Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-14 / 11. szám

1907. márczius 14. NAGYBANYA X Osztályülés. Az országos magyar bányászati és kohá- j szati egyesület nagybánya-vidéki osztálya f. hó ! 9-én délután 4 órakor tartotta meg közgyűlését | a m. kir. bányaigazgatóság tanácstermében. Neubauer Ferencz bányaigazgató, elnök j melegen üdvözli a szép számban megjelent tagokat s a közgyűlést megnyitja. Az előter­jesztések során elnök jelentést tett a jelentkező uj tagokról; továbbá bejelentette, hogy az 1905. évi november hó 25-én tartott osztálygyülés határozata értelmében az évközben tartott fel­olvasások közül a legjobb munka száz koroná­val volt jutalmazandó, e jutalmat az 1906. évben szerepelt felolvasók közül Iványik István kohó­mérnök nyerte el; végül ismertette a Borsod- Gömöri osztálynak átiratát Kondor Sándor számtanácsosnak „a bánya tisztviselők gyer­mekeinek neveltetésére megalkotandó alap“ felállítására tett indítványa ügyében. Ezután Szellemy Geyza titkár évi jelenté­sére került a sor. A nagy gonddal összeállított jelentésből kitűnik, hogy a lefolyt évben két választmányi és három osztályülést tartottak. A tagok száma a múlt évben 140 volt, évköz­ben elhunyt két tag: Ineze Sándor és Nits Glyczér, kik mindketten élénk, tevékeny részt j vettek az osztály alakításában s annak felvirá- j goztatásában. A közgyűlést mindkét haláleset j fölött érzett részvétének jegyzőkönyvileg adott j kifejezést. A pénztáros évi jelentése szerint az osz­tálynak a múlt év végén 886 K 83 fillér pénz­maradványa volt. Az egyes bizottságok jelentéseinek tudo­másul vétele után Neubauer Ferencz elnök a tisztikar és választmány nevében is leköszönt tisztségéről, mire Zsembery Tivadar nyug. bányakapitány, korelnök vezetése alatt meg­tartatott a tisztujitás. Általános viharos lelkesedés között a volt elnök, tisztikar és választmány újból megvá­lasztattak, csak az eltávozott Grillusz Emil alelnök helyére került uj ember. A közgyűlés i az alelnöki tisztségre Moldován Lászlót válasz- j tóttá meg, kinek oly nagy érdemei vannak a j magán bányászat felvirágoztatása körül. Az indítványok során nagylóznai Pokol Elek bányatulajdonos kéri a közgyűlést, hogy legközelebbi gyűlését Borpatakon, az ő bányá­jánál tarsa meg. A közgyűlés a meghívást kö­szönettel veszi és elhatározza, hogy legközelebbi gyűlését Borpatakon tartja meg. Ezzel a tulajdonképeni tárgysorozat ki lett merítve és következett dr. Kádár Antal elő­adása „Az üzemi tisztviselők életmentést köte­lessége adott alkalmakkor“ czime alatt. A nagyon érdekes szabad előadást a köz- j gyűlés feszült figyelemmel kisérte. Igen tanul- I ságossá tették az előadást azon példák, melyek- \ kel előadó a gyakorlatában előfordult esetekkel ' illusztrálta a követendő eljárásokat és azon uta- i sitások, melyeket az üzemvezetőknek adott, ha életmentés esete forog fen és amelyekből kitűnt előadónak ritka nagy jártassága a bányák és kohók üzemeiben és berendezéseiben. Az előadást zajosan megéljenezte a hall­gatóság és elnök meleg szavakban fejezte ki a közgyűlés köszönetét az igen szép és tanulságos előadásért, kifejezést adva azon általános óhaj­nak is, hogy előadó előadásának Ígért folyta­tását a legközelebbi alkalommal meg fogja tartani. A közgyűlés után társas összejövetel volt a Kaszinóban, melynek