Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-06-21 / 25. szám
1906. junius 21. 3 NAGYBÁNYA koronával való megvételre a „Vörös pont“ és a „Bányamanó“ terveket, mert előfordulhatnak a kivitelnél oly megoldások, melyeket ezen tervekből czélszerüen át lehet venni. Midőn ez alkalommal alulírott bizottság sajnálatát fejezi ki afölött, hogy a bírálatnál nem lehetett alkalma a pályázat hirdető város egy megbízottjával együtt ^működhetni, amint azt a Magyar Mérnök és Épitész-Egylet utján kérte azon czélból, hogy egyrészt személyes érintkezés utján lehetett volna számos kérdést tisztázni, a mire a biráló-bizottság magára hagyva csak hosszabb tanulmányok utján juthatott, másrészt, hogy a város képviselő testületének személyes képviselő utján is lett volna alkalma meggyőződést szerezni arról, hogy a biráló- bizottság mily alapos tanulmányok utján jutott azon megdönthetőnek nem képzelhető véleményére, melyet fenti bírálati jelentésében lefektetett, de a melyeket teljesen kimerítően Írásba foglalni nem is lehet, mig azt szóbeli előadásokkal és személyes érintkezéssel minden irányban megnyugtatólag megtehette volna. Ajánljuk a város jól felfogott érdekében javaslatunknak változtatás nélkül való elfogadását. Budapest, 1906. évi május hó 25-én. A biráló-bizottság: Kann Gyula s. k. Sándy Gyula s. k. Dr. Hültl Dezső s. k. Hikisch Rezső s. k. mint a „Magyar Építőművészek mint a Magyar Mérnök és Épi- Szövetsége" kiküldöttjei. tész Egylet kiküldöttjei. Teljes tájékoztatásul itt közöljük a város által annak idején kibocsátott pályázati hirdetményt is: Nagybánya sz. kir. rend. tanácsú város korunk igényeinek s a művészi követelményeknek megfelelő oly épület tervére hirdet ezennel pályázatot, melyben szálló, vigadó, színház és több üzlethelyiség helyezendő el. Az e czélra szánt telek derékszögű négyszöget képez, melynek főtéri és Timár-utczai vonala 61—61 m., Kossuth Lajos-utczai és Szentmiklós-téri vonala 49—49 m. hosszú. A szálló legalább negyven vendégszobával, néhány fürdőszobával, a szükséges mellékhelyiségekkel, a vendéglős részére 4 szobás lakással s a főtéri homlokzat egyik részén kávéházzal tervezendő. A vigadó legalább is 300 m2 területű diszteremmel és a szükséges mellékhelyiségekkel: étterem, czukrászat, öltözők, elesettek stb építendő. A színház mintegy 400 nézőre úgy alakítandó, hogy különösen a tűzrendészet kívánalmainak mindenben megfeleljen. A színház és vigadó kérdése esetleg együttesen is megoldható: egy fölemelhető pódiummal szerkesztett színház által, mely teremmé alakítható át. A fentebb említett kávéháztól eltekintve, az épületnek mind a négy oldala jövedelmezőség czéljából, amennyire csak lehetséges üzlethelyiségekkel látandó el és úgy az üzletek, mint a vendéglő számára alápinczé- zendő, valamint az üzletek részére kézi raktárakkal is tervezendő. A beépítendő terület szintes. A Főtéren az épület vonalában földalatti csatorna és vízvezeték létezik, miért is az épület beépített csövezettel látandó el. A Főtér maga, melynek az uj épület nyugati oldalát képezi, 3 hold területű s csupa egy emeletes házakból áll. A város egyik főutezájának, a Felsőbányai- utczának meghosszabitott tengelye a tervezendő uj épület főtéri homlokvonalát közepén metszi. Az építkezés összes költsége legfeljebb 500000 korona. A benyújtandó tervrajzok 1:200 léptékben I készítendők. A pályaműhöz átlagos számítás alapján, megközelítő költségvetés és műszaki leírás csatolandó. A legjobb terv jutalma 2000 K, a másodiké 1000 K tiszteletdij, mely összegért Nagybánya város ezeket megveszi, a többi terveket pedig visszaadja. A városnak jogában áll az építkezést a megvett tervek bármelyike szerint végrehajtatni s azoknak egyes részleteit a kivitel alkalmával esetleg megváltoztatni. A munkatervek elkészítése külön megállapodás tárgyát fogja képezni. A pályázatban