Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-31 / 5. szám

1807. január 31. NAGYBÁNYA 3 Végezte a díszítést. A nagy terem négy falára egy-egy virágos zöld mezőt varázsoltak. Azí illatos fenyő sötét zöldjéből itt is ott is elé Virítottak az égő, tűzpiros pipacsok, a halvány szinü rózsák. Ebben a festői keretben mozgott, nyüzgött az eleven virágerdő: a viruló szép menyecskék, kaczagó szép leányok sokasága; s e bájos, mosolygós sokaságban gondos, őrködő szemek vigyáztak föl, mert a virágerdőt ugyancsak körülhemzsegték a pillangók: deli legények, kik himes szavakkal s a Gyöngy össy szépen dekorált czukrászsátorából szerzett fegyverekkel vették föl a harczot. A nagy tumultusban itt-ott egy-egy kis babaszáj kedves csacsogással hirdette, hogy az ő sárga füzetkéjében ezer szerencse bujt el, esak próbálják ki. És a sorsjegyeknek, melyekkel egy igen csinos asztalt és egy gyönyörű kivitelű divánpárnát (Gátló Antal és Varga Juliska adományai) lehetett nyerni az éjféli sorsoláskor, nagy keletjük volt s e réven is csinos összeg folyt be az elaggott iparosok segélyezésére. A nagy terem mellett elhúzódó helyiségek- | ben is zajos, vidám volt az élet. Itt többnyire ; szürke bajuszos családapák komorsága veszett el a kedélyes mulatozásban s a fehér asztalok mellett is oly tömötten sorakoztak, hogy alig lehetett volna megállapítani, hogy Ádám Józsi muzsikájának vagy a sürü pohárcsengésnek adóznak-e többen? A bál kezdete 8 órára volt kitűzve, de már 8 óra előtt nagy tömegben érkezett a bál közönsége s a pénztár szakadatlanul valóságos ostromnak volt kitéve. Ez estén bizonyára Csepeg Ferencz, az ipartestület érdemes elnöke volt a legboldogabb ember, ki sugárzó arczczal nézte a fölvonuló díszes közönséget s az iparos tánczestély óriási nagy sikerét. Odabent pedig csakhamar fölhangzott Ádám Józsi csalogatós szárazíája. Sirt-ritt- kaczagott a muzsika, rikoltozott a klarinét s folyt a parázs táncz szakadatlanul. Még a padlóra is, melyet ez estére szép, sárga mázakkal parketté varázsoltak, átragadt nak hatalmasabb konnexiói voltak, mint neki s igy azt is kivitte, hogy egy szép napon el­helyezték Zágrábból, valahova Erdélybe, a világ végére. Könyczve búcsúzott el tőlem. Bucsuzásakor megesküdött, hogy nem mond le Zlaticzáról. Ez még tavasszal történt. Azóta hetenkint fölkeres soraival s ezekből azt látom, hogy szegény szerencsétlen még mindig reménykedik. Bizonyos pedig, hogy hiába Mikszics nem fog engedni soha s igy Isten tudja csak, mi történik velük. Ez Zlaticza története. Most már érteni fogod azokat, amiket iáttái és hallottál. Egyet-mást szerettem volna még kézdezni barátomtól, a vártakommandáns azonban hozzá lépett s figyelmeztette: — önkéntes uron van a sor, mindjárt két óra. Készülődjék fel, hogy felváltsa az utczán az őrt. Engedelmeskedett a parancsnak. Felkészü- ődött s miután kezet fogott velem, eltávozott. Nekem egy ideig még fejemben járt a szép Zlaticza históriája, de azután elnyomott a buzgóság. Elaludtam a kemény pádon s csak reggel ébredtem fel, mikor a vártakom mandans felrázott, hogy készülődjek fel, mert indulunk a kaszárnyába, vege a vártának. Azóta hat esztendő telt el. Más városban, más emberek, más viszonyok között egészen megfeledkeztem a szép Zlaticzáról s szomorú történetéről. A nyáron aztán véletlen megtudtam a történet folytatását. A Balaton mellett töltöttem néhány napot. Elnézegettem a nagy tó tengerzöld vizét, a tihanyi apátság kéttornyú templomát, a Csobánsz romkoszoruzta ormát. Gyönyörű