termei 8 órakor már megteltek előkelő, díszes közönséggel. A fiatal­ság csakhamar tánczra perdült és a díszes tár­saság a legpompásabb hangulatban együtt ma­radt a késő hajnali órákig. A négyeseket 24 pár tánczolta. Jelen voltak: Asszonyok; Bertalan Mik- lósné, Gábor Sándorné, Haráesek Vilmosné, Hullán Jánosné, Kondor Sándorné, dr. Makray i Mihályné, özv. Mészáros Gyuláné, Moldován j Lászlóné, Neubauer Ferenczné, Ocsárd Károiyné, j özv. Penthy Albertné, Schelle Gyuláné, Schwarcz j Lajosné, Szentmiklóssy Józsefné, dr. Wagner i Józsefné, Virág Bálintné, Virág Lajosné. Leányok: Balázs Vilma, Baumert Tériké, j Berksz Emiké, Hendrey Ilonka, Mészáros Iduka, | Mészáros Mariska, Nagy Lujza, Neubauer Her- min, Üblatek Juczika, Obiatok Etelka, Ocsárd Böske, Pázsit Irénke, Penthy Piroska, Szent­miklóssy Dusi. A kereskedők körének tevékenysége, tár­sadalmi szereplése városunk közönségének min­denkori érdeklődésével találkozott, minek bizony­sága e fényes bankett, melyen számtalan felköszöntőben adtak kifejezést a Kör működése iránt érzett szimpátiának és osztatlan elismerés­nek. Most egy éve tartották kereskedőink első iiynemü összejövetelüket s már is oly sikerrel dicsekedhetnek, mely rég működő hasonló társasköreink estélyeivel a versenyt fényesen kiállja. Ez a legteljesebb elismerés Glaviezky Károly, a kör agilis elnöke részére, aki férfias ambiczióval és tetterős igyekezettel vezeti a kört, a miért is számtalan óváczióban volt része, melyet az ő megszokott szerénységével hárított el magától s hatásos felköszöntőjében a tömörülést jelezte a boldogulás módjának, mert a mai társadalmi berendezkedés mellett csakis vállvetett és egyetértő működéssel lehet a kereskedők jogos érdekeit istápolni. A kör felvirágzásáért emelte poharát. Torday Imre a Polgári Olvasókör nevé­ben is meleg rokonszenvvel üdvözölte a kamara illusztris képviselőit s az ő ismert kedélyes közvetlenségével biztosította számukra a város ünneplő két társadalmi osztályának állandó, őszinte vendégszeretetét, melyért úgy dr. Rédei, mint dr. Rácz hosszabb beszédben mondtak köszö­netét. Természetesnek találták, hogy a kamara élénk figyelemmel kiséri városunk kereskedelmi és ipari viszonyait, mert tökéletesen átérzi azon nemes misszió súlyát, mely Nagybánya város polgárságát terheli. Glaviezky Károly és Kapás Mihály kamarai tanácsosokat éltetik, a miért is Kapás Mihály vette át a szót s kerekded toasztjával sikert aratott. Ezután Szerencsy József a távollévő kereskedőket aposztrofálta s bő és hosszú tapasztalataira hivatkozva az egyetértés létesülését kívánta, mert a létért való mindennapi harezban eredmény csakis szolidáris működés mellett érhető el. A kereskedők társasvacsorája. A nagybányai kereskedők és kereskedő ifjak köre f. hó 9-én, szombaton a Polgári Olvasókör nagytermében sikerült társasvacso­rát rendezett, melyen a város társadalmi osz­tályainak vezető elemein kívül vendégül látta a debreczeni kereskedelmi és iparkamara agilis tisztviselőit, rokonszenves kiküldötteit: dr. Rédei Rezső s. titkárt és dr. Rácz Lajos fogalmazót, kik az ipartestület meghívására szabad előadást jöttek tartani városunkba. Dr. Ajtai Nagy Gábor az ipartestület felvirágoztatásáért Gátló Antal testületi alelnökre emelte poharát. Jelentősnek tartja az ipartes­tület