Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1906-11-15 / 46. szám
4 NAGYBÁNYA ellen a közgyűlésben a szakértő urak fel nem [ szólaltak, sőt Molcsányi ur az elnöklő h. polgármester kérdésére ki is jelentette, hogy j helyes. Ezen felvilágosítás után, amit némelyek j pár év óta elfelejtettek, a kérdésre igennel felelek s egyszersmind a kért világosság kedvéért szószerint közlöm az erről szóló jegyzőkönyvet: Jegyzőkönyv. Felvétetett Nagybányán, 1904. májás 12-én alulírottak jelenlétében. Tárgy. Nagybánya, szab. kir. város polgármesterének óhajára, 1904. évi május hó 4-én tartott városi | közgyűlésen Stoll Béla bizottsági tag által inter- ! pelláczió tárgyává tett, Salamon Márton fűrészbérlőnek átadott tölgyfák kifogásolt felmérésének megvizsgálása. Alulírottak 1904. május 9-én a helyszínére kiszállván, mindenek előtt meggyőződtek arról, hogy a szerződésben tölgy rönkő eladásáról van szó; az ötödik pontban azonban ezen kitétel foglaltatik, hogy: a város kiszabja a fát Jazon legnagyobb hosszúság szerint, melyet a fa minősége és a be fuvarozás lehetősége megenged. Áz erdészeti személyzet kijelentése szerint a felmérés a szerződés idézett pontja szerint eszközöltetett és az ez alapon készített kimutatást a bizottságnak bemutatja. Ugyancsak bemutatja az interpel- láczió megtétele után és ennek intencziója szerint készült újabb felvétel eredményét s kéri, hogy az ellenőrzés úgy az egyik, mint a másik felvétel helyességére nézve kiterjesztessék. A szerződés szerint a fa vastagsága kéreg nélkül lévén mérendő, az erdészeti személyzet kijelenti, hogy a kéregre 3 czm. lett levonva a vastagságból. Ennek helyessége a vett próbák alapján beigazoltatott. Ezután az átadatott 126 drb. törzs közül 35 drb újból felméretett, melyek kiválasztásánál figyelnm fordittatott arra, hogy azok az átlagot képviseljék. Felméretett pedig a 35 törzs a kimutatás szerinti egész hosszúságban és középvastagság szerint, másodszor pedig részletekként, a részleteknek ugyancsak hosszát és középvastagságát mérve. Ezen felmérés igazolta, hogy az erdészeti személyzet által eszközölt régi és ujab’o felvétel a valóságnak teljesen megfelelő, sőt azoknál a város érdekei tartattak szem előtt. Igazolta tovább a felmérés, hogy az értéket tartva szem előtt, ezen fáknak egész hosszúságban való felvétele eladó városra nézve előnyösebb volt, mint a részletekként való felvétel, most jóllehet, az utóbbi valamivel nagyobb fatömeget eredményez, tekintettel arra, hogy a vastagabb törzsek legnagyobb része hibás: a részletekként való felvételnél éppen ezen vastagabb törzsrészek a miatt nem lettek volna átadhatók. Másfelől az egész hosszúság szerinti felvételnél átadattak 30 és ezen felüli középátmérővel oly törzsrészek is, melyeknek felső átmérője a szerződésben kikötött minimális 30 czm.-en jóval alól marad, melyek tehát a részletekként való felvételnél rönknek átadhatók nem lettek volna. Végül meggyőződést szereztetett arról is, hogy igen sok oly törzs vétetett át vevő részéről, mely a szerződésben kikötött minőség hiánya miatt alapos kifogás alá eshetett volna. Mindezek alapján a bizottság konstatálta, hogy az erdészeti személyzetet ezen faátadásból kifolyólag semminemű gáncs nem érheti. Kmf. Gábor Sándor m. kir. főerdész, Gellért Endre polgármester, Marosfy Dezső számvevő. A közgyűlés, mint egyedüli illetékes forum, ezen jegyzőkönyvet és a hozzátartozó jelentést tudomásul vette, tehát végérvényesen elintézte, mivel semmi szabálytalanság elő nem fordult. Ezek után joggal kijelenthetem, hogy a karván jó utón halad s most már láthatják t. szaktársaim is, ha már annak idején ezt elmulasztották, hogy nem „ismeretlen utakon sötét- benu haladnak, mint képviselőtestületi tagok városi erdészeti ügyekben. Bálint Imre. Sajnálatos jelenségek. Nem szívesen, csupán köteles udvariasságból válaszolok röviden Lakatos Ottó tisztelt •barátomnak ily czimü czikkére. Nem szívesen, .mert az efajta czikkek rendszerint nem az író által kívánt hatást keltik fel. És kötelesség- szerüleg, mert a czikkben