Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-03-15 / 11. szám
1906. márczius 15. NAGYBANYA 3 A közgyűlésen, melyet Galló Antal alel- nök nyitott meg csinos beszéddel, az ipartestület tagjai nagy számban jelentek meg, mit örömmel emelünk ki annak dokumentálására, hogy az ipartestület egyre nagyobb tért hódit s az az érthetetlen közöny, melylyel az iparosok egyrésze az ipartestület iránt viseltetett, már múlófélben van. Nagy, szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközött az ipartestület létesítése, de törhetlen erélylyel és kitartással, évek munkája után végre mégis sikerült azt megalakítani s az iparosokat, kikre a czéhrendszer megszűnése után egyre mostohábban nehezedett a megélhetés küzdelme, érdekeik védelmére tömöriteni. S az ipartestület hivatott, ügybuzgó s önzetlen férfiak vezetése alatt rövid fenállása után máris érezteti jótékony hatását. A kontárkodásnak, mely az utolsó évek alatt sűrűén burjánzott, véget vetett; a szakosztályok megalakításával tért nyitott az egyes szakokat érdeklő legapróbb kérdések megvitatására is s az ipari tanfolyamok rendezésével pedig arra, hogy az egyes szakok képzettségüket a modern haladás igényeihez mérten fejleszthessék. De nagy előny rejlik abban is, hogy igy tömörülve, az iparosok oly gépekhez is hozzájuthatnak állami támogatás mellett, melyeket egyébként aligha szerezhetnének be. Az ipartestület hathatósan előmozdítja a tanoncz nevelést is és pedig nemcsak a szigorúbb ellenőrzéssel, hanem azzal is, hogy a szorgalmas, jó magaviseletü tanonczokat jutalmakban részesíti. Gondoskodik az ipartestület az elaggott s elszegényedett iparosok segélyezéséről is s az e czélt szolgáló alap gyűjtése igen szép eredménynyel indult meg. Nem kicsinylendő az az eredmény sem, melyet az ipartestület az ismeretterjesztő előadások rendezésével ért el s reméljük, ha ez előadások a lefolyt évben szüneteltek is, de a jövőben folytatódni fognak. Csak helyeselni tudjuk, hogy az ipartestület berendezte a munkászállót. Ez az intézmény sok jóravaló, de a mostoha körülmények folytán züllésnek indult fiatal mester legényt adott már vissza a tisztes életnek. Mindezen intézkedéseket úgyszólván találomra emeltük ki az elöljáróság jelentéséből, hogy némileg megvilágítsuk az ipartestület működését, de ezek csak részletek ama főczél mellett, hogy az iparosok tömött, zárt sorokban küzdhessenek érdekeiért s ez a küzdelem iparostársainkra nézve annál kecsegtetőbb, mivel azt az iparhatóság, nem különben a kamara a legnagyobb rokonszenvvel támogatja. Egykét év múltán, ha az első évek szervező munkáján, nehézségein mindenben túl lesz az ipartestület, áldásait akkor fogja valóban éreztetni s akkor oly erős vára lesz az iparosoknak, melynek sziklafaláról az iparosok ellen intézett minden támadás visszapattan. Most, hogy az ipartestület uj elnököt nyert, lehetetlen meg nem emlékeznünk a régi elnök: Szerencsi) József érdemeiről, kinek az ipartestület igen sokat köszönhet. Tev.ékeny részt vett az ipartestület életre hívásában s az elnöki széket épen akkor fogadta el, midőn a nehéz viszonyok között az ő tekintélyére, széleskörű tapasztalataira a legnagyobb szükség volt. A közgyűlésen mindenekelőtt az elöljáróság jelentését olvasták fel, mely Lukács Jenő jegyző szerkesztésében kimerítő képet nyújt a múlt év mozzanatairól. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette s Galló Antal és Gyöngyösi) alelnököknek, nemkülönben az előljárósági tagoknak buzgó és sikeres működéséért jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét szavazott. Nagy lelkesedéssel vették tudomásul Csepey Ferencz pénztáros által előterjesztett, a szám- vizsgálók által felülvizsgált és helyesnek talált számadásokat is, mely számadások a testület izmosodásáról tesznek tanúságot. A múlt évben a bevétel 228Ü K 43 f, a kiadás 2037 K 58 f, a pénztári maradvány 242 K 85 f. A testület vagyona három évi fenállása alatt részint takarékpénztári betétekben, részint felszerelésekben 2893 K 02 fillérre szaporodott ; az elszegényedett iparosok felsegélyezését szolgáló alap 536 K 93 fillérre növekedett. Az 1906. évi költségvetési előirányzatot 2110 K bevétellel és 2110 K kiadással állapították meg. A közgyűlés ezután az elnök választást ejtette meg. A testületi tagok két jelölt körül sorakoztak. Csepey Ferencz és Kapás Mihály voltak a jelöltek. Mindketten nemcsak régi hívei, de buzgó, érdemes munkásai is az ipartestületnek s méltóak arra, hogy iparostársaik bizalmának letéteményesei legyenek. Kezdettől fogva egész tehetségükkel s a legnagyobb önzetlenséggel szolgálták az ipartestületet s bizony kiváló részük van abban, hogy az ipartestület ma ott áll, a hol áll. Nem is nyilvánult meg semmi küzdelem ebben a választásban. Mindenki tisztában volt azzal, hogy bármelyikük nyeri