Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-24 / 4. szám
4 NAGYBÁNYA a tulontulhajtott követelésekkel szemben s minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel védje a maga érdekeit. A szervezkedési mozgalmat városunkban a leghivatottabb tényező, a nagybányai gazdasági egyesület indította meg. A gazdaközönség ez ügyben vasárnap délután tartotta meg első értekezletét a gazdasági egyesület meghívására s bár az értekezlet igen népes volt, rósz ómennek látszik s a közönyösségnek nagy fokára mutat, hogy ez értekezleten a meghívottaknak csak mintegy fele jelent meg. Az értekezletet Szabó Adolf nyug. erdőigazgató, a gazdasági egyesület elnöke nyitotta meg, fejtegetve a gazdaközönség mozgalmának a czélját. S az értekezlet mindjárt meg is alakult. Elnöknek közfelkiáltással Szabó Adolfot, előadó alelnöknek Szerencsy Józsefet s jegyzőnek Bernhardt Adolfot választották meg. Ezután Szerencsy József előadó alelnök j széles alapokon nyugvó beszédben ismertette j a gazdaközönség helyzetét s a czélt, melyet i elérni akarnak e mozgalommal. Tévednek azok, j úgymond, akik e mozgalmat a munkás osztály elleni hadjáratnak minősitik. A gazdaközönség óhaja is az, hogy a munkás elnyerje méltó bérét s becsületes munkájával megszerezze a tisztes megélhetés feltételeit, ámde a munkás ne álljon elő lehetetlen követelésekkel s ne veszélyeztesse a kisbirtokosok exisztencziáját oly követelések támasztásával, melyeket — mint maguk a munkások is igen jól tudják — a birtok szerény jövedelmei meg nem bírnak. Reá mutatott azon útra, melyen a gazdaközönségnek haladnia kell, ha érdekeit hathatósan védeni akarja különösen az utóbbi időkben nagyban lábra kapott szocziálista izgatásokkal szemben s egyet pedig nem szabad szem elől tévesztenie senkinek sem, hogy ha sikert akarunk elérni, az eljárásban, még áldozatok árán is, a legnagyobb egyöntetűségnek kell megnyilvánulnia. A tárgyhoz Éqly Mihály, L. Bay Lajos, Bernhardt Adolf és Bátory Gusztáv szólották hozzá. Az elhangzott beszédekből nagy vonásokban megállapíthatjuk a védekezés módozatait is, miket egy kiküldött szükebbkörü bizottság tagjai lesznek hivatva részletesen kidolgozni. Fő irányelvül szolgáljon minden gazdának, hogy a magtermelésről, mely a mi vidékünkön nem fizeti ki magát, át kell térni a szénatermelésre, állattenyésztésre s a gyümölcsészetre. Ezzel igen sok munkaerő felszabadul, de ha elegendő munkás nem állana akkor sem rendelkezésre, az egyesült gazdaközönségnek módjában fog állani a gazdasági gépek beszerzése, melyek jelentős munkaerő megtakarítást jelentenek. A napszámbéreket minden idényre méltányosan előre meg kell állapítani s a gazdaközönség becsületbeli kötelességének tartsa, hogy e megállapodásokhoz a legszigorúbban ragaszkodjék és egymásra ne Hezitáljon. Végül meg kell keresni az érdekes hatóságokat, hogy vidékünkről, mely munkaerőben úgyis szegény, a nagy uradalmakba úgynevezett sztrájktörő munkásokat ne szerződtessen és ne is ajálnjon. A kidolgozandó tervezet főleg ez irányelveket fogja felölelni s ha tekintetbe vesszük, hogy vidékünkön a mezőmunkások jórésze olyanokból kerül ki, kik egy kis földdel szintén e vidékhez vannak kötve, erős reményünk lehet, hogy ha a gazdaközönség összetart s becsületesen állja azon megállapodásokat, melyek úgy a munkaadóra, mint a munkásra nézve méltányosak lesznek, a túlontúl hajtott követeléseket sikerülni fog letörni s ezzel megmenteni a