Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1907-09-19 / 38. szám
4 1907. szaptember 19. részt ne vett volna. Évek hosszú soráig titkára volt a nőegyletnek, majd a vöröskereszt-egyesületnek, alelnöke a muzeum egyesületnek, csak természetes dolog tehát, hogy most, midőn távozásával a sok kapocs egyszerre megszakad, sokak szivében kelt fájdalmas érzéseket. A búcsú banketten az első felköszöntőt Stoll Béla, a Kaszinó elnöke mondotta. Szép szavakban méltatta Lakatos Ottó érdemeit s búcsúzott el tőle a Kaszinó nevében, melynek egyik hű, agilis tagja volt. A Kaszinó legjobb kivánatai- val bocsátja el uj, díszes méltóságába. Rentz János dr. a főgimnázium igazgatója Lakatost, mint a főgimnázium hosszú éveken át volt hittanárát éltette hatásos beszédben. Szőke Béla h. plébános a nőegylet és vöröskereszt egyesület nevében köszöntötte az ünnepeltet; Dergáts Sándor főgimnáziumi tanár tanártársai nevében; Pap Endre hittanár mint volt kollegáját éltette, ugyancsak ily minőségben szólalt föl Révész János igen szellemes toasztban. Lakatos Ottó szerfölött meghatott és meleghangú beszédben válaszolt az üdvözletekre. Azok az évek, úgymond, melyeket e szép városban töltöttem, életem legszebb emlékei közé fognak tartozni. Köszönetét mond a város közönségének azon jóindulatért és szeretetért, melylyel ittléte alatt körülvette s kéri a nagybányaiakat, hogy ezután is tartsák meg őt emlékezetükben. Felköszöntőket mondottak még dr. Káplány Antal, Brebán Sándor, Ineze Lajos. Stoll Béla második felköszöntőjében Konkolyi Barnabás uj házfőnököt éltette, ki igen szellemes és ötletes beszédben válaszolt. A bucsubankett a legvidámabb hangulatban az éjfélutáni órákig tartott. Lakatos Ottó rendfőnök hétfőn délután utazott el városunkból. A vasútra mintegy negyvenen kikisérték jóbarátai közül. A közös konyha. A közös konyha felállítása ügyében vasárnap délelőtt 11 órakor értekezletet tartottak a városház tanácstermében, melyre az érdeklődők elég szép számban jelentek meg. Az értekezleten Égly Mihály főjegyző ismertette nagy vonásokban a közös konyha praktikus előnyeit, majd Virág Lajos indítványára az értekezlet határozatilag kimondotta, hogy a közös konyha felállítását városunkban is czélszerünek és szükségesnek tartja. Az értekezleten elhatározták azt is, hogy egyelőre annyi tagot szólítanak fel az aláírásra, amennyi egy közös konyha felállítására szükséges. Ha a tagok száma a hatvanat eléri, úgy azonnal megteszik a lépéseket a közös konyha felállítására. Az értekezleten a jegyzői tisztet Székely Árpád igazgató töltötte be. Párhuzamos osztály. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter megengedte, hogy a főgimnázium első osztályára nézve párhuzamos osztályt állítsanak föl. Mihelyt a szükséges tanerők rendelkezésre állanak, a párhuzamos osztályt felállítják. Jubileum. Az iparos ifjúság önképző egyesülete 1907. év szeptember 22-én ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. E napon délelőtt 11 órakor díszközgyűlést tartanak, melyre vendégeket is szívesen látnak; este 8 órakor pedig társas vacsora lesz. Kabaret-estély. Az Ifjúsági Kör meghálálni akarván a Kaszinónak azon szívességét, hogy a Kör a Kaszinó termeit díjmentesen használhatja, október hó első napjaiban a Kaszinó javára nagyszabású kabaret-estélyt rendez. Az estélyre, mely minden tekintetben fényesnek ígérkezik, már is javában folynak az előkészületek. A műsor még véglegesen nincs összeállítva, de szerfölött változatos lesz s szerepelni fog az estélyen városunk egész iró- és művészvilága. Színészek szocziális szervezkedése. A színészek közt eddig is voltak ugyan szocziálisták, de azért egy kissé mégis szokatlan, hogy a színészek, akiket a nagyközönség egy kis túlzással bár, úgy képzelt el, mint a bohémság megtestesülését, szocziális alapon szervezkedjenek. Pedig Bohémia birodalmának ez aránylag eleg jól fizetett alattvalói már régóta foglalkoznak a szervezkedés eszméjével s ime ez testet kezd ölteni. A napokban Budapesten népes elő- értekezletet tartottak a színészek és a központi szervezet nagy lelkesedéssel meg is alakult. Az ősszel már mintegy 32 szintársulati székhelyén meg fog alakulni a szinész-szakszer- vezet. Amint vannak szervezett nyomdászok, szobrászok, asztalosok, lakatosok, czipészek, pinczérek, azonképen