Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-23 / 21. szám

1907. május 23. 4 Dr. Vass Gyula indítványt tett, hogy dr. Makray Mihály polgármestert Égly Mihály fő­jegyzőből dr. Kádár Antal, Szabó Adolf és Oblatek Béla képviselőkből álló küldöttség hívja meg eskütételre. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag el­fogadván, csakhamar zajos óvácziók között meg­jelent a közgyűlési teremben az uj polgármester s az esküt letette. Dr. Makrayt az elnöklő alispán h. üdvö­zölte rövid szavakban, mire az uj polgármester mondott köszönetét a bizalomért s Ígérte, hogy a város ügyeit a legjobb tehetségével s, a leg- odaadóbb buzgalommal fogja szolgálni. (Éljenzés.) A képviselők üdvözletét dr. Vass Gyula tol­mácsolta. A polgármester eskütétele után folytatták a választásokat. A mérnöki állásra beadott összesen 105 szavazat. Ebből Grundböok István kapott 61, Ka­tona Lajos 19 és Köves László Lázár 24 sza­vazatot. Egy szavazó lapon dr. Stoll Tibor tiszti ügyész neve állott. így Grundböok István megválasztott mér­nöknek jelentetett ki. Ekkor dr. Miskolczy Sándor választási ügyészi megbízásáról lemondván, helyébe elnök Stoll Béla ügyvédet nevezte ki. Marosfy Dezső számvevőt, Gsűdör Fe- rencz pénztárost és Mostis Lajos ellenőrt a közgyűlés egyhangúlag választotta meg. Az alkapitányi állásra a kandidáló bizott­ság első helyen Halmai Imrét, második helyen Kerekes Jánost, harmadik helyen Lukács Jenőt és negyedik helyen Zavilla Jánost jelölte. Álkapitánynak közfelkiáltással Halmai \ Imrét választották meg. A számvevőségi számtiszti állásra első helyen Székely Mihályt, második helyen Pap Jánost, harmadik helyen Harácsek Bélát je­lölték. Számtisztnek közfelkiáltással Székely Mi­hályt választották meg. Közgyámnak egyhangúlag Rónai Géza közgyám választatott meg. Ezután a megválasztott tisztviselők közül Torday Imre, Csüdör Lajos, dr. Stoll Tibor, Marosfy Dezső, Halmai Imre és Rónai Géza a hivatalos esküt letették. Dr. Makray Mihály polgármester indít­ványozza, hogy a polgármesteri hivatal átadá­sára Torday Imre tanácsos, Moldován László és dr. Vass Gyula képviselők, a t. ügyészi hivatal átadására Égly Mihály főjegyző, dr. Weisz Ignácz és Stoll Béla képviselők küldes­senek ki. Samu bácsi pedig ökleit összeszoritva, el­kezdett hebegni ... és fenyegetve mutatott a torony ablakára . . . Kalós épen ekkor fejezte be nagy bemutató harangozását. Amint leért, szembe találta magát Samu bácsival, aki már egészen egyenesen járt. A görbeszáju ijedtében majd hogy el nem vágódott. Megrökönyödve nézett hol Borisra, hogy az apjára . . . Hebegve mondotta az asszonynak, látván, hogy nem üresedett meg számára az állás: — Boris . . . akkor még várjunk a szán­dékunkkal . . . Az asszony csufondárosan nevetni kezdett. A többiek nem tudták ugyan, hogy miről van szó, de hangos hahotára fakadtak . . . Kalós haragosan szemére csapta a kalapját és sietős billegéssel odébb állott. Samu bácsi pedig felment a toronyba és megsimogatta azt a vasnyelü, rézbordáju mi- nemüséget és szeretetteljes elérzékenyüléssel mondotta, mintha csak emberrel beszélt volna: — Ne te, ne! Majd itt hagytalak . . . Aztán bocsánatkérő hangon vigasztalta: — Ugye, hogy bánt veled az a Kalós! És lágy kongással kezdett harangozni . . . Igen tele volt a szive, tehát mélyen zokogva, bugatta. Aztán, hogy eszébe jutott Kalós Ferencz visel­kedése, elfogta a nehéz indulat és a hang ha­ragos fenyegetéssel röppent szét a faluban, innét meg kifelé a síkságokra . . . Kalós irigységében alighanem bedugta a füleit, hogy ne hallja azt a sokféle szépséggel csengő-bongó harangszót. A hunyó nap beszűrődött a toronyablakon és pajzán kedvvel pislogtatta meg Samu bácsi öregedő szempilláit. Erdélyi Lajos. NAGY BANYA Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Elnöklő alispán a közgyűlés hitelesítésére Stall Béla és Almer Károly bizalmiféríiakat kérvén föl s a hitelesítés idejét f. hó 23-ának délutáni 4 órájára tűzvén ki, a választó köz­gyűlést bezárta, melynek tapintatos vezetéséért Torday