Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1906-11-08 / 45. szám
1906. november 8. NAGYBANYA 3 nem 8 év elmúltával következnek kihasználásra és eleinte 70 éves, később 80-90 s végül 90 — 100, sőt annál több éves erdőrészletek kerülnek vágás alá. Ezt igy követeli az erdőtörvény, az ezen alapuló üzemterv, mely a tartamosságot és a szabályos állapotot tűzte ki czélul. Téved, aki azt hiszi, hogy a Laposerdő a múltban szebb volt, mint lesz a jövőben. Tessék ott széjjel nézni, a somkuti országúton menve, mindenki meggyőződhetik róla, mit tesz a szakszerű kezelés. A 65000 K erdőgazdasági haszon nem tévedés. Mert 60357 K volt ugyan előirányozva, de a hiány eloszlatása kedvéért az erdő jövedelem 5000 koronával felemeltetett és az be is fog folyni. Az okleveles erdőtiszt mindenütt önállóan kezeli a kormányhatóságilag jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemterv alapján a gondozására bizott erdőterületet, de felettes hatóságától nem függetlenül. Ez az utóbbi nálunk is teljes mértékben, a kellő ellenőrzéssel meg van. Ellenőrzést gyakorol a polgármester és a számvevőség; lényegesebb ügyekben intézkedik a tanács, nagyobb ügyekben a gazdasági és pénzügyi bizottság meghallgatásával a képviselőtestület. Ezen intézkedéseket nem lehet a felelős testületektől egy felelőtlen erdészeti bizottságra bizni, Egy 17000 kát. holdat tevő erdőbirtokon, melyet egy okleveles erdőtiszt, a központi erdőőrt és a faraktárőrt nem számítva, 7 erdőőr alkalmazásával kezel, előfordulnak erdei kihágások, lopások, sőt mulasztások is, mert annak a 7 erdőőrnek nem csupán az erdőőrzése a feladata, hanem bajlódnia kell favágókkal, fafuvarozókkal, útépítéssel, csemetekert kezeléssel, erdőfelújítással stb. stb. A láposbányai erdőrészben, a mit czikkiró felemlít, a melyre egy kis világosságot kell derítenem, nem ezer darab szöllőkarónak való fa adatott ki, hanem 3 in3 tölgyfa a megállapított 30 korona áron. Hogy vannak a fa vevők között, a kik a kiváltott famennyiségnél többet igyekeznek igénybe venni, sajnos, igaz s ha a nagyon elfoglalt erdőőr nincs résen, ez sikerülhet is. Ez ügyben különben, midőn a czikkiró interpellált, már a vizsgálat az érdekelt erdőőr ellen meg volt indítva és pedig azon az alapon, a melyet a m. kir. belügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg kiadott erdőőri fegyelmi szabályokban előír s az összes iratok a polgármester első fokú Ítéletével a közig, erdészeti bizottság elé terjesztettek. lándzsáikat már döfésre emelik, egy pillanat és a Vörös Sas gyilkosainak megadhatják méltó jutalmukat! .... De az ifjú főnök int s a harczosok karjai leereszkednek; mindenki meglepetten néz a Vörös Sas fiára, a fehérek halál- félelemmel eltelve, a vörösek pedig csodálkozva s mindmegannyian tanácstalanul a főnök szándéka fölött. Don Caserio és társai térdre hullanak a főnök előtt, esedezve életük kíméletéért. Csönd lett ismét. — Don Caserio, szólalt meg ekkor a Vörös Sas fia — te ontottad-é vérét az elmúlt napon ama vörösbőrünek, ki az előtted álló főnöknek atyja s a Vörös Szellem gyermekeinek nagy- szivü testvére volt s akit álmában, védtelenül leptek meg a halványarczu harczosok? . . . — Igen .... de ... . nyöszörgött rá a kérdett s szavai elcsuklottak értelmetlenül. A spanyol és társai a lándzsadöféseket várták e fölfedezésre, de nem igy történt. A főnök megtudván tőlük azt is, hogy mindössze öten vannak s ezúttal nem támadni szándékoztak, méltóságteljes hangleejtéssel foly- tatá beszédét. — Keljenek föl a halványarczuak s térjenek vissza harczosaikhoz. A Vörös Sas fia és a Vörös Szellem gyermekei- nem támadnak védteleneket, mert az orvtámadás fehér bűn s nem vörös erény; a Nagy Szellem és a Vörös Sas körül csak harczban elesett fehérek szolgálhatnak ! így beszélt a főnök s méltóságos tekintetét még egyszer végigjártatva a spanyolokon, harczos testvéreitől környezve visszavonult Észak-Chile mérhetetlen őserdeibe, őrködni továbbra is az Inkák kincsei és a vörös becsület fölött! . . . Az ítélet nem tartozik ide, hanem az igen, hogy