Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1906-10-25 / 43. szám

4

NAGYBANYA

1906. október 25.

Czáfolat.

A „Nagybánya és Vidéke“ legutóbbi számában „Az üveggyár kérdése a vármegyén“ czime alatt az üveggyár tárgyában Nagybánya város képviselőtestületének I. fokban hozott határozata elleni felebbezés elintézéséről megemlékezve, azt írja, hogy az október 19-iki vármegyei közgyűlésen csak 23-an voltak jelen, hogy továbbá az én indítványom, — melylyel az állandó választmány javaslatának mellőzésével és a felebbezés elutasításával az I. fokú határozat helybenhagyását proponáltam — csak 5 szótöbbséggel fogadtatott el s hogy végül a felebbezők mellett gróf Károlyi István, Doma- hidy István, Róth Ferencz, dr. Kovács Dezső, Jármy Andor és Luby Béla is szavaztak.

Ez az előadás valótlan.

1. Mert azon a közgyűlésen nem 23-an, hanem az elnöklő főispán úrral együtt 33-an voltak jelen.

2. Mert az én inditványom 26 szavazattal 5 ellenében, tehát 21 szótöbbséggel fogadtatott el.

3. Mert a fellebbezők, illetve az állandó választmány javaslata mellett csupán Jármy Andor, Kozma Gergely, Stoll Béla, dr. Kovács Dezső és Luby Béla szavaztak; ellenben Róth Ferencz biz. tag a szavazásnál már ott sem volt, gróf Károlyi István és Domahidy István biz. tagok pedig az én inditványom mellett szavaztak.

Ezen czáfolatomról igen könnyen meggyőződhetnek az érdeklődők, ha a közgyűlés vonatkozó hivatalos jegyzőkönyvét megtekintik s a felemlített biz. tag urakat személyesen megkérdezik.

Végül megemlítem, a főispán ur nem akadályozott senkit sem a felszólalásban; Stoll Béla biz. tagtól pedig csak akkor vonta meg a szót, mikor a dolog érdemében már harmadszor is föl akart szólalni, holott a vármegyei szabályrendelet és szokásjog szerint ily irányban csak kétszeri felszólalás engedtetik meg az egyes bizottsági tagoknak.

Nagybánya 1906. október 23.

Dr. Vass Gyula,

vm. biz. tag.

Az üveggyári füst.

Szatmárvármegye törvényhatóságának állandó választmánya s közgyűlése a nagybányai üveggyár felállításának kérdésével foglalkozván, ismét sok szó esett arról, hogy az üveggyár füstje mily veszedelemmel fenyegeti nemcsak a vegetácziót, hanem a közegészség- ügyet is.

Úgy Stoll Béla, mint Révész János bizottsági tagok többszörösen rámutattak e veszedelemre s az állandó választmány ülésén nem csekély hatással érveltek ezzel az üveggyár felállításának engedélyezése ellen.

Volt már alkalmunk kimutatni, hogy e felfogások nagy tévedésen alapulnak, de ha a mi szavunk gyönge volt arra, hogy valakit meggyőzzenek, állításaink igazolására idézzük ismét a legnagyobb szakértőt: dr. Wiesenius tharandti akadémiai tanárt, aki ezideig úgyszólván csak egymaga foglalkozott tudományosan és szakszerüleg a gyári füst ártalmasságá- val s a gyári füst okozta károkkal.

Hisszük, hogy dr. Wiesenius tanár szakértő véleménye annál nagyobb sulylyal esik a mérlegbe, mert hiszen az üveggyár ellenzői épen az ő véleményének téves idézésével iparkodnak kimutatni az üveggyári füst ártalmas- ságát.

Rényi Árpád, kit vérségi kötelékek fűznek városunkhoz s ki Nagybányát szülőföldjének tekinti, annyira lelkiismereti kérdést csinált ez ügyből, hogy ha az üveggyár füstje a százados tapasztalatok ellenére csakugyan ártalmas volna s az kártékonyán hatna akár a vegetá- czióra, akár a közegészségügyre, inkább készebb

lett volna vállalkozásától visszalépni, minthogy létesítendő üveggyárával szülővárosának károkat okozzon. Lelkiismeretének teljes megnyugtatása végett tehát ez év március havában a Drezdában megjelenő „Die Glashütte“ szerkesztőjének Fahdt Júliusnak közvetítésével magához Wiesenius doktorhoz fordult, mondana szakvéleményt arról, hogy milyen összetételű s valóban káros-e akár a közegészségügyre, akár a vegetáczióra egy mintegy 40 méter magas üveggyári kémény füstje, melynek kemenczéje 5000 kilogramm nyers üvegmasszát olvaszt naponkint és amelyhez arány- szerint 100 kilogramm kovasav, 28 — 30 kilogramm ammoniákszóda és hamuzsir és 20 kilogramm mészvegyülék kevertetik. Wiesenius dr: a kérdésre a legnagyobb előzékenységgel a következőkben válaszolt:

Chemisches Istitut der Kgl. Forstakademie Tharandt.

