Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-19 / 29. szám

4 NAGYBÁNYA 1906. julius 19, frenetikus taps zúgott fel, minőt ritkán hallot­tak e nagyterem falai. Schönherr Sándorról sokszor volt alkalmunk elmondani véleményün­ket. Művész ember ő a szó legigazabb értelmé­ben s ha talán technikája nem is vetekszik Drumáréval, játéka sokkal mélyebb, átérzettebb s igy hatásosabb is. Drumár elkápráztat, de Schönherr meghat s a szivünkbe markol. A minden tekintetben nagysikerű hangverseny műsorát Ábrahám Mariska egy zongora szó­lója és Drumár egy hegedű szólója zárta be. Hangverseny után táncz volt, mely a késő reggeli órákig tartott a legjobb hangulatban. Erdójárás. Gellert Endre polgármester Bá­lint Imre erdőtanácsos s Marosfy Dezső szám­vevő kíséretében hétfőn kezdte meg az erdei raktárkészletek felvételét. Az erdőjárás való­színűleg csak a hét folyamán ér véget. A muzeum megnyitása. A városi múzeumot, mely a múlt évi augusztusi tűzvész után haj­léktalanul állott, vasárnap nyitották meg a Mi­norita-rend bérházában levő új helyiségeiben. A rendezés fárasztó és nagy szakavatottságot igénylő munkáját Myskovszky Ernő főgimná­ziumi tanár végezte, ki e tényével nagy hálára kötelezte a város közönségét. A múzeumot már a megnyitás napján nagy közönség látogatta s mindenkit meglepett a szakavatott, csinos és Ízléses elrendezés. Sajnos, hogy Myskovszky áthelyezése folytán már nemsokára megválik őri állásától. Azt hisszük azonban, hogy Schön­herr Sándor főerdészben, ki eddig is tevékeny részt vett a múzeumi ügyek intézésében, méltó utódra találunk. Iparművészeti tanfolyam. Az iparművészeti tanfolyam, melyet Treitz Péterné fővárosi rajz­tanárnő és iparművészeti festőnő a helybeli nőegylet felszólitására tartott és amelyről már előzőleg is megemlékeztünk, a héten bevég­ződött. Az eredményről egy kis művésziesen összeállított kiállításban számoltak be a részt­vevők, mely a polgári iskola egyik termében két napig volt látható. A megnyitáson a város intelligencziája nagy számban vett részt, sőt a vidékről is számosán voltak jelen, igy Teleki Géza gróf volt miniszter is, aki nagy érdek­lődéssel hosszasan ^szemlélte az ízlésesen kiál­lított munkákat. És mikor hallotta, hogy a nőegylet elnöknője: Robelly Lajosné, aki nem kiméit semmi fáradtságot, hogy a tanfolyam jól sikerüljön, arra is válalkozott, hogy sze­gény sorsú ügyes lányokat betanittat iparművé­szeti munkákra, hogy azt háziiparszerüleg űz­zék, nagy örömének adott kifejezést. Hogy magyaros művészi munkák készítése vidékün­kön igen helyén való, mindenki tudja. Van I elég oly ügyes munkás kéz, melynek csak egy kis irányítás, buzdítás kell, hogy szorgalmának gyümölcse pénzthozó legyen; annál inkább örvendetes dolog, hogy a tanfolyamon olyan kisebb iparművészeti tárgyakat is készítettek, melyeket könnyű szerrel el lehet végezni és ezért jutányosán adni! Ilyenek apró fatárgyak égetéssel és festéssel díszítve,^ kicsi tulipános ládikák, tálkák és egyebek. Épen úgy kisebb börmunkák, bársony, égetéssel és festéssel diszitett szatyrok. Ezek a kisebb-nagyobb ma­gyaros díszítésű tárgyak remélhetőleg mi­hamarább kiszorítják az üzleteinkből a külföldön készült silány emlék tárgyakat is, melyen „Nagybányai Emlék“ van ugyan, de külön­ben nincs semmi köze hozzánk, nem a mi hasznunk, se örömünk. A tanfolyamon reszt­vettek az igazgatónővel: Waigandt Annával élükön Kiss Béláné, Kiss Gáborné szebbnél- szebb munkákat készítve, nem kíméltek költ­séget és fáradságot a siker érdekében. Továbbá Kádár Ilonka, Molcsány Adél és Lili, Mikes Anna, Zzembery Margit, Szaitz Irénke, Tóth Ilona, Bohacsek Margit, Szántó Hermin. Sok kész és ki is dolgozott (montírozott) munka volt a kiállításon, ami az idő rövidségét tekintve nagy eredmény és dicséri készítőjüket jobban j mint bármely dicsérő szó. Halálozás. Mély részvéttel