semmiféle elpalástolás nem történt. Én az ellenzéket, annak feladatát mindig tiszteletben tartottam, ha az eszközök, a melyeket használ, tisztességesek és a közügyet kívánja szolgálni és nem személyeskedés. Egy dolgot azonban, a mi burkolt előadásánál fogva alkalmas a gyanú fogásra, még meg kell világítanom. Midőn czikkiró pár év előtt a fűrészhez szállítandó tölgy rönkök ügyében a szabálytól eltérést látott, igazságom tudatában, azonnal a fegyelmi vizsgálat elrendelését kértem. A közgyűlés kérelmemnek nem adott ugyan helyet, hanem a polgármestert az ügy megvizsgálása után jelentéstételre utasította. A rönkök újból felmérésénél a czikkiró nem volt ugyan jelen és nem is volt meghiva, mert a beteghez orvosra van szükség és nem fiskálisra s igy a polgármester a m. kir. állami erdőgondnokság vezetőjét kérte föl a közreműködésre s a közgyűlés előtt a czikkiró jelenlétében a vizsgálat szakszerű eredménye felolvastatott s megállapit- tatott, hogy semmi szabályellenes dolog nem történt, sőt a rönkő átadás módja a városra előnyös volt. Nem maradt ebből a czikkiróra semmi dicsőség, csak a szerzői jog. Hogy a közönség egyes esetekben nem vesz magának fáradságot, hogy az épületfát személyesen, a saját nevére váltsa ki s igy ott a fuvarosok saját nevökre eszközük, az nem az erdőgazdaság hibájából ered, de a fa mindenkor kipecsételtetik, hacsak lopás esete nem áll fönn. De ez utóbbiak is legtöbbször kézre kerülnek. így áll a dolog a tiszta világításban s ha bárki is mindezeket tárgyilagosan veszi s nem kever bele személyes motívumokat, meg lehet győződve, hogy az erdővagyon leltári értéke, jövedelmezősége minden jogos várakozást kielégít; a kezelésnél pedig hivatalos eskünkhöz híven a törvény és szabályrendelet rendelkezéseit és a város érdekeit tárt uk szem előtt. Hogy működésünkben találkozunk olyan kritikával, a mely nem a tárgyilagosságot tartja szem előtt, hanem idegen czélokat szolgál, ez bennünket a közügy önzetlen szolgálatában fel nem tartóztathat, mert azt tartják az öreg Pulszkyval: „A karaván halad !“ Bálint Imre. HÍREK. November 7. Uj joggyakornok. A debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke Iíomola László végzett joghallgatót a nagybányai kir. járásbírósághoz joggyakornoknak nevezte ki. Telekkönyvvezetói kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Károly Imre s. telekkönyve- zetőt, a nagybányai járásbíróság telekkönyvi osztályának régi, érdé mes hivatalnokát, telekkönyvvezetővé nevezte ki. Új táblabiró. Őfelsége a király Nyirő Gézát, a kolozsvári Ítélőtábla elnöki titkárát, városunk szülöttét, a kolozsvári Ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. Fóispáni kinevezés. Dr. Falussy Árpád dr. Fuchs Jenő mátészalkai gyakorló ügyvédet vármegyei tb. ügyészszé nevezte ki. Gyászlepel a nagy majtényi síkon. Rákóczi Ferencz s bujdosó társai hamvainak hazaérkezése alkalmából egy édes, boldogító érzelemben dobbant össze a nemzet szive. A nagy temetés alkalmából hiába kerestük volna valahol a gyásznak jelét, hiszen nem is temetés volt az, mint inkább a hősök apotheozisa, melyhez nem illik a sötétlő gyász. Az országnak egyetlen egy helye, egy kicsi kis pontja volt csak sötét, bánatosan gyászos. A majtényi síkon, hol letörött a zászló, ahol lehullott a kurucz vitézek fényes csillaga, ahova nehéz sóhajokat küld immár kétszáz éve a magyar nép, ahol a szatmári békének örök, bús emlékjele áll, az országos ünnepségek alatt egy nagy fekete leplet lengetett a szomorúan fujdogáló őszi szél. Ki tette oda, hogyan került oda, senki sem tudja . . . Érdekes, hogy a fáma azt tartja, hogy a majthényi rónán felkiáltó jel gyanánt álló emlékkövet egy gyönge női kéz vonta be gyászlepellel, ki ugyanazon fényes nevet viseli, mint az, ki egykor a majtényi síkon döntő, de igen szomorú szerepet játszott. . . . Váratlanul javaférfi- korában ragadta el a halál Incze Sándort, a Kalazanczi Szt. József bányatársulat főrészvényesét, Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának s Nagybánya sz. kir. r. t. város képviselőtestületének