Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-12 / 37. szám

1907. szeptember 12. NAGYBANYA 3 hogy az esztétikai képzés által nem csupán a szép érzést, a szép iránti lelkesedést fogják az ifjúságban fölkelteni, hanem erkölcsét is meg- nemesiteni, csak vigyázzunk, hogy ne kerülje­nek érzéki izgató képek az ifjúság kezébe, hanem oly remekek, melyek fenséges, magasz­tos jeleneteket, nagy történeti alakokat, haza­fias és hősi tetteket ábrázolnak, vagy az ártat­lan természet idilli képeit rajzolják le. Különben is az ideálismus napjaiban nem annyira az értelemre, mint az érzés, a kedély kiművelésére, a vallás és erkölcs felé irányítá­saira törekszünk. Annak idején Schiller is mon­dotta: „Nem az észben rejlik az oka, hogy még mindig barbárok vagyunk, hanem a kedélyben. Érző tehetségünk kiművelése sürgető szüksége az időnek s e művelődés eszköze a szépmüvé- szet. Korának gyermeke ugyan a művész, de jaj neki, ha egyúttal növendéke is. Valamely jótékony istenség korán tépje le anyjának keb­léről, egy jobb kor tejével táplálja és hagyja a távoli görög ég alatt fölserdülni. Ha. férfi lett belőle, mint idegen térjen vissza századába, nem hogy örüljenek neki, hanem hogy rettenetes tisztítást végezzen, mint Agamemnon fia.“ Ez utóbbival fejezi ki a német költő az idealizmus azon törekvését, hogy megkívánja nemesíteni, a népiesből, a köznapiból, a közönségesből ki­emelni a művészetet. Dr. Bodnár Zsigmond. A közös konyha. A közös konyha eszméje, mint azt a fővárosi lapokból is olvashatjuk, egyre terjed az egész országban s ma már alig van oly város, melyben a közös konyhát föl ne állították volna vagy a mozgalmat meg ne indították volna an­nak fölállítására. Valóban, mint e lapok hasábjain is részletesen kifejtették, az abnormis drá­gaság s az állandó cselédmizeriák ellen alig van más védekezési mód, mint a közös konyha felállítása. Városunkban is oly nagy arányok­ban nyilvánult meg az óhaj a közös konyha felállítására nézve, hogy a köz­óhajnak s a közérdeknek vélünk szolgá­latot tenni, midőn a közös konyha fel­állítására nézve a kezdeményező lépése­ket megtesszük. Tisztelettel felkérjük tehát mindazon urhölgyeket és urakat, kik a közös konyha felállítása iránt érdeklődnek, hogy folyó Odarohant az asztalhoz és felkapott egy csomagot. Egy kis levélke esett ki belőle. Illa­tos, lilaszinü. Az asszony utána nyúlt. Szeme megakadt egy szón. Csak néhány szó volt benne, ennyi : „Ha már miattam vétkeztél, veled megyek. Csókol Vilmád,.“ Az aszony megdermedve állt egy pillanatig, majd felkapta az asztalon fekvő csomagot és a férje arczába vágta.- Gazember, hitvány! kiáltá és azután úgy ahogy volt, kirohant a sötét, hideg éjsza­kába. A kapun éppen akkor jött be valaki. Az asszony félrelökte és kiszaladt az utczára, a hol egy rendőr járt. behúzott nyakkal fel s alá. Hozzáfutott. — Segítség ! Jöjjön . . . jöjjön kérem ... betörtek a lakásomra.... a tolvaj még ott van . . . siessen, mert szökni akar.... A rendőr sietve követte az asszonyt fel a lakásba. A férj még ott volt. A nyitott ajtókon besivitott a szél. Egy rosszul zárt ablakot vad erővel csapott a fal­hoz; az üveg szertetörve, csörömpölve esett a földre. . . . Peterdi Sándor. hó 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében tartandó ér­tekezleten megjelenni szíveskedjenek. Ez értekezleten a közös konyha fel­állítására szükséges kezdeményező lépé­sek kerülnek megvitatás alá. Legyen szabad remélnünk, hogy ez értekezleten, melyet számos oldalról han­goztatott felkérésre hívtunk össze, az érdeklődő közönség, főleg a hölgyközön- ség oly számban fog megjelenni, mely már eleve is biztosítja az együttes czél- nak megvalósítását: a közös konyhának városunkkan leendő felállítását. Nagybányán, 1907. szept. 