Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1906-11-29 / 48. szám
4 NAGYBANYA 1906. november 29, Hoffmann Emil elhunytával. A boldogult, ki már mint diák vitéz katonája volt a szabadságharcznak s részt vett több ütközetben is, magas kort ért el s az utóbbi éveket már csöndes visszavonultságban szerettei körében töltötte. Régebben közigazgatási tisztviselő volt s városunkba nyugalomba vonulása alkalmával, 1884-ben költözött. Az elhunytat nagy gyászpompával ravatalozták s az elmúlt szerdán helyezték örök nyugalomra városunk társadalmának igen nagy részvéte mellett. Kiterjedt, előkelő rokonság siratja elhuny tát. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete ma, szerdán délelőtt 10 órakor Tor day Imre h. polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a tagok szép számban jelentek meg. Elnök a hitelesítésre Bálint Imre tanácsost, Kovács Lajos és Oblatek Béla képviselőket kérte föl s a hitelesítés idejét deczember harmadikára tűzte ki. A napirenden csupán négy tárgy állott, de ezek közül kettő kiváló fontossággal birt. A városi képviselő- választások, melyek minden valószínűség szerint még ez év végén fognak lezajlani, már a mai közgyűlésen előre vetették árnyékukat. A közgyűlés bizottságot küldött ki, melynek feladata lesz a választók névjegyzékének kiigazítása, továbbá a választó kerületek beosztása. Bizottsági elnökül Égly Mihály főjegyzőt választották meg, bizottsági tagokul pedig Fábián Lajos, Virág Lajos, dr. Fass Gyula és dr. Makray Mihály képviselőket. A választás alá nem eső képviselőknek 1907. évre kiigazított névjegyzékét a közgyűlés megállapította. A névjegyzék lapunk más helyén egész terjedelmében feltalálható. A debreczeni kultúrmérnöki hivatal átirata került ezután tárgyalás alá. A kultúrmérnöki hivatal a Fernezely-patak völgyében létesíthető erőközpont, mely főleg ipari czélokat szolgálna, továbbá a vízvezeték és villamvilágitás megvalósítására tesz nagy általánosságban propozicziókat, úgy, hogy egységes központi berendezés mellett úgy a vízvezeték, mint a villamvilágitás megvalósítható volna s e mellett még ipari czélokra is fölös energia maradna. A konkrét javaslat természetesen csak az előzetes fölvételek alapján volna benyújtható. Az előzetes fölvételek foganatosítására kikérendő volna a földmivelésügyi miniszter engedélye s minthogy a kultúrmérnöki hivatal mindent díjtalanul végezne, csupán 1000 korona költség előlegezése volna szükséges. A közgyűlés, miután érthető megdöbbenéssel látta a vízvezetéki ügy elposványosodását s legújabban a központi vizépitészeti osztály által oly irányba való terelését, melytől a vízvezeték kérdésének megoldása nem is remélhető, kapva kapott a kultúrmérnöki hivatal ajánlatán s Oblatek Béla bányatanácsos és Szellemy Geyza bányafőmérnök szakavatott, lelkes felszólalásai, nemkülömben Égly Mihály főjegyző felvilágosítása után, melyben az ügy histórikumát ismertette, kimondotta, hogy a vizépitészeti osztály által tervezett megoldás ellen, melytől a vízvezeték kérdésének megoldása nem remélhető, opponálni fog s a vizépitészeti osztály által kontemplált próbafúrásokra a költséget megtagadja. Egyben, midőn a földmivelésügyi