Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-19 / 51. szám

1907. december 19.

NAGYBÁNYA

3

csodálat tárgyai. De általában is dicséret illeti meg a kiállítókat. Minden egyes tárgy a nemes czél érdekét szolgálja. Olcsó és praktikus. Az eladó és vevő egyenlő megelégedése a fáradságos rendezés legkiválóbb jutalma.

S ez a fáradságos rendezés, az önzetlen munka társadalmi életünk kedves és, előkelő tagjait dicséri. Sloll Tiborné, Hoffman Arpádné, Robelly Lajosné, Kiss Béláné, Szőke Béla ez az örökké jókedvű, fáradhatatlan egyleti titkár, az ifjúsági kör s ennek elnöke Boronkay Béla, a rendezés terén a legteljesebb elismerést vívták ki.

A háziasszonyi tisztet vasárnap délután a következő urhölgyek viselték : Bay Lajosné, Bertalan Miklósné, Damokos Ferenczné, Gellért Béláné, Kováts Gézáné, Pokol Elekné, Neubauer Fe- rencné, Stoll Béláné, Szőke Jánosné, Szőke Károlyné, Turman Olivérné, Újhelyi Hugóné. Waigandt Anna, Zsembery Tivadarné.

Hétfőn délelőtt háziasszonyok voltak: Ab- rahám Endréné, Bálint Imréné, Hoffmann Ár- pádné, Lakos Imréné, Mikes Jánosné, Morágyi Istvánná, Révész Jánosné, Vagner József dr.-né, Veisz Lajosné.

Hétfőn délután: Bajnóczy Sándorné, Fe- renczy Károlyné, Grünvald Iványi Béláné, Gurszky Jánosné, Janovits Miklósné, Nagy Gábor dr-né, Stella Sándorné, Spinetti Sándorné, Virág Bálintné, Virág Lajosné.

Kedden délelőtt: Alexy Kornélné, Gábor Sándorné, Géresy Jánosné, Muzsnay Ferenczné, Penthi Albertné, Rozsos Istvánná, Szűcs Károlyné.

Kedden délután: Mikes Jánosné, Báthory Oszkárné, Gurszky Jánosné és Szőke Jánosné.

Szerdán délelőtt: Bay Lajosné, Incze Jó- zsefné, Jancsovits Józsefné, Kovács Elekné, Kovács Józsefné, Kupás Mihályné, Makray Mi- hályné, Robelly Lajosné.

Szerdán délután: György Gusztávné; Kiss Béláné, Makray Mihály dr-né, Km. Papp Sándorné, Stoll Tiborné.

Az elárusitásnál szereplő hölgyek névsora a következő: Berks Emmike, Buday Etelka, Bernhardt Erzsiké, Bertalan Mariska, Ferenczy Noémi, Geliért Aranka és Elma, Gurszky Lujza, Holley Melinda, Homola Elvira, Incze nővérek, Kádár Erzsiké, Kovács Adrienne, Kemény Sárika, Kurovszky Aranka, Martiny Ilonka, Molcsány Adél és Lili, Nagy Lujza, Oblatek Juci, Ocsárd Böske, Stiglicz nővérek, Szaitz Irénke, Szent- miklóssy Ida, Szokol Adrienne, Syntenis Ilona, Takács Ilus, Zsembery Elvira.

A vásárnak nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is igen szép eredménye van. Az eladott tárgyakból több mint ezer korona folyt be.

— Várj csak.

Tovább sétált a szobában és gondolkozott. Hogyan jobb utazni, egyedül vagy társaságban. Elképzelte, hogy vele megy a felesége a gyerekekkel. Látta magát a vasúti kocsi előtt, ládák, kosarak és bőröndök között. A gyerekek kiabálnak, feleségé sir, neki fáj a feje. Minden állomáson ki kell szállani, hol czukorért, hol gyümölcsért, hol meg vízért.

— Persze azért akar velem jönni, hogy lássa, hova adok minden kopeket. A sorsjegy az övé és nem az enyém, morogta magában, majd hangosan folytatta: És hova akarsz te utazni ? Mit akarsz látni a külföldön ? Egész nap ülsz majd egy hotelszobában és engem nem bocsátsz el. Tudom én azt!

És most tűnt fel neki legelőször, hogy felesége mennyire megöregedett, milyen házsár- tos, hisz nem csoda, egész nap a konyháhan ült, mig ő még fiatal, életerős, egészséges és bízvást kapna szebb feleséget még most is.

Szamárság, gondolta, de hova akar ő utazni ? Tudom már! Neki ugyan mindegy, hogy Nápolyban vau-e, vagy itt-e? Ha ő nem, majd a rokonság számtalan tagja közül egy kémked utánam és ellenőriz minden kopeket.

