Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1907-07-18 / 29. szám
1907. julius 18. NAGYBANYA 5 készülékei lógnak alkalmazni. A nagyteremnek ugyanis összes ablakait leszedik s a nagytermet fenyő és tölgyfa díszítésekkel valóságos erdővé fogják varázsolni. Hogy pedig por se legyen, a padozat befestésére a legelőkelőbb czégek kelnek versenyre legkitűnőbb padló íénymázaikkal. Mindez azonban csak a rendezés külsőségeihez tartozik, gondoskodik azonban a rendezőség arról is, hogy az est attrakcziókban se szűkölködjék s ez a tánczmulatság is méltóképen sorakozzék a kereskedők s a kereskedő ifjúság nagyhírű tánczestélyeihez. Ellenőrző szolgálat. A főtéren kedden és pénteken Smaregla Mihály rendőrkapitány, hétfőn és csütörtökön Halmai Imre rendőralkapi- tány, a többi napokon pedig Kerekes János rendőrirnok teljesitik az ellenőrző szolgálatot. Az ellenőrző szolgálat rendszeres bevezetését csak helyeselni tudjuk, de különösen figyelmébe ajánljuk agilis rendőrkapitányunknak a kofák túlkapásait, miket az elővásárlásnál követnek el. Tagadhatatlanul, hogy az utóbbi időkben sokat javultak e téren a viszonyok, de még mindig fordulnak elő oly esetek, melyek a fokozattabb ellenőrzést hivják ki. Értesítés. Bátorkodom a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy a helybeli Kornis G.-féle temetkezési intézet vezetését a mai napon átvettem és azt a legnagyobb szakértelemmel és pontossággal fogom vezetni. A nagyérdemű közönség becses támogatásáért esedezve, vagyok kiváló tisztelettel Fruscha György. Haynau Szatmáron. Szabadságharczunk véres emlékezetű tábornokának, a brescziai hiénának fia: báró Haynau Gyula a napokban Szatmárra érkezett egy öreg pap kíséretében. A „Pannóniá“-ban szálltak meg s szerfölött visszavonultan éltek. Senkivel sem érintkeztek, sőt az elegáns megjelenésű, rokonszenves ifjú annyira érezte azon névnek iszonyú terhét, melyet visel, hogy a szállóban is eltagadta valódi nevét s „Hajnalinak irta be magát a vendégkönyvbe. Az inkognittót azonban nem sokáig tarthatta meg, mert Gráczból távirat érkezett „Baron Julius von Haynau“ czimre a szállodába. Az ügyes szobapinczér megdöbbent a szomorú nevezetességű névre és a táviratot egyenesen „Hajnal“ ur szobájába vitte. A báró, mikor a táviratot átvette, halkan bólintott,’hogy a távirat neki szól és csodálkozva kérdezte a pin- czértől, hogy honnan tudja, hogy a távirat az övé. — Gondoltam méltóságos uram, felelt némi habozással a pinczér, mert a szoba zárva van nappal is, mikor a báró ur itthon is van. . . . Meghiúsult merénylet. Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy Czinege Demeter giródtótfalusi lakos merényletet követett el Kudor őrsvezető ellen, mely azonban nem sikerült. E hírünket oda kell helyesbítenünk, hogy Czinege a merényletet nem Kudor őrsvezető, hanem Krizsán Lajos csendőr ellen követte el, aki jelenleg városunkban szabadságon van. Krizsán csendőr ugyanis a giródtótfalusi utón holt részegen, magánkivüli állapotban találta Czinegét s midőn felrázta, nehogy a sötétben valamelyik szekér elgázolja, Czinege egyszerre forgópisztolyt rántott elő s Krizsán csendőrre sütötte. Ha a íorgópisztoly csütörtököt nem mond, Krizsán csendőrt a részeg ember agyonlövi. Czinege ellen az ügyészség az eljárást megindította. Nagy a nyomorúság. Nemrégen a Viland- testvérek boldogították városunkat s kóklerségeik révén két nap alatt sikerült is pár ezer K tributumot szedni városunk közönségétől. Most meg egy villamos