Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-02-22 / 8. szám
191)6. február 22. 3 régi kőfaragó szobrászcsaládnak ivadéka. Munkássága rendkívül kiterjedt, úgyszólván gyár- szerű volt. Mai napig is látható a krisztinavárosi templomban négy, iából faragott oltárszobra, egy gipsz dombormű es két íafaragvány a szépművészeti múzeumban. Az ő nevéhez fűződik Lendvay Mártonnak, a neves hősszinésznek a nemzeti színház udvarán álló szobra. Kiválóbb müvei még Horváth Mihály püspöknek mellszobra a kerepesi úti temető síremlékén és a budai Hal-téren a halász céh által felállított monumentális kutat diszitő Halászleány szobra. Sokszor emlegették még ezen időben Marsaiké nevét is, ki a lánchíd kőoroszlánjait mintázta. Téves azon állítás, mintha az oroszlánoknak nem faragott volna nyelvet és ő ezért elkeseredésében a Dunába ölte volna magát; de ezen méltatlan támadás elég volt ahhoz, hogy az érzékeny lelkű művészt fejlődéseben vegképen megakassza. A lelkesedés és a nemzeti szellem fölpezs- dülése, mely az alkotmány visszaállításának első jelére az embereket elfogta, a közművelődés minden ágára kihatott. A „legnagyobb magyar“ alakja, mely emlékszobor tárgyául szinte önkénytelenül kínálkozott, megihlette a szobrászokat. Az erre hirdetett pályázaton reszt vett mesterek közül Engel József került ki győztesen. Széchényi István grófnak a magyar tudományos akadémia palotája előtti parkban felállított szobra azonban nem felelt meg a várakozásnak, mivel a helytelen arányok, a kidolgozatlan formák, a talapzat lépcsőin elhelyezett mithologiai alakok kifejezéstelen arc/a és a mozdulatok merevsége, egyszóval a művészi koncepció elavult felfogása a művészi igényeknek sok kívánni valót hagytak maguk után. A sors iróniája épen Széchenyit választotta ki ezen emlékszobor által ábrázolandó személyül, ki évekkel ezelőtt, még a Mátyás emlék meghiúsulása alkalmával figyelmeztette a nemzetet, hogy művészi viszonyaink még nem elég fejlettek arra nézve, hogy ein- lékszoborrat tegyünk kísérletet. Különben En- gelnek a nemzeti múzeumban lévő Éva álló márványszobra, valamint Pázmány Péter, Mátyás kíráiy és Mária Terézia mellszobrai eklatánsán bizonyítják, hogy ezekben kiválóbb volt, mint nagyobb, momumentális koncepciók megteremtésében. Sok művészi kvalitással rendelkezett, csak nem tudta azokat kellően érvénye- siteili. Myskovszky Ernő. HÍREK. Február 21. Mély tisztelettel kérj ül.- lapunk azon előfizetőit, kik hátralékban vannak, hátralékaik szives beküldésére. Mintán pedig állandóan tapasztaljuk azt, hoyy a postán, több lappéld árnyunk rendesen most leereszkedő nyájassággal kitüntetvén a két fiút, segít nekik a hazulról hozottnak jóízű elköltésében. A szoba kommandánsa, a „firer ur“ föl- peczkeü lábát a keeskelábu asztalra s ingyen kapott szivarából eregeti a füstöt. Mégis csak áldott intézmény a freivilli- gesség! — gondolja magában. Meggyujtják a nagyszobának egyetlenegy petróleum lámpácskáját. Szegény, ártatlan portéka ! Olyan szánalmasan lóg a drót-akasztófán! Megfeszíti minden erejét, kidüleszti sárgás, félig hályoggal befuttatott szemét, hogy valamit lásson s hogy valamit láthatóvá tegyen. Hasonló azokhoz a társadalmi oszlopíéríiakhoz, kiket czégéről kifüggesztenek, de senki sem veszi észre. Oh te jóakaratu petróleum lámpa ! ha néhai jó Diogenes téged hordott volna körül ó-görög fagygyugyertya helyett, bizony ember helyett csizmadiát fogtál volna. Alá száll az est. Nem tudom, minő zajos a főváros, nem zakatolnak, csilingelnek ide az egymást űző lóvonatu kocsik, nem téved ide a kávéházak muzsikája. Ez újszerű zsibongástól idegen a lelkem. Fáradtan