Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-11 / 15. szám

1*5)07. április 11. NAGYBANYA 3 malitások megtartásához ragaszkodtak az ille- j tékes körök s ez okozta a munkások körében j támadt félreértéseket.) A sztrájk főoka tehát orvosolva van s mi, j ismerve a bányahatóságnak a munkások iránt j táplált jóindulatát, hisszük, hogy többi követe- | léseik is a mai súlyos viszonyokhoz mért inéi- : tányos elintézésben fognak részesülni, de ennek egyik természetes feltétele az, hogy a bánya­munkások se utasítsanak vissza mereven minden közeledést, ezzel útját vágva a békés kiegyen­lítésnek. Sztrájkhireinket a következőkben csopor­tosítjuk: Husvét harmadnapján ütött ki a sztrájk a veresvizi bányaműnél, szerdán pedig, mint era- litettük, csaknamar csatlakoztak a veresviziek- hez a kereszthegyi bányamunkások is. Csütörtökön a bányamunkások távirati fel­ki vására beszüntették a munkát a felsőbányái s kapnikbányai bányamunkások is s a felső­bányaiak nagy tömegekben jöttek le Nagy­bányára. A kapnikbányai bányamunkások ejö- vetelét azonban a csendőrőrjáratok megaka­dályozták. A nagymérvű sztrájk kitörésére nagyszámú csendőrség érkezett városunkba s azonnal erős őrizet alá vették a dinamit és érczraktárakat, nemkülönben a veszélyeztetett helyeket. A csen­dőrség beavatkozását azonban senki sem pro­vokálta. A bányamunkások nagy tömegekben lep­ték el ugyan az utczákat, a főteret, de nyugod­tan, csendesen viselkedtek. A kereszthegyi bányamunkások s a kap- ftikbányaiak csakhamar megszüntették a sztráj­kot, de védelmet kértek az esetleges inzultusok ellen, erre azonban nem volt szükség, mert egyetlen egy munkást sem támadott sem senki, csupán egy kereszthegyi munkás házának abla­kait verték be, az is inkább sihederek éretlen cfiinyje volt. Csütörtökön délután a Klastrom-mezőn Tarczai Lajos nemzetközi szociálista kiküldött intézett beszédet a munkásokhoz. A nemzetközi szocziálisták véresszájuságával beszélt, de nem nagy hatást ért. Beszéde nagy vonásokban meg­jelent a „Népszava“ szocziálista újságban is, melyekből több száz példányt küldtek váro­sunkba s itt a bányamunkások között ingyen osztogatták. Tarczai beszédének túlzásait észre­vették maguk a bányamunkások is s nem igen voltak hajlandók követni őt arra az útra, melyet ugyancsak kikövezett nagyhangú, de teljesíthe­tetlen Ígéretekkel. Másnap Varga Pál keresztény szocziálista kiküldött beszélt. Beszédének tónusa engedé­kenyebb, békülékenyebb voit, de czélját neki sein sikerült elérni. A kérdés ütköző pontja az, hogy a bánya­igazgatóság, nehogy az elért eredmények ki- csikartnak, kierőszakoltnak látszanak, mindaddig nem hajlandó a munkásokkal tárgyalni, mig munkába nem lépnek, a bányamunkások, most már csak a veresviziek és felsőbányaiak, pedig mindaddig nem hajlandók a munkát felvenni, mig követeléseik teljesítését irásbelileg meg nem ígérik. Az elmúlt hét utolsó két napja minden nagyobb emóczió nélkül, zajtalanul telt el. A vasárnap ünnepi csöndjét sem zavarta meg semmi, csupán az esti órákban történt egy mélyen sajnálatos inczidens. ügy nyolcz óra tájban, midőn már meg­lehetősen sötét szürkület borult a városra, egy­szerre egy iszonyúan hatalmas dördület resz- kedtette meg a levegőt. A detonáczió oly erős volt, hogy a házak ablakai megrezegtek, sőt a Fasoron épült házak ablakai közül nem egy ki is tört. Egyszerre megnépesültek az utczák. Kiván­csiak nagy tömege futkosott ide, oda s itt is ott is hallatszott : — Merénylet történt! Csakhamar föltűntek a csendőrőrjáratok is; az egyik őrjárat gyorsított menetben haladt a veresvizi bányamű