Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1906-08-02 / 31. szám

1906. augusztus 2 NAGYBÁNYA 5 községük, melyet a vörös kakas teljesen eltö­rölt a föld szinéröl s ha mindez sem volna elég, mire való volna a szinte hallhatatlan lengyel gróf, ki egy éjszaka egy milliót veszt a bécsi zsoké-klubban ? De mijök van a szegény vidéki újságíróknak? Ugyan mi is volna, ha mi ép oly komoly képpel hirt adnánk arról, hogy a Széchényi-liget tavában megjelent az első krokodilus ? Reánk czáfolnának azonnal, hogy lehetetlen, hiszen a tó vize oly posványos, hogy azt a legjobb nevelésű krokodilus sem állaná ki. Ha a Marosáról Írnánk, ki gyufaoldattal megmérgezte magát szerelmi bánatában, Marosá­tól kitellenék, hogy még jelentkezne a szer­kesztőségünkben s nyiltérileg czáfolva ránk, hogy az egész szerelmi ügyből csak annyi igaz, hogy a hűtlent jól elpáholta. (A vidéki szerelmi bánatok ezzel az akkorddal szoktak végződni.) Nagybányai lengyel grófunk nálunk is akad néha napján úgy a Kaszinóban, mint a Polgári Körben, de erre legtanácsosabb a családi béke érdekében is a feledés legsűrűbb fátyolét borí­tani, különös tekintettel arra: hodie mihi, cras tibi! Leghálásabb themának még a szalmaözvegy férfiak kolostorszerü, lemondás teljes és bánatos életmódja kínálkoznék, de miért rövidítsük meg a fürdőző asszonykák életörömeit azzal, hogy időnek előtte csupa könyörületességből haza utazzanak. Ily körülmények között érdekesebb hírekkel nem szolgálhatunk, minthogy Fazekas Vendel körjegyzőnek 2 koronáját ismeretlen tettes elsikkasztotta. Természetes, hogy a rend­őrség nyomoz. — Hämisch Viktor bányatulaj­donos deszkaállományát valaki már régóta erősen dézsmájja. A gyanú egy alsófernezelyi lakosra irányul, kinél sok deszkát találtak is, de aki a legállhatatosabban tagad. Természetes, hogy a vizsgálat tovább folyik. — Ezzel a hét legérdekesebb rendőri szenzáczióit ki is men­tettük. Tanulmányút. Szász József birtokos két heti tartózkodásra Olaszországba utazott. Hosz- szabb időt szentel a milánói kiállítás megtekin­tésének is, hol nem csak a kiállítást, de a gyü- mölcsészet minden ágát, legkivált a kárté­kony rovarok ellen való védekezést fogja ta­nulmányozni. A ligeti kút. Van a Széchényi-ligetnek egy pompás kútja, melynek vize oly kitűnő, hogy a legkitűnőbb forrásvízzel is vetekszik. Ez a kút a lövölde mellett van ligeti területen, tehát köz­kutat képez. Szilágyi Andrásné, a lövölde épületében lakó asszony e közkutat mégis jö­vedelmi forrásul akarta felhasználni, amennyi­ben a liget környékén lakó nyaralóknak a viz- hordást csak ellenszolgáltatás mellett akarta megengedni, sőt vakmerőségében annyira ment, hogy a nyaralók csak csendőri asszisztenczia mellett juthattak a kúthoz. Szekula Béláné úrnő, ki Budapestről jött nyaralni hozzánk, végre is panaszt tett a rendőrségen a hatal­maskodó asszony ellen, ki ellen az eljárást zsa­rolás miatt meg is indították. Valóban sajná­latos, hogy a nyaralók ilyen zaklatásoknak le­hetnek kitéve. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóismerőseink, jóbarátaink, kik a feledhetetlen emlékezetű drága halottunk: néhai Mosbacher Ádám te­metésén megjelenni vagy részvétnyilatkozataik­kal fájdalmunkat enyhíteni kegyesek voltak, fogadják ezúton is hálás köszönetünket. A gyá­szoló család. Vége a nyaralásnak! Vettük a következő panaszos levelet: Tekintetes Szerkesztő ur! Fájó szivem zsongó idegeivel jelentem be, hogy az én nyaralásomnak immár vége. Budapest szirokkó és számum teljes aszfaltjáról a legszebb reményekkel menekültem az Önök kies fekvésű, hegykoszoruzta városába nyaralni, de az oázist nem találom sehol. — Hogyan? fogja Ön meglepetten kérdezni. Hát nincs pompás, ózondús hegyi levegőnk ? — Ah, a levegő az kitűnő! — Árnyas, hűs ligetünk ? Remek kirán­duló helyeink ?