Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-06 / 23. szám

4 NAGYBÁNYA 1907. junius 6. 21-én I. Számtan, rajz. II. Természetrajz, földrajz. III. Magyar, latin, német. VII. Rajz, görögpótló, görög, latin. Jun. 22-én IV. magyar, német. V. Történelem, görög, görögpótló. VI. Természet­rajz, számtan. Ünnepélyes fogadtatás. Fábián Lajos kincs­tári főmérnök, a kapnikbányai bányahivatal uj főnöke, mint kapnikbányai levelezőnk irja, a na­pokban foglalta el hivatalát. Az uj és nagy nép­szerűségnek örvendő főnököt Kapnikbányán fényes ünnepélyességgel fogadták megérkezése­kor. Úgy az alsó, mint a felső handalban diadal­kapukat állítottak fel s a felsőhandali díszkapunál várakozott a bányász zenekar is, mely a megér­kezéskor a Rákóczi-indulót játszotta. Itt a díszbe öltözött munkások üdvözölték az uj főnököt, ki meleg szavakban köszönte meg a szép fogad­tatást s Ígérte, hogy mint eddig, úgy ezután is a munkásoknak szerető, minden méltányos érde­keiket támogató és igazságos főnöke lesz. A bányamű termében Herczeg Imre bányamérnök, h. bányafőnök üdvözölte Fábiánt, majd Kiss János r. kath. plébános tolmácsolta a község üdvözletét azon férfiú iránt, kinek vallásos érzelmeit már eddig is tisztelni tanulták. A tanítók nevében Szemesek tanító köszöntötte az uj főnököt. A szép fogadtatáson megnyilvánult rokonszenves érzelmeket bizonyára csak öregbíteni fogják az uj főnök egyéniségének értékes kvalitásai. A nagybányai gör. kath. esperességi kerületnek gyásza van. Egyik igen nagy népszerűségnek s általános tiszteletnek és közbecsülésnek örvendő tagja hunyt el folyó hó 1-én Brebán Ábrahám hidegkúti g. kath. lelkész személyében. A jó öreg tisztelendő, ki mintaszerű pap s híveinek való­ságos atyja volt, hatvanhárom évet élt, de utolsó perczig jól bírta magát. Nem is betegeskedett egy pillanatig sem; hirtelen halt meg, szivszél- hüdés érte. A gyászhir, mely egész váratlanul ér­kezett, igen nagy részvétet keltett városunkban is, hiszen az elhunytnak jóismerőse volt úgyszól­ván az egész város. 1880. óta plébános már Hideg- kuton s a nagy idő alatt alig volt hét, hogy egy- szer-kétszer meg ne fordult volna városunkban. A boldogultat a szamosujvári püspök bokros ér­demei elismeréséül 1901-ben a nagybányai espe­res kerület h. esperesévé nevezte ki. F. hó 3-án délelőtt 11 órakor helyezték örök nyugalomra óriási részvét mellett. A temetési szertartást Pap János türcsi esperes végezte tizenegy pap segéd- kezése mellett s a végtisztességen jelen volt majdnem teljes számban a nagybányai s a szom­szédos kerületek pagsága is. Az elhunytban Brebán Sándor nagybányai adminisztrátor édes atyját siratja. Szabályrendelet a tűzoltásról. Régóta vájudik már városunkban a tűzoltói szabályrendelet meg­alkotásának az ügye. Pedig hogy ez égető és fon­tos kérdés, azt senki sem vonhatja kétségbe. Je­lenleg úgy vagyunk, hogy a tűzoltói költségek évenkint nyolezezer koronánál is magasabbra rúgnak, még sincs megfelelő számú tűzoltóságunk, mely komolyabb vész esetén is megállhatná a helyét. Midőn Szatmár megalkotta a maga tűz­oltói szabályrendeletét, melylyel a tűzoltóság czéljaira a közönséget méltányosan megadóz­tatja, e szabályrendeletet kérte el a város, hogy arra a mintára készítse el szabályrendeletét. De a belügyminiszter nem hagyta jóvá Szatmár tűz­oltói