kisbirtokosokat a tönkrejutástól. Az értekezlet a szükebbkörü bizottság tagjaiul a következőket választotta meg: Almer Károlyt, Szabó Adolfot, Bernhart Adolfot, Torday Imrét, Szász Jánost, Incse Lászlót, Szerencsy Józsefet, Bátory Gusztávot, fíergáts Sándort, Moldován Lászlót és Égly Mihályt. HÍREK. Január 23. Mély tisztelettel kérjük lapunk azon előfizetőit, kik hátralékban vannak, hátralékaik szives beküldésére a előf izetéseik megújítására. Hivatal vizsgálat. Ilosvay Ferencz vármegyei árvaszéki elnök Almássy Ignácz vármegyei t. ügyész és Vanyek József számellenőr kíséretében f. hó 21. és 22-én megvizsgálta a városi árvaszék ügykezelését s az árvapénztárt. A vizsgálóbizottság mindent a legszebb rendben talált s Ilosvay elnök Rónay Géza közgyámnak ügybuzgó működéséért külön is kifejezte elismerését. A vizsgáló bizottság városunkból Felsőbányára utazott hivatal vizsgálatra. Uj nagyközségek. A belügyminiszter a Szat- márvármegye területén levő Érkörtvélyes, Penészlek, Mezőterem, Szatmárzsadány és Ópári kisközségeknek nagyközségekké alakulását elrendelte. Kitüntető megbízás. Szép kitüntetés érte lapunk munkatársát: Myskovszky Ernő budapesti főgimnáziumi tanárt. Molnár Viktor vallás- és közoktatásügyi államtitkár, az Uránia tudományos színház elnöke ugyanis megbízta Myskovszkyt, hogy A magyar képzőművészet története ez. munkáját, mely lapunk hasábjain jelent meg először s melyet most Révay-test- vérek adnak ki, dolgozza át színdarabbá az Uránia számára. Myskovszky a kitüntető megbízást elfogadta s máris megkezdte darabjának kidolgozását, mely a jövő télen kerül előadásra. Tudományos körökben a darab iránt, mely nagy szenzácziónak Ígérkezik, igen nagy az érdeklődés, annyival is inkább, mivel a képzőművészet dúsgazdag és érdekes anyaga ily irányú feldolgozásra még nem került. Adomány. Steinfeld Béla az izraelita iparosok segélyző egyesületének 40 koronát adományozott, melyért hálás köszönetét mond az elnökség. A fernezelyi vasút s a kénsavgyár ügye. Nagy szenzácziót keltett laptársunk, a »Nagybánya és Vidékéinek legutóbbi számában közölt azon híradása, hogy úgy a fernezelyi vasút kiépítését, mint a kénsavgyár ügyét teljesen elejtették. A szen- záczió, mely e hir nyomán kelt, teljesen érthető, hiszen e vidék gazdaközönsége a fernezelyi kénsavgyár felállításától várja, hogy megszabaduljon a kohófüsttől, mely óriási károkat okoz a vegetáczióban s a mely károk még nyert per esetén is alig térülnek meg. Utána jártunk mi is e nagy- fontosságú kérdésnek s a gazdaközönség megnyugtatására közölhetjük, hogy laptársunk aligha nem téves informácziókból merítette hírét, mert az illetékes körök semmit sem tudnak sem a fernezelyi vasút, sem a kénsavgyár elejtéséről. Ellenkezőleg, a kénsavgyár ügyét jóváhagyás végett a pénzügyminiszter elé terjesztették, honnan a végleges döntés még nem érkezett meg. Szakférfiak infor- mácziói szerint a kénsavgyár felállításának semmi akadálya nincs; a fernezelyi vasút előmunkálatai pedig annyira előre haladtak, hogy ez évben a vasút építését meg is kezdik. A vasút kiépítése pedig okszerüleg vonja maga után a kénsavgyár felállítását is, hiszen az egész vasút létkérdése a kénsavgyárra van alapítva. Válaszmányi gyűlés. A Kaszinó választmánya Stoll Béla elnöklete alatt csütörtökön ülést tartott, melyen a tagok igen szép számban jelentek meg. Az ülés megnyitása után Stoll Béla kegyeletes szavakban emlékezett meg Stoll Gábor, a