Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1907-05-23 / 21. szám
I 1907. május 23. NAGYBÁNYA zonyos közhasznú, de a mellett anyagi előnyökkel is járó vállalatok létesítését helyes város- politikai szempontból nem lehet csak a ^ város szabad tetszésére bízni, hanem már törvényileg kell a várost annak megvalósítására serkenteni, s az uj törvénybe utat-módot kell találni arra nézve, hogy a város érdekei a magánvállalkozás kapzsisága ellen megvédessenek, hogy a vízvezeték, közvilágítás, a közúti vasút stb., ha nagyobb koczkázat nélkül tehető, a város bevételeit gyarapítsa. Az alkotandó városi törvényben, esetleg külön, de lehetőleg egyidejűleg gondoskodjék a kormány arról, hogy a városok a reájuk rótt állami teendők végzéséért megfelelő kárpótlásban részesüljenek, egyszer- smint azonban alkalmas módon kényszeríteni kell a városokat soczialhumánus^ intézményeknek erejökhöz mért létesítésére. Nem szabad a törvénynek kicsinyes részletekbe bocsátkozni, mert úgy nagyon merev lenne; a részletezés sokszor helyesen utalható a városi statutum körébe, esetleg a kormány által kiadandó ügyviteli szabályaira bízható, a mely ügyviteli szabályzatot az uj törvényalkotás nem teszi feleslegessé, ellenkezőleg annak egyidejű kibocsátása kívánatos, hogy az által a városok ügyvitelének egyszerűsége s egyöntetűsége biztosítható legyen. Dr, Nagy Ferencz. titkos szavazásról lévén szó, az eredményt előre senki sem jósolhatra meg. Általános volt azonban a felfogás, hogy bármelyik jelölt győz, a többség csak egy-két szavazat lehet. Ezt az általános felfogást azonban alapos csalódás érte, mert a beadott 110 szavazat közül dr. Makray Mihály kapott 62, Gellert Endre 48 szavazatot, igy dr. Makray Mihály 14 szavazatta! Nagybánya szabad királyi rendezett tanácsú város polgármesterének választatott meg. Dr. Makray Mihály egészén fiatal, törzsgyökeres nagybányai ember; itt született városunkban s még negyvenedik évét sem töltötte be. Már tiz év óta van a bírósági pályán s szimpatikus modorával, kollegiális érzületével s előzékenységével nemcsak birótársai, hanem a nagyközönség általános tiszteletét, szeretetét s becsülését is kivívta. Munkabírásától, agilitásától s képzettségétől igen sokat vár a város közönsége, főleg most, midőn az alkotásoknak egész sorozata vár megvalósításra. Gellert Endre volt polgármester eleste igen sokaknál nagy megütközést keltett, sajnálják benne a város régi, tisztakezü s nemesszivü tisztviselőjét. Élénk harcz fejlődött ki a tiszti ügyészi Városi tisztújító közgyűlés. Május 22. A városi általános tisztújító közgyűlés ma délelőtt zajlott le óriási érdeklődés mellett. Nem emlékezünk oly választó közgyűlésre, melyen az érdeklődés oly nagy mérvben nyilvánult volna meg, mint a ma megejtett választásoknál, ami utóvégre nem is csodálandó dolog, hiszen már hetek óta folyik a legélénkebb korteskedés az egyes jelöltek érdekében. A leghevesebb küzdelem ütköző pontja természetesen a polgármesteri állás volt, melyre ketten pályáztak: Gellert Endre régi polgár- mester és dr. Makray Mihály kir. járásbirósági albiró. Még a választás kezdetén is úgy látszott, hogy a két párt egyenlő erővel mérkőzik, de I állás betöltésénél is. A kandidáló bizottság első helyen dr. Miskolczy Sándor volt tiszti ügyészt, a második helyen dr. Stoll Tibort, harmadik helyen dr. Ajtai Nagy Gábort jelölte. A tiszti ügyészi állásra összesen 107 