Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-03-08 / 10. szám
4 NAGYBANYA 1906. márczius 8. a városház tanácstermében tartja rendes évi közgyűlését. Medvevadászat. Károlyi Lajos, Apponyi Gyula, Eszterházy László és Teleki Tibor grófok pénteken utaztak el városunkból. A feketepataki vadászterületen a medvevadászat öt napon át tartott s annak a legszebb idő kedvezett. Előkelő vendégeink alig győzik dicsérni a felséges panorámát, melyet vidékünk nyújt. A vadászat eredménye is kedvezőnek mondható, amenyiben összesen három nagy medve került terítékre. A főúri vendégek a vadászat pompás rendezéséért Schönherr Sándor erdőgondnoknak elismeréssel teljes köszönetüket fejezték ki. Muzeum-egyleti közgyűlés. A muzeum-egye- sület választmánya f. hó 5-én, hétfőn Lakatos Ottó elnöklete alatt látogatott gyűlést tartott, melynek főtárgyát a közgyűlés előkészítése s az uj bérhelyiség berendezése és átalakítása képezte. A folyó ügyek elintézése kapcsán Stoll Béla indítványozta, hogy a muzeum- egyesület szerezze meg egy helybeli család birtokában levő I. Rákóczi Györgytől származó nemesi levelet; továbbá Szőke Béla felhívta a választmány figyelmét a temetői kápolna Rozália- harangjára, melyet a XVIII. század pestis járványa idejében Pavlkovits József szenátor és felesége Kafler Erzsébet készíttetett fogadalmi ajándékul. E helyi érdekű régiség megszerzésére dr. Kádár indítványára nyomban megkezdődött a gyűjtés, mely szép összeget eredményezett. Az egyesületből kilépésüket bejelentették: Nagy György, dr. Nagy Géza (Kassa), Nagy Imre (Zalatna.) A közgyűlés idejét a választmány f. hó 18-ára tűzte ki. Purim-estély. A nagybányai Izraelita Jótékony Nőegylet, mint már megírtuk, f. hó 11-én, vasárnap tartja Purim-estélyét a Polgári Kör termeiben. Kérelem Szatmárvármegye néptanítóihoz. A hazai automobilisták és a külföldi automobil turisták részéről is úgyszólván naponkint merül fel panasz, hogy az automobilvezetőket és azok utasait, valamint magát a kocsit kövekkel, sárral és egyéb káros hatású anyagokkal megdobálják, az utakat üvegcserepekkel, szegekkel és nagy kövekkel lepik el, úgy, hogy nemcsak az utasok vagyonbiztonsága, de személybiztonságuk is veszélyeztetve van. E visszás állapoton segítendő, a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter urnák folyó évi január hó 26-án 3241—905. elnöki szám alatt kelt rendelete alapján felhívom az igen tisztelt tanítói kart, hogy az iskolákban és azon kívül is tanítsák ki a köznépet, hogy az automobil a közel jövő nagyrahivatott közlekedési eszköze, azok utasai a közgazdaság előmozdítói, kik nemhogy kárára, hanem inkább hasznára vannak a köznépnek, mert oly vidékre is kiterjesztik az idegen forgalmat, ahol azelőtt hasznot hajtó utasok nem fordultak jjmeg és hogy mindebből, valamint abból, hogy az automo- bolistákat ellenséges magaviselet helyett szükség esetén még segítségben is részesítik, nemcsak^ a köznek, hanem minden egyesnek is haszna* lehet. Szatmárnémeti, 1906. évi február hó 12. Bodnár György, kir. tanfelügyelő. Záróvizsga. A szabó-ipari szaktanfolyam záró vizsgája f. hó 15-én délután 2 órakor fog megtartani az ipartestület helyiségében. A Méhészeti Szemle második füzete most jelent meg Pataki Béla szerkesztésében. A jelesen szerkesztett szakfolyóiratnak, melyet ismételten a legmelegebben ajánlunk olvasóink szives figyelmébe, tartalma a következő: Mi előnyösebb, a természetes szabad rajoztatás-e vagy a műrajkészités ? Az iskola és méhészet. Egyesületi élet. Méhészeti irodalom. Különfélék. Kérdések és feleletek. Szerkesztői üzenetek. A budapesti nagybányai ifjak köre szintén nagy ünnepélyességgel üli meg márczius idusának évfordulóját. A programm, melyet az e napokban tartott rendes havi közgyűlésen^ állapítottak meg, a következő: 1. Hymnusz. Éneklik a kör tagjai. 2. Elnöki megnyitó. Tartja Zoltán László elnök. 3. Talpra magyar! Szavalja Gerber Béla. 4. Diszbeszéd. Tartja Somlyó Lajos. 5. Vonós négyes. 6. Szántó Manó szavalata. 7. Záró beszéd. Tartja Nagy Ferencz titkár. 