Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-26 / 30. szám

1906. julius 26

NAGYBÁNYA

alapítója s pénztárosa, számottevő alakja volt társadalmunknak. Tevékeny részt vett a közügyekben s alig volt oly társadalmi mozgalom, melynek intézői között Robelly Lajos nevével ne találkoztunk volna. Szimpatikus, megnyerő modora, katona nyiltszivüsége és lovagiassága, mindenkori előzékeny szolgálatkészsége sok jóbarátot szerzett számára s nevét még azok is a legnagyobb tisztelettel említették, kik közelebbről nem is ismerték. Példás, mintaszerű családi életet élt s családját rajongó szeretettel vette körül. Súlyos betegsége is azóta keletkezett, hogy elvesztette, eltemette bálványozásig imádott egyetlen leányát: Kornéliát. A megpróbáltatás szörnyű napjaiban állandóan fölötte virrasztóit a hitvesi szeretet s ennek a hűségnek, ennek a szeretetnek angyali jóságu megnyila kozásai aranyozták meg élte végnapjait. Az elhunytat a felsőbányai-utczai halottas háznál nagy gyászpompával ravatalozták. Koporsóját szebbnél szebb koszorúk borították s inig ravatalon feküdt, egymást érték a részvét látogatások. A részvétnek impozáns megnyilatkozása mellett f. hó 21-én délelőtt 11 órakor helyezték örök nyugalomra. Temetésén úgyszólván ott volt az egész város; a városi képviselőtestület, a nőegylet, a kereskedelmi bank küldöttségileg képviseltette magát s a végtisztességen teljes díszben megjelentek bajtársai: Farkas és Szőke ezredesek is. A halálesetről úgy a család, mint a kereskedelmi bank gyászjelentést adott ki. Porig sújtott, bánatos özvegyének: Thaisz Fannynak, ki már oly sok szenvedőnek könnyeit törölte le s oly sok sebre talált enyhetadó irt, az irgalmas Isten adjon elég erőt nagy megpróbáltatásának elviselésére !

Bányászati és kohászati kongresszus Zaiatnán. Az augusztus hó 26., 27. és 28. napjain Zalatnán megtartandó bányászati és kohászati kongresszus programmját a következőkben ismertetjük: Érkezés augusztus hó 25-én este külön vonattal, a vendégek fogadása és elszállásolása. Este 9 órakor ismerkedési estély a Kaszinó-kör nagytermében. Ugyanekkor a Női kör helyiségében a bányászati és kohászati egyesület választmányának ülése. 26-án délelőtt 10 órakor közgyűlés a zalatnai Kaszinó nagytermében. 12 órakor a kohó s ipari szakiskola megtekintése. 2 órakor közebéd a Jő szerencsét ez. vendéglő nyári helyiségében. 27-én reggel 7 órakor indulás Búcsúmon keresztül a Detonatára, ott lacikonyhán közebéd; délután 4 órakor bevonulás Abrudbányára, ott vacsora és meghálás. 28-án reggel 7 órakor Gura- rossián keresztül utazás Vöröspatakra. Gura- rossián a zuzómű megtekintése és Vöröspatakon a m. kir. és társ. Orlai szent kereszt al- táró megtekintése; innen fel a Csetatyera, azután Vöröspatakon a rendelő karám előtt isétatéren közebéd. Délután indulás vissza Zalatnára, útközben a kénesdi bányamű megtekintése és uzsonna, melyet a felsőmagyarországi b. r. t. rendez. Onnan bevonulás Zalatnára. A részvé= teli dij fejenként 15 kor., ezen összegért jár a zalatnai, detonátai és vöröspataki közebéd s a szükséges kocsik.