el a többséget, a vezetés jó kezekbe kerül. A legszebb rendben megejtett választásból Csepey Ferencz került ki győztesen, ki 47 szavazatot kapott Kapás Mihály 37 szavazatával szemben. Az eredmény kihirdetését minkét párt lelkes éljenzéssel vette tudomásul. Csepey Ferencz elfoglalván az elnöki széket, szép szavakban köszönte meg a bizalmat s ígérte, hogy az ipartestület ügyeit, mind eddig, úgy ezután is a legjobb tehetségével fogja szolgálni s kérte az elöljáróságnak s a tagoknak szives támogatását. (Éljenzés.) A kisorsolt tiz előljárósági tagok helyébe három évre megválasztattak: Kupás Mihály, Jég Károly, Abrugyán Antal, Takács Károly, Kovács Lajos, Feuerstein Manó, id. M. Gyirászin János, Almer Károly, Iring Pál és Jancsovics József. Póttagoknak egy évre: Tóth Sándor, Sztupár Károly, Morvay Gyula, Tóth Antal, Beregszászy János, Incze László, Kupsán János, Kunay Ede, Deutsch Jenő és Balkó Sándor. A számvizsgálói állásra Leveli Ignácz m. kir. számvizsgáló, Frits Sámuel vashámor tulajdonos és Petty Gyula választattak meg. Ezután a folyó ügyek elintézésével a közgyűlés nagy lelkesedés között véget ért. Üdvözöljük az ipartestület uj elnökét s ismerve az ő tisztes múltját, képességeit, hisz- szük, hogy azok a remények, melyek az ő elnökségésez fűződnek, mind valóra válnak. „Lassan járj . . Tekintetes Szerkesztő ur! Bizonyára tetszik emlékezni, hogy a haladó pártnak minő ellensége voltam. Azt mondják, hogy a mely város nem halad, az elmarad. A haladók kritikájával szembe szálló toliamat volt bátorságom akkor is forgatni, midőn a nagybányai képviselőtestület túlnyomó része haladópárti volt; azaz majdnem minden tagja, a nagy, az ad hoc, a szükkörü, a kisebb nagyobb hatáskörrel felruházott bizottságok által, majd a helyszínén, majd a helyszínétől különféle távolságokban meg- és letárgyalt javaslatok létesitéseért rajongott. Én akkor is mondtam és most is azt vagyok mondó, hogy a ki rohamosan halad, az könnyen megbotlik és előbb utóbb lejtőre jut, ami pedig — az én felfogásom szerint — még az elmaradásnál is rosszabb. Azt csak mindenki beláthatja, hogy az elemi iskolák államosítása, az azzal járó nagyszabású építkezések, a nagyszabású építkezésekkel kapcsolatos utcza- és térszabályozások^ azonkívül a vízvezeték, az általános csatornázás, a villamvilágitás, a nyaralók létesítése, a legrohamosabb, azaz oly haladás lenne, melynek gyors tempóban való nyélbeütése az én megdönthetien véleményem szerint vészterhes lejtőre vezetett volna. A legveszedelmesebb stádiumba jutott az az elemi iskolák államosítása. De a városatyák egyrészének megmérhetlen bölcsesége épen az úgynevezett tizenkettedik órában, a kancsal mészáros pillantásával alkalmazott bárd- csapás által, a veszedelmet sikeresen elhárította. Ha költő lennék, dicshimnuszban örökíteném meg az illető városatyák elévülhetlen érdemét. De itt vannak továbbá a vízvezeték stb korszakos alkotások, melyekhez minden kívánalmainknak megfelelő nagyszálloda építése csatlakozott. A vízvezetékért sóhajtozók, az itt-ott felmerült ragályos betegségekkel hozakodnak elő. No már engedelmet kérek, ez még is túlságos követelődzés. Hát nem könnyebb és okosabb drága viz helyett olcsó bort inni ? Mindezen alkotások rohamos létesítése dolgában nyugodt vagyok. Ezekre nézve a tizenkettedik óra, hál’ Istennek, még távol van és remélem, hogy még soká fog késni az éj homályában. Ezen reményemet például a nagy szálloda rohamos felépítése tárgyában arra alapítom, hogy a nagyszálloda létesítése czéljá- ból beépítendő területen csinos árucsarnokok emelkednek, melyeket az illetők csak annak biztos tudatában építhettek, hogy azokban áru- czikkeiket legalább 1907. tavaszáig zavartalanul értékesíthetik. Véghetetlenül örülök, hogy az én közmondásom: „Lassan járj, tovább érsz“ végre valahára közügyeinkben is kellőleg figyelembe vétetik. Nagybánya, 1906. márczius 14. Kiváló tisztelettel Mindenvárő Ádám HÍREK. Márczius 14. Márczius 15. Fényes, nagy arányú ünnepségek keretében ünnepli meg városunk közönsége a nemzet újjászületésének csodásán nagy napját: márczius idusát. A ragyogó históriai évfordulón a nemzet szivével dobban össze ez ősi bányaváros szive s a jelen megdöbbentően sivár, szomorú viszonyai között erőt, vigasztalást a múlt dicsőségéből merit. A holnapi ünnepély istentiszteletekkel veszi kezdetét. Délelőtt 9 órakor az ev. ref. templomban, 10 órakor pedig a róm. kath. templomban lesz az istentisztelet. Mindkét istentiszteleten a ható- í ságok s az öreg honvédek testületileg jelennek meg. A kir. állami főgimnázium Petőfi- önképzőköre délelőtt 10 órakor tartja ünnepélyét a tornaterem helyiségében. Az ünnepély műsora a következő: 1. Huszka: Részlet a Gül Baba operettéből. Előadja a főAZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASH/VJTÓSZER.