felé, mig több őrjárat a kereszthegy felé tartott. A Fasoron ezalatt nagy néptömeg verődött össze s élénk érdeklődéssel faggatták azt az egy-két szemtanút, kik látták a robbanást. A szemtanuk állítása szerint a robbanás a bányaigazgatósági épület irányában, azon épület mellett történt, hol a bányászzenekar tartja próbáit. A meggyujtott dinamitot valószínűleg a Fasorról egy erős dobással a bányaigazgató- j sági épület felé dobták, de a dinamit-patron a Zazar vizébe esett s ott robbant föl, emelet magasságnyira is felhajtva a Zazar megáradt vizét. A nagyszámban kivezényelt csendőrség egyrésze azonnal erős őrizet alá vette a bánya- j igazgatóság épületét is, de az éj folyamán semmi más inczidens nem történt. Az ismeretlen tettes elmenekült s nyomára j az eddigi széleskörű vizsgálat sem vezetett. Tegnap, hétfőn reggel Sc/imit Jenő bánya­mérnök kísérelte meg a munkásokat munkába állásra birni, de eredménytelenül. Ma, kedden Fábián Lajos üzemvezető­mérnök tárgyalt a munkásokkal s kihirdette előttük, hogy a fogyasztási szövetkezet vagyo­nának szétosztását a költségvetés elkészítése után semmi sem akadályozza többé s az hama­rosan ineg is fog történni, - figyelmeztette továbbá őket, hogy a munkás szolgálati szabály­zat értelmében mindazok, kik 14 napig mun­kába nem állanak, a szolgálatból elbocsáttatnak. Fábián üzemvezető intervencziójának sem volt meg az óhajtott eredménye. A munkások hajthatatlanok maradtak s kijelentették a legnagyobb határozottsággal, hogy mindaddig, mig a béremelésre vonatkozó követeléseiket is nem teljesitik, munkába állani nem hajlandók. Ezzel a tárgyalásra vonatkozó kísérletek megszakadtak. Hírlik, hogy holnap a munkások egy kül­döttsége utazik föl Budapestre s a pénzügy- minisztertől fogják kérni állítólagos sérelmeik orvoslását. Tekintettel a mind izgatottabbá váló han­gulatra, a sztrájk-mozgalom idejére már holnap vagy holnapután egy század gyalogság érkezik városunkba, mert a tartós őrségi szolgálatot a nagyszámú csendőrség sem bírja. Szezon-vers.- Vhuzér sztrájkkor. — E krónikát — ezer bocsánat — Intézem exczellencziádhoz, * Ki már egy éve szorgalommal Az ország belügyenek áldoz. A pinezérsztrájkot, esdve kérem, Ne tűrje megtorlatlanul, — Hogy nők szolgáljanak ki végre, Engedje meg, kegyelmes ur! Százezrek, milliók nevében Alázattal megkérem Önt, Hogy e fontos kérdésre nézve Ne tanúsítson ily közönyt. Mindnyájunk legbelsőbb ügyéről, Belügyről van a szó tehát, Hogy nők szolgáljanak ki végre, Engedje exezellencziád! Hisz annyi az egész külömbség, Hogy nem kiáltjuk majd: „Te Pista\“ Hanem lágyan, suttogva szólunk: „Egy kapuczinert, szép Klarissza!" S nem mondjuk majd: „Adolf, fizetni/“ De igy: „Fizetek szép Zsanett“ . . . Hogy nők szolgáljanak ki végre, Kegyelmes ur, engedje meg. Mert leim, haladni kell a korral, El nem maradni sohasem, Túl kell magunkat tenni minden Hitvány előítéleten. Menjen kaszálni és kapálni A sztrájkoló pinezérsereg, Hogy nők szolgáljanak ki végre, Kegyelmes ur, engedje meg. Méltassa végül figyelemre A pinezér-ügy komoly terén, Hogy krónikámat egyre-rnásra A kávéházban zengem én. Szebb, színesebb és szárny alább vön’ E vers hasonlithatlanul, Ha nők szolgálnának ki engem, Oh higyje el, kegyelmes ur! HÍREK. Április 10. Uj bányatanácsosok. Őfelsége a király Szel- lerny Geyza és Weisz György kincstári főmér­nököknek a bányatanácsosi czimet jjés jelleget adományozta. Tanári kinevezések. