jól ismert volt főhadnagy, a budapesti Szent János kórházban kiszenvedett, bizonyára igen sokan igaz részvéttel fogadták korai halálát. Mindenesetre ilyen véget nem érdemelt. Bűne nem arányosítható a daliás és gavallér főhadnagy sivár elpusztulásához. A legkedvesebb nótáját huzaüa, a Kossuth- nótát, mert magyar embernek tartotta magát. És hisszük is, hogy nem a felsőbbséget provokálta akkor, amikor szilaj jókedvében kitört belőle a magyar érzés és ez a Kossuth-nótában tört utat magának. Ezért a perezért túlsókat szenvedett. Rangjától megfosztották. Közlegénynek sorozták be. Később ezen szolgálata alól fölmentették. Azután a nyomorgás volt élete pályája. Álláshoz nem jutott. A nélkülözés, a nyomorúság megtörte. Meghalt. A függetlenségi balpárt díszes temetést rendezeti a szerencsétlen embernek*. A Kossuth nóta elpusztult áldozata pedig ma már álmodik régi, szép időkről, ragyogó daliákról, szabadságról. Az utóbbit úgyis megtalálta már ... Harácsek Vilmos utódai nagykereskedő ezég vasáru üzletének vezetését a ezég főnöke Harácsek Vilmos vette át, aki a legjelesebb szakerők segélyével minden törekvését arra irányítja, hogy a vasáru üzlet, méltóan régi, évtizedekre rugó múltjához, vevőközönségének fokozottabb igényeit is minden tekintetben, kifogástalanul kielégítse. Felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét a nagykereskedő ezégnek mai számunkban közölt hirdetésére, melyből meggyőződhetni arról, hogy a ezég vas- és füszerosztályának üzletköre oly széleskörű, melyhez hasonló üzlet a vidéken csak igen csekély számban található. Ugyanott kapható a ezég főnökének: Harácsek Vilmosnak igen értékes találmánya, a Menthol- sósborszesz, mely kiváló minőségével, jóságával és gyógyerejével minden más készitményü sós- borszeszt felülmúl. Az ipartestület közgyűlése. Az ipartestület Csepey Ferencz elnöklete alatt vasárnap délelőtt tartotta meg közgyűlését a városház tanácstermében igen nagy érdeklődés mellett. A közgyűlés az előljárósági jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, nemkülönben jóváhagyták az 1907. évi zárszámadásokat. Az 1908. évi költség- vetési előirányzat megállapítása után az elöljáróságnak 10 rendes és 10 pótlapját választották meg; megválasztották a 3 számvizsgálót is. Végül az elnökség tett előterjesztést a házvétel ügyében. Nagy aranylopás. A csendőrség nagy aranylopásnak jött nyomára Daubner v. rendőr segélyével, melynek tetteseit már el is fogta. Glogyán János bányamunkás ugyanis a napokban a kincstári II. számú zuzóba lopódzott s az őr távoilélé- ben az aranymarát tartalmazó tálat ellopta, s az ellopott aranyat értékesítés végett Lupucz György társának adta át, aki azt eddig még ki nem derített helyen 110 koronáért értékesítette is. A lettesek, kik most a járásbíróság fogházában elmélkedhetnek az alkímiáról, beismerésben vannak. Az orgazdát a csendőrség keresi. Az alkohol Az alkohol egyre-másra szedi áldozatait s statisztikai adatok szerint alig múlik el nap, hogy csak Magyarországon 4-5 áldozata ne legyen az alkohol túlságos élvezetének. Márczius 3Ö-án a Portörő-utczábau egy idősebb
