Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1907-04-18 / 16. szám
4 NAGYBÁNYA 1907. április 18. HÍREK. Április 17. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Myskovszky Ernő budapesti főgimnáziumi tanárt a VIII. fizetési osztály 3 fokozatába nevezte ki. A nagybányai áll. főgyimnázium uj igazgatója. Apponyi Albert gróf vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Rencz János h. igazgatót a nagybányai állami főgyimnázium igazgatójává nevezte ki. E kinevezés minden tekintetben érdemes férfiút ért s azok körében, kiknek dr. Rencz Jánost rövid ittléte alatt alkalmuk volt megismerni, e kinevezés bizonyára méltó örömöt kelt. Dr. Rencz János még egészen fiatal ember s máris igen tiszteletre méltó tanári és irodalmi működés áll háta mögött. Nagykárolyban, 1871-ben született s a filozófiát a kolozsvári egyetemen hallgatta. Egy-egy évig Szentgotthár- don és Pancsován tanároskodott, majd a pozsonyi főgyimnáziumhoz helyezték át, hol kilencz évig működött, kiváló szakképzettségével, rokonszenves modorával, mindenkor szolgálatra kész udvariasságával általános tiszteletet és szere- tetet viva ki úgy a nagy közönség, mint tanártársai körében. Mint h. igazgatót az elmúlt évben helyezték városunkba s e rövid idő alatt is sok jó barátot szerzett magának. Az uj igazgató az irodalmi téren is jelentős működést fejtett ki s irodalmi működését a Magyar Írók életrajzában az öreg Szinnyei is meleg szavakban méltányolja. Első nagyobb irodalmi és művészeti tanulmánya 1896-ban jelent meg Budapesten E. Kovács Gyuláról; ezt követte 1897-ben Vajda János költészetének és a mai magyar lírának méltatása; 1900-ban Petőfi költészetének kritikai méltatása ez. nagyobb tanulmányát adta ki. A filozófiai irók tárában is egy nagyobb szabású műve jelent meg: Spinoza egyik főmüvének fordítása és magyarázata. Ezeken kívül számos irodalomtörténeti, esztétikai, filozófiai, kritikai és tanügyi dolgozata jelent meg a fővárosi folyóiratokban s egyik ilyen tanulmányával: „Nemzeti kultúránk |helyes felfogása és terjesztése az iskolában“ - tanügyi körökben igen nagy feltűnést keltett. Az újságírás terén is működött s már mint egyetemi hallgató belsőmunkatársa volt Bartha Miklós lapjának, ajkolozsvári Ellenzék-nők. Jelenleg munkatársa a kormány támogatásával készülő Magyar filozófiai lexikon-nak. Eddigi tanári, irodalmi működése, kiváló pedagógiai sikerei s rokonszenves, tapintatos modora legszebb zálogját nyújtják eredményes igazgatói működésének. Eljegyzés. Németh Sándor budapesti gyógyszerész, Németh Mihály, a városi takarékpénztár tisztviselőjének fia eljegyezte Kecskeméten Szeley Modellka kisasszonyt. Felfüggesztett jegyző. Szatmárvármegye köz- igazgatási bizottsága Simon Ignácz szakállasfalusi körjegyzőt állásától felfüggesztette s ellene a fegyelmi eljárást elrendelte. A r. kath. plébános-választás. Említettük, hogy a r. kath. egyháztanács küldöttségileg fog tisztelegni dr. Boromisza Tibor szatmári püspöknél, mely alkalommal kérni fogja az egy- háznagyot, hasson oda, hogy a r. kath. plebánosi állás, mely már nyolez éve vakáncziában van, mielőbb véglegesen betöltessék. A küldöttség az elmúlt héten, í. hó 13-án akart a püspöknél tisztelegni, de e napra esvén a városi képviselőválasztás, az elutazást elhalasztották. Értesülésünk szerint a tisztelgés azonban már legközelebb megtörténik. A fernezelyi kénsavgyár. E hóban végre megkezdték a fernezelyi kénsavgyár építését. Az építést Bedő budapesti és Weiszner kassai vállalkozók vezetik s a kénsavgyár évenként mintegy 60-70 ezer mázsa kénsavat fog gyártani, ezenkívül rézvitriolra és műtrágyára is berendezkedik. Ez év végéig úgy a kénsavgyár, mint a fernezelyi vasút készen lesz, úgy, hogy az üzemet a jövő év január havában megkezdik. E vállalat óriási kihatással lesz városunk ipari és gazdasági fejlődésére. Nemcsak megszabadulunk a közegészségügyre