nyári este volt. A part fái íürödtek a lemenő nap arany i fényiben. a tánczosok határtalan jókedve. Ki hinné el, hogy még az is felolvadt a tánczolók tüzes, pattogó léptei alatt s belecsimpaszkodott a apró czippellőkbe s megfogta a fürgén járó deli legényeket, aminek azután az lett a követ­kezménye, hogy az egész társaság a legkivi- lágosabb kiviradtig valósággal ott ragadt a Polgári Kör-ben. A négyeseket nyolczvan pór tánczolta. A belépési jegyekből, felülfizetések és jegymegváltásokból, rendezői jelvények és a terem díszítésének eladásából, továbbá a sőre- jegyek árából 765 K 40 f. volt az összes bevétel, a kiadás 304 K 08 f, a tiszta jövedelem 461 K 32 f. Felülfizettek és jegyeiket megváltották: Pokol Elek 50 K; Csepey Ferencz, Gyöngyössy Gyula 15-15 K; Modern és Breitner budapesti czég, Csepey Ferenczné, Lukács Jenő, Harácsek- czég 10—10 K; dr. Vass Gyula 8 K; Sender I. budapesti czég, Sürger Mihály, Jancsovics József, Smaregla János, Torday Imre, Gönczi József, Abrugyán Antal, Csiszár József 5-5 K; dr. Vinkler Jenő, Morvay Gyula, Rumpold Gyula, Kohn Sámuel, Kazamér János, dr. Weisz Ignácz, Égly Mihály, Steinfeld Béla, Wienerber­ger Béla, Szűcs Károly fogy. adókezelő, Farkas István, Almer Károly 4-4 K; ifj. Incze Józsaf, Fritsch Sámuel 3 —3 K; Szellemy Geyza, Rónay Géza, Bálint Imre, dr. Miskolczy Sándor, Gyirászin Sándor, Rácz József, Boda Gyula, Kupás Mihály, Szincsán Lászlóné,Gólya János, Iring Pál,Gla viczky Károly, Radó Andor, Kovács Lajos kovács, Steinfeid Andor, ifj. Kleine János, Kurucz Miklós, Virág Lajos, Bagossy Sándor, Virág István, Kínál Józsefné, Turman Miklós, Tóth Sándor fodrász, Incze László, Butyikás Károly, Dézsi Sándor, dr. Stoll Tibor, Nagy István 2-2 K; Mursics Győző, Szabó Sándor, Balkó Sándor, Harasztkó István, Moldován Sándor, Sztupár Károly, ifj. Vallerstein Antal, Kovács István, Klein Herman, László Ferencz, N. N. Mendihovszky József, Tar Károly, Szász József, Török István, Makray Károly, Török Pál, Feuerstein Manó, Lázár Bertalan, Mursics Itt találkoztam barátommal, egykori katona pajtásommal. Azóta családot alapított és iigyvéd- kedik a horvát fővárosban. Megörültünk a viszontlátásnak s felelevenítettük a múltúnk emlékeit, a katonaesztendőt. Séta közben hir­telen megállóit, megragadta karomat s igy szólott hozzám:- Emlékszel-e még Zlaticzára ? Mikszics Lázár leányára?- Hogyne, hogyne! De mondd, mi történt a szegény leánynyai s barátoddal a föhad- nagygyal ?- Különös a folytatása a történetnek, válaszolt, miközben tovább sétálgattunk. Való­ságosan regénybe illő. Ha nem tudnám, hogy valójában megtörtént, magam is azt hinném, hogy valamelyik regényíró fantáziájának szüle­ménye. Hogyan történt, hogyan nem, de úgy történt, hogy az öreg Mikszics még abban az esztendőben megismerkedett egy özvegy asszony­nyal. Szép fiatal menyecskével, özvegyével egy zalamegyei földbirtokosnak. Hogy esett, hogy nem, de megesett, hogy Mikszics Lázár bele­szeretett az özvegybe. Kemény és nagy harczot vivott önmagával s az eredmény az lett, hogy feleségül vette az özvegyet. Szerelme győzött elfogult gyűlölete felett. Nem állott tovább útjá­ban leánya boldogságának sem, feleségül adta ahhoz, akiért annyit szenvedett: a főhadnagyhoz. Elbeszélését hirtelen megszakította: fiatal pár közeledett felénk. Ragyogó szépségű fiatal asszony arczárói leragyogott a csendes boldog­ság. Karját férje karjába fűzte. Daliás termetű, energikus arczvonásu barna fiatal ember. Az asszonyka gyengéden hozzája simul s