Kaszinó egykori elnökének s tiszteletbeli elnökének elhunytáról s megemlékezett azon bokros érdemekről is, melyeket sok éven át viselt elnöki működése alatt szerzett. A választmány részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést s elhatározta, hogy az elhunyt özvegyéhez részvétiratot intéz. Virág Lajos választmányi tag indítványára a válaszmány elhatározta azt is, hogy Stoll Gábor arczképét a Kaszinó számára megfestetik. A választmány a zárószámadások s az idei költségvetés letárgyalása után a rendes évi közgyűlés határidejét í. hó 27-ére, vasárnapra tűzte ki. Révész kollegám czimére. Kedves Barátom és Szerkesztő Kollegám! Nagy meglepetéssel olvastam, hogy Te a közted és Szabó József között lefolyt inczidensben felemlited az én eljárásomat is és rósz néven veszed, a barátság és szeretet hiányának tudod be, hogy én Szabó József nyilatkozatának helyt adtam. Talán évö- désnek is. Mindkét esetben nagy tévedésben vagy édes Barátom! A közreadásnak nem a barátság yagy szeretet hiánya, nem is évödés volt az oka, hanem kényszerhelyzet, melyet hosszú szerkesztői pályád alatt bizonyára Te is megismertél. Én Szabó József urnák kijelentettem, hogy az inkriminált kifejezésekben sem sértést, lem sértő szándékot nem látok, de miután ő felfogásához ragaszkodott, közre kellett adnom nyilatkozatát, nehogy oly színben tűnjek fel előtte, mintha én lapom hasábjait az ő vélt sérelmének reparálása elől elzárnám. Az én szerkesztői kötelességem immár csak az volt, hogy a nyilatkozatból az erősebb kitételeket, miket bizonyára a feliobbanás első pillanataiban irt, töröljem, s azt meg is tettem. Az én szerkesztői működésemet a legszélesebb körű liberális felfogás vezeti. Engemet, a szerkesztőt, bárki is megkritizálhat a saját lapomban, mert én annak készséggel helyt adok, mint már nagyon gyakran helyt adtam az enyémmel homlokegyenest ellenkező véleményeknek s gyakran az egyéniségemet érintő soroknak is. Hiszen nekem is azért van toliam, hogy az ellenvéleményekre válaszolni tudjak. A nagy közönséget pedig tartom oly igazságos bírónak, hogy a legraffináltabb módon megirt sorokból is kitudja hámozni az igazságot. Szabó József nyilatkozott, Te arra válaszoltál. Lásd, a te válaszodból nemcsak a nagy közönség, de Szabó József is bizonyára meggyőződött arról, mit neki én is mondtam, hogy az általa kifogásolt kitételekben sem sértés, sem sértő szándék nincs, és ami fő, abban megnyugodott. De ha nem adtam volna közre nyilatkozatát, ugyan ki tudta volna őt meggyőzni arról, hogy rajta nem a legsúlyosabb sérelem esett ? Az én szerkesztői eljárásomnak ezek voltak indokai s remélem, hogy e felvilágosítások után abban most már Te sem találsz kifogásolni valót. Tisztelő barátod és kollegád : Égly Mihály. Szabad lyczeum. A ipartestület a városháza tanácstermében f. hó 20-án rendezte a harmadik szabad lyczeumot. Előadó dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd volt, ki a jogról és igazságról tartott igen érdekes előadást, mely nagy tetszést aratott. Előadását zajos éljenzéssel honorálták. A Polgári Kör tisztújító közgyűlése. A lJ<>lgári Kör tisztújító közgyűlését f. hó 27-én, vasárnap délután 5 órakor tartja meg, melyre a Kör tagjait lapunk utján is meghívja a Kör elnöksége. A tisztujitás megejtése előtt a múlt évi zárószámadások, az idei költségvetés s az esetleges indítványok kerülnek tárgyalás alá. _____ __________________1907. január hó 24.