szavazatot adtak be, melyből Stoll Tibor 60, dr. Miskolczy Sándor 44 és dr. Ajtai Nagy Gábor 3 szavazatot kapott, igy dr. Stoll Tibort 13 szótöbbséggel a közgyűlés a város tiszti ügyészének választotta. Változás még annyi esett a régi tiszti karban, hogy alkapitánynak Halmai Imrét, mérnöknek ifj. Grundböck Istvánt és számvevőségi számtisztnek Székely Mihályt választották meg. Részletes tudósításunk a következő: Péehy István vármegyei főjegyző, alispán helyetes pont tiz órakor megnyitván a közgyüElszállott tőle mindön vétők, Nyugodjék a szögény lélök. De Boris nem igen akart belenyugodni Kalós sietős természetű végnyilatkozatába, miért is jajongva szólott a többiekhez: — Mönjenek doktorért 1 Egy-kettő a 'oámészók közül ment a doktor után, de bizony az künt járt a pusztán, alkalmasint a bérlő fiával kártyázott. Tehette is, ilyen dologidőben nem igen betegeskednek az emberek. A kórság elvárhat télig is. A jobb lelküek tehát a borbélyért szaladtak, aki egyben szép kovácsmunkát is végez. Ennek a két mesterségnek rokoni voltát máig sem értem, de Kaszab szilárdan kijelentette kérdésemre : — így pászol ez uram . . . Testvér foglalkozás ez a kettő. Ha meg pászol — gondoltam — hát bele kellett nyugodnom! Nehéz táskájával fölért tehát Kaszab uram a toronyba. Tudákos ábrázattal kezdte vizsgálni az öreg elernyedt testét és fontoskodva jelentette a körülállóknak: — Vagy éi, vagy nem! — Úgy lőhet . . . mormogták köröskörül. — Mindig mondtam, hogy jelös ész, ez a borbély, müvelkedett Jároni István katonaviselt zsöilér . . . — Édös apám, jó tanító apám, kelmed is itt hágy! búgott fel zokogva Boris. A borbély kovácsos gyöngédséggel tolta el onnét a kétségbeesett asszonyt és önérzetes büszkeséggel vigasztalta: , ----------------— Ne röttögj, Boris! A meddig az érvágás meg nem lösz, addig ki nem megy belőle a pára. Embörök, - kiáltotta — vigyük le az öreget. . . A parancsszóra néhány ember megfogta fejnél, lábnál Samu bácsit és leczepekedett véle a kertbe. Ott szépen lefektették a pázsitra. Ekkor a borbély sietősen nekikészülődött a munkának. A gyöngéd természetűek arrébb húzódtak . . . Megcsillant az alkonyat fényében a borotva . . . Boris remegve támaszkodott az öreg körtefának és reszkető aggodalommal leste az eredményt. Kalós Ferencz melléje került és lágyan súgta: — Boris! — No! — Ha meghótt is az apád, nem maradsz magadra! Boris neheztelve a vállát vonogatta erre a vigasztalásra. — Nem, nem! szőtte a beszédet Kallós, miközben csempe száját egyengette. Magam is özvegyi sorba vagyok . . . Azután mög a harangozáshoz is értök ... Jó lesz? Ezzel már a menyecske keze után nyúlt. Majd nagy hegyesen ment a templom felé, mintha máris ő lett volna a harangozó. Az ajtóból odaszólott az ácsorgóknak: — Most hallgassák mög kendtök az igazi harangozást. És kapaszkodott fel a toronypadlásra. A borbély ezalatt elvégezte a dolgát . . . 3 lést, utal arra, hogy minő fontos esemény tette szükségessé a mai közgyűlés összehívását. A tisztujitás minden körülmények között fontos dolog, de talán még sohasem volt oly nagy horderejű, mint jelenleg, midőn az alkolásoknak egész hosszú sora vár megoldásra, midőn ar- j ról van szó, hogy e nemes város belépjen a modern kultur városok sorába s mindent elkövessen arra nézve, hogy méltó legyen ősi hírnevéhez, múltjához. Meg van győződve arról, hogy a közgyűlés oly egyéneket fog megválasztani, kiknek