arczába tekintve, mosolyogva beszélgetett. Meglepetten megállottám s majdnem fel­kiáltottam :- Zlaticza, Mikszics Lázár leánya! Ferencz, Bányay József, Szappanyos Jenő, Vajda Márton, Steinfeld Adolf, Mayer Henrik, Szűcs Jenő, Fischer Béla, Elekes Gerő, Ger- gelyfi Gusztáv, Kocsics György 1-1 K; Kovács István 60 f; Kincza Sándor, Kóczy Szilárd 50 — 50 f; Hitter András, Harácsek Gyula, Szoher Mariska 40-40 f; Kovács Gyula asztalos 30 fillért. Az anyagi siker előmozdításához hatható­san hozzájárultak: Varga Juliska egy díszes diványpárna és Gállá Antal egy csinos kivitelű asztalka adományozásával, mely tárgyak kisor- soltatván, a sorsolás 52 korona jövedelmet hozott be. Úgy a felülfizetőknek, mint mindazoknak, kik a bál sikerét előmozdítani szivesek voltak, lapunk utján is hálás köszönetét tolmácsolja az ipartestület elnöksége. HÍREK. Január 30. Személyi hir. Fábián Péter szamoíujvári kanonok pár napot városunkban töltött. Itt időzése alatt Brebán Sándor lelkésznek volt vendége. Eljegyzés. Varga Imre nagykárolyi vas­kereskedő eljegyezte Csipkés András nagy­károlyi takarékpénztári igazgató kedves leányát: Jolánt, Kunay Anna férj. Csipkés Jeríőné sógornőjét. Esküvők. Néhma Lajos József szatmári kávé- és teakereskedő f. hó 24-én tartotta esküvőjét Batizon selyei Kaesó Ida kisasszony­nyal. Az esketést Hajdú Zsigmond debreczeni püspöki titkár végezte. - Nánásy János, a nyomdász ifjúság rokonszenves tagja február hó 2-án vezeti oltárhoz Nagy György polgár­társunk kedves leányát: Mariskát. Dr. Káplány Antal irodalmi sikere. Dr. Káplány Antal főgimnaziumi tanár, kinek régebben több szépirodalmi kötete jelent meg, újabban szinre átdolgozta Arany János Toldi trilógiáját s azt bemutatta Molnár Viktor vallás- és köz- oktatásügyi államtitkárnak, az Uránia tudo­mányos színház elnökének. Molnár Viktor államtitkár nagy tetszéssel fogadta a trilógia feldolgozásának ramek ötletét s a darabot, mely már teljesen készen van, ifjúsági előadásra elfogadta az Uránia szinház számára. A darab, melynek vetített képeit a legjelesebb festőmű­vészek fogják kidolgozni, minden valószínűség szerint már az őszön előadásra kerül. Nagy kár, hogy a dr. Káplány Antal által kontemp- lált mozgó fényképek a horribilis költségek miatt ez idő szerint kivitelre nem kerülhetnek, de a gyönyörű vetített képek, melyek elsőrendű alkotások lesznek, igy is remek keretét fogják képezni Arany hallhatatlan alkotásának. Dr. Káplány Antal színmüvének I. részében, Toldi ifjúságában a következő képek szerepelnek: Arany János. Nagyfalu határa kaszáláskor. Laczfi Endre hada. Előkészületek a lakomára. Özv. Toldi Lőrinczné. Toldi György. Miklós találkozása Györgygyel. A jus. Dárdavetés. A gyilkos. Bencze. Farkas kaland. Bucsuzás az édes anyától. György ébredése. Gyászoló asz- aszony a temetőben. Lajos király dolgozó szobája. Az elszabadult bika. Éjjeli szállás. Bencze lóháton. Csárdái jelenet. A bajvivás színhelye. A mérkőzés. Az orgyilkos. A bünhő- dés. Toldi a király lábainál. Királyi jutalom. Az édes anya karjai közt. A II. rész, Toldi szerelmének képei: Lajos király Rozgonyinál. A pünkösdi lovagjáték. Miklós bánata. Lakoma Tar Lőrincznél. Miklós párbajban megöli Tar Lőrinczet. A sírbolt jelenet. Az egyházi átok. Vezeklés és bünbocsánat. Toldi Piroska sírjánál. A III. rész, Toldi estéjének képei: Toldi a saját sírját ássa nagyfalusi háza kertjében, mikor Pósafalvi lovag jelenti neki, hogy a budai lovagjátékon egy olasz elnyerte Magyar-

Next

/
Thumbnails
Contents