ledülök a jól kiformált, keményen megtöltött szalmazsákra. Úgy szeretném, ha most meglepne a bűbájos álom s nem ébrednék fel abból egy álló esztendeig. Eszembe jut annak a jó öregasszonynak álomba-ringató meséje, ki régóta pihen valahol messze egy székely falucskában. elkallódik, kéri ük előfizetőinket, hogy a kézbesítés körül tapasztalható legkisebb rendetlenségről hennán b et azonnal értesíteni szíveskedjenek, hogy a kettő tépéseket meglehessük. Lapunkat ellenőrzés mellett csütörtök reggel oly időben adjak• postára, hogy pénteken azt minden előfizetőnk-ne!kézbesíteni lehessen. Bírói kinevezés. Őfelsége a király dr. Ináncsy Jenőt, a nagybányai járásbíróság albiróját a mármarosszigeti kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Magyary András állatorvost Nagybányáról Pétervásárra helyezte át, helyére pedig Török Ferencz temeskubini állatorvost nevezte ki. Uj adópénztáros. Iriny Vilmos gyönki adóellenőr, városunk szülötte, Gyöngyösre adópénztárossá neveztetett ki. Áthelyezett szoigabirák. Ilosvay Aladár j alispán-helyettes, főjegyző Bay Miklós szinér- j váraljai és Jeszenszky Béla nagykárolyi szolga- birákat köicsönösen áthelyezte. Kormánybiztosok. A hivatalos lap közli, hogy Kristóffy belügyminiszter a törvényhatóságoknak az önkormányzati hatáskörben követett ■ közigazgatási eljárásának és belső ügyvitelének megvizsgálására kormánybiztosokat küldött ki, kiket egyúttal a közrend és közbiztonság íen- tartásának biztosítása érdekében szükséges minden nem'ii intézkedések megtételére tét/hatalommal ruházati fel. A hivatalos lap mai száma szerint Szolnokdobokavármegye kormány- biztosává Km. Bap Sándor nyug. táblabirót, volt országgyűlési képviselőt nevezték ki. Eljegyzés. Dr. Szitányi Elek Aranyosmed- gyesen eljegyezte hiripi és ivánkói Böszörményi .Zsigmond nagybirtokos és neje csellei es nagybesenyői Ferenczy Ágnes leányát: Esztert. A díszpolgári oklevelek átadása. Legutóbbi számunkban részletesen tudósítottunk a díszokleveleket vivő küldöttség fogadásáról. A küldöttség tagjainak névsorából Hanzulovies Kristóf és Turman Miklós nevei tévedésből kimaradtak, mit most ezennel helyreigazítunk. Nagy vonásokban, távirati tudósításból közöltük (jeliért Endre polgármester beszédét is, de e kiváló s ritka alkalom szinte megköveteli, hogy I szószerinti szövegében is megörökítsük a nagy j hatást keltő beszédet, (feliért polgármester beszéde igv hangzik: Kegyelmes és Méltóságos Uraim! Nagybánya város képviselő-testülete még múlt évi október hó 9-én tartott közgyűlésében kegyelmes és méltóságos uraimat, az alkotmány védelmében vivott nemes küzdelmeik elismeréséül Nagybánya sz. kir. NAGYBANYA yalahol messze - valahol messze. És e pillanatban megharsan a kilenczórai takarodó, a „Zapfenstreich“. Lelke támad a kanyargós nyakú rézinstru- mentumnak. A kiömlő hang végignyargal a sötét, hosszú folyosón, beárad az ajtó nyíláson, átküzködik a tömör fal parányi pórusain s eltölti a nagy legénységi szobának minden zugát. Hallgatom, hallgatom. Mintha küzdelemben kifáradt lelkek mély sóhajtása volna, ha leheletszerű finomságba oszlik a harsogás ; mintha ezer meg ezer bánatos bakának üdvözlő kiáltását hallanám, mely a levegőn át remegve addig meg nem áll, mig hazáig nem ér, hogy elmondja : él még a fiatok, most hajtja le fejét pihenőre ! Hát én kinek izenjem meg, hogy fejemet lehajtottam a kemény párnára es hogy a szememből valami meleg, cseppfolyós jószág fakadozott elő ? * Hallottam aztán sokszor a beszélő trombitának jóéjszaka-kivánását, de soha többé azok az érzelmek nem fogtak el. Elvégre is bármily szentimentális természetű az ember, egy