Az elemi iskolák államosítása. Városunknak egy régi óhaja megy teljesedésbe folyó évi szeptember hó 1-én. Elemi iskoláink ugyanis ekkor mennek át állami kezelésbe. A következő iskolai évben aligha lesznek nagyobb változások, de remélhető, hogy egy év alatt az új iskolai épületek felépülnek s akkor közoktatásügyünk terén pótoltatni fognak mindazon hiányok, melyek eddig az összes iskolakötelesek iskoláztatását úgyszólván lehetetlenné tették. Az államosított elemi iskolához a vallás és közoktatásügyi miniszter ez ideig Székely Árpádot, Rozsos Istvánt, Alexi Kornélt, Wienerberger ! Gézát és Szabó Józsefet tanitókul, Bányay Idát, tíuday Etelkát, Czárich Idát, özv. Lehr- nerné Koretkó Ludmillát, Papp Matildot és Szokol Margitot tanitónőkül nevezte ki. Az igazgató kinevezése értesülésünk szerint csak egy-két hét múlva történik meg.

Mosbacher Ádám. Meghalt egy szürke

________________kis ember, miután évtizedeken át törhetlen buzgalommal, példás ambiczióval s nemes ideáktól hevítve élt hivatásának s teljesítette a kötelességét. Meghalt a r. kath. egyház kántora: Mosbacher Ádám, életének hetvennyolcadik évében. Még alig egy-két hónappal ezelőtt is ő látta el a kántori teendőket. A munkában megrokkant aggastyán |

nem pihenhetett meg, a jól megérdemelt nyugalmat nem élvezhette, mert a nagy s anyagilag is elég jól álló róm. kath. egyház kántori állása nem nyugdijképes állás, ha tehát valamelyik kántornak késő vénségére eszébe jutna, hogy őt a jól megérdemelt nyugalom is megilleti, ez annyit jelentene, minthogy le kell mondania minden jövedelméről, s kegyelemkenyérre, könyöradománygyüjtésből való eltartásra megadni magát. És a jó öreg ezen szégyenletes állapotok miatt szolgált, csak szolgált még het- vennyolcz éves korában is! Nyári hőségben, zivataros időben, téli hóban, fagyban galambősz fürteivel ott láttuk a temetéseken és énekelt reszketős, tisztulás hangon, mely sokaknak csalt mosolyt az ajkára, nem gondolván meg, hogy az az aggastyán immár hetvennyolez éves! . . . Pedig az a reszketős tisztulás hang egykoron egyike volt a legszebb, legérczesebb férfihangoknak; pedig az a reszketős kéz egykoron nagy művészettel játszott az orgonán, melyről művész emberek is a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg; pedig az a homályba vesző kék szempár egykoron csodás tűzben ragyogott, ha a zeneművészetről volt szó . . . De hát minden múlandó a világon s néha bámulatosan megrövidül az emlékezet is! Mosbacher Ádámnak, az egyszerű, magyar atillás, magyar csizmás kántornak városunk zenei életében kiválóan nagy érdemei vannak. A gimnázium zene és énekkarát legelőször ő szervezte s buzgó tanításával, idealizmusával nem egy ifjúnak ő oltá szivébe a zene szeretetét. 0 szervezte az egyházi kantust is, mely különösen a nyolezvanas évek elején élte fénykorát, amikor oly kiváló énekesek, mint Takács, Kuhajda, Pityik stb. voltak a kantus tagjai. Kevesen, csak a beavatottak tudják, hogy a jó öreg Mohay név alatt zeneszerzéssel is foglalkozott s nem egy szép egyházi éneke, Mária-dala ma is él a templomokban. A csöndes jó öreg most már kint nyugszik a csöndes temetőben. Az a végzet érte utol, mint a jó színészt, kinek a színpadon kell megöregednie. A közönség az aggkorból fakadó fogyatékosságot látja csak, de a régi idők dicsőségét feledi vagy talán nem is tudja. A sirhantra csak néha néha esik az emlékezésnek egy-egy meleg sugára ... A boldogultat, ki í. hó 19-én hunyt el, f. hó 20-án helyezték örök nyugalomra különösen egykori tanítványainak nagy részvéte mellett. Elhunytét özvegye Müsch Anna és leánya Karolin siratja.