feladatát, mert mindaddig, mig a helyi kézi ipar a lehető legtökéletesebbet nem pro­dukálja, a beözönlő gyáripari termékekkel szemben a versenyt ki nem állhatja s nem számíthat a fogyasztó közönség oly pártolására, mely a város társadalma gerinezének: a sorvadó polgárságnak áldozatok árán való felsegitését is bizonyítja. Révész János humoros, gyakran hangos derültséget keltő beszédében Torday Imrét Bertalan: (Áhítattal) Tizedes ur . . . Ön csodákat miveit három hónap alatt! Dezső: Már most azt is elmondom magá­nak, hogy mi az: tizedesnek lenni? Bertalan-. Erre csakugyan kiváncsi vagyok. Dezső: Megkaptuk hát a két csillagot . . • Bertalan: No de ne túlozz már. Csak egyet. Dezső: Mindkét oldalon egy ... az kettő ... Természetesen a kutyamosóm mindjárt rá is varrta ... Én már tegnap tizedesi rangban végeztem az őrszolgálatot a királyi várban. Bertalan: Ez nagyon szép lehetett . . . Dezső: Ah nem erről akarok beszélni . . . Bertalan: De hát akkor miről? Dezső: Hallott-e ön valamit a rang-idő­sebb-ről. Bertalan: Csak úgy homályosan sejtem, hogy az valamiféle nagy hatalom ? . . . Dezső: Nos hát . . . katonáéknál az a szabály, hogy senki istenfia nem léphet be valami katonai helyiségbe a nélkül, hogy oda ne álljon katonásan a rangban legidősebb elé s ne jelentené, hogy miért lépett a szobába ... Ha pedig nincs különös oka a belépésnek, akkor : azt tartozik jelenteni, hogy: belépett. Érti már ? | Bertalan: Értem . . . Innen a mi nagy j vitézségünk. Ezért nyerjük összes csatáinkat, j nemde ? Dezső: (megvetőleg) Ehhez ön nem ért! i ez „befehl“ ... A mi pedig befehl . . . Bertalan: Az befehl ' . . ennyit már én I is tudok! Dezső: Az ... És most folytatom . . . j Hát amint az őrségi szolgálat véget ér s én az őrszobában átöltözöm: ez a kabát nyitva ; volt ... a rajta levő két csillag ... ne szóljon j közbe . . . mondom, hogy mindkét oldalon egy! j — belép a szobába egy közönséges bundás... ! a féle három évet szolgáló közvitéz . . . Nem j tudta, hogy ki van a szobában s azért ott az ! ajtóban állva csak úgy eldörmögte kutyafuttá- j ban a szokásos jelentést . . . Bertalan: Ah . . . kezdem érteni . . . Hát nem tudta ki van . . . Dezső: A szobában . .. Mert, hogy a kabá­tom nem volt begombolva . . . tudja? De aztán, hogy elhaladt mellettem s oldalt tekintete a csillagokra esett . . . s a csillagok fénye bele- nyilalt a szemébe . . . Dezső: És hirtelen keresztülezikázott elmé­jében az a gondolat . . . Bertalan: (Úgy tesz mint aki oda van az izgalomtól) Az a gondolat, hogy . . . Dezső: Igen . . . hogy az imént, mikor bejött, csak úgy félvállról jelentett . . . s hogy az sértő lehet rám nézve. Bertalan: A mint hogy csakugyan . . . Dezső: Mint a sebes szélvész, futott vissza az ajtóba, kiegyenesedett, mellét kifesziti, tekin­tetét reám szegzi, kezét fejéhez kapja . . . Bertalan : (Lázas érdeklődéssel) Folytasd, folytasd. Dezső: S félelemteljes komolysággal igy harsog felém:- Tizedes urnák jelentem alásan, a szo­bába léptem . . . Bertalan: (Mintha teljesen kimerítette volna a lázas érdeklődés, fáradtan dől hátra székében) Neked mondta ... és igazán neked ... Dezső: (Büszkén kiegyenesedve) Nekem bácsi. Már most legalább tudja, hogy mit tesz az: tizedesnek lenni ? AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Thumbnails
Contents