Imre tanácsos mondott köszönetét. Ülés vége 12 2 órakor. HÍREK. Május 22. Személyi hírek. Harácsek László pénzügyi főtanácsos a pünkösdi ünnepeket itthon töltötte. — Vende Aladár, a vármegyék monográfiájának szerkesz­tője városunkba érkezett, hogy Szatmárvármegye mo­nográfiájának megírásához tanulmányait folytassa. — Dr. Csák Czirjék, a magyarországi minoritarend tarto­mányi főnöke a helybeli rendház hivatalos meglátoga­tása czéljából egy pár napig városunkban időzött. — Schönherr Gyula múzeumi igazgató-őr egészségi állapo­tában oly tartós javulás állott be, hogy a kiváló tudós hosszabb üdülésre haza érkezett. - Wodicska István beszterczei m. kir. főmérnök a pünkösdi ünnepeket családjával együtt városunkban töltötte. Vármegyei uj tb. tisztviselők. Dr. Falussy Árpád főispán a legutóbb tartott vármegyei közgyűlésen dr. Rottenbiller Ödön budapesti orvost, bikszádi fürdőorvost, vármegyei tb. fő­orvossá, Szuhányi Lászlót és Tóth Tibort tb. szolgabirókká, dr. Németh Bélát pedig tb. al­jegyzővé nevezte ki. Gyakornoki kinevezések. Dr. Falussy Árpád főispán Dienes Dezsőt és Gyene Istvánt fize­téses közigazgatási gyakornokká nevezte ki. Eljegyzés. Dobró József, az Almer-gőz- malomtársulat főgépésze jegyet váltott özv. Ajtai Nagy Sándornéval, született Beregszászi/ Annával. Püspökünk egészségi állapota. Mint szatmári tudósítónk írja, dr. Boromisza Tibor szatmári püspök, ki az utóbbi időben sokat betegeske­dett, a napokban Portó-Réból, hol több hetet töltött, a legjobb egészségben hazaérkezett. Helyi szemle. Dr. Falussy Árpád, Szatmár­vármegye főispánja Bodnár György kir. tan­felügyelő, Kacsó Károly műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke és Plachy Gyula pénzügyigazgató kíséretében az elmúlt napok­ban városunkban időzött s megszemlélte a ke­reszthegyi iskola építésére kiszemelt telkeket. Hogy mely telken fogják felépíteni az iskolát, a fölött már legközelebb döntenek. Iskolai kirándulások. Az állami leányiskola számos növendéke tanítónőik vezetése alatt a pünkösdi ünnepek alkalmából Budapestet keres­te föl, hol igen ügyesen összeállított programm alapján megtekintették a főváros nevezetességeit. Az állami főgimnázium növendékei pedig a pünkösdi ünnepek alatt szintén tanáraik veze­tése alatt kincses Kolozsvárra rándultak át. Mindkét kiránduló csapat bő tapasztalatokkal, szerencsésen érkezett haza. Kolozsvár és Nagybánya. Abból az alkalom­ból, hogy a nagybányai főgimnáziumi ifjúság a pünkösdi ünnepek alatt átrándult kincses Kolozsvár nevezetességeinek megszemlélésére, Kuszkó István, a jeles iró, a kolozsvári ereklye- muzeum igazgató-őre hosszabb levelet irt egyik nagybányai ismerősének, melyből általános érdekességénél fogva kiemeljük a következőket: Kuszkó mindenekelőtt nagy sajnálattal említi j föl, hogy a nagybányai kirándulókat tévedésből nagyváradi kirándulóknak nézte, mert amúgy több nagybányai emlékre és nagybányai sze­replők adataira is felhívta volna figyelmöket a múzeumban. Hogy azonban a tévedést némileg korrigálja, utólagosan több múzeumi s más ki­adványt ajánlott föl a főgimnázium könyvtára részére, melyekért Incze Lajos tanár mondott köszönetét. Kuszkó levelében utal arra, hogy a régebbi időben Nagybánya és Kolozsvár kö­zött minő élénk volt az ipari, gazdasági, társa­dalmi és kulturális összeköttetés. Sőt Mátyás király idejében az adminisztraczió szempontjából is nagy volt az összeköttetés a két város között egész a XIX. századig, ettől kezdve azonban fokozatos a hanyatlás. Még a hetvenes évek­ben is a kolozsvári Széchényi-téren két sor szekér állott megrakottan a nagybányai hires gesztenyével, ma azonban az a gesztenye, me­lyet innen Kolozsvárra szállítanak, elfér egy kis ládikában is. A nagybányai gesztenyét lassan­ként kiszorította a maroni. Ugyané sorsra jutottak a nagybányai és felsőbányái hires cserépedények is, pedig e mázos edények nagy kedveltségnek Örvendettek a kolozsvári piaczon. Kiszorult a kolozsvári piaczról a timár-ipar is. El lehet mondani, írja Kuszkó, hogy a két város