Tulipán-estély. A felsőbányái Kaszinó augusztus hó elsején a városi vendéglő nagytermében saját pénztára gyarapítására tulipánestélyt rendez. A tánczinulatság kezdete este 8 órakor. Belépő dij személyenkint 2 K, családjegy 5 K. A tulipán estély jelszava: egyszerűség, jó mulatás! A rendezőbizottság élén Kilián Béla elnök áll; pénztárnok: Csausz István; ellenőr: Mikola Á. Gyula. Rendezők: Baksay Sándor, Baumerth István, Bonis Sándor, Herczegh Pál, Krausz Aladár, Lévay Endre, Lévay Mihály, sasvári Nagy Géza, Porzsolt Ernő, Révész Ignácz, Stephens Aristid, Szokol Edgár, Tarján Kristóf és Tarján Lajos.

A villám világítás. Almer Lajos, ki legközelebb a városnak villamvilágitással való ellátására vonatkozólag új ajánlatot fog beadni a képviselőtestülethez, a napokban Fábián Lajos m. kir. mérnök kíséretében részletesen megnézte Szatmár, Nagykároly és Mátészalka villamvilá- gitási berendezéseit. Különösen Nagykároly vil- lamvilágitási berendezését és tervezetét tanulmányozták, mely a iegkifogástalanabbul működik. Debreczeni István polgármester lekötelező szívességgel fogadta őket s a villamvilágitás berendezését a legkisebb részletében is megismertette.

Osztálygyülés. Az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület nagybányavidéki osztálya e hó 21-én tett eleget Felsőbánya és közönsége szives meghívásának és osztálygyü- lését ott tartotta meg a tagok és vendégek nagy érdeklődése mellett. A gyűlés megkezdése előtt Farkas Jenő, Felsőbánya polgármestere a város nevében melegen üdvözölte az osztály- gyűlést, majd Neubauer Ferencz főbányatanácsos, az osztály elnöke megnyitja a gyűlést és a jegyzőkönyv hitelesítésére Schmit Jenő és Ráth Ferencz tagokat kéri föl. A tárgysorozatra áttérve, elnök bejelenti, hogy a courrieresi bányaszerencsétlenség áldozatainak hátramara- dottai részére megszavazott 100 K rendeltetése helyére küldetett és a budapesti íranczia főkonzul azt meleg hangú átiratban köszönte

meg. Jelenti továbbá, hogy a múlt gyűlés többi határozatai is végrehajtattak. Az elnöki jelentést a gyűlés tudomásul veszi. Oblatek Béla az ezüstbányászat segélyezésére kiküldött bizottság nevében jelenti, hogy a volt bizottság tervezetét nem tartja keresztülvihetőnek, sokkal inkább czélra vezetőnek tartja az állami segélyezést. Javaslatát egyhangúlag elfogadták. Szellemy Geyza Lázár Zoltánnak a vasérczki- vitel azonnali korlátozása ügyében tett javaslata tárgyában jelenti, hogy ezen ügy az anyaegyesületnek múlt évi szeptember 24-én hozott határozatával már befejezést nyert s igy sürgős intézkedésekre szükség nincsen. Szellemy Geyza jelentését tudomásul vették. György AÍbertnek a robbanólég bizottság szervezésére vonatkozó javaslatát Gálffy Pál tárgyalja. Javasolja, hogy mielőtt a György Albert által felhozott intézmények létesittetnének, ezek vezetésére speciális szakértők képeztessenek ki oly módon, hogy az állam által adni szokott külföldi ösztöndíj nehány éven át ily irányú kiképzéshez köttessék. Javaslatához az osztálygyülés hozzájárult. Uj tagokul felvétettek: Calasantius József bányatársulat, a Calasantius József bányatársulat bérlősége, Somkereky Antal, Vincza Sándor, dr. Kulcsár Viktor, Botve H. John, dr. Wagner József. Mikő Béla indítványozza, hogy oly helyeken, a hol az osztálygyülések tartatnak, ásványgyüjtemények állíttassanak fel. A javaslathoz az osztálygyülés hozzájárul. Mikő Béla m. kir. főmérnök előadása következik ezután „.4 Magyarországon eddig talált aluminium érezekről.“ Szerző e felolvasásában, melyet mai számunkban egész terjedelmében közlünk, nagy gonddal, szakértői tudással terjeszkedik ki a fontosabb aluminium érczek tudományos ismertetésére. Felolvasását zajosan megéljenezték. Az osztálygyülés után a nagyvendéglőben bányászestély volt, mely a szokott jó kedvben a késő reggeli órákig tartott. Jelen voltak: Asszonyok: Baumerthné, Bertalanná, Burkartné, Dowené, Emberné, Füredyné, Harantné, Husovszkyné, Kárpátiné, Kiliánná, Scheererné, Streitmanné, Tarjánné, Tomasovszkyné, Váradiné, Wagnerné. Leányok: Baumerth Teréz, Babó Janka, Bertalan Mariska, Csausz Etelka, Csordán Leonka, Mészáros Iduka és Mariska, Scheerer Rózsika és Emmácska, Streitmann Jolánka.

