Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1907-10-03 / 40. szám

4 /907. október 3. NAGYBÁNYA elnök kezébe, mire Stoll Béla igen lendületes beszéd kíséretében a gondnokságot megalakult- nak jelentette ki. Ezután a gondnokság felülvizs­gálta és jóváhagyta az elemi iskqlák múlt évi számadásait, majd az idei költségvetést állapí­tották meg. Teher automobil. A város erdőgazdaságának a legnagyobb gondot okozza már évek óta a kitermelt fa fuvaroztatása. A fuvarozási költ­ségek évről-évre magasabbak s e vidéken is, melynek annyi fája van, méregdrágává teszik a tűzi­fát, úgy, hogy a képviselő testület alig egy év alatt kétszer is kénytelen volt a faárakat emelni. Sőt a jelenlegi magas fuvaroztatási költségek mellett . is alig lehet annyi fuvarost kapni, hogy az egyre fokozodó faszükségletet az erdőgazdaság ellát­hassa. E bajokon a képviselőtestület az erdei vasút kiépítésével akart segíteni, de a vasút kiépítése nagyobb beruházást kíván s a város jól felfogott érdeke megköveteli, hogyha e be­ruházási költségek valamiképen elkerülhetők volnának, úgy azok mellőztessenek. A város ta­nácsa most a teher automobillal tesz kísérletet s két heti próbaidőre egyet meg is rendelt. A szállító czég az eddigi tapasztalatokra támasz­kodva azon erős meggyőződésben van, hogy a teher automobil a mi hegyes vidékünkön is be fog válni. A két heti próbaidő fogja megmu­tatni, hogy mennyiben van igaza. Ha a kísér­letek jól sikerülnek, úgy már legközelebb teher automobilokon fogják a város részére a fát szállítani s ez esetben a nagy befektetést igénylő erdei vasút terve elesik. Tanitógyülés. A szatmárvármegyei általános tanítóegyesület nagybányai köre 1907. évi ren­des gyűlését folyó évi október hó 8-án d. e. 9 órakor Nagybányán, a Polgári Olvasókör nagy­termében tartja meg a következő tárgysorozattal: 1. 8V2 —9-ig a központi elemi iskola első osz­tályában az italokról gyakorlati tanítást tart Imre Károly nagybányai állami tanító. 2. A gyűlés megnyitása. 3. Ä múlt évi gyűlés jegyző­könyvének felolvasása. 4. Példaadásunk hatása tanítványaink vallásos nevelésében címmel fel­olvas Doroghy Ignác egyesületi alelnök. 5. Az uj tanterv a gyakorlatban, előadja Ambrus Mózes kővárhosszufalui állami tanító. 6. A népiskolai tanulók agyagmintázásáról előad Szabó József nagybányai állami tanító. 7. Folyó ügyek. Indítványok. 8. Tisztujitás. A tűzoltó-egyesület megalakulása. A nagy­bányai önkéntes tüzoltó-egyesület vasárnap délelőtt tartott közgyűlésében alakult meg. A közgyűlésen, melyen dr. Makray Mihály polgár- mester elnökölt, igen számosán jelentek meg s jól esett látnunk, hogy különösen azok tömö­rülnek nagy számban a kibontott zászló alá, akik a régi, magas nívón álló tüzoltótestületünk- nél is jelentős szerepet töltöttek be. A köz­gyűlés első sorban is letárgyalta a kiküldött adhoc bizottság által beterjesztett alapszabály- tervezetet s azt csekély módosítással elfogadta. Azután a tiszti kart választották meg. A tüzoltó- egyesület főparancsnoka lett dr. Makray Mihály polgármester; alparancsnok Rónai Géza; sza­kaszparancsnokok: Alexy Kornél, Rozsos István és Szász János. Mászóosztály parancsnok : Szász József, mászóosztály tiszt: Kerekes János. Parancsnoki segédtiszt: Wienerberger Géza; titkár: dr. Stoll Tibor; pénztáros: Prihradny Kálmán; orvos: Nagy János; szolgálatvezető tiszt: Molnár Antai. A választmány tagjaiul megválasztattak: Neubauer Ferencz, Molcsány Gábor, Égly Mihály, Moldován László, Stoll Béla, Torday Imre, dr. Vass Gyula, Csepey Ferencz, Kupás Mihály és Harácsek Vilmos. Póttagokul: Abrugyán Antal és Galló Antal. Ezzel a választással a tüzoltó-egyesület alaku­lása megtörtént s erről jelentést tesznek a képviselőtestületnek, valamint jóváhagyás végett beterjesztik az alapszabályokat. Miután működő tagokul is számosán jelentkeztek, nemsokára megkezdődik a tűzoltóság kiképzése. Az önkén­tes tüzoltóegyesületet a város természetesen rendes évi segélyben fogja részesíteni s ezzel lehetővé válik majd, hogy megszabaduljunk azon nagy kiadásoktól, amibe jelenleg a hiva­tásos tűzoltóság fentartása kerül. Vármegyei pótadók. A vármegyei őszi ren­des közgyűlésen ismét több rendbeli pótadót fognak kivetni, melyről Ilosvay alispán a kö­vetkezőkben értesíti a bizottsági tagokat: Az 1883. évi XV. t.