Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1907-08-01 / 31. szám
NAGYBÁNYA 3 1907. augusztus 1. annak érvényesítésére a város érdekében alkalom nyílik, — annak javát szolgálni törekedjem. Arra azonban, hogy czikkirónak e lap hasábjain ilyet adjak, kapható nem vagyok, mert hiszen sem ő, mint „laikus“, sem a nagy- közönség nem nézné át a számítást,“ hanem csak az eredményt. Ezt pedig leírtam a múltkor és elmondom most is. Igaza van czikkirónak abban, hogy én azt a vizierőt nem ismerem, nem tanulmányoztam. Én tovább megyek, még csak nem is láttam, sőt azt sem tudom pontosan, hogy merre van. Mindezekre nekem nem volt és nincs is szükségem, mert hisz én teljesen elfogadtam a czik- irónak erre vonatkozó adatait. És az ő adatait elfogadva adtam meg véleményemet annak jogosult kiépítéséről Rendkívül örvendtem annak, hogy czikkiró kartársaim között talált egy oly kiválót, a kinek felmérését csalhatatlannak találja. Én anélkül, hogy ama tisztelt kartársamat csak távolról is érinteni akarnám, megkérdem czikkirótól, vájjon nem gondol-e arra az eshetőségre, — hogy lévén az a kiváló kollegám egy vállalkozó czég mérnöke, a kit azért küldtek ki, hogy találjon alapot egy pár százezer koronás építkezés keresztülviteléhez, az mindenesetre oly véleményt nyilvánított, a mely a szerződés meg- köthetésére előnyös volt. Azt annyival is inkább tehette, mert a vállalkozó abszolúte nem felelős a vízmennyiségért, hanem csak az általa szállított dolgokért; azokért jótállván, bezsebeli az összeget és aztán köd előtte, köd utána; ha nincs viz, ő nem tehet róla. Hogy pedig én nem fogtam úgy egyszerűen rá a vízre, hogy szeszélyes, azt még czikkirónak is el kell ismernie, hiába állít rólam újabb czikkében ilyesmit. Hiszen még az ő saját példáját is ráolvastam a fejére ennek bizonyításául. No meg talán az a bizonyos beszterczebányai, több mint 30 éves mérés kismiska ? Konstatálni kívánom azt, hogy a „N. és V.“ czikkirója első czikkében bár talán akaratlanul, de nem arról a bizonyos félválról beszélt a reserv-telepről, a mely szerint az magától értődik, hanem olyan formán, hogy nem bánom, ha ti akarjátok, legyen, nekem ugyan nem kellene. Olvassa el újra saját czikkét, egészen elfogulatlanul, meg fog erről győződni. Azért pedig bocsásson meg, hogy nem vettem észre azt a bizonyos fatális sajtóhibát, de hát az nem tűnhetett fel, mert több helyen is összekapcsolt össze nem tartozó dolgokat. Nagyon helyesnek találom, hogy nem akar — Szívesen. — Nos hát akkor, mondá boldog mosoly- lyal Tóváry, nem marad egyéb hátra, minthogy az uj kör alapszabályainak jóváhagyását kérjük a — mamától. Menjünk! Fehér Jenő. Jösz-e velem? „ / Szerelmek, üdvök bűvös hazája, Pokol az útja, kapuja lárva ! Ki átlépheti, nevet rá az élet! — Ha úgy akarnád, én átvezetnélek, Jösz-e velem ? A kapu tárva s pokol az útja, Atküzdeni magát hej, kevés tudja! Ha szerelmesen rám mosolyog az arczod, Ezer pokollal felveszem a harczot! Karomba erő száll, a szivembe élet, S győztesen lépem át a kaput tevéled! Jösz-e velem ? Virágon járnál, csőkon aludnál, Bánatról, búról, sohase tudnál! Dalokba fonnám fürteidet össze! A kapu tárva, oh, mond: velem jösz-e? Oh, jer velem ! Bulla Miklós. a czikkiró a vállalkozónak a tisztes polgári haszonnál nagyobb jövedelmet adni. Én nem ismerem azt a bizonyos költségvetést, tehát nem is számíthattam utána. Mi nem is erről vitatkoztunk, hanem a vizierő és motorikus telep elvi kérdéséről. Egy példát is akar. Adok azt is. Jöjjön el velem Vasmegyébe, Ikervárra, a Batthyányi grófok uradalmára. Ott a Rába folyó (hazánkban a Dunát közvetlenül tápláló folyók közül