között minden ipari s gazdasági össze­köttetés megszakadt. Pedig Mátyás király ide­jében három napi jó hajtás mellett lehetett Kolozsvárra eljutni s ma pedig alig pár óra alatt. Kuszkó úgy véli a régi összeköt­tetést helyreállítani, ha a nagybányaiak minél gyakrabban rendeznének kirándulásokat Kolozs­várra, amelyekben részt vennének iparos és kereskedő köreink is s ez alkalmakkor maga is szívesen közremunkálna abban, hogy a régi idők üzleti összeköttetése ismét felújíttassák. Egy-egy ily kirándulást a kedvező vasúti össze­köttetés mellett meglehetne tenni egy-egy vasárnap is s az egy-egy résztvevőnek alig kerülne 15-20 koronájába. Most csak érintettük e tetszetős s nagyjelentőségű eszmét, melyet Kuszkó levelében felvetett s azt hiszszük, leg­közelebb lesz alkalmunk azzal részletesebben is foglalkozni. Megrenditően mélységes gyász érte Kondor Sán­dor számtanácsost s nejét Szaitz Adélt. Bál­ványozásig szeretett gyönyörű kis leánykájuk: Mariska, folyó hó 20-án, életének tizenharma­dik évében négy heti szenvedés után elhunyt. A kérlelhetetlen végzet életének legszebb ta­vaszán, az ifjúi ártatlan lélek szárnyabontása idején ragadta el szerető szüleinek, testvérei­nek, rokonainak karjai közül, kimondhatatlanul vigasztalan gyászba borítva mindnyájukat. A kis halottat nagy gyászpompával ravatalozták s koporsóját valósággal elhalmozták szebbnél- szebb koszorúkkal. Folyó hó 21-én, délután fél 7 órakor helyeztek örök nyugalomra a részvét nagy megnyilatkozásai mellett. Megható látvány volt, amint temetésén megjelentek a polgári leányiskola növendékei közül volt osztálytársai, kik ugyancsak megsiratták elköltözött kis tár­sukat. A porig sújtott szülőknek az irgalmas Isten adjon elég lelki erőt nagy megpróbálta­tásuk elviselésére. Az uj városi törvény. E czimen dr. Nagy Ferencz, a közigazgatási ügyek alapos ismerője egy vaskos füzetet bocsátott ki, melyben azon elveket körvonalozza, amelyek irányadó szem­pontokul veendők fel az uj városi törvény ké­szítésénél. E füzetből mutatványképen közöljük azon fejezetet, mely az uj városi törvényről szól általában. Lapunkban számos Ízben volt alkalmunk foglalkozni azon mizériákkal, melyek a r. t. városok boldogulását akadályozzák s úgyszólván a r. t. városokat csődbe kergetik s nagy eiégtételvevéssel konstatáljuk, hogy oly kiváló kapaczitás is, minő dr. Nagy Ferencz, könyvében e bajok forrásaiul ugyanazon okokat említi meg, melyekre mi több ízben a legnagyobb részletességei rámutattunk. A gazdasági egyesület közgyűlése. A nagy­bányai gazdasági egyesület hétfőn délelőtt tar­totta közgyűlését Szabó Adolf elnöklete alatt. A közgyűlésen jóváhagyólag tudomásul vették a múlt évi számadásokat s megállapították a f. évi költségvetést. Ezen kívül még több folyó ügyet intéztek el. E közgyűlés választotta meg a gazdasági egyesület uj elnökét Dergáts Sán­dor személyében; uj választmányi tagokul meg­választattak: Glavitzky Károly és Égly Mihály Választmányi póttag lett Révész János. Nagybányai küldöttség Budapesten. A képvi­selőtestület megbízásából Torday Imre h. pol­gármester, Farkas Sándor, Moldován László és Stoll Béla városi képviselők az elmúlt na­pokban Budapesten jártak, hogy több városi ügy elintézését megsürgessék.A küldöttség in- tervencziójának igen szép eredménye volt. Az állami iskolák terveit, mely miatt az építkezést ez ideig meg nem kezdhettük, már a napokban leküldik s a közoktatásügyi kormány Ígéretet tett, hogy azon kiadásokat, melyek a tervek el nem küldése miatt állottak elő, a városnak megtéríti. A vízvezeték és csatornázás ügyében, melyet ezelőtt két évvel több sürgetés daczára a földmivelésügyi minisztérium vizépitészeti osztálya akasztott meg, legközelebb szintén el­intézik. Sikerült megnyerni az intézőkörök jó­váhagyását arra nézve is, hogy a heti állat vá­sár a Polgári Kör háta mögé, aZazar partjáia helyeztessék át. Molnár István borászati és szölőszeti kormánybiztos megígérte, hogy leg­közelebb városunkba jő s megnézi a gyümöl­Kondor Mariska.

Next

/
Thumbnails
Contents