8. Szózat. — A havi gyűlésen elhatározta az ifjúság, hogy küldöttségileg tiszteleg dr. Földes Béla volt országgyűlési képviselőnknél. A küldöttségben részt vesznek: Zoltán László elnök, Barna Sándor, Füvessy Gyula, Gerber Béla és Somlyó Lajos. Halálozás. Lesújtó gyász érte Kertész Gyula fiaker iparost. Négy éves kis leánykája: Etelka másfél napi szenvedés után f. hó 5-én elhunyt. A kis leányt a legrémesebben gyilkoló kór: a torokgyík ragadta el. A kis halottat f. hó 5-én délután temették. Meghívó. A nagybányai kath. legényegyesület évi rendes közgyűlését f. évi márczius hó 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja az egyesület helyiségében, melyre az egyesület tagjai meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: Elnöki jelentés 1905. évről. 2. Az 1905. évi zárszámadások előterjesztése s a felmentvény megadása. 3. Tisztujitás. 4. Egyéb esetleges indítványok tárgyalása. Műfogász. Lengyel Lajos műfogász mai számunkban megjelent hirdetésére fölhívjuk olvasóközönségünk figyelmét. Mi történt az M. betűtől tovább a névsorral? Lapunk legutóbbi számában közöltük azok névjegyzékét, kik a Vöröskereszt-egyesület tánczestélye alkalmával a czukrászatra adakoztak. A figyelmes és nyájas olvasónak bizonyára feltűnt, hogy az adakozásban csak azok exczel- láltak, kiknek vezeték neve A-tól M-ig terjedő valamely betűvel kezdődött, mig az M. betűtől kezdve a névsor megszakadt. Hogyan? Hát az M. betűnél vége a jótékonyságnak ? Dehogy ! De hát akkor jogosan merült fel a kérdés, hogy mi történt az M. betűtől tovább a névsorral? A rejtélyes dolog magyarázata az, hogy minden éremnek a világon mindenkire nézve két oldala van, csupán csak a nyomdászok képeznek ez aranyszabály alól kivételt. Ok minden éremnek csak egyik oldalát látják s ha azzal végeztek, dehogy törődnének a másik- oldalával is. így történt, hogy a nyomdába kerülő papírlap egyik oldalán a névsor az M. betűvel befejezést is nyert. Hogy tehát referá- dánk teljes legyen, meg kell néznünk az érem másik oldalát is, melyből kitűnik, hogy a czukrászatra süteményeket, fagylaltot, kávét, theát és czukrot adakoztak még: Moicsány Gáborné, Nagy Gvörgyné, Ocsárd Károlyné, Stoll Gáborné, Szellemy Geyza, Szentmiklóssy Józsefné, özv. Turman Olivérné és Újhelyi Hugóné. Ugyan e czélra még a következő adományok folytak be : Neubauer Ferenczné és Stoll Béláné 6 —6 K, Soltész Elemérné, Szabó Adolfné 5 — 5 K, Oblatek Béláné, Zádor Vilmosné 4 —4 K, Szőke Jánosné 3 K, Neubauer Hermin, Robelly Lajosné és Waigandt Anna 2-2 K. Steinfeld Móriczné jegyét 4 koronával váltotta meg. — Mindebből pedig laikusoknak és nem laikusoknak szűrődjék le egyaránt a nyomdai aranyszabály : A papírnak csak egy oldalára Írjunk ! Czipész-ipari szaktanfolyam. A miniszterileg engedélyezett czipész-ipari szaktanfolyam f. hó 20-án, esetleg 22-én veszi kezdetét az ipartestület helyiségében Draskóczy Bertalan szaktanító vezetése alatt. Figyelem. Lapunk jelen számához mellékelve van Szappanyos Jenő jónevü kereskedő körlevele, melyre fölhívjuk olvasóink szives figyelmét. Nyilvános nyugtázás. A f. évi február hó 24-én az ujjonan építendő görög katholikus templom javára, Kosztin Sándor házában rendezett jótékonyczélu családias estélyen felülfizettek: Kosztin Sándor 8 K 32 f; Brebán Sándor 8 K; Kracsun Vaszalika, Kádár Miklós, Kádár Mihály, Román de meter és id. Kosztin György 5 — 5 K; Kerticza János és Abrugyán Antal 4-4 K; M. Gyirászin János és Rednik Mihály 3 — 3 K; ifj. M. Gyirászin János, Berin- dán János, Gyalai Sámuel, Ilia Ignácz, 2-2 K, Lórán János, Kovács János, Farkas Endre, Török Antal, Botos György, Strimb János, Madarász János, ifj. Nesicski János és legifjabb Pap János 1 — 1 K. Jegyeiket megváltották: Dobricsán János 6 K; id. Berindán Pál 5 K; Berindán Nucz 4 K; N. N., Hidegkúti Miklós, Frits Sámuel, Gitta Jusztin, Bajnóczy Sándor és Tepelága István 2 —2 K; Farkas András 3 K; Lapusán Demeter 2 K 20 f; Csatóné és N. Fáji 1-1 koronával. A felülfizetésekért és jegymegváltásokért ez utón is köszönetét mond az egyházi elöljáróság. Az estély egész