Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1907-07-18 / 29. szám
1907. julius 18. 3 NAGYBÁNYA gyobb vízmennyiséggel rendelkezik, mint a Za- zar vagy a felhozott feketepataki vizierő, mégis az ezelőtt 3 évvel beállt szárazság alkalmával a viz annyira kiapadt, hogy a viz a telepet hajtani nem volt képes és kénytelen volt a város a telepet a rezerv gőzüzemű teleppel kiegészíteni. Ugyanígy járt Kolozsvár város is. Ugyanis a város telepét egyedül vizierőre rendezte be s midőn az üzemzavarok a folytonos áram szolgáltatást lehetetlenné tették, kénytelen volt a város a 2 millió koronával felépített vizi erőre berendezett telepet újabb egy millió koronával gőzüzemű teleppel kiegészíteni. Ugyanígy járna Nagybánya városa is, ha a czikkiró tanácsát követné és a villamvilágitási telepét először vizi erőre rendezné be, mert akkor tényleg előállana azon eset, hogy felépítve a város a vizierőre berendezett telepet, kénytelen lenne a pár hónapi üzem után előálló zavarok folytán az elősorolt városok szomorú példáját követve, ujabbi befektetéseket eszközölni a gőzüzemű telep létesítésére. Legyen a czikkirónak bizalma az ujonan megválasztott városi vezetőség iránt, mert az a maga részéről e nagyszabású építkezések terén a lehető legnagyobb körültekintéssel és megfontolással fog* eljárni. Éppen ezért czikkirónak azon állítása, hogy különösnek tartja, hogy a városi vezetőség ilyen nagy munkálat létesítésénél csak egyedül egy czéget szólít fel terv és költségvetés benyújtására stb. teljesen téves informáczión alapszik. Ugyanis a Ganz-féle czég által benyújtott költségvetés felülbírálására kiküldött bizottság f. hó 10-én tartott ülésén a városi mérnök azon előterjesztését, hogy a város a Ganz-féle ajánlatot az áraknak tulmagasra való srófolása miatt figyelembe nem veheti, a városi vezetőség és a bizottság egyhangúlag magáévá tette és városunk polpármestei ének indítványára a bizottság elhatározta, hogy a városi mérnök által kidolgozandó tervezet szerint felszólít több hazai, valamint külföldi czéget ajánlattételre s ezeknek beérkezte után fog a képviselőtestület elé előterjesztést tenni. Az ajánlatok beérkeztéig pedig a városi közönség által igénybe veendő lámpákról összeállítást fog készíteni és ezeknek összegyűjtése után reális üzemtervet, jövedelmezőségi számítást készít és ezen számítások alapján fog azon javaslattal a közgyűlés elé járulni, hogy a város a saját pénzén épített telepet ne adja bérbe, hanem azt saját maga vegye kezelésbe, miáltal a városnak egy jövedelmezőségi forrás nyílik meg. A városi vezetőség pedig rendelkezik annyi Bukfenczet vetett a levegőben, majd ha- nyadt feküdt a porondon, kinyújtotta vézna kis testét, aztán fellökte magát, arra igyekezve, hogy talpával veregesse feje búbját, miközben gyönge kificzamitott csontjai ropogtak, mind mikor a pajkos iskolás gyermek mogyoróhéjat tör szét a lábai alatt. Mikor nagy nehezen feltápaszko- dott, egy pár kínos köhögés jött ki száraz melléből. Hogy ezt elfojtsa, zsebkendőjét szájához szorította, hazug mosoly alá rejtve fájdalmát. A fehér vászonon ott rikitott egy kis csöpp pi- rosság. . . . édes meleg vér. ... de hát ki vette volna ezt észre a nagy vidámságban. Kezébe vette a tángyért és imbolygó lépésekkel mindig mososolyogva indult az úri nép felé. Oh, ti szép mosolygó dámák, viruló-rózás- arczu hajadonok és ellenállhatatlan monoklis seladonok, nyúljatok be most erszényeitekbe és az átkaczagott isteni komédiáért ne sajnáljatok egy pár krajczárt dobni ennek a sápadt, lassan, kínosan