Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-21 / 8. szám

1907. február 21. NAGYBANYA 3 Január- február. E hónapokban az úgy- j nevezett galagonya hernyó-fészkek, melyek a ! fákon csüngő száraz levelekben vannak, kézzel j leszedendők s elégetendők. Ahol e fészkek meg- í közelithetetlenek s kézzel le nem szedhetők, ott j azokat hernyóégető lámpával pusztítjuk el, tér- : mészetesen a legnagyobb óvatossággal. Február végén, ha már a hó elolvadt s a j nyulrágás ellen bekötözött fákat szabaddá tesz- j szűk, a leszedett kötési anyagot szintén égessük j el, mert, kivált ha korán köttettek be a fák, a kötési anyag között igen sok rovar húzódik j meg. Ha pedig ősszel elmulasztottuk volna a felcserepesedett fakérget lekaparni, letisztítani, úgy azt február havában okvetlenül pótoljuk. E ezélra különösen beválnak a drótkefék. A lekapart anyag tisztán összegyüjtendő és elé­getendő. Február és márczius hónapokban a fák derekát s ágait beható vizsgálat alá kell venni és ha azokon agyagsárga csomókat találunk, mely első pillanatra taplóra is emlékeztet, e csomókat, melyek a gyapjas pille (ocnenia dis- par) tojásai, le kell kaparnunk s el kell éget­nünk. É szerfölött kártékony hernyó ellen külö­nösen a virágzás előtt kell védekeznünk. Későb­ben pedig, ha már kikeltek a hernyók, akkor megrázogatjuk a fákat s az összefogdosott hernyókat forró vízben elpusztítjuk, egyidejűleg a fákra hernyó-enyvvei bekent, tölcséralaku papirfedeleket kötözünk. Az ezen hernyók ellen való védekezést nem tudom eléggé ajánlani gazdatársaimnak, hiszen rengeteg az a kár, melyet okoznak. A levélzetet egészen elpusztítják s ha már min­dent felfaltak, tovább vándorolnak. A ki mindezekről részletesebb tájékozást óhajt szerezni, az rendelje meg a m. kir. állami rovartani állomás főnökének: Jablanovszky József Gyümölcsfák és a szőlő kártevő ro­varai czimü könyvét Kovács Gyula könyv- kereskedőnél. Hernyó égető lámpa és a fák tövére fel­kötendő rovarfogó papír csapda, ami jobb min­den más kötöző anyagnál, Haráesek Vilmos utóda czégnél kapható. Márczius hóban rügyfakadás előtt per­metezünk először gombafélék ellen kénmáj oldattal. Száz liter vízben egy kilogramm kén­máj oldandó föl. Márczius végén és április elején a fa alá terített ponyvára a bimbó likasztó bogár lerázandó és ezen eljárást 2-3 napi időközök­ben addig ismételjük, mig csak teljesen meg nem szabadultunk ezen veszedelmes bogártól. Április végén és május elején, a midőn a fák már elvirágzottak, következik a gomba elleni II. permetezés szintén kénmájoldattal. A midőn a fák teljes virágzásban pompáznak, ha alaposan megfigyeljük, minden csomó virág között ki nem nyílt, rozsdaszinü bimbókat ta­lálunk, sőt nagyon gyakran egész csomó bimbó­kat, miket ha levesszünk és megvizsgálunk, azokban valami lábatlan, fehéres-barna szinü mozgó alakot találunk. Ez az úgynevezett bimbó likasztó bogár álványa. Ez teszi tönkre már bimbójában az alma és körte termést. Ezen rozsdaszinü, ki nem nyílt virágbimbókat, ahol csak lehet, de különösen a fiatalabb és törpe fáknál összeszedegetjük, forró vízben vagy tűzben megsemmisítjük. Ha ezen mód szerint védekezünk ezen kártékony rovar ellen, pár év múlva már észre­vehetőig nagyobb gyümölcstermésnek nézhe­tünk elébe. April hóban, a körtefákat virágzásuk ide­jén ha megfigyeljük, észrevehetjük, hogy nagyon sok virágrügy ki se hajt; ez pedig azt jelenti, hogy a rügylikasztó bogár tönkre tette. Ha ezt a virágzás idején leszedjük, a bogár még akkor is benne van s igy könnyen megsemmisít­hetjük. Május közepétől junius hó közepéig vé­gezzük az alma-moly elleni védekezést, a mi szintén igen fontos dolog, mert ha elmulaszt­juk, a legszebben kifejlett almáink és körtéink is elférgesedve lehullanak. Az alma-moly elleni permetezésre cuprum arsenicosum használandó, amelyből egy 25 