Ivan Dmitritsnek eszébe jutott a rokonság. Nagybátyák, unokatestvérek, öcsikék, vének, fiatalok seregesen, nagy tömegben. Ha majd megtudják szerencséjüket, itt lesz az egész társaság pereputyostól. Kérnek, követelőznek, fenyegetnek, felhánytorgatják szegénységüket, a rokoni szeretetek Borzasztó emberek, minél többjük van, annál követelőzőbbek.

Színészet.

A színi szezon maholnap hattyúdalát énekli el. Múlt számunkban ugyan értesüléseink alapján azt jeleztük, hogy a színigazgató e hó végéig tartózkodik városunkban, de a közbejött körülmények folytán csak pár napig marad közöltünk a derék társulat, melynek gyenge oldalait az ambicziozus, gyakran művészi jellemvonások nagyban enyhítik. A legkirívóbb, szinte bántó volt a társulat valamennyi előadásánál a keservesen zengő zongora s a direktort jóindulatulag figyelmeztetjük : ne riassza el a közönséget s ne riadjon meg ő sem az anyagi áldozatoktól.

A bemutatott zenei újdonságok leggyönyörűbb részeit egy csapásra a nevetségességig silányitja le az a disszonanczia, mely a lehetetlenül felhangolt zongora kegyetlen akkordjai és a színpadon énekelt áriák között ismételten, szinte állandóan felhangzik.

Magát a színpadot megbírálni nem szabad. Azok az óriási nehézségek, melyekkel a szabadon mozogni akaró színész állandóan küzd, az alakításokra sokszorosan visszahatnak. Annál mél- tánylandóbb és dicséretet érdemlő az a biztonság, melylyel a szinészgárda lemondással ugyan, de hősiességgel áldozik az elhibázott terem építőmesterének.

Úgy tudjuk, hogy a direktor elég szép diszlettárral rendelkezik s nem az ő bűnéül íródik itt fel, hogy azokból a díszletekből semmit sem láttunk, mert a színpad is elmondhatja a klasszikus bölcscsel: nolite tangere circulos meos.

És eltekintve a közönségnek ritkán tapasztalt bőkezűségétől, a társulat a támogatásra méltó volt.

Láttunk és élveztünk tökéletes előadásokat. A Nagybányán eltöltött egy hóra nyúló tartózkodás alatt újdonságok váltakoztak a régi, de mindig örökbecsű darabokkal s csupán a Varázs- keringö előadási jogának megvételével is beigazolta a direktor, hogy a közönség és színész összetorrnak, ha kölcsönös a megbecsülés és a támogatás. És ez a támogatás hihetőleg akkor éri el tetőpontját, ha a bizonytalan jövőben az uj színkör modern színpadján szónokol és énekel a színész — a közönséghez.

Mert Nagybánya intelligencziájának egy része részint elfogultságból, részint a meg nem felelő helyiség miatt nem pártolta érdemének megfelelően a derék s tőlünk maholnap búcsúzó társulatot.

A múlt heti műsort rendkívül érdekessé telte, hogy a budapesti kiváló komikus, Újvári Károly kaczagtató alakításában két ízben is gyönyörködött a közönség. A temperamentumos művész eddigi sikereihez méltón sorakozhatik a nagybányai is.

Áz elmúlt hét színi eseményei itt következnek :

Szerdán, deczember hó 11-én félhelyárak mellett kis számú közönség jelent meg Jókai

Iván Dmitrits már látta az egész társaságot maga előtt, kik eddig közönyösek voltak, ma már kellemetlenek és gyűlöletesek.

— Csőcselék, gondolta magában.

Felesége képe is egyre gyűlöletesebb lett.

Egyre nagyobb lett bensejében a harag ellene és kárörvendően gondolta:

— Fogalma sincs a pénzről, ezért fösvény ! Ha nyer, nem ad többet nekem, mint 100 rubelt, a többit majd zár és lakat alatt tartja.

És most többé nem nevetett feleségére, hanem haraggal, gyűlölettel nézte. De az asszouy sem volt többé kedves. Arczát elöntötte a harag, a félelem és féltékenység. Gyűlölködve nézett férjére, ki minden tervének megrontója, ki kiakarja játszani vagyonából.

lvan Dmitrits látta ezt s egy hirtelen mozdulattal megnézte az újságot, aztán győzelemtől eltelve kiáltott fel:

— 9499-es szám 46-ik sorozat és nem a 26-ik.

Az álmoknak vége lett. A színes, fantasztikus képeket szétrombolta egy szó, egy szám. Ivan Dmitrits ismét látta önmagát egy kis piszkos szobában ülve, amint száraz kenyeret vacsorázik és a hosszú téli estéken azon gondolkozik, miből jut a gyereknek egy pár jó meleg czipőre.

— Az ördög látott ilyent, kiáltott fel hirtelen. Ahova lép az ember, mindenütt piszok. Sohasem takarítják ezt a szobát. Nem lehet veletek megmaradni. Fel kell magát az ember akassza az első tára ...