Zapfenstreich nem lehet három- százhatnöt napig könyfakasztó. * Szép élet a katonaélet, csak kezdődnék a harmadik év utolsó hetében! Gaál /lores. r! t. város díszpolgáraivá választotta meg. Nekünk jutott a megtisztelő feladat, hogy az erről szóló okleveleket Nagybánya város üdvözletével átadjuk. Egy ősrégi bányaváros üdvözletét hozzuk, mely történetíróink följegyzése szerint, élénk kulturális élet központja volt már az Anjouk korában is; mely korán kifejlett virágzó bányászata révén nagy pénzügyi fontossággal birt s egy nagy .vidék kulturális és gazdasági központja ma is. Egy ősrégi magyar város díszpolgári okleveleit hoztuk el, mely távol az ország szivétől, ott valahol az északkeleti határszélen, idegen nemzetiségek által sűrűn lakott vidéken, mindig erős végvára volt a magyarságnak, mely első díszpolgárnak Kossuth Lajost választotta meg. A szabadság megdicsőült apostola „Nyilvános köszönet és helyzetjelzés“ czim alatt 1889. junius havában közzétett levelében maga megírta: hogy „Nagybánya rokon- szén vének kitüntetésével még 1848-ban, a korszakot alkotó utolsó rendi országgyűlés végnapjaiban tisztelt meg, a népszabadság diadala és a törvényes állami függetlenség kivívása felett érzett közöröm idején !“ Ma a díszpolgári oklevelet Kossuth Lajos fiának és Kossuth Ferencz vezértársainak hoztuk el, kik törhetetlen és önzetlen hazafi- s ággal, vezéri bölcseség és államférfiul hivatottsággal Magyarország alkotmányos szabadságának és állami függetlenségének kivívása körül már eddig is halhatatlan érdemeket szereztek; elhoztuk a mi tiszteletünk, nagyrabecsülésünk és hálás elismerésünk szerény bizonyítékait, hogy azokból a további küzdelemre erőt, kitartást és önbizalmat merítsenek; mert bennünk is erős a hit, hogy ennek a sokat szenvedett szegény magyar hazának előbb vagy utóbb, de egyszer mindenáron, föltétlenül szabadnak és függetlennek kell lennie! Adja az Isteni gondviselés, hogy ebbeli nemes törekvéseiket s még nemesebb küzdelmeiket minél előbb az óhajtott siker koronázza. A Vöröskereszt-egylet tánczestélye. Említettük, hogy a nagybányai Vöröskereszt-egyesület február hó 24-én nagyszabású álarezos tánczestélyt rendez, melynek sikere érdekében már hetek óta javában folynak az előkészületek. A táncz- estélyre a napokban küldték szét a következő i meghívót: ,,A magyar Vöröskereszt-egyesület nagybányai fiókja saját pénztára javára, a Ka- ' szinó helyiségében, az Ifjúsági Kör szives köz- ! remüködésével folyó évi február hó 24-én ál- I arezos tánczestélyt rendez, melyre t. czimet és { családját tisztelettel meghívja az Elnökség. Be- j lépő-jegy: személyenként 2 korona, család-jegy I 5 korona. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula j könyvkereskedésében. A rendezőség kéri a t. hölgyeket, hogy az estélyen világos kék do- j minóban, vagy tetszés szerinti, de egyszerű ruhában szíveskedjenek megjelenni. A mulatság I az álarezosok felvonulásával pont fél 9 órakor kezdődik. Felülfizetések a jótékony czél érde- I kében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag : nyugtáztatnak. A Kaszinó közgyűlése. A Kaszinó nagy érdeklődés mellett vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Slot/, Béla elnökölt, ki meleg hangon üdvözölve a szép számban megjelent tagokat, érdekesen világította meg a Kaszinó beléletében előfordult múlt évi mozzanatokat. Majd a számadásokat s a költségvetést terjesztette elő, melyeket a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. Ezután a tisztujitást ejtették meg. Elnöknek ismét Stoll Béla választatott meg; igazgazgató lett: dr. Makrai/ Mihály ; titkár: Myskoszky