nagyságra nézve a negyedik) hatalmas vízesést alkot. Ez a vizierő van ott kiépítve, természetesen óriási állandóan segítő és rezervmotorikus telepekkel összekapcsolva. Mert bizony még ennél a hatalmas íolyónál is télviz idején sokszor történnek kalamitások. Ez a telep ellátja árammal a vasmegyei hatalmas czukorgyárat, az uradalom szeszgyárát és nagyon sok más gyártelepet (mindegyiknek több 100 lóerőt adván át), világítja Sárvár és Szombathely városokat, amelyek közül az utóbbi maga jóval nagyobb, mint Nagy- és Felsőbánya együtt és elektromos czentrálejául szolgál a szombathelyi közúti vasútnak. Ilyen hely az tisztelt czikkiró, a melyre én hivatkoztam és a melyen a biztos vizierő (nem afféle egyszeri felméréssel és előre vetett jóslással meghatározott) kiépítése nemcsak feltétlenül szükséges, de hasznos is. Nagyon téved -v, ha azt hiszi, hogy én úgy vélekedtem, miszerint ő első czikkének adatait hasból vette. Én is tudtam arról a példaként felhozott ajánlatról már nagyon régen. Jobb lett volna azt elő nem hozni, mert bizony az most épen olyan kitűnő bizonyíték a czikkiró érvei ellen, mint a múltkor Kolozsvár volt. Mielőtt azonban ezt megmutatnám, engedje meg, hogy megnyugtassam a felől, miszerint én sem hasból vettem czikkemnek adatait. Adtak nekem ahoz nagyon sok anyagot külföldön befejezett műegyetemi tanulmányaim (ép e szaknak vagyok okleveles mérnöke) és az azóta immár jó néhány esztendeje — nyitott szemmel járván e világban - a gyakorlatban szerzett tapasztalataim. Szerencsés voltam hazánk számos telepén kivül Svájcz, Anglia és Németország, hogy Ausztria, Románia és Olaszországról ne is szóljak nem egy elektromos telepét láthatni és tanulmányozhatni. A „N. és V.“ czikkirója szerint 1905. nov. 11-én kaptak egy ajánlatot, amely szerint „a Nagybánya és Felsőbánya városok, tehát nem egyedül Nagybánya város teljes villamvilágitási berendezése, a 20 km. távvezeték is Nagybánya és Felsőbánya részére, kivéve a vizigát, vizvezetőárok, turbina épület, gépalapozások, turbina szerelés, még a rezervgép költségeit, 360.938 koronát tett ki.“ Az anyagok és építkezés árai ezen idő óta mintegy 20°/o-al emelkedtek. Mai számítás szerint tehát ezen összeg 430 ezer korona „vizigát, vizvezető árok, turbina épület, gépalapozások, ! turbina szerelés és a rezervgép költségei nélkül.“ Még én is adok egyet a hiányzó dolgokhoz. A vizierő megváltásának költségét. Ugyanis nem lévén az a város birtokában, nem hinném, hogy annak tulajdonosa, lévén czikkiró szerint az kitűnő, azt a városunk ingyen engedje át. Nagyon naiv embernek kell lenni a czikkirónak, olyannak, kinek az árakról fogalma sincs, ha olyat mer Írni, hogy ezen hiányzó dolgok nem kerülnének többe czirka 170 ezer koronánál. Hisz a rezervbe szükséges két motor, mondjuk 250 — 250 lóerős (a vizierő szerinte 500 H. P.) maga felemészti azt az összeget. Hol van még a sok egyébnek, — amit ő hozott fel hiányzóul és az általam hozzácsatolt vizierő megváltási költsége, hogy a rezerv telep épületeiről ne is szóljak. Bizony az a kombinált telep jócskán többe kerülne a motorikus telepnél. Akkor pedig micsoda haszna van a városnak abból, hogy olcsó — no meg aztán szeszélyes — az erőforrás, ha a befektetési kamattöbblet teljesen felemészti azt a differentiát, a mi a viztáplálás és motorikushajtás között van. Most pedig, hogy tisztelt czikkiró újra „egyénidnek deklarálhasson valamit, ismét irok itt egy kis theoriát. Elektromos energia előállításánál elengedhetetlen az, hogy a hajtó gépek járása mindig egyöntetű legyen és hogy a fordulatszáma változó terhelésnél se változzék. Fontos pedig ez azért, mert