haldokló gyermeknek a tányérjába. Géczy István. tudással és szakértői képzettséggel, hogy egy minden oldalról megfontolt és gondosan összeállított tervezettel léphessen a városi képviselő- testület elé, hogy a tervezett villamvilágitási telep, a mellett, hogy a közönségnek igényeit kielégíti, még a városnak jövedelmet is nyújtson. Épen ez okból, teljesen' elhibázott dolog volna, ha mi a villamvilágitás kérdését szerves összekötetésbe hoznánk a vízvezeték létesítésének kérdésével; ez a szerves kapcsolat mindkét kérdés megoldásának elodázását s a preli- minált költségek nagy túllépését jelentené. Q. I. A Bányászati és Kohászati Egyesület osztálygyülése. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya-vidéki Osztálya folyó hó 13-án délután 5 órakor osztálygyülést tartott a főbányahivatal tanácstermében. A gyűlést eredetileg Fernezelyre tervezték, azonban a kedvezőtlen időjárás miatt alkalmasabbnak találta az elnökség a tagokat Nagybányára hivni össze. A gyűlésen mintegy negyven tag és vendég volt jelen s nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a komoly és érdekes tárgyakat, melyek a gyűlés folyamán szőnyegre kerültek. Neubauer Ferencz elnök megnyitván a gyűlést, üdvözölte a jelenlevőket s őszinte fájdalommal adott kifejezést annak a vesztességnek, mely az egyesületet Lovrich Gyula dr. és Harancsár Géza tagtársak elhunytával érte. Szavait mély megilletődéssel hallgatták a tagok s egyhangúlag elhatározták, hogy fájdalmuknak jegyzőkönyvileg is kifejezést adnak. Az elnöki bejelentések során felolvasták a budapesti osztály átiratát a bányászati tisztviselők gyerekeinek nevelésére szolgáló alapra vonatkozólag. A budapesti osztály örömmel teszi magáévá Kondor Sándor indítványát, ki a bányászati tisztviselők gyermekeinek nevelésére szolgáló alapot oly módon tartja meg- teremthetőnek, hogy — miként az államvasutaknál s más állami intézményeknél történik — a magán termelőket és szállítókat kötelezné az állam bizonyos százalékkal az alaphoz való hozzájárulásra. A gyűlés ezután meghallgatta a selmecz- és bélabányai osztálynak e tárgyra vonatkozó átiratát. Majd felolvasták a központ átiratát az országos Iparegyesület kérelme tárgyában. Az Országos Iparegyesület felkéri a Bányászati és Kohászati Égyesiiletet, hogy kőszéntermelésünk hanyatlásának és pangásának okáról a tagok személyes tapasztalatai alapján tegyen jelentést. A gyűlés Szellemy Geyza és dr. Kádár Antal indítványára kimondja, hogy a válaszban tudomására hozza a központnak, miszerint vidékünkön a kőszénbányászat hiányában a tagok a kőszéntermelés hanyatlásának okairól közvetlen tapasztalatot nem szerezhetnek, annál ke- vésbbé, mivel nagy faállományunk mellett kőszénfogyasztásra sem vagyunk utalva. Majd sorra kerül a központ átirata a Társadalmi Muzeum kérelme tárgyában. A Társadalmi Muzeum felkéri a Bányászati és Kohászati Egyesületet, hogy az ipartelepeken használt óvó rendszabályok leírását és á már létező munkás jóléti intézmények ismertetését leírás, képek, modellek alakjában a Társadalmi Muzeum rendelkezésére bocsássa. Erre vonatkozólag a gyűlés megbízza dr. Kádár Antalt e monografiaszerü ismertetés elkészítésével. Ezután a selmecz-bélabányai osztály átiratát olvasták föl a bányászati tisztviselők fizetés rendezése tárgyában. A gyűlés egyhangúlag magáévá teszi az elmondottakat s a munka szerzőjének elismerését fejezi ki. Szellemy Geyza titkár jelenti a gyűlésnek, hogy tagokul jelentkeztek: Szentmiklóssy József járásbiró, dr. Rencz János és Kápolnai Panier Imre. A gyűlés a jelentkezőket egyhangúlag tagokká választja. A programm utolsó pontja volt Altnéder Ferencz előadása: „Szegény érczek feldolgozására szolgáló eljárások, különös tekintettel hazai viszonyainkra.