grammos adag 40 liter vízben feloldandó. Május 15-én először, május végén másod­szor és junius közepén harmadszor permetezünk j ezen oldattal. Az alma-moly tojását az almára vagy mellé j a levélre rakja; a tojásból kikelő almakukacz I azután befurakodik az almába vagy körtébe s tönkre teszi. Május -julius hónapokban szélcsendes estéken az alma-moly ellen aként is lehet véde­kezni, mivel ez egész éjjel rajzik, hogy a kert­ben vagy gyümölcsösben több égő lámpát helyezünk el és az úgynevezett hernyó-enyvvei az üveg lapjait bemázoljuk. Ily módon temén- telen moly-lepkét és más kártevő rovar-lepkét lehet a csapdába fogni. Tudok olyat helyet, ahol villamvilágitás van berendezve s az ivlámpákat ragadós anyag­gal vonják be. így rengetek lepkét fognak el. Julius elején alkalmazzuk először a moly stb. rovarfogó kötelet, fagyapot, szalma vagy vízhatlan papír rovarfogót. Ezen anyagot a törzs közepe táján jó szorosan felkötjük, de már julius végén leszedjük s a tüzbe dobjuk. Legczélszerübb erre nézve különben a papir- csapda kötelék. Augusztus elején ugyanilyen módon tesz- szük fel a második rendbeli kötést és szeptem­ber elején leszedjük s a tüzbe dobjuk. Szeptember közepén a harmadik kötést tesszük fel, mely kötést, mint utolsót egész deczemberig a fán hagyjuk s azután elé­getjük. Szeptemberben és októberben szokta a rügylikasztó bogár petéit lerakni és ugyanazon időben védekezhetünk ellene oly módon, hogy 2-3 napi időközben ponyvára lerázogatjuk. Nagyon természetes, hogy ezen időben ily módon csak akkor védekezhetünk, ha a fán termés nincs. Megemlítem e helyen azt is, hogy a riigyfuró bogár csak a körtefa rügyeit pusz­títja. Van még az alma-molynak egy másik fajtája is, amit pókhálós alma-molynak nevez­nek, ez inkább a fiatal levélzetet teszi tönkre, azonban nincs kizárva az sem, hogy az alma vagy körte gyümölcsbe is be ne íurakodjék. Az ezen fajta moly nagyon könnyen felismerhető. Május­ban és júniusban, ha figyelemmel kisérjük az alma és körtefákat, némely helyen a levelek összesodrottságát vehetjük észre, sürü pókháló szövettel össze-vissza fonva. Ebben vannak az apró fehéres fekete, fényes molyok (kukaczok.) Védekezni úgy lehet ellenök, hogy ezen pók­háló fészkeket óvatosan összefogdossuk egy edénybe és forró vízzel leforázzuk. Szokás pet­róleum emuczióval is permetezni e fészkekét, de czélszerübb az összefogdosás. Ha pedig az összefogdosás után még min­dig találnánk a fákon ilyen fészkeket s azokban zabszem nagyságú molyok volnának láthatók, ezeket is összeszedjük s megsemmisítjük. Ha az igy behálózott és meg nem rágott fán van is termés, abból igen kevés marad meg, mert ha a pókhálós hernyó nem is bántja a gyümölcsöt, az mégis összezsugorodik és lehull. Október és novemberben lombhullás után, szép időben harmadszor permetezünk kénmáj­oldattal a gomba-félék ellen. Ugyanezen időben kell a vénebb fák tör­zseit vakaró-vassal vagy drót-kefével moha ellen megtisztítani. A fiatalabb fák törzseit elég ha szalmacsutakkal jól megdörzsöljük. Ezután következik a fák törzsének beme- szelése. Bemeszelés után pedig jó a fiatalabb fák törzsének a nyulrágás ellen való bekötése; a kötő-anyag lehet szalma, tengeri szál vagy nádszál. Deczemberben a galagonya hernyó fész­keket, a melyek a fákon csüggő levelekben vannak, leszedegetjük, amit pedig kézzel el nem érhetünk, azt lámpával égetjük el óvatosan. Végül megemlítem, hogy a hulló alma és körte napontai összeszedése s annak mielőbbi felhasználása vagy a használhatatlan megsem­misítése, sürgős és fontos dolog, mert a lehullt gyümölcsökben a moly még benne tanyázik s igy igen sokat elpusztíthatunk. A fák alatt rothadt gyümölcsöt megtűrni nem szabad. Védekezéseinknek azonban kézzel fogható eredménye csak u^y lehet, ha a gazdaközön­ség együttesen, karöltve védekezik. Igen örvendenénk, ha