miniszter engedélyének kieszközlésére a szükséges lépéseket megteszi, felkéri a kultúrmérnöki hivatalt, hogy a villamvilágitás kikapcsolásával a vízvezeték létesítésére tegye meg a szükséges előtanulmányokat azon bizottsági elaboratum alapján, melyet a vízvezeték miként való létesítése tárgyában a bizottság többszöri helyi szemléje és tanulmányozása alapján Oblatek Béla bányatanácsos dolgozott ki. A közgyűlés előleges költségül egy ezer koronát mindjárt ki is utalt. Nézetünk szerint a mai közgyűlési határozattal az évek óta megakadt vízvezeték ügye ismét helyes mederbe terelődött, mert a vizépitészeti osztály által térvezett próbafúrásoktól semmit sem várhatunk, legfölebb a kérdésnek hosszú időre való elodázását, hiszen amint Oblatek tanácsos és Szellemy főmérnök is kimutatták, a fúrások, ha még sikerülnének is, oly vizet adnának, mely teljesen élvezhetetlen. A napirend utolsó helyén a város önálló törvényhatósági jogának visszaszerzése tárgyában alkotott memorandum tárgyalása állott. Az emlékiratot a kiküldött bizottság felkérésére dr. Vass Gyula dolgozta ki. Derekas, kiváló munkát végzett, mely méltó feltűnést keltett. Nagy történelmi apparátussal mutatja ki, hogy a várost az 1876. évi XX. törvényczikk müy méltatlanul fosztotta meg törvényhatósági jogától, majd nagy részletességgel azon előnyöket mutatta ki, melyek a városra háramlanának, ha törvény- hatósági jogát visszaszerezné, megvilágítva e kérdést politikai szempontból is. Az emlékirat nemcsak egy kiváló jogász munkája, hanem a jeles szépiróé is, mely a magvas gondolatokat s érveléseket méltó köntösben mutatja be. A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta az emlékiratot s a gyönyörű elaboratumért Virág Lajos indítványára dr, Vass Gyulának jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az emlékiratot 800 példányban kinyomatják s azt egy monstre depu- táczió fogja felvinni a belügyminiszternek, a ház elnökének, városunk nagynevű díszpolgárainak s az országgyűlési pártok elnökeinek. A küldöttség vezetésére Földes Béla országgyűlési képviselőnket kérik föl. A polgármesteri hivatal már most, lapunk utján is fölhívja azon képviselőket, kik a küldöttségben részt venni óhajtanak, hogy a polgármesteri hivatalban e szándékukat jelentsék be. A város a küldöttség tagjainak a vasúti utazás költségeit megtéríti. A közgyűlés a két utóbbi nagyfontosságu határozat hatása alatt emelkedett hangulatban */a 12 órakor ért véget. Az emberszeretet nevében. Az állami elemi iskolában tanuló szegény gyermekek részére a lapunk múlt heti számában nyugtázott 8 koronán felül újabban adakoztak: Nagybánya vár^s takarékpénztára 20 K, Nagybányai részvénytakarékpénztár 20 K, özv. Bittsánszky Edéné 10 K, Steinfeld Sámuel 5 K, Boda Gyuláné 5 K, Singer Jakab 5 K, Nagybányai kereskedelmi bank 10 K, dr. Ajtai Nagy Gábor 1 K, Was Lajos 2 K, Jeremiás Jenőné 1 K. Összesen 87 korona. A további adományokat kérjük Székely Árpád igazgató czimére küldeni. A beérkezendő adományok esetről-esetre hirlapilag nyugtáztatnak. Szatmárvármegye virilisei. Szatmárvármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1907 évre összeállított névjegyzékét