“ Az előadó igen érdekes kísérletek bemutatása mellett ismerteti Elmore, Potter s más külföldi kiváló szakembereknek a szegény érczek földolgozására szolgáló eljárását. Előadását mindvégig nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a tagok s a sikerült kísérletekért s az érdekes magyarázatért hangosan megéljenezték. Ezzel a gyűlés véget ért, hogy a zöld asztalnál való komolyság után elkövetkezzék a fehér asztaloknál való vidámság ideje. Nyolcz óra után hölgyekkel vegyesen díszes társaság gyűlt össze a Kaszinó termeiben, melyek ritkán láttak oly ragyogó jó kedvet, olyan patriárkális fesztelenséget, mint ez estén. A kedves, rögtönzött mulatságon jelen voltak: L. Berks Leóné, Bertalan Miklósné, Gellért Béláné, Lassner Gusztávné, Neubauer Ferencné, Radó Pálné, Szentmiklóssy Józsefné, dr. Vass Gyuláné, Várady Gyuláné, Berks Emmy, Bertalan Mariska, Gellért Aranka, Jäeger Rózsika, Janky Roxán, Lassner Miczike, Radó Irénke, Szentmiklóssy Dusi, Várady Jolán és Várady Erzsiké. Vacsora után tánczra perdült a fiatalság. Kevesen voltak a tánczolók, de annál ragyogóbb jókedv mosolygott az arczokon, sugárzott a szemekben. A kitűnő mulatság a reggeli órákig tartott. HÍREK. Julius 17. Személyi hírek. Harácsek László miniszteri tanácsos hosszabb tartózkodásra feleségével együtt városunkba érkezett. — Dr. Gergely György jogaka- demiai tanár édes anyjával városunkba érkezett. — Ember Elek, a Gyógyszerészeti Közlöny társszerkesztője feleségével városunkba érkezett. - Gellért Endre volt polgármester hosszabb tartózkodásra Mátészalkára utazott. — Kanierath Gyula debreczeni posta- s távirda főtiszt rokonai látogatására városunkba érkezett. — Dr. Vargha József budapesti kir. ügyész pár napot városunkban töltött. - Majzik Viktor kataszteri főmérnök, Nagy János orvos veje, néhány napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Dr. Szaitz László fővárosi ügyvéd pár napot városunkban töltött. Kinevezés. Károlyi Béla nagybányai lakost a nagybányai bányaigazgatóság számvevőségéhez dijas gyakornokká nevezték ki. Áthelyezés. Jeszenszky Kálmán erdészjelöltet Horgospatakára helyezték át s megbízták a horgospatakí erdőgondnokság vezetésével. A szimpatikus modorú tisztviselő távozását őszintén sajnáljuk. Uj bányaigazgató. A m. kir. pénzügyminiszter Sziklay Alfonz főmérnököt, Nagy János városi orvos vejét, bányatanácsossá s nagyági bányaigazgatóvá nevezte ki. Lemondás. Dr. Gyene István vármegyei közigazgatási gyakornok gyakornoki állásáról lemondott. Károlyi grófné kitüntetése. A király gróf Károlyi Istvánnénak a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül az első osztályú Erzsébet-rendet adományozta. Esküvő. Dr. Helmeczy Pál szatmári ügyvéd tegnap, kedden vezette oltárhoz Aranyos- megyesen hiripi és iváncsi Böszörményi Zsig- mond nagybirtokos leányát: Margitot. Az esküvőt fényes nászlakoma követte. W ** *•**•£**• RAln féle kassai ruhafestő, vegyitisztitó és gözmosóI Idl LCO PCId“- ---gyári czég képviseletét átvettem. ~ Elv állalok festészetre és vegyiiisztitásra férfi- és női ruhákat, függönyöket, bárminemű kelmét, nyakkendőt, keztyüt, csipkét, kézimunkát, továbbá szőrmenemüt, bőrkabátokat stb. Gallérok, kézelők és fehémemÜek legszebb kivitelben tisztittatnak. (Felsöbányai-utcza g. szám. Sroli-féle ház.) SITÁNYI KÁROLY a