lesznek ezután szervezett NAGYBÁNYA színészek. - Akkor mondják csak aztán a rosszmájú kritikusok, hogy a színtársulat nem jól van „szervezve“! ... A főgimnázium órarendje. Dr. Rentz János főgimnáziumi igazgató a főgimnázium uj órarendjéről a helyi lapokban megjelent közleményekre a következő nyilatkozatot adta ki: „Már másodízben panasz volt olvasható az áll. főgimnázium uj órarendje ellen, mely az egyfolytában való tanítást (8-1-ig) léptette életbe. Mindenek előtt azt jegyzem meg, hogy ezen órarend behozatala miniszteri engedély alapján történt az idén próbaképen. Az idei tapasztalat fogja majd beigazolni, vájjon jobb-e a mostani órarend a réginél. Megjegyzem továbbá, hogy a tanári karnak megvoltak a maga alapos okai, mikor a régi órarendet megváltoztatta, amely okok között első sorban a szülőknek a régi órarend ellen való panaszai szerepeltek. Nem hallgathatom el, hogy az uj órarend ellen a főgimnázium igazgatóságánál eddigelé csupán egy szülő panaszkodott. Téves különben a „Nagybányá“- nak azon értesülése, hogy a tornaórák délutánra esnek, mert ezek is mind délelőttre vannak beosztva s ilyenmódon az órarendben gondoskodva van arról, hogy az öt egymásután következő órában legyen egy olyan órája is, amikor elméleti dolgokkal nem kell foglalkoznia. Csupán a játékdélutánok s a rendkívüli tárgyak órái esnek délutánra, továbbá az olyan hittani órák, melyeken a tanítás összevontan (I — VIII. o.) történik. Az egyfolytában való tanitás jó vagy rósz oldaláról hírlapi polémiákba nem bocsátkozom. Ez a kérdés sokkal komolyabb és hivatott emberektől .volt már megvitatva, hogysem a kérdésben nagyobbrészt laikusok hozzászólása irányadó lehetne. Akik a dolog iránt érdeklődnek, azoknak ajánlom olvasásra dr. E. Nagy Olivér, kassai jogakadémiai tanárnak az egyfolytában való tanításról a múlt évben kiadott könyvét; továbbá a Lehrproben und Lehrgänge mult évfolyamát, ahol jeles orvosoknak és egészségtantanároknak ide vonatkozó kísérleteiről, méréseiről és véleményeiről történik beszánjolás. Azt azonban szívesen veszem, ha a gimnáziumi tanulók szülei kifejezik előttem kívánságukat, vájjon a mostani egyfolytában való tanítást óhajtják-e inkább vagy a régebbi megszakított rendszert. Mert a szülők kívánsága mindenesetre számításba jön az órarend megállapításánál. Persze ellentétes kívánságok közűi csak az egyiket lehet kielégíteni. Kívánságuk kinyilvánítása azonban most még korai volna, a jelen iskolaévre már úgy sem lehetne kihatása. Tapasztalják ki előbb az uj rendszer jó és rossz oldalait s azután terjesszék elém kívánságukat. Megjegyzem még, hogy az eddigi rendszer, amikor néha 7 (mond hét) elméleti óra is jutott egy napra a tanulónak, semmi esetre sem állítható vissza; akkor nem marad más hátra, mint a délutáni tanítást 3-4 napon életbe léptetni, holott a tanulóknak az eddigi rendszer mellett is alig volt egy szabad délutánjok.“ - Annak előre bocsátásával, hogy mi dr. Rentz Jánossal, a főgimnázium érdemes igazgatójával nem szándékozunk vitatkozni, a nyilatkozatra csupán a következőket jegyezzük meg: Mi pedagógiai szempontokból nem kifogásoltuk az uj órarendet, csupán az okból, hogy az a mi társadalmi életünk kereteibe nem illeszthető be anélkül, hogy a családok beléletének rendjét alaposan, fenekestül fel ne forgassa. Hiszen hány család j van olyan, akinek gimnáziumba, polgári leány- I iskolába, meg elemi iskolába járó gyerekei vannak. A gimnáziumból a növendék hazakerül J/4 vagy V2 2 órakor, de már akkor a polgáriba vagy az elemibe járó növendéknek menni kell a délutáni előadásra, nemkülönben a családfőnek is, ha hivatalnok, indulnia kell a délutáni hiva- j talos órákra, ha pedig iparos vagy kereskedő a családfő, akkor már szintén foglalatossága I után kell, hogy nézzen. A kis család tehát, mely egész nap alig van együtt, csak ebéd idején, ezentúl ekkor sem találkozhatik, legfőlebb ünnepnapon, mert hétköznapokon külön-külön idő- i ben kell ebédelniük. Hogy pedig ez nem szer- ! fölött kellemetlen, hanem kellemes dolog, arról ! bennünket sem E. Nagy Olivér kassai akadémiai tanár, ki könyvet irt az egyfolytában való tanításról, sem pedig a Lehrproben und Lehrgänge ez. folyóirat, mely ugyané themáról bőségesen értekezett, nem fog meggyőzni soha. Mi