szabályrendeletét, mert a kis exisztencziákra a tűzvédelmi dijakat magasaknak találta. Felhívjuk e körülményre a tanács figyelmét, hogy a tűz­oltói szabályrendelet megalkotásánál legyenek tekintettel azon módosításokra is, melyeket Szatmár a miniszteri leirat értelmében a szabály­rendeleten tett. Brebán Ábrahám. , D f Városunk társadalmának L. ay Jozse . egyik előkelő tagja hunyt el ma hajnali két órakor rövid, de kínos szen­vedés után. L. Bay József nagybirtokos, ki csak most érkezett vissza a legjobb egészség­ben külföldi útjáról, egész váratlanul, hirtelen meghalt életének hatvankilenczedik évében. A boldogult élénk részt vett társadalmi életünk­ben s a közügyeknek mindenkor buzgó, lelkes harezosa volt. Váratlan halálának hire általános, őszinte mély részvétet keltett városszerte, jó­barátait pedig valósággal megdöbbentette. A boldogultat folyó hó 6-án, délután helyezik örök nyugalomra a Rákóczi-téri gyászházból. Az elhunytban L. Bay Ferencz főszolgabíró, L. Bay Lajos volt országgyűlési képviselőnk, L. Bay József törvényszéki aljegyző és L. Bay Mária férj. Nagyiday Ferenczné édes atyjukat siratják. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete ma, szerdán délelőtt 10 órakor Torday Imre h. polgármester elnöklete alatt rendes havi közgyűlést tartott. Elnök a közgyűlést meg­nyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére a tisztikar részéről dr. Stoll Tibor tiszti ügyészt, a kép­viselők közül Szász Józsefet és Ajtai Nagy Gábor drt kérte föl. A napirend előtt meleg szavakban emlékezett meg L. Bay József eP hunytéról s indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést s a gyászoló családhoz részvétiratot intéz. Az elhunyt helyébe az értékképviselői póttagok közül a gör. kath. egyház hivatott be. A napi­rendre tértek át ezután. A m. kir. belügyminisz­ter leiratát, melylyel az üveggyárra vonatkozó szerződést végérvényesen jóváhagyta s Révész János és társai felebbezését elutasította, a köz­gyűlés tudomásul vette s a leiratot felebbezőkkel közöltetni rendelte. A csendőrség ügyében a közgyűlés úgy határozott, hogy eláll azon kérelmétől, hogy a csendőrség alkalmazása tárgyában megkötött szerződés felbontassék. A közbiztonsági szolgálatot városunkban tehát to­vábbra is a csendőrség fogja ellátni. A posta­réti tó lecsapolására vonatkozó szerződést a közgyűlés jóváhagyta. Nagyobb vitát keltett a főgimnázium igazgatóságának azon kérelme, hogy a vágóhíd mellett elterülő térség torna- és játszótérül engedtessék át. Iványi (Grün- wald) Béla festőművészünk utalt arra, hogy a játszótérnek oda való helyezésével lehetetlenné teszszük a festőműtermek további kiépítését s ezzel a nagybányai festőiskola fejlődését. Révész János, Égly Mihály s mások felszólalása után végül a közgyűlés Fülep Imre, Ineze Lajos, Révész János, Iványi (Grünwald) Béla, Rozsos István, Thorma János, dr. Herczinger Ferencz Grundböc/c István és Égly Mihály tagokból álló bizottságot küldött ki, hogy alkalmas játszó­teret keressenek s eljárásuk eredményéről mi­előbb tegyenek jelentést. A közgyűlés tudomá­sul vette, hogy a gazdasági s pénzügyi bizott­ság alelnökének Moldován Lásztót választották meg s e bizottság javaslata alapján Sobikutyán Péternek kedvezményes áru fát utalt ki építési czélokra. Kovács Sándor nyug. vasúti váltó­kezelőt 50 korona dij lefizetése