Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1906-12-06 / 49. szám

1906. deczember 6.

NAGYBANYA

3

kozott meg, természetesen akkor még a kincstári erdő volt a „mi erdőnk.“

A múltra, amelyre nézve folyt a vita, kívántam magamat igazolni, a jövőre nézve, legkevésbbé ismer engem az, ki azt gondolja, hogy nem szeretem a legszigorúbb ellenőrzést; méltóztassék megalkotni a szabályrendeletet, meg az erdészeti bizottságot a legnagyobb körültekintéssel, csak egyre figyelmeztettem eddig is és figyelmeztetem most is a közönséget: ügyeljünk arra, hogy a sok szabály között a kevés lényeg el ne ússzon.

A rönkőről előbb Szabó Adolf ur impu- tálta nekem a tréfát s most beigazolta, hogy ő az, aki tréfál. Nem lehet azt mondani, hogy: bejártam Ungot, Berket, meg Márainarost is, forgattam tankönyvet, meg folyóiratot is és még sem láttam a rönköt, meg a rőnkfát másnak, mint fürészrönkőnek. Nagyon szegény lehet ez a magyar nyelv, vagy talán nagyon gazdag, amelyek mindegy: rönkő vagy fürész- rönkő. Pedig hát, ha a vastagsága egyforma is, de a hosszúságában és a feldolgozás módjában mégis van a kettő között, ha édes testvérek is, valami különbség.

A fürészrönkő igenis rönkő mindig, de a rönkő viszont egyszer-másszor csak akkor lehet fürészrönkő, ha mondjuk, kétfelé vágjuk.

Nem csak deszkát, hanem gerendát is vágnak a fürészrönkőből a fűrészeken, amelynek vastagsági mérete 25/ao, 30|3o stb cm. (Ezt- gondolom, Szabó Adolf ur sem vonja kétségbe.) Ez azonban csak egy bizonyos hosszúságú lehet pl. nálunk Nagybányán 8 m. Már most, ha valakinek a fűrészen kivágható hosszúságnál 2 — 3 m.-rel hosszabb, mondjuk 25|30 30|3o S0|35 cm. vastag gerendára van szüksége, amit ácsokkal kell kifaragtatni, vájjon azt a fürészrönkő vastagságával biró törzset, melyet a fűrészre nem visznek, tehát nem is lehet fürészrönkő a neve, mi a szösznek hívják, hanem iönkőnek vagy talán tengeri kígyónak ?

Tehát a gerendát rönkőnek, viszont a rönköt gerendának tréfálva sem lehet tekinteni, hanem igenis a vastagabb gerendát a rönkő- bői termelik.

És ezt én nem az ujjamból szoptam; tehát én reám nézve meg az a „meglepő,“' hogy ez szakemberre lehet egyáltalában „vadonat uj.“

Tehát, amit Örömmel üdvözlök, tartsuk jövőre a gerendát szemünk előtt.

Bálint Imre.

Színház.

Megszóltak érte, hogy folyvást dicshimnuszokat zengünk az előadásokról, a színészekről, különösen pedig a színésznőkről. Alaptalanul, — csak az igazat mondtuk.

írunk mi néha kellemetlent* is. Óriási igényeket támasztani a társulattal szemben nem lehet, végtére is nem vagyunk Budapesten, a

— Édesem, örökre elvesztett Etelkám! — suttogja lázasan, kétségbeesetten.

Az nap is egész nap ott ült abban a szobában. Szomorú őszi nap volt, illő hozzá. Ott ült az ablak mellett és nézett ki. Sötétszürke volt a levegő, az ég, a föld, minden. Az ólomszürke felhőkből egyenes vonalakban pergett le az eső, a kert sudár jegenyéit hajtogatták a száraz lombjaikra hulló ólmos esőcseppek. A kastély előtti nagy gruppban csenevész őszi rózsák eresztették le fonnyadt fejeiket, az egyenesre metszett bokrok tar ágain kopott, szürke verebek csiripeltek. Olyan kopottak, olyan éhesek és didergők, a minő talán nemsokára ő is lesz. A jövő hétre ki van tűzve az árverés a kastélyra is. Kilökik innen is, mint valami rossz kutyát.

A szegénység jövendő képével összegyűl a lelkében a feleségére való emlékezés bús, szerelmes hangulata.

Eszébe jutnak boldogsága első napjai. Az esküvő után itt töltött aranyos, vig napok. Mikor először a mellére borult a szép leány reszkető aggódással, epedő félelemmel.

— Etel, édes asszonyom!