csak magyar állampolgár vehet részt. A pályázati tervek és müiratok magyar nyelven szerkesztendők. A jeligés levéllel ellátott tervek folyó évi márczius hó 31-ig Nagybánya város polgármesteréhez nyújtandók be, honnan azok a „Magyar Mérnök és Épitész-Egylet“ és a „Magyar Építőművészek Szövetségének“ két-két tagja által eszközlendő megbirálás végett a „Magyar Mérnök és Épitész-Egylet“-hez fognak küldetni s onnan 14 napon belül Nagybánya város közgyűléséhez tétetnek át, mely teljes választási szabadsággal véglegesen dönt. Pályázni szándékozók felvilágosítások, adatok, helyzetrajz stb végett szíveskedjenek a város polgármesteri hivatalához fordulni. Nagybánya sz. k. r. t. város képviselő- testületének 1906. évi február hó 7-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Gellert, polgármester. Ferdítések. Felkérettünk a következő sorok közlésére: Kedves Szerkesztő Barátom ! Megütközéssel vettem ma reggel a Nagybánya és Vidéke vasárnapi számát kezembe. A városi palota pályatervei czimü közleményben a valóságnak meg nem felelő adatok közöltéinek, amelyek esetleg alkalmasak lennének a közönség és a városi képviselőtestületi tagok megtévesztésére; ezért kérlek, engedd meg, hogy b. lapodban azokat megczáfoljam. Á „ Vöröspont“ jeligés tervet nem ismerem, igy arról véleményt nem is mondhatok, de a Három tulipán jeligés pályázatot annyira áttanulmányoztam, hogy annak minden részét a legkörülményesebben ismerem. Én nem vonom kétségbe a „Nagybánya és Vidéke“ szerkesztőjének jóhiszeműségét, de azt kell hinnem, hogy olyan informácziónak ült fel, amelyik nem nagyon szereti az igazságot. Felülbírálja a cikkíró a hivatásos bírálók kritikáját és például azt mondja, hogy a Három tulipán jeligéjű terv elvétette a pályázati feltételek egyik légenyes kikötését, hogy t. i. a diszterem 300 m2 legyen. A Három tulipán jeligéjű terv szerzője a dísztermet a czikkiró szerint csak 184 m2 60 cm2-re tervezte. Honnan veszi ezt a cikkíró ur? Csak rá kell nézni a tervre és leolvashatja róla bárki, utána is mérheti és számíthatja, hogy ebben a tervben a diszterem 327 m2 57 cm2! Hát ilyen valótlan ráfogással még sem szabad a város vitális érdekeit veszélyeztetni! És igy áll a dolog a „felülbíráló“ czikknek minden egyéb állításával. Nem igaz, hogy a kávéház eldugott, mert hisz a főtéri homlokzatra esik; nem igaz, hogy csak két üzlethelyiség terveztetett a Főtéren, mert aki a tervre csak rápillant, látja, hogy négy van, ezek közül kettő gyönyörű értékes sarokból egyenkint csaknem 99 négyzetméter területtel. Nem igaz, hogy a boltokhoz nincsenek raktárak, ilyenek igenis vannak (megint csak a tervre kell nézni) a boltok nagyságához arányosítva! A „felülbíráló“ aztán azért szidja a három tulipános tervet, hogy „sokat pazarol foyerekre, vesztibülekre stb.“ Hátpedigez ennek a tervnek főereje és a tervező geniálitására vall. Ez a vesztibül és foyer csoportosítás. Ez adja meg az egész tervnek, különösen vigadó és színház teremnek nagyvárosias jellegét. Csakis igy kaphatunk olyan épületet, amely mikor a mi igényeinket elégíti ki, mégis olyan, hogy a fővárosban is megállhatna. Egy szó sem igaz abból, hogy volnának e tervben olyan closettek, amelyeknek nincs világítása! Ilyet csak az mond, aki hadilábon áll az igazsággal, vagy — nem ért meg egy tervet! Amit végre a felülbíráló a homlokzatokról mond és itt kifogásol, az már egyszerűen nevetséges. Hogy a Kossuth-utczai és a Szent Miklós-téri homlokzatok egyformák! Hát ez hiba? Hiszen éppen abban áll a művészet, az alaprajzot úgy oldani meg, hogy lehetőleg egyező homlokzatok keletkezzenek a symmet- rikus oldalokon. Egy középépületnél a homlokzatok változatosak legyenek, ezt állítja a „felülbíráló“ ! Ez uj tétel, egészen uj és csak az a szerencse, hogy ezt a három tulipán tervezője nem ismerte, mert ha ilyen értelemben oldja