Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-26 / 39. szám

1907. szeptember 26. NAGYBANYA 3 össze azt a sok malasztot, ha netán szittya népe felett sok volna a felhó, ha megdermed az ima ajkán, ha halálra sebzetten felordit a nemes, a délczeg oroszlán: a szabadság! Oh bennünk élsz Te fényes név, te ál­dott fejedelem. Te lelkesítesz — bátorítasz, hogy majd millió ezerév büszke, sastekintete oltalmazza meg sanda, alattomos keselyüktől a mi galambunkat: Pusztaszert, a magyar alkot­mány alapkövét! Szemé!?! hit=. A magyar kir. földmivelés- ügyi miniszter Pataki Béla II. kerületi helyettes mé­hészeti szaktanárt két hónapi időtartamra Brassó me­gyébe Alsó-Tömösre küldte ki egy nagyobb szabású, mintegy 3000 törzsre tervezett magán-méhtelep fel­állítására. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lakatos Ottó áll. főgimn. hittanárt, kit legutóbb a minoriták rendfőnökévé válasz­tottak meg, a VIII. fizetési osztályba nevezte ki. Lemondott ügyészségi megbízott. Dr. Vass Gyula ügyvéd, ügyészségi megbízott, ki e teen­dőit ritka ambiczióval látta el, más elfoglaltsága miatt az ügyészi megbízatásról lemondott. Tanítói áthelyezések és kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Pircsi János nagy- *nyiresi és Vass Károly hagymásláposi állami elemi iskolai tanítókat a nagybányai állami elemi iskolához helyezte át. Petruska Margit és Homoki Elvira tanítónőket pedig ugyan­csak a nagybányai állami elemi iskolához rendes tanítónőkké nevezte ki. — Ez újabb áthelyezé­sek és kinevezések, kivéve Hornola Elvira kinevezését, széles körökben nagy megdöbbe­nést keltettek, mert ez áthelyezésekkel és kinevezésekkel a nagybányai állami elemi isko­lák tantestületének száma úgyszólván teljes s tanítói kinevezésüket még mindig nem kapták meg azon tanítók, kik a nagybányai elemi isko­lánál már régebben mint h. tanítók működnek, így nem neveztetett ki még Stiglicz Laura, ki öt éve, tíodenlosz Irma, ki négy éve, Petne- hdzy Paula, ki három éve, Szabó Mariska, ki szintén három éve és Szaucsek István, ki egy éve működnek mint helyettes tanítók általános megelégedésre. Már most két eset állhat elő. E helyettes tanítók vagy kineveztetnek, de más állami iskolákhoz vagy pedig egyáltalán nem neveztetnek ki. Mindkét * eset a legnagyobb anomalia lesz rájuk nézve. Hisz első sorban őket illetné, hogy azon város intézeténél legye­nek tanítók, hol évekig működtek kiváló ered­ménnyel mint helyettesek s ahol egyszersmint szülőföldjükön is maradhatnak. Az iskolai gond­fogta a kutyát, de olyan ügyelve, olyan félve vitte magával, mint egy drágaságot, melyiyel a szeszélyes sors őt jutalmazta meg. Védeni kezdte magát.-- Mit kezdjek vele, ha máskép nem megy ? Máskép mihez fogjak ? De a hangtalan, néma nevetők tovább adták, hogy itt megy egy férfi, aki mára gyil­kosságot tervezett es most egy nyomorult, kis fekete kutyát czipel. Nevettek a házak, a kertek. — Nézd csak, lopni akart és kutyát visz. Neki ma lopni kellett volna, azonban elkésett ezert a kutyáért ... ha ha ... ha .. . vén bolond ! — Nézd csak, nézzétek őt! Mindig gyorsabban ment. Egész testét előre adta, fújt, mint egy kivert bika. Majd megállt, harczra készén a láthatatlan e.lenséggel szemben és sötét hangon ismételgette : — De mit tegyek ? Kénytelen voltam ! Az ellenségek nevetése mind halkabb lett, hangjuk, árnyékuk elmaradt. A felhők képe szétesett a feher havon, egy keskeny, fénylő hidat alkotva. Az ember megnyugodva, lassan haladt, ölében a reszkető kutyával. Az állat testének melege, mely az üldöző hideg elől ismeretlen melybe menekült, most előjött és átmelegitette a tartó kezeket . . . Bertalan István. nokság, mint értesülünk, már lépéseket is tett érdekükben s mi hisszük is, hogy a hiba, mely tévedésből eredhetett, rövidesen helyre fog hozatni. Uj főmunkatársunk. Fliesz Henrikben, ki hi­vatalos áthelyeztetésével Nagybányának lett állandó lakosa, városunk irodalmi és művészi élete kiváló akvizicziót nyert. Fliesz Henrik jeles tagja az ifjabb költői nemzedéknek s lyrai versei után