most tették közzé. Városunkból a névjegyzékbe föl vannak véve: Pokol Elek 3063 K 65 f. adóval; Stoll Béla (ügyvédi oklevél alapján az adó kétszeresen számítva) 2192 K 60 fillér; dr. Lovrich Gyula (orvosi oklevél) 2024 K 20 f; Stoll Gábor (ügyvédi oklevél) 2005 K 85 f; Molcsány Gábor (erdészeti oklevél) 1764 K 70 f; Almer Lajos 1764 K 31 f; Stein féld Lipót 1357 K 14 fillér; Harácsek Vilmos 1351 K 13 fillér; Bay Lajos (gazdasági oklevél) 936 K 50 f; Szabó Adolf (erdészeti oklevél) 857 K 48 f; Csüdör Lajos 734 K 97 f; Neubauer Ferencz 641 K 34 f; IFas Lajos (gyógyszerészi oklevél) 580 K 40 f. adóval. — A névjegyzék megállapítása ellen a meghirdetéstől számítva 15 nap alatt felebbezés adható be. Szolidságával, olcsó áraival, óriási választékával 25 évi fennállása óta az ország legkeresettebb ékszerész czége lett Löfkovits Arthur Debreczenben. Karácsonyi tájékoztatóul ajánljuk idejében meghozatni e kiváló czég nagy képes árjegyzékét. Ki most a legszorgalmasabb diák? Nem ígérünk ugyan száz aranyat, de nem is adunk, bár egész bátran ezer aranyat is Ígérhetnénk, ha meg sem adhatnánk — azon rebusz megfejtőjének: ki most a legszorgalmasabb diák városunkban ? Ki is volna más, mint Virág Lajos anyakönyvvezető? A belügyminiszter úgy látszik nagyon ötletes ember s olyan ember, ki tisztviselőinek a sorsát igazán a szivén viseli. Észrevette ugyanis, hogy anyakönyvvezetői módfelett elhíznak, ami határozottan káros és veszélyes dolog az egészségre nézve, hogy tehát a módfeletti gömbölydedsé- geknek útját állja, egy jó ötlete támadt s az állami anyakönyvek vezetését egészen uj alapokra fektette, a mi nem kevesebbet jelent, minthogy az anyakönyvvezetőknek a 318 negyed- ives nyomtatott lapból álló belügyminiszteri utasítást be kell magolniok. S hátra van még a fekete leves: az igazságügyi miniszteri utasítás, mely tekintve Polónyi igazságügyminiszter szűkszavúságát, bizonyára csak valamivel fogja túlhaladni a 318 oldalas belügyminiszteri utasítást. Virág Lajos tehát elérte azt az örömöt, hogy ismét játszadozhatik füzfasipot fújva azaz pardon gimnazista módra ismét magolhat. És ő lelkiismeretesen magol is. Ha pirkad a hajnal: magol; midőn más ebéd utáni sziesztáját tartja: ő magol; mikor a Kaszinóban az első kalaber partira osztanak (ez a legkeservesebb): ő magol; s midőn a Polgári Körben az utolsó pohár csendül: ő magol. S a sok magolásnak már is meg van az a karlsbadi hatása, hogy anyakönyvvezetői attilájában beillik a legderekasabb menyasszonyi kikérőnek. Ha majd végig magolja az igazságügyi miniszteri utasítást is, akkor karcsúsága miatt nemcsak kikérőnek, de vőlegénynek is határozottan be fog válni, már t. i. a műkedvelői színpadon. Az Újság. Budapesten az egyetlen független ellenzéki nagy napilap Az Újság. Előfizetési ára: Egész évre 28 K; félévre 14 K; negyedévre 7 K; egy hónapra 2 K 40 fillér. Deczember hó első felében Az Újság minden előfizetője ingyen és bér mentve megkapja Az Újság gyönyörű Album Naptár ajándékát színes műmelléklettel. Megrendelési czim : Az Újság kiadóhivatala Budapest, VII. Rákóczi-ut 54. szám. Nagybánya város értékképviselói. A választás alá nem eső értékképviselők 1907 évre kiigazított névjegyzékét a város képviselőtestülete a következőleg állapította meg: 1. Calasanti Szt. József bányatársulat 15793 K 90 f adóval. 