ellenében a város kötelékébe felvették. A r. t. városoknak Esztergomban tartandó országos kongresszusára a közgyűlés dr. Makray Mihály polgármestert és Égly Mihály főjegyzőt küldte ki a város képviseletében. A Gellért-utczán párhuzamosan tervezett utczát a tanfelügyelő kérelmére a közgyűlés elejtette, de ugyanakkor elvileg hozzájárult ahoz, hogy a Szent Miklós-térről a Nagy Gózsen-utczába egy uj utcza nyitassék. Végül a közgyűlés Ploptyisán Gyuláné és Pap György nagybányai illetőségét elismerte. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóbarátaim s jóismerőseim, valamint paptársaim, kik feledhe­tetlen emlékű, szeretett édes atyám elhunyta alkalmából részvétnyilatkozataikkal vagy a vég­tisztességben való megjelenésükkel nagy fájdal­mamat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ezúton hálás köszönetemet. Nagybánya, 1907. junius 4. Brebán Sándor g. kath. h. lelkész. Lóversenyek Szatmáron. A szatmármegyei lóversenyegylet, mint az előző években, úgy az idén is tart versenynapot. Az egylet legutóbbi közgyűlésén a verseny napját szeptember hó 29-ikére tűzte ki s megállapította a feltételeket. E szerint lesz egy verseny a mezőgazdák ré­szére, egy gát, egy akadály, 2 sik verseny és egy vadászverseny a hölgyek dijáért. Egy katonatiszti verseny megtartása érdekében a honvédelmi minisztérium támogatását kérték ki. Nyilvános köszönet. Felejthetetlen jó kis leányunk elhunyta alkalmából az irántunk kifeje­zett nagy részvétért ez utón is hálás köszönetét mondunk. Kondor Sándor és neje. Villand-czirkusz. Jöttek, láttakés bezsebeltek pár ezer koronát. Mentünk, nem láttunk és fizet­tünk pár ezer koronát. Számadásainkat körül­belül igy zárhatnék le a Villand-láz lecsilapulása után, angol flegmával mérlegelve. Nem láttuk a Villand-testvéreknek azt az egetverő csörgősap­kás művészetét, amelynek a fővárosi irók külön albumban hódoltak szellemi szikráikkal, sőt gloriíikálására sorompóba lépett a képzőművé­szet is, márványba örökítve meg a két Arlecchinót. Élelmes reklamhősök ők, akik nagyon is kitudják használni s csengő aranyakra váltani a magyar sovinizmus határokat nem ismerő szent lelkese­dését, hogy franczia származásuk daczára csak­hamar megtanultak magyarul s magyarul gagyog­ják el azt, amit a többi Arlecchino németül vagy angolul cselekszik meg. Ezt hallottuk mi is, de azt a burlesk komikumot, mely egyik fővárosi iró ajkára adta a nagy mondást: „a Villand-testvé- reket látni és meghalni“, — mi nem bírtuk fel­fedezni. Pedig láttuk tőlük bohóczkodásuk leg­nagyobb kluját: a Hamlet paródiát és nem hal­tunk meg. Azaz hogy majdnem, de a bosszúság­tól. Ilyet akármelyik huszadrangú csepürágó társaság is produkál, ha nem külömbül. A komi­kum magasabb színvonalán nem állott a másod­napi macska-konczert sem. Ezt is össze nem hasonlítható módon kaczagtatóbban láttuk elő­adni márványba nem vésett Harlekinektől. Pedig ezek a Villandék elég szellemes gyerekek. Midőn megérkeztek és a főterünkre bekocsiztak, csodál­kozva néztek körül s azt kérdezték nagy fity­málva: „Hát a város hol van?“ Mikor azonban meglátták a szombati zsúfolásig telt óriási czir- kuszt, boldog meglepetéssel kiáltottak fel a Széna-téren: „ahá, itt a város!