-cz. 10. §-a értelmében értesí­tem a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy a folyó évi őszi rendes közgyűlésen — amely­nek első tárgyát a jövő évi költségvetés meg­állapítása fogja képezni - az alábbi czélokra pótadó kivetése szándékoltatik. l°/0 pótadó köz- művelődési czélokra. l°/0 pótadó vm. tisztvise­lők nyugdíjalapjára. V2°/o pótadó székház építési alapra. 1 ’/2°/o pótadó a h. é. vasutakra eddig adott segélyek fedezésére felvett kölcsön tör­lesztésére. l°/0 pótadó a vm. székház építési költségekre és a h. é. vasutak segélyezésére megszavazott 700.000 koronás kölcsön törlesz­tésére. - Szóval a vármegyei pótadók is lavina módra nőnek s legfőbb ideje, hogy a város az önálló törvényhatóság révén menekedjék e pót­adóktól, melyek voltaképen a várostól teljesen idegen czélokat szolgálnak. Kérelem. A gazdasági egyesület fölkéri az egyesület tagjait, hogy gyümölcsfaoltvány szük­ségletüket október 15-ig és február 15-ig az egylet pénztárosánál előjegyezni szíveskedjenek, különben a vidéki megrendelések miatt a pontos szállításért nem szavatolnak. Uj Idők. (Szerkeszti Herczeg Ferencz). Ok­tóber elsejével uj évnegyedet kezd az Uj Idők. Ebben az évnegyedben is, mint mindig, a szer­kesztőség apparátusa azon működik, hogy minél változatosabb és előkelő színvonalú szá­mokat adjon. Eredeti regényt Lövik Károlytól közöl, akinek finom tollát, gazdag szinü elbe­szélő-vénáját régtől ismeri és szereti a közön­ség. Herezeg Ferencz Írása mellett csupa oly novella, ismertető czikk, tanulmány és vers je- ! lenik meg az Uj Idők-ben, amit elsőrangú belletristák egyenest e lap számára írtak. Áz eredeti regényen kívül egy fordított regény is í kezdődik, amely a külföldi irodalom egy érdek- j keltő és poétikus terméke. A hét aktualitásairól Mühlbeek Károly humoros fejléczei számolnak be, amelyek hamar megszerezték a közönség rokonszenvét s immár az Uj Idők illusztratív részének külön érdekességei. Képeket, rajzokat elismert neves művészektől hoz a lap s a köz­érdekű eseményeket eredeti fényképfelvételek­ben mutatja be. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévenkint 4 korona. Előfizetni lehet a kiadó Singer és Wolfner-nél (Andrássy-ut 10.) vagy bármely könyvkereskedés utján. Vasúti szerencsétlenség Érkörtvélyesen. Az elmúlt héten szerdáról csütörtökre virradó éj­szakán végzetes vasúti szerencsétlenség történt Erkörtvélyes állomáson. A Debreczen felől jövő 1768. számú vegyes vonat a kiszabott időnél tovább vesztegelt Körtvélyesen, mert sok szőlőt raktak föl rája. Egy óra tájt lehetett az idő, amikor egy ugyancsak Debreczen felől jövő tehervonat, amelynek vezetője nem tudta, hogy nem szabad előtte a pálya, beleszaladt a ve­gyes vonatba. Az összeütközés ereje irtózatos volt. Rémületes lárma, sikoltozás törte meg az éjszaka csöndjét. Az utasok, álmukból fölreb­benve, rémülten ugráltak le a vegyes vonat személykocsijairól és halálra váltan szaladgáltak le s föl a sinek mentén. A vasúti személyzet hamarosan magához tért ijedelméből és igyeke­zett a katasztrófa nagyságát megállapítani. A kocsik belsejéből jajgatás, siránkozás hallatszott. Ki is tűnt hamarosan, hogy a vegyes vonat első és középső kocsijában mintegy 15-20 utas sebesült meg, ki könnyebben, ki súlyo­sabban. Az összeütközött vonatok látványa hátborzongató volt. A vegyes vonat végén csupa III. oszt. vaggon volt. Ezek közül az utolsót, gyufaskatulya módjára, pozdorjává mor­zsolta a nekiszaladt tehervonat mozdonya. Szi­lánkká hasadt minden része. Az előtte volt 3 — 4 személykocsi is hasznavehetetlenné zúzó­dott össze. Szerencse, hogy ezekben a kocsik­ban nem volt utas, mert azok menthetetlenül valamennyien elpusztulnak. Az utolsó kocsit például rendes hosszának negyedrészére lapította össze a hatalmas összeütközés. A fülkéket