aposztrofálva vagyok. A sok sző közül egy koncrét vád emelkedik ki, hogy t. i. néhány év óta, valahányszor a protestánsok a ref. templomban nemzeti ünnepre összejönnek, az ünnepi szónok ajkáról nem egy sértő kifejezés hangzik el a kath. hit követői ellen. S hogy e sértegetéseket mi meghívott vendégeink ellen követjük el. Nem tudom, honnan veszi czikkiró az értesüléseit, mert azt tudom, hogy nem közvetlen tapasztalásból beszél. Informácziója mindenesetre téves. Igaz belőle csak annyi, hogy a márczius 15. és október 6. napján tartani szokott nemzeti ünnepekre meghívjuk a hivatalokat s hívatlanul is bárkit szívesen látunk; de - engede- lemmel legyen mondva - sértegetni nem szoktuk ám ily alkalommal sem, máskor sem a kath. hiten levőket. Ha kissé gondolkozik vala az én t. barátom, könnyen rájöhetett volna erre maga is. Hiszen ha csak egyszer is elkövettük volna azokat az állítólagos sértéseket: már másodszor bizonyosan nem lett volna, aki azokat meghallgassa s rólok referáljon. Már pedig a jelzett nemzeti ünnepeken — s ezt jólesőleg jegyzem föl — állandóan szép számmal jelennek meg templomunkban egyházunk kötelékébe nem tartozó kedves vendégek. ' Ami pedig közelebbről a Rákóczi-ünnepet illeti: erre pedig nem hívtam meg senkit a szokott módon. Az a nap, október utolsó vasárnapja, nálunk egyszersmind a reíormáczió emlék napja is volt, amikor bizonyos történelmi reflexiók elkerülhetlenek. Hogy voltak jelelen egyházunkhoz nem tartozók is? Örömmel láttam. Máskor is vannak. Minden vasárnap szoktak lenni. Ám, én sokkal jobb véleménynyel vagyok az ott jelen volt kath. vallásu úri emberek felől, semhogy fel ne tenném rólok, hogy tudnak külömbséget tenni a középkori pápás egyház romlottsága között, meg a tulajoon szubjektív hitök között. Azt sem teszem fel a jelenvoltak egyikéről sem, hogy letagadhatatlan történeti tények hallása arczulcsapásként hatott volna reája. Arra a kath. vallásu úri emberre nevezetesen, ki az istentisztelet végeztével meleg szavakkal mondott köszönetét a hallottakért, nyilvánvalóan nem igy hatott. Legyen egészen nyugodt az én tisztelt I barátom. Ha én a múltkoriban itt járt jezsuiták szereplését szó nélkül tudtam hagyni, noha. békességbontó beszédök nem egy családban oly áldatlan viszályt támasztott, melynek megszüntetése lelkészi közbelépésemet tette szükségessé ; ha én erőt tudtam venni magamon oly sajnálatos jelenségek láttára is, a minők az én b. e. elődömet (köztudomás szerint a szeretet és békesség megtestülését) irodalmi és szószéki harczra tüzelték: akkor én Nagybánya hagyományos felekezeti békességét megbontani bizonyára soha nem fogom. Egyébaránt, amennyiben az a múltkori czikk a templomi szószék érintetlenségét és minden idegen beavatkozástól függetlenségét próbálta érinteni: az iró személye iránt érzett nagyrabecsülésem mellett is túl kell néznem a czikkén. Amennyiben pedig, talán föllelkesülve ama néhai páratlan humoru képviselő példáján, ki Magyarországot vette gondviselésébe, az én tisztelt barátom sem akar egyebet, hanem csak őrt állani e végvidéken a felekezeti béke fölött: ez ellen nem lehet semmi jogos kifogásom. Erős a reményem, hogy Nagybányán a felekezeti békesség az ő őrködése daczára ezután is épsépben marad. Soltész Elemér. .. HÍREK. November 14. Színház. Szabadhegyi Aladár társulata vasárnap mutatkozott be. A színtársulatot jó hir előzte meg s a három darab, melynek előadásából véleményünket megalkottuk, arra enged következtetni, hogy színészeink derakasan meg fogják állani helyüket s a műpártoló közönség igényeit a scenerikus miseriák daczára s annak keretén belül ki fogják elégíteni. A művészies rafinériával alkotott szinterem szükségből beválik s reméljük, hogy közönségünk némely külső hiánytól szívesen el fog tekinteni, ha meggyőződik róla, miszerint az okozott szórakozás és szellemi élvezet megüti azt a mértéket, melyhez elkényeztetett ízlése szokva van. A műsor eddig ügyesen volt megválogatva. Bohózatra népszínmű, majd operett, ma ismét bohózat úgy, hogy már tiszta képet