Bertalan István.

Mór Dózsa György czimü történelmi színművének meghallgatására. A darabválasztás nem nevezhető szerencsésnek. A mai nemzedék nem lelkesedik a ragyogó költészetért, a lelket remegtelő, izzó gondolatokért. A sakespeari magaslaton álló remekmű a megjelent keveseknek nem igen tetszett. A kuíturember a szinpador kacagni valót vár és követel s csak dikcziók közepette villan vissza leikébe nemzetének gyönyörű múltja.

Az előadás jó, összhangzalos volt. Szabadhegyi úgy is mint rendező, úgy is mint a címszerepet vivő, nagy sikerrel játszott.

Becses alakítással járullak az este szép erkölcsi sikeréhez: Kovács Birike a maga bájos naivságával, Képes Laura, Kálny, Szigethy, Komáromi.

Csütörtökön, e hó 12-én Slrausz János bűvös melódiáju darabját. A Varázskeringőt élveztük másodszor az elsőnél jobb előadásban.

Szépszámú közönség előtt, nagy bravourral, igaz bohém vérrel játszott és énekelt Képes Laura. Ez este — a magas regisztereket kivéve — Sebestyén Mariska is hatásosan játszott. Hangjába is több életet, érzést öntött. Szigethy, Szabadhegyi, Kálny alakításai is méltán rászolgáltak a szüntelenül felzugó tapsokra.

Ez estén a súgó tapsokat nem érdemelt.

Pénteken, e hó 13-án gyérszámu közönség nézte végig Sardou Viktor kitűnő vigjétékát: A csapodárt.

A pompás, bonyodalmakkal telt darabon a közönség jóízűen mulatott és osztatlan lelkesedéssel, nagy figyelemmel fogadta a sikerültebb alakításokat, melyek közül Szabadhegyié, Erdélyié, Szigethyé emelkedett ki.

Éz estén Újvári sem küzdött lámpalázzal. Állítólag mert félt a másnap fellépő — papájától.

Szombaton, e hó 15-én játszott városunkban először a nagynevű Újvári Károly. A Zsidó - honvéd czimü iránydarabban mutatta be fényes tehetségét, kifogyhatatlan ötletességét. Szép múltú színész s a színpadra való rátermettségét minden szava, minden mozdulata elárulta. A nagy- közönség lelkes tüntetéssel üdvözölte a művészt, ki a választott darab czímszerepében egyik legjobb alakítását ajándékozta a publikumnak. Az estének általános sikere az övé. A többi szereplő még a gyér tapsokat sem igen érdemelte meg. Vontatottság és szerep nem tudás sikerre nem számíthatnak. A súgó irtózatosan működött s a közönség egy része boszankodott, a másik része nevetett.

Vasárnap, e hó 15-én délután fél 4 órakor mérsékelt helyárakkal Csipke Rózsika czimü tündérregét fogadta kedves lelkesedéssel a nagyszámú gyermeksereg. Végtelen bájos a darab s a szereplő műkedvelő gyerekek ügyesen játszottak.

Este felemelt helyárakkal Lukácsy *Veres- haju<-ját láttuk Újvári Károly második fellépésével. A kiváló művész egész erejét mutatta be a hatásos színműben. Komikus vénája kimeríthetetlen volt. Óriási siker koronázta bucsufelléptét.

A többi szereplő is komolyan becsülte meg tehetségét s alkotási képességének legjavát adta a közönségnek, mely elég szép számmal jelent meg.

Hétfőn, e hó lG-án este Gárdonyi Géza Bor ez. darabja csekély közönség előtt tündökölt zamatosságával, kitűnő alakjaival.

A szereplők egyenkint is ügyesen és alaposan kiaknázták a kedvező alakításokat bőven ontó helyzeteket.

Kedden, e hó 17-én a Gül Baba operettet adták kevés, de annál lelkesebb közönség előtt. Az est ünnepeltje Sebestyén Mariska volt, ki teljesen megnyerte a közönség tetszését.

Hangja kellemesen érvényesült. Átérzett játékát Dagy óváczióval fogadták s tisztelői szép csokrot nyújtottak át a szép megjelenésű színésznőnek. Szabadhegyi a főszerepben tűnt ki. Képes Laura is pompásan játszott. A többi szereplőről is csak jót mondhatunk. A két Hübner tánczát külön kell kiemelnünk.

A társulat pénteken tartja utolsó előadását.

A nagybányai orvosok s a kerületi munkáspénztár.

Az egész ország orvosi kara szervezkedik a betegsegélyző pénztárakkal szemben, amelyek eddig hallatlan módon kizsarolták az orvosok szolgálatait és tudományát azon hitvány, majdnem szégyenteljes filléres fizetésekkel, amiket a pénztári orvosoknak juttattak.