Tharandt am. 5. ápril. 1906.

Herrn

Rényi Árpád Glasfabrik

Zelestye.

Sehr geehrter Herr !

Auf Ihre Anfrage von 10. III. 1906. die mir durch Herrn Julius Fahdt übermittelt wurde, habe ich Ihnen mitzuteilen dass

Glasfabriken, welche durchaus ohne Sulfat und ohne fluorhaltige Materialien arbeiten, als ebenso ungefährlich anzusehen sind, wie gewöhnliche Steinkohlenfeuerungs Anlagen Etc.

Hochachtungsvoll

Prof. dr. Wiesenius.

Magyarul: F. évi márczius 10-én kelt és Julius Fahdt által hozzám áttett kérdésére értesítem, hogy azon üveggyárak, melyek egyáltalán szulfátok vagy fluor tartalmú anyagok mellőzésével dolgoznak, éppen annyira veszélyteleneknek tekintendők, mint a kőszén- tüzelésre berendezett közönséges üzemek. Stb.

Aki e legelsőrangu s európai hirü szak- tekintély nyilatkozata után is vitatja a nem is kőszénnel, hanem fával fütött s az elérhető legtökéletesebb, tehát majdnem íüsttelen elégést biztositó üveggyár káros voltát a vegetáczióra vagy a közegészségügyre nézve, azzal szemben a meggyőzés lehetősége teljesen kizártnak tekintendő.

HÍREK.

Október 24.

Személyi hir. Bálint Imre erdőtanácsos az erdei iparvasut ügyében Budapestre utazott.

Uj erdógyakornok. A földmivelésügyi miniszter Ariadni Pál végzett erdészeti főiskolai hallgatót a nagybányai erdészeti főigazgatósághoz erdőgyakornoknak nevezte ki.

Előléptetett tisztviselők. Az 1906. évi IX. tczikk értelmében az egyes fizetési osztályokban rendszeresített első fokozatba f. évi július elsejétől kezdődő joghatálylyal a nagybányai bányakerületben a következő tisztviselők léptek elő: Dr. Szokol Pál és Guzman János bányatanácsosok; Br adó fka Frigyes, Weisz György, Szellemy Geyza, Gellért Béla, Miliő Béla és Hullán János főmérnökök; B. Kováts Géza, Fábián Lajos és Bertalan Miklós mérnökök; Orbán Károly és Petritschek Lajos s. mérnökök; dr. Lovrich Gyula főorvos, dr. Kádár Antal, dr. Geley Lajos, dr. Incze Béla bányaműorvosok; Farkas Ferencz, Lerch Ignácz és Vernóczy István számvizsgálók; Sax Béla és Beregszászy Kálmán számellenőrök; Kuhajda József irodafőnök és Göbel Imre kezelőtiszt.

Vármegyei választások. A legutóbb megtartott törvényhatósági közgyűlésen mátészalkai főszolgabírónak Péchy László szinérváraljai főszolgabírót választották meg dr. Komoróezy Ivánnal szemben; csengeri főszolgabírónak dr. Képessy Lászlót Kerekes Zsigmond aljegyzővel szemben; szinérváraljai főszolgabírónak Bay Miklóst Galgóczy Árpád és Neupauer János jelöltekkel szemben. Árvaszéki ülnököknek egyhangúlag dr. Komoróezy Ivánt és Kozma Gergelyt választották meg. Első aljegyző lett Mangú

Béla, másod aljegyző Kerekes Zsigmond, harmad aljegyző Madarassy István, negyed aljegyző Kende Péter, ötöd aljegyző Szintay Gábor. Másodosztályú szolgabiráknak megválasztattak Kállay Szabolcs és Szabó István, elsőosztályú szolgabiró lett Gulácsy Tibor. Közigazgatási bizottsági tagokul gróf Károlyi István, Jármy András, dr. Böszörményi Emil, Madarassy Dezső, dr. Kovács Dezső, Kende Zsigmond és Jókay Zsigmond választattak meg; a központi választmányba dr. Kovács Dezső.