alkothatunk a társulat erőiről s elmondhatjuk, hogy a környezet szokatlanságát leszámítva eleven, összhangzatos élet sürög a színpadon s ami nálunk már ezerszer volt szemrehányás tárgya, színészeink meg is tanulják szerepeiket. Ez ugyan természetes követelmény, de érdemes az említésre, mert különben abban a kis teremben a legsikerültebb előadás is elveszti minden hatását, ha összes figyelmünket a súgó rántja magához. Ez alkalommal még részletes referádába nem bocsátkozhatunk, mert Ítéletünk alapossága felől csak többszöri előadás győzhet meg, annyit azonban már most nyugodt lelkiismerettel mondhatunk, hogy a társulat megérdemli a közönség pártolását. Képes Laura, E. Nánási Juliska, Szigethy már eddig is oly erőknek nyilvánultak, hogy a közönség játékukat osztatlan tetszéssel fogadta. Képes Laura a társulat primadonnája s bár mi ily kultusznak nem vagyunk hódolói, a közönség véleményének tolmácsolása elől nem zárkózhatunk el s csak elismeréssel emlithetjük E. Nánási Juliska társaságában, ki különösen hangjával szerezte meg maga számára az általános érdeklődést s egyöntetű tetszést. Hisszük, hogy a viszonyokhoz képest se közönségünk, se színészeink nem fognak csalódni! Személyi hírek. Torday Imre h. polgár- mester mint a város megbízott kiküldöttje, a rendezett tanácsú városok országos congre- szusán f. hó 12. és 13-án Budapesten időzött. Eljegyzés. Dr. Helmeczy Pál ügyvédjelölt a napokban jegyet váltott Böszörményi Zsigmond aranyosmegyesi nagybirtokos és neje Ferenczy Agnes úrnő leányával, Margittal. Kinevezés. A főispán dr. Pinkóczy Sándort és Bogcha Ferencet közig, gyakornokká nevezte ki; előbbit a központba, utóbbit pedig a mátészalkai főszolgabírói hivatalhoz osztotta be. Esküvő. Kápolnokmonostori Pap Sándor nyug. kir. táblabiró és Bojtner Katalin özv. Harácsek Vilmosné, í. évi november hó 12-én délelőtt 11 órakor tartották meg esküvőjüket. A polgári szertartást Virág Lajos anyakönyvvezető, az egyházit pedig Szőke Béla h. plébános végezte. Tanuk gyanánt Madán Ferencz, kir. bányaigazgató, a menyasszony sógora és dr. Kádár Antal kincstári mütőorvos szerepeltek. Az esküvőt gazdag lakoma követte, melyen az összes családtagok résztvettek. Házasság. Strómájer József, liptószent- mártoni mérnök f. hó 4-én esküdött Örök hűséget az érmindszenti róm. kath. templomban Berecz Gizellának. Esküvő. Nagy Emil pocahontarzi (Amerika) ev. ref. lelkész ma tartotta esküvőjét Papp Matild helybeli állami tanítónővel. Az ifjú pár menten Amerikába indul s azért Pap Matild ezúton mond búcsút mindazon ismerőseinek, kiktől az idő rövidsége miatt személyesen el nem búcsúzhatott. Meghívó. A nagybányai állami főgimnázium segélyző egyesülete 1906. évi november hó 20-án, (kedden) d. u. 3 órakor, a főgimnázium tanácskozó termében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait tisztelettel meghívom. Gróf Teleki Géza, az egyesület elnöke. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkári jelentés. 2. Zárszámadás. 3. Az 1906 — 7. évi költségvetés. 4. Esetleges indítványok. Egyben Kiss Gábor tanárnak gonddal szerkesztett titkári jelentése és Halmai József pénztáros zárószámadása is szétküldetett, hogy a közönség e nemesczélu jótékony egyesület áldásos működéséről tudomást szerezhessen. Meghívás. A Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara 1906. évi november hó 15-én csütörtökön délután 3 és fél órakor székháza tanácstermében (Piacz-utcza 9. szám) rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjait tisztelettel meghívja. Debreczen, 1906. november hó 6-án. Szabó Kálmán, elnök. Dalestély. Dalegyesületűnk megtartotta szombaton, f. hó 10-én tervezett ,estélyét a Polgári Olvasókörben. Ez estéiyen Égly Mihály v. főjegyző felolvasott. A dalárda újra a maga teljes erejében és ambicziójában működött úgy, hogy kellemesen gondulunk reá, hogy még számtalan ily élvezetes estét fog okozni a közönségnek, mely most először még bizony elég gyéren lepte el a terméket. Nagy tetszéssel fogadta a közöuség Szántó Dezső énekét és 1906. november 15.