Tárczájából kiveszi felesége arczképét. Menyasszonyi ruhában van levéve. A hófehér selyem habszerüen dudoros ujjakból, csipkés nyakbó1, mint valami odalehelt, üde, friss reggeli hangulat, úgy tűnik elő a szép babaarczu sszonyka.

bírálat csak arra szoritkozhatik, hogy a mi körülményeinkhez mért kivánalmaknak mennyire felelnek meg a színészek; azt pedig nem tagadhatjuk, hogy ily kis városban megállják helyüket.

Szerdán Sutró színművét: Jerikó falait adták. A darab hire megelőzte az előadást, hisz úgy szólva az összes európai színpadokat bejárta ez a nagy kvalitású munka s mindenütt tetszést aratott. Kevesen voltak az előadáson, pedig akik nem látták, őszintén megsajnálhatják. Színészeink keresetlen egyszerűséggel, természetesen mondották el azokat a gyönyörű gondolatokat, melyekkel a szerző népének hibáit, társadalmának fonák felfogását jellemzi. Sőt a nagy szenvedélyek visszaadásánál is mérsékelték magukat s ez határozottan jóizlésre vall, mert vidéken az ilyen jeleneteket túlzásig kiszínezik hangban és mimikában, ami aztán banálissá teszi az előadást Bogroghi, óvári és Szabadhegyi osztoznak az est sikerében.

Csütörtökön Kacsóh Pongrácz ismert daljátéka, a János vitéz volt soron. Hiába! csak szép darab ez. Tavaly hatszor adták itt s még most sem veszített érdekességéből, nem lett kopottá, hisz most is nagy számmal csalta a közönséget a színházba. Képes János vitéze megjárta, Óvári Ilonka szerepében jó volt, Nánásy a franczia királykisasszonyt szépen játszotta s kedvesen énekelte. Csak a zongora volna jobb; talán fel lehetne hangoltatni, most úgy is itt van a hangoló. A közönség megérdemel pártfogásáért ennyi figyelmet.

Pénteken nem volt előadás. Szombatra Forgószél kisasszony ez. bohózat ment. Az már igaz, hogy kevés rosszabb darabot láttunk. Kaszárnyában játszó franczia operettekből összetákolt, ízléstelen jelenetekkel spékelt férezmű. ízléstelen jelenetek! Nem a pikantériát értjük, mert azt még valahogy beveszi az ember a bohózatban, de ebben a darabban előforduló vaskos, drasztikus jelenetek émelyi- tőek. Ilyesmit az orfeumban kellő hangulatban megnézhetni a komiko-drasztiko jelenetben, de komoly színpadról, ahonnan rendesen oly dolgok hangzanak el, amin fiatal leány nem botránkozhatik meg, vagy legalább is nem érti, kissé ízléstelen volt. Mulatni lehetett rajta, daczára hogy az előadás cseppet sem volt „szigorúan családi jellegű.“ Egy jó oldala van a darabnak : ének is van benne. Képes és Nánásy néhány betéttél csillapították izgatótt- ! Ságunkat, melyet botránkozásunk okozott.

Vasárnap két előadás volt, bár csak egy lett volna! Délután gyermekszereplőkkel egy vegyes felvágottat láttunk, de csak láttunk, hallani édeskeveset hallottunk belőle. Rémsokaság tömte meg a színházat, százan is voltak, akik nem kaptak már jegyet. Boldogok! nem kellett gőzfürdőt venniök. A közönség folyton zúgott s bár a színpad mellett állottunk, mégis csak néha-néha hallottunk valamit az előadásból, — az is rossz volt; ebből következtetjük,

— Vége van, vége.

Szomorúan, csöndesen ül ott, észre se veszi, mikor a cseléd levelet hoz be neki. A borítékon megismeri az Etelka Írását.

Reszkető kézzel tépi fel. Vájjon mit irhát neki? Mit? Hát azt, amit egy őrülten szerető asszonyi szív diktálhat.

Szeretlek, meghalok utánad. Bocsáss meg! Mindenem a tied! S legjobban a tied lesz engedelmes hűséges rabszolgád

Etelka.

A kastélyt én veszem meg az árverésen. Óh jöjj, jöjj értem! Mama is vár velem együtt. Jöjj édes, drága uranú . . .

Az első pillanatban az asszony utáni vágyódás mindent parancsolólag lépett fel a szivében.

— Menj, menj, legyetek boldogok!

— Koldus vagy, alamizsnát adnak neked! És a büszkesége győzött. Hanem félt tőle,

hogy a szerelme mégis fölülkerekedik. Gyávaságot pedig nem akart elkövetni. Segített hát a dolgon úgy, a hogy tudott. Elhallgattatta a szivét. Örökre.

Meleg vérének első sugara végigöntötte, pirosra festette a babaarczu asszony hófehérruhás arcképét.

hogy amit nem hallottunk, az sem lehetett külömb.