vesszük a gyász- j hirt, hogy kisszántói Dobozy Ferenczné szül. ; Koretko Jolán f. hó 8-án, életének negyvenhe- j tedik évében Homrogdon rövid szenvedés után ! elhunyt. Halála mély gyászba borította váró- ; sunk két előkelő családját: a Rébay és Koretko j csaladokat is. Rébay Károly nyug. járásbiró testvére az elhunyt édes anyjának Koretko \ Henriknének; Koretko Mária és özv. Lerner Ferenczné szül. Koretko Ludmilla pedig testvé- j röket gyászolják az elhunytban. F. hó 9-én helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett, j- Mély gyász érte városunkban a Langer-csa- ládot. A család legidősebb tagja, de városunk­nak is egyik legidősebb tisztes matrónája: | Langer Karolina, Felsőbánya város nyug. tani- j ; tónője f. hó 15-én, életének nvolczvanharmadik ! évében elhunyt. Aggkora miatt az utóbbi j időkben egészen elvonultan élt, de régebben a j társadalmi életben is tevékeny szerepet játszott, j Testvére volt néh. Langer Sándor, városunk volt tanítójának s Langer Sándor, városi számtiszt az elhunytban nagynénjét gyászolja. F. hó 16-án temették igen nagy részvét mellett. Tulipánkert-szövetség. Szerkesztőségünkhöz j a Tulipánkert-szövetség központi elnöke : Batthányi Lajosné grófné a következő sorokat intézte: Mélyen Tisztelt Szerkesztőség! Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a mélyen tisz­telt Szerkesztőséget is áthatja a „ Tulipánkert- Szővetség“ fontos hivatása és czélja. Amit a j „Tulipánkert-Szövetség“ zászlajára irt - a j magyar közgazdaság és kultúra fejlesztése — nem hajtható végre egy pillanatnyi lelkesedés ered­ményéből, mert ahhoz a magyar társadalom : szívós kitartása és búzgalma szükséges. A „Túli- \ pánkert-Szövetség“ munkája eredményes csak j íígy lehet, ha mögötte az egész magyar társa­dalom szervezetten, áldozatrakészen áll. Annak a nagy felbuzdulásnak, amely a Tulipánkert el­nevezés alatt az egész világot csodálatba ejtette, nem szabad pusztán szalmalángnak lennie, nehogy elleneinknek, akik nem hisznek a ma­gyarok kitartásában - ez esetben is - igazuk legyen. A „Tulipánkert-Szövetség1' elnevezés­hez oly nagy nemzeti erő fűződik, amelynek hasznosítását elmulasztani, igazán nagy bűn volna. A nemzet áldozott eddig is, de áldozat- készségére a jövőben is szükség lesz. A „ Tuli- pánkert-Szövetség közgazdasági és kulturális programmját maga a nemzet fogja megszabni, s módot is fog keresni a vezetőség, hogy a közel jövőben arra a nemzet fel is hivassék, igy akarván elfojtani azon gyanúsító hangokat, amelyek a nemzettel elhitetni akarják, hogy a j „Tulipánkert-Szövetség“-hez begyült összegek | egyéb czélokra használtatnának fel, mint amire — programmja alapján — a nemzet akarata reá szentelni óhajtja. A magyar sajtó a leg­nagyobb faktor a nemzet cselekvésének irányi- tásában, szószólója a hazafias érzelmeknek. Azt hisszük, nem tévedünk abban, hogy a mélyen tisztelt Szerkesztőség osztozik ezen sorainkban nyilvánított véleményeinkben s ez indit ben­nünket arra, hogy felkérjük a mélyen tisztelt Szerkesztőséget, méltóztassék fiókjaink megala­kulását és azok hazafias működését támogatni, s nekünk segédkezni abban, hogy egy hatalmas szervezettel kezdhessük meg fontos hazafias j feladataink végrehajtását. Hazafias üdvözlettel a „Tulipánkert-Szövetség" elnöksége: Batthányi \ Lajosné grófné. A lelkes hangú kérelemre mi is lehetne más a mi válaszunk, mint az, hogy a mint a múltakban, úgy a jövőben is szivünk egész melegével, szerény tehetségünk legjavával állunk a nemzeti ügy szolgálatában s lapunk hasábjait a legnagyobb készséggel bocsátjuk a í nagy és magasztos eszméket szolgáló Szövetség I rendelkezésére. Az új g. kath templom. Az új g. kath. temp­lom építésére az előmunkálatok nagy buzgó- sággal folynak. Az új templom tervezete is el­készült már; igen csinos, Ízléses munka s készí­tői Jámbor és