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Thurzó Ferenczet, városunk szülöttét, a jeles irót a nagyszebeni állami fő­gimnáziumhoz, Kmoschek Eleket pedig, ki vá­rosunkban is működött mint helyettes tanár, a gyöngyösi állami főgimnáziumhoz rendes taná­rokká nevezte ki. Uj bírák. Őfelsége a király Papp István szinérváraljai járásbirósági albirót ugyanazon járásbírósághoz, Szűcs Lajos szatmári albirót pedig a szatmári járásbírósághoz járásbirákká nevezte ki. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Iitcze Lajos nagybányai állami főgim­náziumi tanárt a VIII. fizetési osztály 3. foko­zatába nevezte ki. Áthelyezés. Nickmann Richard m. kir. s. bányamérnököt városunkból Ó-Radnára helyez­ték át. Nickmann uj állomáshelyére már el is utazott. Távozását őszintén sajnáljuk. Kitüntetés. Az országos iparegyesület Ko­vács József bőrványoló-gépgyárost ezüst érem­mel tüntette ki a szakbizottság vélernényes javaslata alapján. A diszérmet kitüntetett pol­gártársunknak folyó hó 14-én fogják Budapes­ten ünnepélyesen átadni, a midőn a többi kitün­tetett iparosokat is dekorálják. Esküvő. Dr. Veréczy Ernő szatmári ügy­véd folyó hó 6-án vezette oltárhoz Kovács Leó nyugalmazott honvédezredes kedves leányát: Margilot. Városi képviselőválasztás. Szatmárvármegye alispánja a városi képviselőválasztás idejét í. hó 13-ára, szombatra tűzte ki. Kiestek a kép­viselőtestületből a következő, 1901-ben meg­választott képviselők s a helyökre behívott póttagok és pedig: Dergáts Sándor helyére behívott póttag: Nagy Samu, Molnár Antal helyére behívott póttag: Troplovits Márton, dr. Weisz Ignácz, Gerdenits János, Révész János, Soltész Elemér, Bertalan Miklós, Spiczuli Ká­roly, Dienes Dezső helyére behívott póttag: Rozsos István, Sürger Mihály, Csepey Ferencz, Bonis István, Jancsovits József, Smit Sándor helyére behívott póttag: Boda Gyula, Szeren- csy József, Fábián Lajos, Bányai József, Dobi Ervin, Lakatos Ottó, Szellemy Geyza, Vásár­helyi Gyula, Bottyán Géza helyére behívott póttag: Károly Imre, Bába István helyére be­hívott póttag: Kovács István és Szász Lajos. A most megejtendő választáson tehát választandó lesz 24 rendes képviselőtestületi tag és 14 pót­tag. A választás két kerületben fog lefolyni. A keleti kerületben lakók a városháza tanácster­mében fognak szavazni. Itt a választást dr. Vass Gyula kiküldött választási elnök intézi, jegyző Smaregla János. A nyugati kerületben lakók a Polgári Kör nagytermében szavaznak; e kerületben dr. Kádár Antal elnököl, jegyző Halmai Imre. A keleti kerület választ 14 ren­des és 8 póttagot; a nyugati kerület 10 rendes és 6 póttagot. A választás reggel 9 órakor kez­dődik és tart délután 4 óráig bezárólag. A kép­viselőtestületnek összesen 56 választott tagja van s hogy a most megejtendő választáson nem a képviselőtestület fele, 28 tag lesz meg­választva, annak oka az, hogy 1904-ben az ösz- szes lejárt mandátumu vagyis 32 képviselőnek helyét hat évi időtartamra töltötték be, jóllehet a szigorú kettéosztás szempontjából csak 28 tagot kellett volna választani 6 évre, négyet pedig 3 évre. Hogy az arány szempont­jából most az 1904-ben 6 évre megválasztott képviselők közül 4 kisorsoltassék, abba senki sem egyeznék bele, de a szigorú kettéosztás meg lesz valósítható a három év múlva meg­ejtendő választáson, amikor 28 tagot választunk majd 6 évre, négy tagot pedig csak három évre. Küldöttség a szatmári püspöknél. Mint már jeleztük, a róm. kath. egyháztanács elhatározta, hogy küldöttségileg fog tisztelegni dr. Boro- misza Tibor szatmári püspöknél, mely alkalom­mal kérni fogja az egyházfejedelmet, hasson oda, hogy a már nyolcz év óta vakáncziában levő nagybányai r. kath. plébánosi állás mielőbb

Next

/
Thumbnails
Contents