el­választó falakat egymásra nyomta, csak a padok forgácscsá foszlott roncsai meredeztek ki a rések közül. Hamarosan kitűnt, hogy a teljesen összerombolt kupéban nem volt utas, de a többiben bizony sok volt a sérült. Kört- vélyes csak olyan őrházféle állomás, még távirója sincsen. Az állomás elöljárója Reszsge- Piskolt állomásról tudott csak hirt adni Deb- reczenbe, Nagykárolyba és Érmihályíalvára. Amonnan a vasúti üzletvezetőség, Károlyból a központi járási hatóság szállott ki orvo­sokkal a szerencsétlenség színhelyére. A nagy­károlyi állomáson Na/toczby Miklós forgal­mi tisztviselő volt az inspekcziós, aki haj­nali 3 órakor Írásban tudatta Madarassy Ist­ván központi főszolgabíróval a szerencsétlenség hirét. Madarassy István nyomban megkereste dr. Schönpflug Béla, dr. Czukor Lajos és dr. Jékel László orvosokat s velük, valamint a nagykárolyi vasútállomás személyzetével külön vonaton mentek az összeütközés helyére. 5 óra táj érkeztek oda a debreczeni segélyvonattal egyidejűleg. Addig már a sebesülteket kihord- ták a kocsikból, a könnyebben sérülteket úgy ahogy bekötözték. A súlyosabban sérültek kö­zül néhányat Debreczenbe, néhányat Érmihály­íalvára vittek, egy nőt pedig, Fehér Bálintnét egy piskolti czipész nejét hordágyon Nagy­károlyba vitték a városi közkórházba. A sze­rencsétlennek a válpereccze tört el s a tüdeje is alighanem súlyosan megsebesült, mert egé­szen felfúvódott. Állapota életveszélyes. Még két könnyebben sérültet is vittek be Károlyba, de azokat csak bekötözték. A kisebb zuzódá- sokat és horzsolódásokat nem számítva, igy is 15 — 20 a sebesültek száma. Madarassy fő­szolgabíró nyomban kihallgatta a vasúti sze­mélyzetet és az utasokat. A tehervonat moz­donyvezetője azt állítja, hogy ő már 200 lépés­ről észrevette, hogy előtte vonat van, fékezett is, de a tehervonat száguldási ereje az amúgy is lejtős pályán már nem volt ellensúlyozható. A vizsgálat folyamatban van. A vasúti szeren­csétlenség miatt a délelőtti vonat városunkba is csak nagy késéssel érkezett meg. A skárlát. Újabban ismét egy halálos végű skárlát-eset fordult elő, Ulman Antal 5 éves gyermek esett a gyilkoló kór áldozatául. Figyel­meztetjük a szülőket, hogy olyan házakat, melyeken vörös czédulák jelzik a ragályos betegséget, ne látogassanak sem ők, sem gyer­mekeik, mert ez szigorúan tiltva van s az az ellen vétők szigorúan megbüntettetnek. A Muzeum-Egyesület kérelme. A - Muzeum- Egyesület pénztárosa: Moldován László, fel­kéri az egyesület tagjait, hogy tagdíj hátralé­kaikat mielőbb befizetni szíveskedjenek. Betörés a pénztárba. Az elmúlt napokban fíalgó község pénztárát két uriasan öltözött egyén kifosztotta. A két betörő a mi vidékünk felé vette útját. Erélyesen nyomozzák, de eddig eredménytelenül. Vasúti balesetek megakadályozása. A M. Á. V. helyi osztálymérnöksége a rendőrkapitány­sági hivatal utján figyelmezteti a közönséget, hogy a vasúti sorompók alatt senki se buj­káljon át és a megengedett helyeken kívül senki se lépjen a pályatestre. Az ezen tilalmat áthágok ellen kihágás miatt az eljárást meg­indítják. Ezen tilalom kibocsátására az szolgál­tatott okot, hogy sok vasúti baleset történt a sorompókon való átbujkálás miatt s a vasutat kártérítésben el is marasztalták. Vak tűzi lárma. Kedden délután három órakor nagy rémületet okozott városszerte, hogy a toronyőrség a vaskolomppal tüzet jel­zett. Csakhamar talpon volt az egész város, mert a hetek óta tartó szárazság miatt a leg­kisebb gyulásis nagy katasztrófának lehetett volna okozója. Az összeverődött nagy tömeg kezdetben I—I #11Dxl^^féle kassai ruhafestő, vegyitisztitó és gözmosó- I ictl ICS I övI^Ci d d izzgy ári czég képviseletét átvettem. z Elvállalok festészetre és vegyitísztitásra férfi- és női ruhákat, függönyöket, bárminemű kelmét, nyakkendőt, keztyüt, csipkét, kézimunkát, továbbá szőrmenemüt, bőrkabátokat stb. Gallérok, kézelők és fehémemÜek a legszebb kivitelben tisztittatnak. (Felsöbányai-utcza g. szám. Sroll-féle ház.) sitAnyi blAroly - NAGYBÁNYA.

Next

/
Thumbnails
Contents