11. Hazafias üdvözlettel: Virág Lajos. Égly Mihály. HÍREK. Szeptember 11. Személyi hirek. Neubauer Ferenci miniszteri tanácsos, bányaigazgató e héten kezdi meg szabadság- idejét, melyet Kádár Antal kincstári főorvos társasá­gában Olaszországban tölt. — Torday István huszárfő­hadnagy hosszabb szabadságidőre haza érkezett. — Lakatos Ottó, a minoriták rendfőnöke városunkba érkezett. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád, Szatmár- vármegye főispánja dr. Lacheta Brúnó szat­mári körorvost tiszteletbeli járásorvossá ne­vezte ki. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Hubertus Sándor nagybányai főgim­náziumi tanárt Lúgosra helyezte át. Helyét még nem töltötték be. Lakatos Ottó utódja. Tudvalevőleg Lakatos Ottó rendfőnökké való megválasztása előtt tizennyolcz éven át a nagybányai állami főgim­náziumnak volt hittanára. E hosszú idő alatt azon bensőséges kapcsok, melyek őt az inté­zethez fűzték, csak megerősödtek s nagyon is érthető, hogy most, midőn kötelessége más térre szólítja, nem közömbös előtte, hogy ki lesz utódja a hittanári katedrán ? Arról érte­sülünk, hogy a nagybányai főgimnázium hit­tanárának személyére nézve már megtörtént a döntés. Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök, kinek püspöki joga a hittanárt a vallás és köz- oktatásügyi miniszterhez kinevezésre előterjesz­teni, elfogadta Lakatos Ottó rendfőnöknek a hittanár személyére vonatkozó propoziczióit s így nagybányai főgimnáziumi hittanárnak Péter Pál minorita rendű áldozárt, aradi hittanárt fogja kinevezésre előterjeszteni. Péter Pál hit­tanár Aradról már meg is érkezett városunkba. Visszahelyezett jegyző. Privigyei Bertalan avasfelsőfalusi jegyzőt, ki fegyelmi utón állásá­tól mintegy 8 hónapig fel volt függesztve, a vármegye alispánja, minthogy a felhozott vádak alaptalannak bizonyultak, állásába visszahelyezte. Megürült tanácsosi állás. Békéssy Géza halálával Szatmárott a városnál megürült egy tanácsosi állás, melynek betöltésére nézve már­is megindultak a kombinácziók. A közvélemény dr. Lénárd István közgyám megválasztása mellett nyilvánul meg, ki úgy képesitésénél, mint erős munkabírásánál és nagy szorgalmá­nál fogva első sorban jöhet tekintetbe a válasz­tásnál. Erzsébet királyné emlékezete. Tegnap, kedden múlt kilencz esztendeje azon megdöbbentően gyászos emlékezetű napnak, hogy bálványozá­sig imádott Erzsébet királyasszonyunkat őrjöngő fanatizmusában leszúrta Luccheni, az olasz bravó tőre. E gyásznapot mi is megünnepeltük. A r.. kath. plébánia templomban a boldogult királyasszonyért gyászistentiszteletet tartottak. Ismételten megakadályozott installáczió. Meg­írtuk, hogy dr. Szabó János szamosujvári püs­pök Hozás János szatmári hittanárt hidegkúti g. kath. plébánosnak nevezvén ki, őt a hideg­kúti hivek plébánosul el nem fogadták, sőt midőn Hozást Nyisztor János esperes a plé­bániába bevezetni akarta, a hivek ezt megaka­dályozták s a templom kulcsainak átadását megtagadták, úgy, hogy Hozás Nyisztor esperessel dolga végezetlenül volt kénytelen Hidegkutról eltávozni. A szamosujvári egyházi hatóság az újabb installácziót f. hó 8-ára tűzte ki s arra dr. Fábián Péter szamosujvári kano­nokot küldte ki. Bár az instállácziót nagy ka- paczitálások előzték meg s Fábián