“ S ez a zsúfolt czirkusz, aminőt még sohasem láttunk városunk­ban, meggyőzött bennünket arról is, hogy circenses kell a népnek s mindjárt nincs nyomo­rúság, mindjárt boldog a magyar! A czirkuszi előadások más atrakeziói sem múlták fölül azon átlagot, melyet más nagyobb czirkuszok nyúj­tanak. Csak egyben magaslanak ki Villandék minden más, vidéken játszó czirkusz között: a helyárak magasságában. Elgondoltuk, hogy mit csinálnának azzal a színigazgatóval Nagybányán, aki egy páholyért 20 koronát merne elkérni s a hideg borzongott végig rajtunk csak a gon­dolatra is. De Villandék sorsa biz’onyitja, bátraké a szerencse. Az egész czirkuszi attrakezióknak legérdekesebbje volt azonban az a tüneményes boszorkányság, a melylyel a hatalmas czirkuszt felépítették s szétszedték. Volt is elég néző- közönsége, csak azon csodálkozunk, hogy lát­ványossági dijat nem szedtek érte. A vasárnapi előadás után két óra múlva már hire-hamva sem volt a czirkusznak s hogy a lebontással hama­rább elkészülhessenek, az előadást, mely külöm- ben csupán ismétlése volt a szombatinak, felé- nyire rövidítették. Úgy tapasztaltuk, hogy a vasárnapi előadás után a czirkusz elefántjainak ormányait nem az elefántok viselték többé, hanem a nagyközönség. Faipari szakiskola. Szatmáron f. évi szept. 1-én állami faipari szakiskola nyílik meg, melynek czélja, hogy az épület- és bútor-asztalos pályára készülő ifjúságnak teljes elméleti és gyakorlati kiképeztetést nyújtson. A kiképzés tartama négy év, melynek sikeres elvégzése után a tanulók munkakönyv váltására, két évi szakbavágó gya­korlat beigazolása után pedig az említett iparág önálló üzésérejogositó végbizonyítványt nyernek. Az iskolába rendes tanuló gyanánt felvétetnek oly ifjak, kik 12-dik életévöket betöltötték és legalább a középiskola (gimnázium, reáliskola vagy polgári iskola) két osztályának vagy pedig az elemi népiskola hat osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítványt tudnak felmutatni. A tanítás ez iskolában teljesen ingyenes. Szegénysorsu és jó előmenetelü tanulók ösztöndíjban is részesül­nek. Minthogy az intézetben csak korlátolt számú tanuló nyerhet felvételt, czélszerü, ha az arra igényt tartó tanulók erre mielőbb jelentkeznek. Jelentkezéseket elfogad f. évi augusztus hó 1-ig Vig Albert királyi tanácsos, iparoktatási főigaz­gató, (Budapest, VIII., József-körut 2.), azontúl pedig azuj intézet igazgatósága (Szatmár-Németi, Rákóczi-utcza 26.) Elfogott betörők. Említettük, hogy az elmúlt napokban a nagynyiresi postahivatalba betörtek és azt kirabolták. A tetteseket Lingvay Tamás nagysomkuti csendőrőrmester már elfogta Majos Onucz és Pap György személyében. Az elrablott pénzt kevés híján megtalálták. A „Minimax“ bemutatása. A „Minimax“ tűzoltó gépet f. hó 8-án, délután 5 órakor fogja bemutatni a szatmármegyei gazdasági egyesület fogyasztási és értékesítési szövetke­zete a nagy közönségnek városunkban, a tüz- őrtanya udvarán. Az érdeklődőket a bemutatóra lapunk utján is meghívja a tüzoltóparancsnokság. A csodabogár. Vakuj Ignácz tagadhatatlanul élelmes üzleti ember. Van neki valamelyes üzlete, de kitűnő üzleti érzékénél fogva annak is a tuda­tában van, hogy az üzlet reklám nélkül nem üzlet. Igen ám, de a mai drágaságos időben a reklám drága, legalább Vakuj Ignácznak drága. S hogy reklám nélkül még se legyen, pompás ötlete tá­madt. Rósz magyarsággal irt egy oly üzleti rek-

Next

/
Thumbnails
Contents