múltja, munkabírása s képzettsége biztosítékot nyújt arra, hogy nagy feladatuknak képesek is lesznek megfelelni. (Éljenzés.) Ezután az egyes bizottságok megalakítására került a sor. A közgyűlés bizalmi férfiakul Almer Károlyt, Farkas Sándort, Stoll Bélát és Szabó Adolfot választotta meg. A kijelölő választmányba elnök Soltész Elemért és Molcsdnyi Gábort nevezte ki, a közgyűlés pedig Moldován Lászlót és dr. Fass Gyulát választotta meg. A szavazat szedő küldöttség elnökévé az alispán helyetes dr. Lovrich Gyulát, tagjaivá pedig Szerencsi/ Józsefet és Glaviczky Károlyt nevezte ki; továbbá választási jegyzőül Égly Mihályt főjegyzőt, bizottsági jegyzőül Smaregla János aljegyzőt, ügyészszé dr. Miskolczy Sándort, a rend őrévé Smaregla Mihály rendőrkapitányt. A kijelölő választmány ezután a jelölések megejtésére visszavonulván, elnök a közgyűlést felfüggeszti. Az egyes választások a következő sorrendben ejtettek meg: Polgármesteri állásra a kijelölő választmány első helyen Gellert Endrét, második helyen dr. Makray Mihályt jelölte. Beadatott összesen 110 szavazat. Ebből dr. Makray Mihály kapott 62 szavazatot, Gellert Endre 48 szavazatot. így elnök dr. Makray Mihályt zajos éljenzések között Nagybánya sz. kir. r. t. város polgármesterének jelentette ki. A t. ügyészi állásra a kijelölő választmány I első helyen dr. Miskolczy Sándort, második ; helyen dr. Stoll Tibort, harmadik helyen dr. Aj- ! tai Nagy Gábort jelölte. Beadott összesen 107 szavazat. Dr. Stoll Tibor kapott 60, dr. Miskolczy : Sándor 44 és dr. Ajtai Nagy Gábor 3 szavazatot. Elnök dr. Stoll Tibort megválasztott t. ; ügyésznek jelentette ki. De az öreg csak _ nem eszmélt. Kaszab kezdett aggoskodni. És halk hangon nyilatkozott is: — Alighanem oda van! — Nem csoda, toldotta a szót az egyik öreg asszony, névszerint Sajgóné, igen szivére vötte a halálesetet . . . — Jó lesz doktorért küldeni — sürge- tőzött az odaérkezett biró. — Hát nem ártana . . . válaszolt a tudományában megakadt borbély. Egyszerre csak megkondult a harang és nagy zúgással kongott ki az utakra . . . Hol erősen, sebesen, hol meg lassan, gyámoltalanul szólott. Még a süket is hallhatta, hogy együgyü, hozzá nem értő kéz rángatja a kötelet. Kongott . . . libegett össze-vissza a hang, mintha ! maga is röstelkedett volna azon, hogy igy dobálják haszontalanul a levegőbe. Samu bácsi hirtelen megrándult. Előbb a j lába húzódott fel, majd meg az ábrázatját fintorgatta keservesen. Szinte látszott rajta, hogy ember fölötti erővel igyekszik életre kelni. Kaszab, a borbély, helyzete magaslatára jutott újra. Diadalmas szerénységgel mondotta: — Tudtam ... Az én munkám, mégis csak munka. Az öreg pedig hirtelen kezeire támaszkodva föltápászkodott . . . Ijedten nézett szét, szeme egyik emberről a másikra siklott. Alig volt jártányi ereje, éppen azért nagyot lépett. Boris átölelte szeretetből is, de meg azért hogy el ne essék a halottaiból föltámadott . . Sürgöny. ........ . ............ =---- Sürgöny. ----—■ ■=---- Sürgöny. A kontinens legnagyobb magyar czirkusza VILLAND TFSTVfiRFK,— ---Ü2 Ö személy, 60 8é, 5 elefánt, indiai bikák, Világhírű ailrakcziok. Három előadás megtartása czéljából folyó hó 24-én reggel, külön vonattal Szatmárra érkeznek. Folyó hó 24-én, 25-én és 2S=án három nagy előadás. A Vásártéren felállítandó amerikai sátorban, mely 4000 kényelmes ülőhelylyel lesz ellátva. Bővebbet a falragaszok.