kanonok is, akinek nagy tekintélye van, egész befolyását latba vetette, hogy a népet a püspöki elhatá­rozás iránt köteles tiszteletre birja, a hivek Fábián kanonokkal szemben is hajthatatlanok maradtak s kijelentették, hogy nekik Hozás János papnak semmi körülmények között sem kell. Erre úgy a püspöki kiküldött, mint Hozás János elutaztak a községből. A népnek ez a hajthatatlan makacssága, hogy egy teljesen is­meretlen egyénnel szemben, mint a minő Hozás János szatmári hittanár, ilyen ellenállást fejt ki minden igaz ok nélkül, jogossá teszi a feltevést, hogy a híveket már előzőleg felizgatta valaki Hozás János plébánossága ellen. Nagy megle­petéssel értesülünk arról, hogy maga Nyisztor esperes is, bár ő volt kiküldve az első installá- czióra, állást foglalt Hozás ellen s arra biztatta titokban a híveket, hogy Hozást semmi körül­mények között se fogadják el papjoknak. Hogy ez ominózus ügynek, melyben alaposan megté­pázták a püspöki tekintélyt is, mi lesz a foly­tatása, nem tudjuk, egy azonban bizonyos, hogy a két fiaskót vallott kísérlet után Hozás aligha lesz Hidegkút plébánosa ! Bankett Lakatos Ottó tiszteletére. A nagy­bányai Kaszinó egyesület Lakatos Ottó tartományi rendfőnök tiszteletére f. hó 14-én, szombaton este a Kaszinó nagy­termében bucsubankettet rendez. Egy teríték ára 3 korona; a részvételre jelent­kezni lehet a Kaszinó gazdájánál. Az aláírási ivet már eddig is igen számosán írták alá. Itt emlitjük -meg, hogy Lakatos Ottó rendfőnök a jövő hétfőn utazik el városunkból véglegesen. Vármegyei közgyűlés. A legutóbbi vármegyei közgyűlés rendkívül nagy érdeklődés mellett zaj­lottle. A Majos-ügyet simán intézték el, amennyiben a miniszterelnök leiratát tudomásul vette ugyan a törvényhatóság, de csak akkor nyugszik meg, ha jövőre ilyen kinevezések többé nem fognak előfordulni. A felsőbányái — kapniki és a nagy­bánya—kővárfüredi utakat fölvették a törvény- hatósági utak közé, amely intézkedés bizonyára nagy megnyugvást fog kelteni. Krassó szék­hellyel uj főszolgabírói állást rendszeresítettek. Az országházhoz feliratot intéztek, hogy a so­rozást magyar nyelven eszközöljék. A puszta­szeri ünnepre küldöttséget menesztettek. Már- czius 15-nek és október 6-nak nemzeti ünneppé tétele iránt felírtak a törvényhozáshoz. A korcs­máknak vasár- és ünnepnapokon zárva tartását helyeslőleg vették tudomásul. Nagybánya 1906. évi kövezetvám számadását jóváhagyták. Nagy­bánya városnak önálló törvényhatósági joggal való felruházását nem akadályozzák, e tárgyban az intézkedést a miniszterre és a törvényho­zásra bízzák. A gyűlésen már erősen hullámzott az érdeklődés az őszi tisztujitás iránt. Viharos jelenetekben nem volt hiány, ám azért egy nap alatt mégis letárgyalták mind a 270 pontot. Lukaciu nagy beteg. Lukács Lászlóról, a belényesi kerület uj országgyűlési képviselőjéről azt írják a fővárosi s vármegyei lapok, hogy nagy betegen fekszik laczfalusi tuszkulanumában, sőt már a halállal vivődik. Értesülésünk szerint ezek a hirek túlzottak s Lukácsot semmi imminens veszedelem nem fenyegeti. Skárlát. Városunkban alig nyíltak meg az iskolák, a skárlát újonnan fellépett. Ez ideig két megbetegedés történt, melyek közül az egyik halálos kimenetelű volt. Wiessner Richárd számvizsgáló Erzsiké leányánál (Zsellér-utcza) szerencsére a skárlát gyöngébb befolyású; Tóth Antal lakatosmester Mariska leánya (Zsellér- utcza) azonban pár napi szenvedés után skár- látban elhunyt. A skárlát a kis betegnél oly

Next

/
Thumbnails
Contents