és a vegetá- czióra oly káros kohófüsttől, de majd olcsó műtrágyát is szerezhetünk be, melylyel nagy, jelenleg kopáron álló területeket tehetünk ter- mékenynyé. Valóban a legnagyobb elismerés illeti a bányaigazgatóságot, ki a kénsavgyár s műtrágyagyár eszméjét fölvetette s azt, ha a politikai viszonyok miatt hosszú vájudás után is, de végre is megvalósítja. Halálozás. A jó öreg minorita professzor: Zsuffa Fausztin, ki majdnem egy emberöltőt töltött városunkban f. hó, április 11-én Lőcsén ötvenhat éves korában jobb létre szenderült. Városunkból 1903. év szeptember havában távozott el véglegesen, amidőn Szegedre felsővárosi plébánosnak nevezték ki, de onnan nemsokára Lőcsére ment, hol a lőcsei rendház főnöke lett. Már régóta betegeskedett s nagyon sokat szenvedett, mígnem f. hó 11-én nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. A részvétnek impozáns megnyilatkozásai mellett f. hó 13-án helyezték örök nyugalomra. Városunkban, melynek ifjabb nemzedéke jobbára tanítványa volt az elhunytnak, bizonyára kegyelettel őrzik meg emlékét. — Dr. Fekésházy Gyula szatmári kir. törvényszéki biró f. hó 10-én éjjel megdöbbentő hirtelenséggel, szivszélhüdésben meghalt. Az elhunyt biró kiváló szakképzettségénél fogva jogász körökben nagy tekintélynek örvendett; előkelő szerepet töltött be a társadalmi térén s mint szónok egyike volt a legjelesebbeknek. Oszlopos tagja s rendithetlen hive volt a függetlenségi pártnak. Váratlan halála széles körökben keltett igaz részvétet. Felesége és négy gyermeke siratja. — Ifj. Hanser Antal, számos nagy gyár képviselője, Hanser Antal kassai gyáros fia, ki évenkint városunkban is többször megfordult s megnyerő modorával kivívta a kereskedő világ rokonszenves tiszteletét, f. hó 12-én a fővárosban hosszas szenvedés után meghalt. Dr. Böhm Alajos budapesti kir. ügyész sógorát gyászolja az elhunytban. — Pfeilmayer Ferencz nyug. kincstári zúzógondnok f. hó 12-én 87 éves korában elhunyt. Nagy részvét mellett f. hó 14-én temették. Temetésén a kartársak nevében Krizsán György veresvizi zúzó felvigyázó mondott szép búcsúztató beszédet. — Lesújtó csapás érte özv. Agricola Gusztávnét szül. Fox Máriát. Leányát: Zsenikét, életének legszebb tavaszán, huszonegy éves korában f. hó 15-én elragadta a kérlelhetetlen halál. A boldogultat ma délután 3 órakor helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. - Pribulszky Pál nyug. kincstári kántortanitó f. hó 16-án, életének 79. évében elhunyt. F. hó 18-án, holnap délután fél 6 órakor fogják temetni. Kiállítási Emlékkönyv. A pár héttel ezelőtt oly fényes erkölcsi és anyagi sikerrel véget ért temesvári Országos Műkedvelő és Háziipari kiállítás rendezősége díszes emlékkönyvben fog beszámolni a kiállítás erkölcsi és anyagi eredményeiről. A dr. Bodor Antal szerkesztésében 8 — 10 nap múlva megjelenő Kiállítási emlékkönyv közölni fogja az összes kitüntetettek névsorát, továbbá a kiállítás védnökeinek, elnökeinek arczképeit, valamint a kiállítási terem felvételeit, köztük a szegedi, aradi, szabadkai, nagybányai, nagykikindai stb. csoportok fényképeit. A gazdagon illusztrált emlékkönyv 50 fillérért (mely bélyegekben is beküldhető) a kiállítási irodában, Temesvár, Redout, bárki által megrendelhető. Beregszászy Sámuel temetése. Beregszászig Sámuel negyvennyolezas honvédet, városi képviselőt s az ev. ref. egyház presbyterét f. hó 11-én, délelőtt 11 órakor helyezték örök nyugalomra a részvétnek impozáns megnyilatkozásával. A temetési szertartást Soltész Elemér, Révész János és Boronkay Béla lelkészek végezték, a gyászbeszédet Soltész Elemér tartotta. A végtisztességen a városi tanács, a képviselőtestület küldöttségileg képviseltette magát, mig a prestyterium, a negyvennyolezas honvédek testületileg jelentek meg. Az elhunytat, ki polgártársunk nesztora volt, igen nagyszámú közönség kisérte ki utolsó útjára. A