addig is, mig a kártevő rovarok általános pusztítására a föld- mivelésügyi miniszter törvényjavaslatot nyújtana be, úgy, mint például a gyapjas pille és a gala­gonya hernyó pusztítására törvényünk van és annak szigorú ellenőrzésére a községi hatósá­gokat szigorúan utasítaná, addig is az illetékes tényezők legalább szabályrendeletek alkotásával biztosítanák a kártevő rovarok irtását. hírek. Február 20. Személyi hír. Calineseu Demeter romániai bojár, pár napig városunkban időzött. Itt léte alatt Brebdn Sándor vendége volt. Uj presbyter. Az ev. ref. egyház vasárnap tartott nagygyűlésében az elköltözött Petróczy Ferenez nyug. őrnagy helyébe presbytérré egy­hangúlag Smaregla Mihály rendőrfőkapitányt választották meg. Lemondás. Mint a Szatmárvármegyé-ben olvassuk, Gellért Endre polgármester a nagy­bányai polgári és állami elemi iskolák gond­nokságának alelnökségéről való lemondását dr. Falussy Árpád főispánhoz benyújtotta. Eljegyzés. Kócsy Szilárd törekvő fiatal ke­reskedő vasárnap tartotta eljegyzését Kovács János, a szamosvölgyi vasút mozdonyvezetőjé­nek kedves leányával: Vilmával. A kikérői tisztet Kóezy egykori főnöke, Almer Károly töltötte be. Az eljegyzést családi körben fényes lakoma követte. Tíz éves jubileum. Szerény keretekben, de annál nagyobb melegséggel és szeretettel ün­nepelte meg a nagybányai kereskedők és keres­kedő ifjak egyesülete tizedik évfordulóját annak, hogy Molnár Antal, mint titkár, vezető szere­pet játszik az egyesület ügyeinek intézésében. Molnár, ki ott állott az egyesület böcsőjénél is, e tiz év alatt kiváló s eléggé meg nem hálálható érdemeket szerzett abban, hogy a fiatal egyesület már is ennyire megizmosodott s missiójának teljesítésében feladata magaslatán áll. Az évforduló alkalmából, vasárnap, Glavitzky elnök távollétében Frisch Samu alelnök veze­tése alatt hat tagú küldöttség tisztelgett Molnár titkárnál s az alelnök meleg szavakkal tolmá­csolván az egyesület üdvözletét s működése iránt hálás elismerését, emlékül egy gyönyörű pecsétnyomó gyűrűt nyújtott át. Molnár titkár a nem várt ovációért meghatva mondott köszö­netét. (Jj gyógyszertár tulajdonos. Ember Elek régi, jóhirü gyógyszertára uj tulajdonos kezébe került. Dr. Varsa Ernő gyógyszerész, ki huzamosabb időn át a fővárosban működött, megvette a gyógyszertárt s azt teljesen újonnan beren­dezve s a legspecziálisabb gyógyszerekkel is ellátva a maga neve alatt vezeti tovább. Dr. Varsa Ernőben városunk szerfölött rokonszen­ves, társadalmi embert nyert. Doktorrá avatás. Stetz László somogyvár- megyei aljegyzőt, Stetz Sándor nagybányai h. közjegyző fiát a kolozsvári tudományegyetemen az államtudományok doktorává avatták. Szávay Gyula Nagybányán. A debreczeni kereskedelmi s iparkamara folyó hó 16-án tar­tott közgyűlése alkalmával Kupás Mihály és Glavitzky Károly kamarai tanácsosok úgy a nagybányai ipartestület, mint a kereskedők s kereskedő ifjak egyesülete nevében meghívták a kamara vezetőségét, hogy városunkban az iparosokat és kereskedőket közelről érintő, ak­tuális tárgyú szabad előadást tartsanak. Szávay Gyula, a kiváló költő, a kamara titkára szives készséggel engedett a meghívásnak s ígéretet tett, hogy dr. Rédei Dezső kamarai s. titkár és dr. Rácz Lajos kamarai fogalmazó kíséretében márczius hó 9-én városunkban jő. E napon részt vesznek a kereskedők s kereskedő ifjak szokásos évi közvacsoráján, másnap pedig a városház tanácstermében az ipartestület soroza­tos szabad lyceumában igen aktuális themákról előadásokat fognak tartani. Ez előadásokra már jó előre felhívjuk a kereskedők s iparosok, nemkülönben a nagyközönség szives figyelmét s különösen kereskedő s iparos polgártársain­kat kérjük, hogy minél tömegesebben jelenje­nek meg az előadáson, hogy rokonszenves érzelmeiknek ez által is kifejezést adjanak

Next

/
Thumbnails
Contents