színház produkálja magát a Rákóczi-téren meglehetősen sablonos képeivel s a pénztár naponkint oly megroha- násnak van kitéve, hogy még azoknak is, kik első ülő-helyet váltanak, a túlzsúfoltság miatt állani kell az egész előadás alatt. Az ember bármerre megy, egyebet sem hall, csak a panaszkodást a nagy nyomorúságról. De hát ily körülmények között hol van az a nagy nyomorúság ? Vagy a nyomorúság mindjárt megszűnik, mihelyt circensesről van szó ? A szalmaözvegy. Naponta halljuk a nyári szezon idején a „szalmaözvegy“ kifejezést, de alighanemigen kevesen vannak, akik tudnák, hogy honnan ered a „szalmaözvegy“ elnevezés. Ezt a szót a vallás szigorú őrei találták ki. A róm. kath. egyház ugyanis sohasem engedte meg a házasság felbontását, legfőlebb érvénytelenítette. A felbonthatatlan házasság mellett mindig hűségesen őrt állott az egyház és a XVIII. században már annyira ment, hogy a házastársak ideiglenes elválását is rossz szemmel nézte. Azt az ideiglenes elválást, mikor a férjnek néhány hónapra pl. üzleti ügyekben el kellett hagyni az édes otthont. Abban az időben akár a férj, akár a feleség akart hosszabb ideig a családi tűzhelytől távol lenni, előbb a plébános előtt kellett mindkettőjüknek jelentkezni, ki azután az otthon maradó házasfélnek szigorúan meghagyta, hogy mindaddig, mig házastársa vissza nem tér, szalmán töltse az éjjeleket. Egyszóval, hogy szalmán aludjék. Hogy miért kellett az otthon maradónak szalmán aludni, ezt a következő okoskodásban találjuk meg: Az a házasfél, mondjuk a férj, aki több heti útra kel, az utazás nehézségei, fáradsága miatt (mert hát akkor kocsin, vagy lovon sok veszély közt történt az utazás) nem igen gondolt arra, hogy nejének az oltár előtt tett fogadalmát megszegje. Örült a jámbor, ha ágyat kapott estére s a nap fáradalmait kipihenhette. Az otthoni kényelemben maradt házastársnak azonban más volt helyzete. Szükség volt az önsanyargatásra, a szalmán fekvésre, hogy ellenállhasson a kisértéseknek. Innen van a szalmaözvegy kifejezés. Mily kár, hogy e régi jószokásból csak az elnevezés maradt fönt. Talán szükség volna arra a mai időkben is. . . . Idegenek bejelentése. Az idegenek bejelentésének nyilvántartását most a rendőrség vette át s a bejelentő hivatalt Halmay Imre rendőr- alkapitány vezeti. Ismételten felhívjuk mindazokat, kiknél idegenek szállnak meg, hogy vendégeik bejelentését el ne mulasszák, mert szigorúan megfognak birságoltatni. Örömmel értesülünk, hogy a nemzetközi sütőipari kiállítás legnagyobb kitüntetése egy hazai czég által alapított gyárnak az „Alexin“ zsirműveknek lett odaítélve. A gyár a legjobb hírnévnek örvendő „Alexin“ növényzsirt és „Kalács-Alexin“ növényvajat készít oly elismert kitűnő minőségben, hogy a sütőipari kiállításon résztvett külföldi pékek és szakemberek legnagyobb elismeréssel adóztak a magyar gyár vezetőségének. A gyár tulajdonosa Dr. Schmidl és Társa czég Budapest. Gyár: Budafok. Eladó. Három darab veres-tarka sie- menthali kis borjas tehén eladó Bányay József városgazdánál, Kossuth Lajos-u. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 10-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek. Jul. 9. Kolcz Lászlónak „László“; jul. 8. Gráz Jánosnak „Gábor“; jul. 11. Lupsa Demeternek „Ilona“ nevű gyermeke. — Meghaltak: Jul. 10. Rivel Ignácz izr. 17 napos napszámos gyermeke, koraszületésbe ; jul. 11. Standercik Márton, róm. kath. 8 hónapos, bányász gyermeke, gyomor- bélhurutban; jul. 16. Draban János, róm. kath. 6 hónapos, bánya munkás gyermeke, gyomor- bélhurutban; jul. 14. id. Török István, róm. kath. 60 éves, nyug. bányász, tüdőgömöben. — Házasságot kötöttek: Érnek Mátyás és Dáha Róza nagybányai; Pataki Mihály dési és Kovács Vilma nagybányai; Gyiraszin László és Drágos Juliána nagybányai; Inaár Lajos Tamás János nagybánya-kőbánya-telepi és Srétes (Schrötter) j Anna Lujza nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Lupse Ariton és Bukur Flóri nagybánya szilastelepi lakosok. Befőzni való kajszinbaraczk kapható Égly Mihálynénál. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Pályázat. A veresvizi m. kir. bányaműnél építendő egy földszintes tisztilakás, négy szoba, konyha s egyéb mellékhelyiségek és melléképületek. Felhivatnak azok, akik ezen építkezést elvállalni óhajtják, hogy folyó évi augusztus hó i-ig zárt írásbeli ajánlataikat 5 százalék bánatpénzzel együtt alantirt művezetőséghez nyújtsák be. A művezetőség fenntartja magának a jogot a pályázatok közül szabadon választani, esetleg az összes pályázatokat visszautasítani. Nagybánya, 1907. julius 12. Veresvizi m. kir. bányaművezetőség. Muzsnay. 355-1907. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1907. évi V. 9062.— 64 és 8564 számú végzése következtében Dr. Simon Miksa ügyvéd által képviselt Nagysomkuti kereskedelmi bank javára Kronenfeldt Ernő ellen 2420 korona s jár. erejéig 1906. évi julius hó 12-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1420 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: fa- és gazdasági-épületek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság 1907-ik évi V. 233 és 255. számú végzése folytán 2420 korona tőkekövetelés, ennek időközi 6 százalék kamatai, 1 harmad százalék váltódij és eddig összesen 749 K 09 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Nagynyiresen a Kronenfeldt Ernő féle szeszgyárnál 1907. évi'julius hó 23-án d. u. 3 órakor és Gyökeresen Dorka Vaszilika földjén leendő eszközlésére 1907 évi julius hó 23-ik napjának délutáni 5 órája határidőül kitü- zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Nagysomkut, 1907. julius hó 14. napján. Grámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 3437—1907. Faeladási hirdetmény. Nagybánya sz. kir. r. t. város a tulajdonát tevő borpataki Bartos-hegyen elő- használatilag makkfákból termelt, az erdőn ledöntve eladásra előkészítve levő sorszámmal és méretjelzéssel ellátott lebélyegzett 251.124 m3 27-66 cm. vastag tölgyrönkfát 3631 korona szóval három- ezerhatszázharminczegy korona kikiáltási ár mellett f. hó 30-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében nyilvános zárt ajánlati versenytárgyalás utján eladja. A szabályszerűen kiállított s ivenként 1 koronás bélyeggel ellátott zárt írásbeli ajánlatok az ajánlati vételár 10 százalékával mint bánatpénzzel felszerelve az árverés megkezdéséig a polgármesternek átadandók. Az ajánlatban az ajánlott össz- szegnek számmal és betűvel szabatosan kell kifejezve lenni s a zárt ajánlat azon záradékkal látandó el, hogy a versenyző az árverési és szerződési feltételeket ismeri s azokat kötelezőleg elfogadja s magát azoknak aláveti. Az árverési és szerződési feltételek a hozzátartozó fatömeg kimutatásokkal együtt a hivatalos órák alatt a városházán az irodahelyiségében megtekinthetők, vagy a kiadónál egy korona előleges beküldése mellett megszerezhetők. Nagybányán, 1907. julius hó 10. VÁROSI TANÁCS. Dr. Makray Mihály, polgármester.