neve előnyösen ismert az egész országban. Bírjuk szives ígéretét, hogy mint lapunk főmunkatársa, szépirodalmi dolgozataival, czikkeivel állandóan fel fogja keresni lapunk ha­sábjait s a „Rakéták“ czimen nyitott rovatunk­ban pedig humoros versekben fogja tárgyalni hétről-hétre a hét mozzanatait. Lapunk olvasói­nak szives figyelmét felhívjuk mai számunkban közölt ötletes beköszöntőjére. Esküvő. Platthy Aladár jónevü iparos polgártársunk vasárnap tartotta esküvőjét néh. Grenczer Illés kedves leányával: Ahnuskdval. Az esküvön mint tanuk Lengyel Lajos fog­orvos és Csepey Ferencz ipartestületi elnök szerepeltek. Esküvő után fényes nászlakoma volt. Nagybánya kérelme. Tudvalevőleg a város képviselőtestülete kérvényt intézett a kormány­hoz s a törvényhozáshoz, hogy a város régi törvényhatósági joga visszaállittassék. E kére­lemmel a vármegye törvényhatósági közgyűlése legutóbb foglalkozott s annak teljesítése ellen kifogást nem emelt. Most, mint fővárosi tudó­sítónk jelenti, a város kérelmét a belügyminisz­tériumban is kedvezőleg intézték el s igy leg­közelebb törvényjavaslatot nyújtanak be a tör­vényhozáshoz, a város törvényhatósági jogának visszaállítása iránt. Érdekes, hogy^ a számos város kérvénye közül, melyek törvényhatósági jogért folyamodtak, csupán Miskolcz és Nagy­bánya kérvényeit intézték el kedvezőleg. Az uj állami iskolai gondnokság. Tudvalevő­leg az állami iskolai gondnokság tagjainak fele­részét a városi képviselőtestület, felerészét pedig a főispán nevezi ki. A gondnokság tagjaiul a képviselőtestület egyik korábbi ülé­sében a következőket választotta meg: Farkas Sándor, dr. Kádár Antal, Révész János, Mol- dován László, dr. Vass Gyula, Csepeg Ferencz, Bónis István, Torday Imre, dr. Ajtai Nagy Gábor és Virág Lajos képviselőket. Dr. Falussy Árpád főispán a gondnokság tagjaiul most a következőket nevezte ki: Neubauer Ferencz, Szabó Adolf, Dorogiig Ignácz, dr. Weisz Ignácz, Bernhardt Adolf, dr. Rencz János, Szellemy Geyza, Égly Mihály, Gurnesevits Lajos nagybányai lakosokat. A gondnokság elnökévé Stoll Bélát, h. elnökévé pedig dr. Malcray Mihály polgármester neveztetett ki. Október hatodikát, az aradi tizenhá­rom vértanú kivégzésének évfordulóját az idén is kegyeletesen megünnepli városunk közön­sége. A templomokban istentiszteletet tartanak, melyeken résztvesznek a hatóságok is. Az Ifjúsági Kör pedig a gyásznap délelőttjén a Kaszinó nagytermében ünnepélyt rendez, épen ez okból az október első napjaira tervezett kabaret-estélyt későbbre halasztották. Vegyes bizottsági ülés. F. hó 28-án délután 3 órakor a nagybányai bányakerület vegyes bizottsága ülést tart Fernezelyen, mely alka­lommal az anyagkészletet is leltározzák. A vegyes bizottság tagjai a magánbányák részéről: Farkas Jenő, Torday Imre, Bay Lajos, Pap Márton és Moldován László; a kincstár részé­ről: Oblatek Béla, Hullán János és Alföldi Zoltán. Színészet. Szabadhegyi Aladár színigaz­gató, ki a lokalitás viszonyaihoz mérten tavaly is eléggé színvonalon álló előadásokat rende­zett városunkban, az idén is bevonul Nagy­bányára. Előleges jelentése szerint társulata jól szervezett s műsorán a legújabb darabok is szerepelnek. Szabadhegyi a Polgári Kör nagytermében november hó hó 10-én kezdi meg előadásait. Önkéntes tűzoltóság. Az önkéntes tűzoltóság alapszabályainak kidolgozására kiküldött bizott­ság tegnapelőtt ülést tartott, melyen letárgyal­ták és elfogadták az alapszabálytervezetet. A tervezettel legközelebb a képviselőtestület fog foglalkozni. It említjük meg, hogy a tüzoltó- egyesület f. hó 29-én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor a városház tanácstermében közgyűlést tart. Scarlatina. Városunkban az úgyszólván ál­landóvá lett vörhenyjárvány kínos rettegésben tartja a szülőket, hisz a legközelebbi évek szo­morú tapasztalatai bizonyítják, hogy alig van év, hogy a gyermekek réme, a skárlát áldoza­tokat ne követelne. A skárlát ellen van egy igen hathatós szerűm, a scarlatina, melyiyel már évek hosszú sora óta folynak a kísérlete­zések s több orvosi