- Elragadóak !- Pompás vizünk ?- A bikszádi, a sztojkai, a kurucz-viz kitűnőek!- Tisztaságtól ragyogó s hegyi csermely­től csörgedező uszodánk ?- Sóhajtva hajtom le fejemet s e kér­désre már nem is felelek.- Nos, mi kell még Önnek, hogy nyaral­hasson ? folytatja bizonyára Ön, az idegen forgalom lelkes apostola. Ha látványosság kell, ott a czirkusz, a veszett kutyák lövödözése, a Rumpold nyári kertje . . .- Mindigaz! De mégis! Bizonyára Szer­kesztő ur nem is sejti, hogy a nyaralásnak egyetlen egy s elengedhetetlen föltétele van . ..- S ez a föltétel ?- A kosztüm ! A nyaraló kosztüm ! Menjen ki csak Szerkesztő ur egyszer a ligeti térzenére s tekintsen végig a hullámzó sokaságon s akkor azután meg fogja érteni, hogy mit jelent ez a szó: nyaraló kosztüm!- Hát nyaraló kosztümözze fel magát!- Ha az oly könnyű volna! Még Buda­pestről egy megkapó fehér flanel nyaraló kosztümöt hoztam magammal, melyben oly elragadóan festek (ha látná!) csupán csak az a malőr esett meg velem, hogy a kosztümöt kiegészítő gyönyörű selyem zsoké sapka otthon maradt.- Hát szerezzen egyet!- Hiszen két hét óta egyebet sem teszek, mint szerzek. Platthytól ki, Hoffmannhoz be, Rusoránhoz be, Vajdától ki, Szappanyostól ki, Radóhoz be és igy tovább ki be, be ki, be ki, ki be. Platthynál találtam egy pompás téli asztrakán sapkát; Hoffmannál egy kecses bélelt téli zsoké sapkát; Rusoránnál pompás őszi trikót; Vajdánál egy szekér divatos nyakkendőt, Radónál nagyszerű bagaria csizmákat, Szappa- nyosnál a legjobb parketteket, de nyári zsoké sapkát nem találtam sehol. Pedig igényeim annyira alá szálltak, hogy a selyem zsoké sapka helyett végre megelégedtem a legközön­ségesebb piké sapkával is. De kincses Nagy­bányán még ilyen sem található. Már most mit csináljak én a nyaraló kosztümömmel, melynek a fehér vagy rózsás selyem zsoké sapka oly kiegészítő része, mint a főjegyzőnek az aranytoll, vagy a szerkesztőnek az olló? Nya­raló kosztümöm tehát visszavándorolt a kofferbe s bár szívom az ózondus levegőt, rovom a ligetet s a csermelytől csörgedező uszodában nem fürdőm: vége az én nyaralá­somnak! Csendöri brutálitás. Felkérettünk a következő sorok közlésére: Tekintetes Szerkesztő Ur! Brutális eset történt folyó hó 28-án éjjel Misz- tótfaluban. Filep Gyula ügyvédjelölt, ki az abszolutizmus alatt mint kinevezett aljegyző akarta boldogítani a vármegyét, mígnem az uj éra őt is elsöpörte, miért, miért nem, haragot, tartott nyomdai üzletvezetőmre: Majáik Ádámra. Haragját úgy vélte lehűteni, hogy a Lápos- bányán időző Vinkler György és Csiszér György csendőrőrsvezetőket, miféle ürügyekkel nem tu­dom, Misztótfaluba hívta s ott annyira fel­bujtatta őket Magdik ellen, hogy a csendőrök éj idején Majáik üzletvezetőmet lakásából az utczára hurczolták és ott puskatussal, karddal agyba-főbe verték, majd midőn belefáradtak, Filep elragadva tőlük a puskát, azzal maga ütlegelte Majdikot. De még ez nem volt elég. A félholtra vert embert a csendőrök az utczán meghurczolták, majd intelligens embereket idéz­gettek maguk elé, kiket brüszk módon szólitgat- tak fel arra, hogy valljanak, mit tudnak a Fi- Icp Gyula ellen emelt vádak tekintetében. Mi­dőn a brutalitást nyilvánosságra hozom annak tanulságául, hogy mily esetek is megtörténhet­nek egy büntetlen előéletű, szolid emberrel, még csak azt jegyzem meg, hogy a súlyos be­tegen fekvő Majáik részéről a feljelentés úgy a csendőrök, mint Filep Gyula elien megtéte­tett. Kiváló tisztelettel vagyok, Misztótíalu, 1906. augusztus 1. Simon Aurél, papíráru gyáros és