2. M. kir. bányakincstár 13681 K 79 í. 3. Leopold bányatársulat 7271 K 70 f. 4. Részvénytakarékpénztár 4238 K 40 í. 5. Borpataki Miksa bányatársulat 2940 K 23 f. 6. Molcsány Gábor (erdészeti oklevél alapján az adó kétszeresen számítva) 1764 K 86 f. Pokol Elek 1726 K 76 í. 8. Ember Elek (gyógyszerészeti oklevél) 1713 K 78 í. 9. Stoll Béla (ügyvédi oklevél) 1713 K 60 f. 10. Dr. Lovrich Gyula (orvosi oklevél) 1347 K 36 f. 11. Stoll Gábor (ügyvédi oklevél) 1318 K 28 f. 12. Incze Sándor és testvérei 1218 K 86 f. 13. M. kir. erdőkincstár 1180 K 40 f. 14. Almer Lajos 1175 K 39 f. 15. Neubauer Ferencz (bányászati oklevél) 1137 K. 16. Gróf Degenfeld Sándor 1039 K 68 f. 17. Városi takarékpénztár 986 K 38 f. 18. Szőke Béla (lelkészi oklevél) 889 K 28 f. 19. Harácsek Vilmos 862 K 28 f. 20. Minorita rendház 807 K 72 f. 21. Szabó Adolf (erdészeti oklevél) 781 K 66 f. 22. L. Berks Leo (bányászati oklevél) 700 K 06 f. 23. L. Bay Lajos (gazdászati oklevél) 693 K 50 f. 24. Steinfeld Lipót 678 K 57 f. 25. Szathmáry Béláné 636 K 47 f. 26. Herskovits József 633 K 82 f. 27. Bittsánszky Edéné 636 K 47 f. 28. Filep Imre (tanári oklevél) 586 K 20 f. 29. Was Lajos (gyógyszerészeti oklevél) 580 K. 30. Gellért Béla (bányászati oklevél) 572 K 10 f. 31. Moldován László 540 K 42 f. 32. Rumpold Gyula 511 K 52 f. 33. Turman Olivérné 480 K 04 f. 34. Dr. Kádár Antal 449 K 39 f. 35. Fábián Lajos (bányászati oklevél) 425 K 94 f. 36. Steinfeld Sámuel 415 K 60 f. 37. Platthy Géza 407 K 27 í. 38. Halmai József (tanári oklevél) 401 K 60 f. 39. Dr. Gondos Mór (orvosi oklevél) 397 K 18 f. 40. Dr. Drágos Theofil (ügyvédi oklevél) 396 K 62 f. 41. Marosán Athanász 394 K 27 f. 42. B. Kováts Géza (bányászati oklevél) 394 K 20 f. 43. L. Bay József 393 K 26 f. 44. Sziklavári Adolf (bányászati oklevél) 389 K 12 f. 45. Madán Ferencz (bányászati oklevél) 388 K 20 f. 46. Oblatek Béla (bányászati oklevél) 383 K 80., 47. Robelly Lajosné 383 K 50 f. 48. Koretkó Ludmilla 378 K 29 f. 49. Husovszky József 374 K 12 f. 50. Mikó Béla (bányászati oklevél) 361 K 80 f. 51. Szellemy Geyza (bányászati oklevél) 361 K 80 f. 52. Weisz György (bányászati oklevél) 361 K 80 f. 53. Mándy Zoltán 358 K 14 f. 54. Almer Károly 348 K 88 f. 55. Bernhardt Adolf 343 K 10 f. 56. Km. Pap Sándor (ügyvédi oklevél) 340 K 40 fillér. Hadkötelesek figyelmébe. A rendőrkapitányság felhívja mindazon helybeli és idegen illetőségű hadköteleseket, kik az 1886. 1885. és 1884 években születtek, hogy a november havi jelentkezéseknek sürgősen tegyenek eleget, mert ellenesetben szigorúan megfognak büntettetni. Értesítés. Van szerencsénk a n. é. közönségnek szives tudomására hozni, hogy a nyers anyag, valamint a munkaerő drágulása folytán kényszerítve vagyunk az összes vasmunka árakat felemelni. A helybeli kovács iparosok. Nyilatkozat. Én, I n t ő d y Oszkár nőm nevében az 1906. évi november hó 22-én este a színházi előadás tártama alatt Almer Lajos és Ürmössi Zoltán urakkal szemben történt sértésekért ezennel nyilvánosan is bocsánatot kérek.