Este Httszka kedves operettéje: az Aranyvirág került színre. A Bob herezeg, Gül baba szerzőjének ez a darabja is megnyerte a közönség tetszését. Az előadás igen jó volt. Képesnek egyik legsikerültebb szerepe, remekül énekelt, ki is járta érte a táps még nyilt színen is. Nánásy (Miss Ellen) dalaival és kecses tánczával ismét szaporította tisztelőinek számát. Szigeti Beppója gyenge volt, de nem benne a hiba; derék színész, azonban az énekszólamok mélyek az ő hangjához, vagy talán a zongora van lehangolva. Szabadhegyi az operettekben szokásos nevetséges alakot ügyesen játszotta (Danilló), Kovács és Sarkadi beleillettek az ensembleba.

Hétfőn másodszor adták Sardou drámáját, a Boszorkányt. Nincs mit írni róla, hisz az elsőnél méltattuk a jó előadást s kiemeltük a szereplőket. Most is oly lélekkel és iparkodással igyekeztek színészeink megértetni a közönséggel Sardou magvas eszméit.

Kedden nem volt előadás. Ma, szerdán Szentgyörgyi István a kolozsvári Nemzeti Színház hires tagja vendégszerepei a Gzigány- ban, Szigligethy remek népszínművében. A kiváló művész iránt, kit csak két este láthatunk a deszkákon, a városban igen nagy az érdeklődés. Holnap, csütörtökön Szentgyörqyi felléptével A toloncz népszínművet adják.

B.

HÍREK.

1906. deczember 5.

Mély tisztelettel kérjük lapunk azon előfizetőit, kik hátralékban vannak, hátralékaiknak szives beküldésére.

Személyi hirek. Szellemy Geyza m. kir. bányafőmérnök e hét végével négy heti szabadság- időre családjával Budapestre utazik. - Tor day István huszárfőhadnagy hosszabb tartózkodásra haza érkezett.

Áthelyezések. A m. kir. pénzügyminiszter Martinyi István m. kir. bányatanácsost Szélaknáról Nagybányára helyezte át. — Stayczár Ferencz bányamérnök tanársegédi minőségben Nagybányáról Selmeczbányára helyeztetett át. — Virág Lajos nagybányai m. kir. posta és távírda főtisztet hasonminőségben a szatmárnémetii I. számú postahivatalhoz helyezték át.

Uj bányatanácsos. A m. kir. pénzügyminiszter Bradofka Frigyes m. kir. bányafőmérnököt, kapnikbányai bányafőnököt, Szélaknára m. kir. bányatanácsossá nevezte ki.

Nyugdíjazás. A m. kir. pénzügyminiszter Guzman János óradnai m. kir. bányatanácsost saját kérelmére nyugalmazta.

Tanári kinevezés. Szép kitüntetés érte Nagy János városi tiszti orvos fiát: dr. Nagy Gézát, Abaujtornavármegye tb. főorvosát és Kassa sz. kir. város tiszti orvosát. A kassai premontrei rend nagyhírű főgimnáziumába iskola orvossá és a közegészségtan rendes tanárává nevezték ki.

Felsőbánya uj jegyzője. Felsőbánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete f. hó 2-án tartott választó közgyűlésében városi jegyzőnek egyhangúlag dr. Moldován Ferencz ügyvédjelöltet választotta meg. Az uj jegyzőben Felsőbánya város kiváló munka erőt s agilis társadalmi embert nyert.

Ügyészi megbízott. A m. kir. igazságügyminiszter a nagysomkuti kir. járásbirósághoz dr. Markovits Mihály ügyvédjelöltet ügyészi megbízottul rendelte ki.

Új kamarás. Őfelsége a király újfalussi Ujfalussy Gábor debreczeni 2. huszárezredbeli főhadnagyot cs. és kir. kamarássá nevezte ki.

Eljegyzések. Reichmann Samu hajdudoroghi kereskedő eljegyezte Lőivinger Géza nagybányai kereskedő kedves leányát: Arankát. — Szabó Géza szatmári kereskedő Szinérváralján eljegyezte Gerber Ödön gyógyszerész s neje szül. Tegze Emma kedves leányát: Emmát.

Díszes esküvő. Díszes esküvő lesz holnap Felsőbányán. Ifj. Siposs Bertalan, hevesvármegyei csányi főjegyző, földbirtokos, idősbb Siposs Bertalan nagy-rhédei földbirtokos és neje szül. homonnai Homonnay Mária fia, holnap, csütörtök délelőtt 11 órakor tartja esküvőjét dr. Szokol Pál m. kir. bányatanácsos és