bányászsztrájk. A bányászsztrájk amily gyorsan, váratlanul kezdődött, éppen olyan gyorsan, váratlanul véget is ért. A munkások belátták, hogy helyzetükön a sztrájkolással aligha segíthetnek, csak ronthatnak s igy foganatja lett a bányaigazgatóság azon felhivásának, hogy álljanak munkába, mert különben azokat, kik 14 nap alatt munkára nem jelenkeznek, a munkásszabályzat értelmében kénytelenek volnának elbocsájtani. A bányaigazgatóság egyébként az egész sztrájk ideje alatt oly messzemenő jóindulatot tanúsított a munkások iránt, hogy egész bizalommal tekinthetnek a jövő felé; amit a munkások helyzetének javítása érdekében meg lehet tenni, azt meg is fogják tenni. Ma úgy a veresvizi, mint a kereszthegyi tárnákban teljes erővel foly a munka. A sztrájkolok jórésze Felsőbányán is munkába állott, de tekintettel arra, hogy még mindig részleges sztrájk van, a katonaság még egy ideig Felsőbányán marad. Az elmúlt héten munkásküldöttség utazott fel Budapestre, hogy a bányamunkások helyzetének javítását kérjék. A küldöttség tisztelgett Földes Béla országgyűlési képviselőnknél, ki nagy jóakarattal fogadta őket s Ígérte, hogy mindent megtesz érdekükben. A pénzügyminiszter távol- létében ugyanő vette át kérvényüket is, hogy illetékes helyére juttassa. A küldöttség a leg- j szebb kilátásokkal érkezett vissza. Nagyon örülünk, hogy a sztrájk-ügye, mely már elmérgesedéssel fenyegetett, ilyen fordulatot vett s munkásaink érett gondolkozására vall, hogy nem ültek fel a nemzetközi szocziálisták mézescsábos, nagyhangú ígéreteinek és senkit-semmit nem respektáló izgatásainak. Felekezeti viszálykodás. A Szatmár-Németi Írja: Óvári László és társai szatmári lakosok márczius 19-én kérvényt adtak be az ország- gyűléshez, melyben felpanaszolják, hogy hazafias szellemű lelkészüket, Papp Lajost innen elhelyezték s jelenlegi papjuk, Hubán Gyula vezetésével semmiképen sincsenek megelégedve, ugyanazért magyarságuk megmentése végett kénytelenek a görög keleti hitre áttérni s ehez kormány-segélyt kérnek. Dr. Nagy Dezső előadó tényleg a szorongatott magyarság könyörgő szózatának fogván fel a dolgot, a kérvényt indítványára a képviselőház a kormánynak pár- tolólag és sürgősen kiadta. A szatmári gör. kath. egyháztanács márczius hó 25-én foglalkozván ez alaptalan és rut váddal, magát a városi tanács oltalma alá helyezte s védelmét kérte. A tanács, pénteki üléséből, felterjesztést tett a kormányhoz, melyben okiratokkal bizonyítva, a következőket adja elő: Papp Lajost innen a püspökség által ellene hivatalból indított fegyelmi eljárás után beigazolt kánoni és egyéb súlyos vétségek miatt helyezték át Fernezelyre. Hubán Gyula lelkész működése által az egyházon soha sérelem nem esett, a hívek ellene panaszt semmikor nem emeltek, alatta a leghazafiasabb szellem uralkodik s az iskolának, predikácziónak és egyház-kormányzatnak a nyelve magyar. Folyamodók, akik itt teljesen elszigetelt töredéket képeznek, akkor nem féltették nemzeti voltukat, midőn legelőször a gör. keleti metropolitának kínálkoztak fel? Az ev. ref. felekezet őket itt be sem fogadta s ha minden áron magyarok akarnának maradni, miért nem fordulnak a németi gör. kath. egyházhoz? A kérelem rosszhiszemű, szereplési viszketegből Írott, hazug és tárgytalan, mert folyamodók közül eddig senki sem tért át a görög keleti hitre. Kéri a tanács a szatmári meghurczolt hazafias gör. kath. egyházat az ország színe előtt rehabilitálni! A vármegyei telefomhálózat. A vármegyei telefon-hálózat ügyében tegnap értekezlet volt a városház tanácstermében, melyen rész vett Damokos Ferencz főszolgabiró s Farkas Jenő felsőbányái polgármester is. A vármegyei központtal való telefon összekötetés 4698 K. 67 fill, költségbe kerülne, melyből Nagybánya, mint központ viselne 2370 koronát, a többit pedig Felsőbánya és a nagybányai járás. Ez ügyben a képviselőtestület legközelebb fog dönteni.