nyomdatulajdonos. Hangverseny. Mint már említettük, Ábrahám Mariska zongoraművésznő augusztus hó 14-én rendezi hangversenyét a Kaszinó termeiben. A hangverseny elé nagy várakozással és ér­deklődéssel néz városunk zeneértő közönsége. Részt vesz a hangversenyen Drumár László hegedű virtuóz és Simon Aurél, ki egy pom­pás monológot fog előadni az ő ismert művé­szetével.. Előadnak egy kvintettet is s a sze­replők Ábrahám Mariska és Drumár László kivételével a festő gárda soraiból kerülnek ki. A részletes műsort legközelebb közöljük. Az iparos ifjak tánczestélye. Az iparos ifjak f. hó 4-én, szombaton tartják meg tánczesté- lyüket a Széchényi-ligetben. A rendezőség min­den előkészületet megtett, hogy a táncestély a a legpompásabban sikerüljön s mi hisszük is, hogy a szombati mulatság sem marad a tavalyi fényesen sikerült táncestély mögött, mely a legszebb emlékeket hagyta maga után. Nemzeti Népművelés. E czimen augusztus hó 10-én uj tan- és nevelésügyi szaklap indul meg városunkban Kovács Gyula könyvkeres­kedő kiadásában. Az uj tanügyi lap felelős szerkesztője Pálinkás Béla fiumei tanító, ki­nek Egyetemes pályamutató czimü nemrég megjelent könyve oly méltó feltűnést keltett; főmunkatársa pedig Mittner Zoltán. A lap minden hó 10-én és 30-án huszonnégy oldalnyi terjedelemben jelenik meg s előfizetési ára egész évre 6 K, félévre 3 K. Az előfizetési i pénzek Kovács Gyula kiadóhoz Nagybányára küldendők. Az új lapot Morvay Gyula jóhirü könyvnyomdájában nyomják. Az erdei iparvasut. Az erdei iparvasut nyomjelzési munkálataival a városi képviselő- testület tudvalevőleg Roessemann és Kuhne- mann jóhirü vasútépítő czéget bízta meg. Mint értesülünk a nyomjelzési munkálatokat augusztus második felében fogják megkezdeni. Visszaélés a tulipánnal. A népiesen indult tulipán-mozgalom úgy látszik rossz irányba tere­lődött. Se a tulipán nem jelenti ma már azt, amit jelentenie kellett volna, se a tulipán jele alatt rendezett vigalmak, mulatságok és ünnep­ségek nem hozzák meg a közönségnek azt a bizonyosságot, hogy áldozott fillérei csakugyan nemes és hazafias czélokra jutnak. Ezt az aggo­dalmat megerősíti magának a Tulipánkert- Szövetségnek egy nyilatkozata, a mely igy hangzik: A Tulipánkert-Szövetség égisze alatt rendezett ünnepélyek és mulatságok nagy száma, amelyek mindegyike nagyhangú felhívásokban tudatja, hogy a Tidipánkert hazafias czéljaira rendeztetnek, de annak eredményéből a Szövet­ségnek semmit sem szolgáltatnak be, arra kész­teti a Tulipánkert-Szövetség elnökségét, hogy figyelmeztesse ez utón is a nagy közönséget arra, hogy csak azokat a tulipán-ünnepélyeket támogassa, melyeket maga a Tulipánkert- Szövetség központja, vagy annak valamely fiókja rendez. Egyszóval azokat, melyeknek reklám­jaiból meggyőződést szerezhet, hogy a Tulipán- kert-Szövetség azokról tudomással bir. A Túli - pánkert-Szövetség reméli, hogy e felhívással i s csökkenti eme visszaélések nagy számát. Sikkasztó postamesternő. Nagy feltűnést keltett annak idején Gebei Ilona alsófernezelyi postamesternő sikkasztása, kinek kezén több mint 10.000 korona kallódott el. A bűnös szép asszony eleinte váltig tagadott mindent, de a hosszú vizsgálati fogság annyira megtörte, hogj' végre annyit beismert, hogy a hiányzó összeg tényleg az ő keze alatt veszett el, de nem sikkasztás folytán, hanem egy ízben a lámpa felborulván, a bankjegyek elégtek. A szatmári törvényszék, mely a napokban Ítélkezett ez ügyben, a naiv védekezést nem fogadta el s Gebei Ilonát sikkasztás miatt másfél évi börtönre ítélte, melyből hat hónapi vizsgá­lna fnasn.aof, kitöltöttnek vett. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAjTÓSZER.

Next

/
Thumbnails
Contents