bevétele 341 korona 32 fillér, a kiadás 61 korona 32 fillér, a tiszta jövedelem 280 korona. Köszönet. Mindazok, kik a Vöröskeresztegyesület tánczestélyének sikerét akár adományokkal, felülfizetésekkel vagy jegymegváltásaikkal előmozdították, fogadják ez utón is hálás köszönetét a Vöröskereszt egyesület, elnökségének. Schiller Henrik és Károly herczeg. Károlynak, Würtemberg herczegének az volt a szokása, hogy a feleségével Franciska grófnővel olykor váratlanul megjelent a Károly-iskolában s a legelső növendéket, aki eléje került, szigorú exámen alá fogta. Ha helyes választ kapott, néhány elismerő szóval adózott a boldog növendéknek. Ha azonban a megszólított ijedten hebegett s felelni nem tudott, akkor Károly herczeg hirtelen megfordult s igy szólt a feleségéhez : Jer, Franci, hagyjuk itt ezt a tökfejüt! Természetes, hogy az ilyen szerencsétlent a társai rendszerint kinevették. Schiller Henrik, a világhírű költő, kitünően tudta utánozni a her- czeget. Ezt meghallotta Károly is. Egy napon megint eljött a feleségével az iskolába, melynek előcsarnokában Schiller került eléje. Az examen jól sikerült. Ekkor a herczeg igy szólt: Hallom hogy Ön jól tud engem mimelni. Lássuk hát, hogy megy ez a dolog? Mert ha engem utánoz, értenie kell a dologhoz vagy a menydörgős ménkő . . .! Schiller nyugodt elszántsággal arra kérte ekkor a herczeget, hogy viszont ő vegye át a növendék szerepét. Azután reáorditott : — Hallom, hogy ön engem mimelni szokott. Lássuk hát, hogy megy a dolog. Mert ha engem utánoz, értenie kell a dologhoz vagy a menydőrgős ménkő . . . ! — Fenséged megbocsát, — válaszolt a herczeg, meggondolatlan fréfa . . .- Tréfa ! kiáltá Schiller s haragos pillantást vetett a herczegre. Azután a grófnőhöz fordult, karját nyújtotta neki s megvetőleg mondá :- Jer, Fianci, hagyjuk itt ezt a tökfejüt! A herczeg egy pillanatig meglepetten bámult a távozó pár után, azután harsogó kaczagásban tört ki . . . Rád Ruben tánczmesternek, ki városunkban végezte gimnáziumi tanulmányait, mai számunkban közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. A járvány. Legutóbbi kimutatásunk szerint ismét több skárlát és difteritisz eset fordult elő, melyek közül egy rapidszerü gyorsasággal halállal végződött. A kanyaró is egyre szaporodik, pedig hogy eléggé veszélyes betegség, bizonyítja a gyermek halandóság ijesztő nagy száma. Megbízható adatok szerint a közeli Giród- tótfaluban, hol minden második házban fellépett a kanyaró, az utóbbi három hét alatt 12 haláleset fordult elő. De kisérjük figyelemmel a hetekint közölt helyi halálozási kimutatást, látni fogjuk, hogy városunkban is hetenkint 3-4 gyermek halt el tüdőlobban, mely többnyire a skarlát vagy kanyaró következménye. Igen nagy baj, hogy a szülők, különösen az alsóbb néposztályban, eltitkolják a családjukban előforduló megbetegedést, csakhogy a munkától el ne tiltas- sanak s igy munkába, napszámba járva, önmaguk a legnagyobb terjesztői a ragálynak. Felhívunk mindenkit, hogy a ki ily eltitkolt megbetegedésekről tud, azonnal jelentsék be azt a főorvosi hivatalnak. A kincstári munkások, ha el is tiltatnak a munkától, munkájuk bérét úgy is megkapják, a legszegényebbek pedig mig munkába nem járhatnak, segélyezésben fognak részesülni. Az a szülő, ki ä megbetegedést eltitkolja, szigorúan meg fog büntettetni. Ha maga a társadalom is nem segít a ragálybetegségek elfojtásában, aligha lehet kilátásunk arra, hogy a járványtól egyhamar megszabadulhassunk. A rendkívüli szomorú egészségügyi viszonyok arra kényszeritették az egészségügyi bizottságot, hogy ismét kérje az alispánt hivatalt az elemi s ipartanoncz iskolák, nemkülömben az óvodák bezárására. Az engedély ma vagy holnap már megérkezik, de a szülők helyesen teszik, ha addig sem engedik gyermekeiket sem az iskolába, sem az óvodába. Legyen intő példa nekik, hogy a legutóbbi iskola megnyitási bár jóhiszemű experi- mentálás is több gyermek-élet áldozatot követelt. Elkobzott lap vármegyénkben A királyi ügyészség a Szatmárvármegye legutóbbi számát izgatás czimen elkobozta.