Nagybánya Rákóczi ünnepe. A Rákóczi ünnep rendezésére kiküldött bizottság már véglegesen megállapította a Rákóczi-ünnepségek programm- ját. A bizottság elnöke: Gellért Endre polgár- mester és Smaregla János bizottsági jegyző a következő lelkes felhívásban kérik fel a város közönségét az ünnepélyeken minél nagyobb számban való részvételre:

Polgártársak! II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása és eltemettetése alkalmából rendezendő országos ünnepélyekből ősrégi városunk is ki óhajtván venni a maga részét, a Rákóczi- ünnepély rendezésére a képviselőtestületi közgyűlés által kiküldött bizottság ez utón s azon kéréssel fordul a város hazafias közönségéhez, hogy a dicső fejedelem emlékére rendezendő s alább felsorolt ünnepélyeken a lehető legnagyobb számmal résztvenni, házaikat f. hó 27-től 29-ig fellobogózni, f. 29-én, II. Rákóczi Ferencz hamvainak . Kassán leendő eltemettetése napján, — ablakaikat este 7 — 8 óráig a torony zene alatt kivilágítani s ugyanazon napon d. e. 8-12 óráig és délután 1/a5-8 óráig az üzleteket és műhelyeket zárva tartani szíveskedjenek.

Az ünnepélyek sorrendje a következő:

1. ) Október hó 27-én d. e. V2IO órától, vagyis azon időben, mindőn a dicső hamvak magyar földre érnek, egy fél óráig tartó harangozás.

2. ) Október hó 28-án d. e. '/29 órakor, vagyis azon időben, midőn a menet a székes- fővárosba ér, egy fél óráig tartó harangozás.

3. ) Ugyanaz nap d. e. 9 órakor az ág. ev. templomban, d. e. '/210 órakor pedig az ev. ref. templomban ünnepélyes isteni tiszteletek tartatnak.

4. ) Ugyanaznap déli 12 órától 1 óráig harangozás.

5. ) Október hó 29-én d. e. 8 órától, vagyis midőn a hamvakat Kassára beviszik, egy fél óráig tartó harangozás.

6. ) Ugyanaznap d. e. 8 órakor a gör. kath. templomban, d. e. 9 órakor pedig a róm. kath. templomban ünnepélyes gyászmise.

7. Ugyanaznap d. e. 10 órakor iskolai ünnepélyek.

8. Ugyanaznap d. e. 11 órakor díszközgyűlés a városháza tanácstermében.

9. Ugyanaznap d. u. V,5 - '/26-ig, vagyis a temetés alatt harangozás.

10.) Ugyanaznap este 7—8 óráig toronyzene a Szent-István toronyban és a város kivilágítása.

A rendező bizottság indítványozza, hogy a város képviselőtestülete a díszközgyűlésen határozza el, hogy a közgyűlési terem részére

II. Rákóczi Ferencz arczképét megfesteti s hogy II. Rákóczi Ferencz emlékére a közgyűlés 1000 koronás alapítványt tegyen, melynek kamatai a gimnázium, a polgári leányiskola s az elemi fiu- és leányiskolák egy-egy olyan növendékének adassanak évenkint jutalmul, kik hazafias költemények elszavalásában legjobban kitűnnek. A rendezőbizottság az indítvány megtételére Égly Mihály főjegyzőt kérte föl.

Lázár Paula síremléke. Ki ne emlékeznék Paula nénire, az oly hirtelen elhunyt jóságos tanítónőre, ki harmineznégy évi tanítónői működése alatt annyi generácziót nevelt föl soha nem lankadó buzgalommal, nemes pályája iránt érzett törhetlen, hűséges szeretettel. Kevéssel halála után mozgalom indult meg arra, hogy a nagy érdemeket szerzett, elhunyt tanítónő emlékét méltóan megörökítsék s az iskola tantestülete a mozgalom vezetésével Doroghy Ignácz akkori igazgatót bízta meg. Ennek a mozgalomnak máris szép eredménye van. Négyszáz koronás alapítványt tettek „Paula néni alapítvány“ czimen, melynek kamataiból évenként egy érdemes, szegény leánykát fognak segélyezni valláskülömbség nélkül. Hogy pedig