A fernezelyi kénsavgyár. A főváros politikai köreit a legutóbbi napokban igen élénken foglalkoztatta a fernezelyi kénsavgyár ügye, melynek mielőbbi megvalósítása gazdaközönségünkre nézve úgyszólván életkérdést jelent. A pénzügyminiszter jelentését ugyanis most osztották szét a Ház tagjai között, melyben részletesen beszámol az építendő kénsavgyárról. Nem volt alkalmunk bepillantást nyerni a pénzügyminiszter jelentésébe s igy csak azon szenzácziót hajhászó lapok után indulhatunk, kik még e nagyfontosságú kérdésből is fegyvert kovácsolnak, — politikai okokból. Azt kifogásolják ugyanis, hogy a 375.000 korona költséggel létesítendő kénsav- gyárat az Első pesti spodium és enyvgyár részvénytársaságnak akarják üzembe adni és pedig az első huszonöt évre ingyen, sőt ha tovább üzemben tartani nem akarná az állam, megváltás fejében a becsérték felét kellene a I gyárnak megfizetni. Ismételjük, nem volt módunkban a pénzügyminiszter jelentésébe bepillantanunk, de ha igy is állana a dolog, mi azon legkevésbbé sem csodálkoznánk. Hiszen jól emlékezünk arra, hogy midőn a kénsavgyár ideája először felmerült, a legnagyobb akadálynak látszott itteni szakférfiak véleménye szerint a kénsav nehéz értékesítési módja. Bizonyára most sem akadt más pályázó, mint az említett gyár, melynek feltételeit tehát a kincstárnak el kellett fogadnia. Hiszen e kérdésnél nem is annyira a kénsavgyár a fő, mint az, hogy egyrészt a gazdák meneküljenek a kohófüst gyilkos hatásától, másrészt pedig a kincstár szabaduljon az évről évre szaporodó kártérítési követelések fizetésétől.

A bikszádi fürdőből. Bikszádon a fürdői élet az idén igen mozgalmas s most, a főszezonban a vendégek igen nagy számban keresik fel a kies fekvésű fürdőhelyet. Julius hó 10-ig a bikszádi fürdőben 355 fürdő vendég fordult meg.

Zeneestély. A Polgári Körben f. hó 29-én, vasárnap zeneestély lesz. A zenét Ádám József kitűnő hírnévnek örvendő zenekara szolgáltatja s a Kör elnöksége gondoskodott arról, hogy a vendégeknek a legizletesebb s legváltozatosabb konyha s pompás, hamisítatlan hűs italok áll-