ha egy esetleges hirtelen tehermentesítéssel a hajtógég fordulatszáma egyidejűleg gyorsan emelkednék, akkor a dinamó kapocs feszültsége erősen megnövekedne, ami sok egyéb káron kivül az összes izzólámpák kiégését vonná maga után. Vigyázni kell arra is, hogy a hajtó gép sebessége egy fordulat alatt megközelítőleg ugyanaz maradjon, mert ellenkező esetben a láng erősen vibrál. E két dolog a motorikus telepnél egy rászerelt praecziziós regulátor, illetőleg egy különlegesen nehéz lendkerék által érhető el. A turbinának azonban nincs lendkereke. Amidőn tehát azt elektromos erő előállítására használjuk fel, el kell látnunk egy hidraulikus vagy elektromos regulatorral (vájjon ez nem hiányzik-e abból a bizonyos költségvetésből ?), hogy a fentebb elmondott törvényeket át ne hágjuk ? Ez pedig, t. czikkiró, már a kezelés kom- plikáczióját okozza. Ezt pedig véleményem szerint lehetőleg el kell kerülni, mert bizton hiszem azt, hogy ha nem is rögtön — de mihelyt nem csak papiroson, de pozitive is adatot nyer a város a villamtelep jövedelmezőségéről, azt azonnal saját kezelésébe fogja venni. Ebben az esetben pedig, azt hiszem nem kell bizonyítanom, feltétlenül előnyösebb az a telep, amelynek kezelése egyszerűbb s kevesebb bajjal jár. Ugyanez ok miatt (saját kezelésbe vétel) rendkívül előnyös a városra nézve, ha a telep itt a városban és nem tőle 20 kim. távolságra épül fel. Ez utóbbi esetben egy külön műszaki közegre kellene a felügyeletet bízni — lévén maga az ut a telephez oda-vissza czirka 5 óra, — mig ha az ideben a városban van, a városi mérnök a felügyeletet minden nagyobb nehézség nélkül el tudja végezni. Összegezvén az elmondottakat, azt az eredményt nyerem, hogy a vizierő kiépítésével a motorikus telep és a vizierő kiépítése közti tőke különbözetnek kamatai, a kezelés és a felügyelet nehezebb volta, a táplálás olcsósága daczára nemcsak, hogy nem tennék olcsóbbá az áramot, de amig elég ipari fogyasztó nem lenne — esetleg hektovattonként annak még drágább ár meghatározását tennék szükségessé. Higyje el tehát czikkiró, hogy az esetben, ha a város motorikus hajtással rendezi be a telepet, akkor a költségvetésben a világítás, mint plus tétel fog szerepelni, hogy a motor explósiói nem fogják azt felgyújtani és ott tűzkárt okozni, de legyen biztos afelöl, hogyha a most deficzittel küzdő, immár lángrakapó költ- sévetést a sturi patak vizével akarja oltani, akkor az biztosan — leég. Vermes Kálmán. A Milch-féle per. A Milch Oszkár-féle per elvesztése alkalmából, oly hírek kaptak lábra, amelyek, igen alkalmasak bizonyos irányú hangulat keltésre az én hivatalos működésem rovására. Azon tisztelt polgártársak felkérésére, akik e híreknek felülni nem akarnak, a feledékeny- ségbe ment ügyet a következő pár sorral kívánom megvilágítani. Nagybánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete az 1899. évi pénztári számadásokkal kapcsolatosan a számadásokat vizsgáló bizottság javaslatára a Lapos-erdő 17 évi vágásának vételárából 22.000 koronát (huszankét ezer koronát), a fűrész vízesésén egy 10-12 pengés keretfürészszel, körfürészszel stb. felszerelt fürészgyár építésére szánta. í—I #1 Ifnfi Dxj ^ .„féle kassai ruhafestő, vegyitisztitó és gözmosó1 leli LC11 L/wJT^Cr PCld~---------gyári czég képviseletét átvettem. z El vállalok festészetre és vegyitisztitásra férfi- és női ruhákat, függönyöket, bárminemű kelmét, nyakkendőt, keztyüt, csipkét, kézimunkát, továbbá szőrmenemüt, bőrkabátokat stb. |gj||p^ GsIléfOk, kézelők és fehémeiTlÜek a legszebb kivitelben tisztittatnak. (Felsöbányai-utcza g. szám. Sroü-féle ház.) SITÁ3NTYI - KTAGYBÁ]\rYA.