Bálint budapesti műépítészek, ugyanazok, kik a „Rajzolt három tulipán“ jeligéjű pályatervükkel megnyerték a városi nagyszállóra hirdetett első dijat. A vallásügyi kormánytól a napokban érkezett meg a leirat, melyben értesíti a g. kath. egyházat, hogy a templomépitési alapra a kormány 20.000 koro­nát ad. Ez államsegélylyel az új templom ügye teljesen biztosítva látszik. Nagyobb szabású aranylelet. Felsőbányái le­velezőnk értesítése szerint Laczfaluban nagyobb szabású aranyleletre bukkantak. Ugyanis a Lövi Áron-féle ház udvarán földásás közben az ott dolgozó felsőbányái munkások mintegy tizenhét darab szerencsedió nagyságú aranygolyót ta­láltak. Az aranygolyók külön külön vászon la­pocskákba voltak göngyölve. Ki és mikor ásta el ezen aranygolyókat, még csak nem is sejt­hető. Az értékes lelet súlya másfél kilogramm. Társ-ügyvédi iroda. Dr. Farkas Jenő ügy­véd, városunk szülötte arról értesít, hogy dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselővel, mint társ, az ügyvédi irodát megnyitotta Szatmárott. A magyar iparért. Múlt hó pénteken jelentős nyilatkozatok hangzottak el abból az alkalom­ból, hogy a hazai ipartestületek küldöttségileg tisztelegtek Kossuth Ferencznél, Justh Gyulá­nál és Szterényi Józsefnél. Miután a fővárosi napisajtó csak részleteiben hozta a beszédeket, iparos és kereskedő polgártársainknak vélünk kedves szolgálatot tenni, midőn a Magyar Ipar közlése után hozzuk e beszédeket. Nagy jelentőségű Kossuth kereskedelmi miniszter nyilatkozata, ki resszort miniszter lévén, minden szava kétszeres sulylyal esik a mérlegbe. De nem kevesebb jelentőséggel bir Szterényi államtitkár nyilatkozata is', ki fix határidőre, a jövő tavaszra Ígérte az ipartörvény elkészültét. Jól ismerjük azon gondos és buzgó munkála­tokat, melyek az előkészítésnél megnyilvánultak s ha az ipartestületek kongresszusán elhangzott vélemények és javaslatok is kellő figyelemben fognak részesülni, hisszük, lesz egy oly ipar­törvényünk, mely teljesen orvosolni fogja a mostani gyalázatosán rossz ipartörvény fakasz­totta anomáliákat. Tánczmulatság, A nagybányai iparos ifjúság önképző egyesülete augusztus hó 4-én a Széchenyi-ligetben tartja meg zártkörű táncz- mulatságát, mely az első évek sikerei folytán máris igen jó hírnévnek örvend. A tánczmulat­ság este 8 órakor kezdődik s belépődíj szemé­lyenként 1 K 60 f., családjegy 4 korona. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula és Jancsovits József üzletében. A kik meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek ezt Kapás Mihály üzletében bejelenteni. Á meghívó kívánatra előmutatandó. Méhészeti előadás. Forgách Lajos V. ke­rületi méhészeti szaktanár múlt számunkban előre jelzett méhészeti előadását folyó hó 17-én délután tartotta meg Röszner Valéria, polgári leányiskolái tanítónőnek a leányiskola kertjében levő méhesében, nem nagy, de intel­ligens hallgatóság előtt. A 2 órától 6 óráig tartó elméleti és gyakorlati előadást a hallgatók, kik között jelen volt Korponay Kornél fekete- falusi birtokos is, mindvégig feszült figyelem­mel kisérték s gyakorlati kezelés közben kel­lemesen lepte meg a közönséget, midőn az előadó szaktanár kérésére Röszner kisasszony, ki ritka szakértelemmel kezelt s kitünően be­népesített és minden szükséges méhészeti esz­közzel kellőleg fölszerelt méhesében csupán csak a méhészet iránti lángoló szenvedélyétől indíttatva, felsőbb hatósága beleegyezésével külön díjazás nélkül rendszeres méhészeti tan­folyamot tart tanítványainak, két tanítványát: Sintenis Ilonkát és Szántó Blankát felszólította egy kaptár felbontására s ezek gyakorlott méhésznek is dicséretére váló ügyességgel és higgadtsággal s ami mindezeknél több: minden arczvédő használata nélkül végezték a gyakor­AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAJT0SZER.

Next

/
Thumbnails
Contents