meg a tervét, talán tetszett volna a „felülbíráló“ urnák, de akkor biztos, hogy a hivatásos bírálók nem nyilatkoztak volna róla úgy, ahogy tényleg tették. Ez a hivatalos bírálat egy igen értékes dokumentum. Osztom minden szavát. A város jól tette, hogy az ország két első művészi és műszaki fórumához fordult szakvéleményért. A szakvélemény pedig oly határozott, jól megokolt, hogy annak javaslatait egyszerűen követni kell. Ez illem dolga is, különösen a dijak kiadásánál! Ha kikértük véleményüket, akkor azt illik meg is fogadni, mondom, legalább a dijak kiadásánál. Ez elől a város ki nem térhet. Ha azután az első dijat odaadtuk annak a tervnek, amelyiket a bíráló bizottság javaslatba hozott, akkor megszűnik a tervező névtelensége is és el fog jönni a tervező művész, hogy tervét megvédelmezze. Aki ezt a három tulipános tervet megtervezte az - a terveiből látom - képes is lesz erre. Aki pedig az én adataim valódiságában némileg is kételkedik, az legyen szives a tervet előkérni és rögtön meglátja a valót. Végül még annyit jelenthetek ki, hogy nekem igazán egészen mindegy, hogy a város kit biz meg a tervezet kivitelével, de mint Nagybánya város lakosát és mint művészembert városunk jövő képe és sorsa engem is érdekel annyira, mint bárki mást. Hiszem, nem is akad ember, aki ezt kétségbe merné vonni. Budapest, 1906. junius 18. Maradtam tisztelő barátod Qrünwald lványi Béla. HÍREK. Junius 20. Személyi liirek. Dr. Pécliy István, Szatmár- vármegye főjegyzője rövid ideig városunkban időzött. — Hollós Jakab, a szatmár-nagybányai vasút igazgatója nejével pár napot városunkban töltött. Kirendelés. Majos Károly, volt szatmári anyakönyvi felügyelő, belügyminiszteri s. titkár, az abszolutizmus alatt Szatmármegye kinevezett főjegyzője és alispánhelyettese újból anyakönyvi felügyelőnek rendeltetett ki Déva székhelylyel. A szatmárnémetii ügyvédi kamarából. A szat- márnémetii ügyvédi kamara dr. Stoll Tibor nagybányai ügyvédet lemondás folytán a tagjai sorából törölte s egyben nevezett ügyvédnek iratait Vass Gyula dr. nagybányai ügyvédnek adta ki. Szatmár uj püspöke. Szatmári tudósítónk jelenti, hogy a szatmári egyházmegye uj püspöke dr. Boromisza Tibor kalocsai őrkanonok lesz. A tárgyalások őfelsége s a római szentszék között már befejeztettek s csupán a kinevezési formalitások vannak még hátra, de a kinevezés befejezett ténynek tekinthető. Dr. Boromisza Tibor 1840-ben született Kalocsán; áldozó pappá 1863-ban szentelték föl. Plébános 1881-ben lett Jánosfalván; esperes 1889-ben, apát 1890-ben. 1893-ban a kalocsai székeskáptalanba mesterkanonoknak nevezték ki; 1903-ban őrkanonoknak. Az uj püskök kandidátus széles látókörű, tudós, előzékeny és nagy műveltségű férfiú s a kalocsai egyházmegyében nagy népszerűségnek örvend. Eljegyzések. Schuszter Ferencz fogorvos eljegyezte Halmai József főgimnáziumi tanár kedves leányát: Arankát. — Herkovits Miksa sikárlói birtokos Nyíregyházán jegyet váltott Farkas Berta kisasszonynyal. Esküvők. Fekete Ferencz uradalmi erdész vasárnap délután vezette oltárhoz Tóth Bálint földbirtokos kedves nevelt leányát: Tóth Zsuzsikát. Az esküvőn mint tanuk Basska Adolf budapesti államvasuti főellenőr és Szabó György uradalmi intéző szerepeltek. Az esküvő a misz- tótfalusi ev. ref. templomban történt, hol Kiss Sándor lelkész magasan szárnyaló, költői szépségű beszédet intézett a fiatal párhoz. Esküvő után a szülői háznál Láposbányán fényes lakoma volt, melyre a vendégek igen nagy számban voltak hivatalosak. - Szabó Jenő nagybányai kereskedő f. hó 18-án kötött házasságot Alt- néder János polgártársunk kedves leányával: RózsiJcával. Az esküvőn a tanúi tisztet Alt- néder Ferencz alsófernezelyi kohómérnök, a menyasszony testvére és Farkas Ferencz m. kir. számvizsgáló, a család régi jóbarátja töltötték be. Az uj pár még az esküvő napján el