tehát főleg ezen szempontból kifogásoltuk az uj órarendet. — De bár laikusok is vagyunk, hozzászólhatnánk ahoz pedagógiai szempontból is. Mi nem tudjuk s nem is fogjuk megtudni soha, hogy E. Nagy Olivér mit ir az egyfolytában való tanításról, mert könyvét bizony aligha fogjuk elolvasni, csak laikus módra azt tudjuk, hogyha egy felnőtt ember öt órán át derekas szellemi munkával foglalkozik, annyira kimerül, hogy pár órai pihenésre van szüksége. Mennyivel inkább kimerül egy fiatal gimnázista, kinek az egyfolytában öt óráig tartó tanitás után legalább pár órát meg magánstudiumokkal kell töltenie, hogy a leczkéivel elkészülhessen. Ha már okos filozófusok a mi szerfölött bolond és ostoba középiskolai tanrendszerünket megalkották jobbára német mintára, amely tanrendszerben annyi fölösleges dologgal erőltetik meg a tanulót, ebbe a túlsók heti óraszámba bele kell nyugodnunk mindaddig, mig akadni fog intéző köreink között egy oly világos fö, ki egy tollvonással keresztül huzza ezt a tanrendszert. Hát mi a kérdés ez oldalához nem is szólunk s ismételjük, csakis azon szempontból kifogásoltuk az uj órarendet, mert az, mint az elmondottakból is kitetszik, társadalmi, csáládi életünk kereteibe sem most, sem pedig egy évi próbaidő után be nem illeszthető. S mi hiszük is, hogy dr. Rentz igazgató bizonyára nem azon egy-két kiváltságos helyzetben levő szülő kérésére fog hajlani, kik megengedhetik maguknak a kétórás ebéd luxusát, hanem a nagy zöm kérésére, kiknek két órakor már ismét kezdetét veszi a robotolás. Lázár Paulina síremléke. Néhai Lázár Paulina, volt községi iskolai tanítónő részére még e folyó hónapban felállítandó síremlék költségeinek fedezésére adakoztak: Révész János ev. lelkész 2 koronát, Friedmann Antal 1 koronát és Kováts Gyula könyvkereskedő utján N. N. szintén 1 koronát, melylyel gyűjtésűnk összege 245 koronára gyarapodott. Ez ösz- szeghez járultak újabban: Pótor Dánielné, született Kettney Anna — mint a megboldogult unokanővére 5 koronával s Wass Lajos gyógyszerész 1 koronával. — E lap f. évi junius ] hó 27-én megjelent 26. számában kimutatott 241 korona végösszeghez hozzáadva ez újabban befolyt adományok összegét, a már jelzett czélra szánt gyűjtésűnk főösszege: 251 koronát tesz, amely gyarapodásért hálás köszönetét mond s a még hiányzó s kialkudott ár kiegészítését tisztelettel kéri a hálás szülők részéről Doroghy Ignácz, nyugalmazott községi iskolai igazgató. Az Ifjúsági Kör közgyűlése. A nagybányai Ifjúsági Kör f. hó 20-án, este fél 9 órakor j tartja VII. rendes közgyűlését a Kaszinó nagy- I termében, melyre úgy a Kör tiszteletbeli, mint ! rendes tagjait ez utón is meghívja Boronkay Béla elnök. A diiiamit merénylet. Említettük, hogy Gora István rendőrségi dijnok ellen a múlt hetekben dinamit-merényletet követtek el. A csendőrség ez ügyben széleskörű nyomozást indított s a tettesnek máris nyomában van. Érdekes, hogy a vizsgálat szálai Budapestig húzódnak el. Veszett kutyák garázdálkodása. Városunkban ismét garázdálkodnak a veszett kutyák s máris több egyént megmartak. F. hó 14-én egy dühös kutya a vascsatorna felé barangolt s megtámadta Dergáts Sándor tanár vinczellérjét, aki azonban a bestia ellen oly szerencsésen védekezett, hogy a harapást elkerülhette. Ezt a kutyát lebunkózták s kétségen kívül konstatálták rajta a veszettséget. Mivel nincs kizárva, hogy e veszett kutya több kutyát megmart, a Veresvizen s a szöllőkben levő kutyákat megfigyelés alatt kell tartani. Egy másik veszett kutya egy czigányleányt, meg egy embert mart meg, kiket fölszállitottak a Pasteur-intézetbe. A hatóság a kutyazárlatot s a koborkutyák kiirtását elrendelte. Az uj cselédtörvény. Törvénytárunkba a minap iktatták be az uj cselédtörvényt, amelynek életbelépéséről szóló rendeletét most küldte meg a földmivelésügyi miniszter a vármegyék alispánjainak és a városok polgármestereinek. Eszerint az uj törvény november 1-én lép életbe. Azért e napon, mert tudvalevőleg a Mindszentek napja a leggyakoribb cselédváltozás ideje. Addig tehát az eljáró hatóságoknak módjuk lesz úgy a gazdákat, mint a cselédeket az uj rendre felhívni. A miniszter különösen kötelességévé teszi a hatóságoknak, hogy hirdetésben hívják föl a cselédeket, hogy idejében váltsák ki a cselédkönyvüket. November