kapaczitás bizonyítja, hogy a scarlatina szérummal kezelt betegek halálo­zási aránya alig egy százalék, mig olyan bete­geknél, kiket skarlatinával nem oltanak be, a halálozási arány néha ijesztő százalékra növe­kedik. Lehet, hogy e szérumot városunkban eddig azért nem használták, mert még a kísér­letezéseket nem fejezték be teljesen, de amint örömmel értesülünk, lépések történtek arra, hogy a scarlatina a mi gyógyszertárainkban is kapható legyen, hisz az eddigi kísérletek is fé­nyesen bizonyítják e szerűm beoltásának kiváló hatását. A beoltott betegeknél, az eddigi ta­pasztalok szerint, a vörheny lefolyása a leg­enyhébb. Az iparos ifjak önképzőkörének jubileuma. Az iparos ifjak önképző egyesülete vasárnap ünne­pelte meg fenállásának tizenötödik évfordulóját. Ez alkalomból délelőtt 11 órakor az önképzőkör helyiségében jubiláris díszközgyűlést rendeztek, melyen úgy a tagok, mint a vendégek igen szép számban jelentek meg. A díszközgyűlésen Révész János elnökölt, ki igen szép beszédben méltatta az évforduló jelentőségét s vázolta ama magasztos missiót, melyet az egyesület betölt. Utalt röviden a lezajlott tizenöt év főbb mozzanataira s kiemelte ama eredményes mű­ködést, melyet az egyesület a kultúra, az ön­képzés s a társadálmi művelődés terén vég­zett. Révész megnyitó beszédét nagy tetszéssel fogadták. A jubiláris díszközgyűlésnek pro­gram injának második pontja Gátló Antal arcz- képének leleplezése volt, ki egyfolytában tizenöt évig volt az egyesület pénztárosa. Gállá pénztáros hosszas, önzetlen és sokszor áldozat­kész működését az egyesület azzal hálálta meg, hogy a Kör részére megfestette arczképét. A kép leleplezésénél az ünnepi beszédet Morvay Gyula tartotta. A rövid, de meleg tónusaival annál nagyobb hatást keltő beszéd igy hangzik : „Tisztelt Közgyűlés ! Tisztelt ünneplő közönség! Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy sze­retve tisztelt pénztárnokunknak, Galló Antalnak arczképét bemutassam és átadjam a nyilvános­ságnak. Nem vagyok szónok ember s igy tőlem valami dicsőítő szónoklatot vagy emlékbeszédet hiába várnak. Ép csupán arról a tényről akarok itt megemlékezni, hogy egy egyesület megbe­csüli a maga derék tisztviselőjét; elismerésben részesíti azt, aki önzetlenül egy fél emberöltőn át munkálja az egyesület közjavát. Uraim! A mai lázas sietséggel nyüzsgő társadalomban sok sajnálatos dolgot tapasztalunk; nem egyszer látjuk, hogy még azok is, akik pénzért viselnek bizonyos hivatalokat, megtévednek s hűtlenül viselkednek az állam, megye, vagy várossal szemben, annyira, hogy a gyanú és bizalmat­lanság mindenfelé beférközött az emberek szi­vébe. Mennyivel szebb, magasztosabb, méltóbb látvány, mikor olyan férfiú, aki éveken át telje­sen ingyen küzd, fárad a közért, a legönzetle­nebb odaadással, igazi lelkiismeretességgel és buzgalommal teszi azt. Galló Antal pénztárnok ur 15 évnek eredményes munkájával valóban kiérdemelte a Körnek háláját. Hulljon le hát e képről a lepel s legyen itt állandóan közöt­tünk a derék férfiú és hirdesse, hogy a köz­ügyért áldozni hazafias kötelesség, de hirdesse egyszersmind azt is, hogy érdemes embereit a mai kor is megtudja becsülni. Éljen Galló Antal! Zajos éljenzés között hullott le a lepel a kép­ről, mely igen sikerült s egyik nagybányai tehetséges festő: Krizsán György munkája. Végül elhatározta a jubiláris közgyűlés, hogy az egyesület részére házat vesznek. Ezzel a jubiláris ünnepély első része lezajlott. Este a Kör helyiségében ünnepi bankett volt, melyen mintegy hatvanan vettek részt. Az első fel­köszöntőt Révész János elnök mondotta a nagybányai egyesületekre s a Kaszinó jelenlevő elnökére: Stoll Bélára; Stoll Béla az egyesület volt pénztárnokára, a mai jubileum egyik ünne­peidére : Galló Antalra ürítette poharát; Brebán Sándor szintén az egyesületeket s azok vezetőségét éltette; Glaviczky Károly a kereskedők nevében üdvözölte a jubiláris egye­sületet; Kováts Béla az egylet egyik volt elnökére, Kovács Gyulára ürítette poharát. Október hatodika.

Next

/
Thumbnails
Contents