tagját. Szivszélhüdés ölte meg ötvenkét éves korában. Folyó hó 3-án még a legvidámabb hangulatban látott dolgai után s egész délelőtt jól érezte magát, csak akkor panaszkodott rosszullétről, midőn délben kocsin haza hajtatott. Alig ért haza, pár perez múlva összeesett s meghalt. A boldogultad nagy gyászpompával ravatalozták. A ravatalos szobát egészen gyászdraperiákkal vonták be s annak közepén déli növények, kandeláberek s gyertyák sokasága között emelkedett a lépcsőzetes ravatal, melyen gyönyörű vasantik koporsóban az elhunyt nyugodott. A koporsó mellett a Kalazanczi Szt. József bányatársulat egyenruhás bányászai s Mla- deiovszky magyar díszbe öltözött testőrei állottak őrt kivont karddal. A koporsón az elhunyt neje: Mohr Stefánia és Béla fia hatalmas babérból és élővirágokból font koszorúja állott, mig a koporsó lábánál a Kalazanczi Szt. József bányatársulat vezetőségének s személyzetének gyönyörű koszorúja pompázott. A koporsóra számosán küldtek még koszorúkat. A ravatalt, mely gyászpompájával megrázó hatást tett, igen sokan látogatták az elhunyt jóismerősei s jóbarátai közül. A részvétet csak fokozta a tragikus, hirtelen halál, mely az életerős férfit váratlanul szólította ki az élők sorából. F. hó 5-én, délelőtt 11 és fél órakor temették óriási részvét mellett. Temetésén a rokonok, jóbarátok s jóismerősök sokaságán kívül jelen volt a Kalazanczi Szt. József bányatársulat vezetősége és személyzete is, kik bányász sapkájukon gyászfátyollal, kezökben égő fonczákkal kisérték a koporsót utolsó útjára, melyet négyes fogatú üveges diszhintóra tettek Mladeiovszky emberei. Az elhunytat, ki az előző években tevékeny részt vett a város közügyeiben is, felesége : Mohr Stefánia, Béla fia, továbbá dr. Ordody Vilmosné szül. Incze Irma, özv. Pellion Béláné szül. Incze Lujza, dr. Szaitz Lászlóné szül. Incze Janka, Incze József és Incze Gusztáv testvérei s nagyszámú előkelő rokonság gyászolják. Vidéki hírlapirodalom. Dr. Neubauer Ferencz ügyvéd Nagyatádon, hol ügyvédi irodáját megnyitotta, „Nagyatádi Hírlap“ czimen társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilapot indított. A legelső szám november hó 1-én jelent meg élénk, változatos tartalommal s a szerkesztő kiváló zsurnalisztikái érzékéről tanúskodik. Kisorsolt esküdtek. A f. hó 18-án kezdődő esküdszéki cziklusra az esküdteket a napokban sorsolták ki. Városunkból kisorsoltattak: Gellért Béla m. kir. főmérnök és Drumár János ügyvéd. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete ma, szerdán délelőtt 10 órakor igen lanyha érdeklődés mellett közgyűlést tartott. Napirend előtt Torday Imre elnök meleg szavakban em= lékezett meg Incze Sándor elhunytáról s javaslatára a közgyűlés részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Virág Lajos indítványára a közgyűlés a rendezett tanácsú városok kongresz- szusára Torday Imre h. polgármestert s dr. Mis/colczy Sándor t. ügyészt küldte ki. A napirenddel gyorsan végzett a közgyűlés. Az 1907 évi értékképviselők névjegyzékének kiigazitására a közgyűlés Csüdör Lajos elnöklete alatt bizottsági tagokul Szűcs Károly adópénztárost és Szerencsy József képviselőket választotta meg. A takarékpénztár választmányának jegyzőkönyvét tudomásul vették, azzal a módosítással, hogy a meghirdetett pénztárosi állásra megkívánt államszámviteltani vizsgát a megválasztott utólag is letehesse. A felügyelő bizottságnak a választmány által a vizsgálatért megszavazott 100-100 korona tiszteletdijat a közgyűlés 8 szavazattal 5 szavazat ellenében szintén megszavazta. A fürészmesteri lakás felépítése tárgyában a közmunka bizottság javaslatát elfogadták; Szedei Józsefet és társait azon kérelmükkel, hogy a Zazar medrében arany és ezüst mosót, illetve bányászatot rendezhessenek be, elutasították; úgyszintén elutasították Simon Samu bérlő kérelmét, ki a bérlettől való visszalépését jelentette be. Prigya Sándor fa- és fémipari hallgató segélyezésére okot nem talált a közgyűlés, miután időközben nagyobb összeget örökölt, ellenben Krizsán János festőnövenIncze Sándor.
