Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1906-01-04 / 1. szám

1906. január 4.

3

ási súlyát nem bírván elviselni, az egész szerkezet összeomlott. Ybl Miklósra hárult a feladat nehézsége, hogy azt romjaiból feltámassza s a Hild-féle citadella helyére renaissance stilü pompás kupolaépületet emelt, mely a Bramante építette római szent Péter bazilikára emlékeztet. Ő adta meg az architektonikus gondolatot s bekövetkezett halála után Kauser József oldotta meg a belső művészi átalakítás nehéz feladatát, melylyel a monumentális műalkotás hatalmas arányainak szépségeit a dekorativ művészet eszközeivel teljesen érvényre juttatta s a múlt évben felszentelt templom megalkotásával önálló nemzeti mivoltunkat a külföld előtt is méltóan dekumentálta, továbbá bizonyságát adta annak is, hogy az építészetben is, melyben sok száz évvel jártunk a művelt nyugat után, nemcsak lépést tartunk Európa nagy kulturnemzeteivel, hanem jogosulttá teszik azt a reményt is, hogy a közel jövőben Bécset, mely a múltban eddig mintául szolgált nekünk, sok tekintetben magunk mögött fogjuk hagyni.

A fővárosnak több főúri palotán kívül ezen korszakból még egy igen jellemző klasz- szicizáló kulturális épület származik és ez az 1840-ben épült nemzeti színház, mely azonban úgy mint sok más épület, későbbi renoválás következtében elveszítette eredeti jellegét.

A XIX-ik század első feléből származó egyházi építészetnek kiváló alkotása még az esztergomi székesegyház. Khünel Pál bécsi építész tervezte 1822-ben, majd Pákh János folytatta és Hild József fejezte be. A bazilikát azonban, a mely maga is hatalmas renaissance műalkotás s melynek legnevezetesebb látványosságát bizanczi, román, gótikus, renaissance és barokk művészeti kincsekből álló kincsestára képezi, jóval túlszárnyalja a renaissancekori építészet páratlan emlékű Bakács kápolnája.

Myskovszky ErnC.

HÍREK.

Január 3.

Olvasóinkhoz. A »Nagybánya« negyedik évfolyamának első számát veszik most imhol olvasóink. A negyedik évfolyam útjelzőjénél állva csak ismételhetjük, hogy híven, becsületesen, legjobb tehetségünkkel fogjuk szolgálni továbbra is mindazon ideákat, melyek lapunkat életre hívtak s mi áldozattól sem fogunk visszariadni,

iami egyebet, valami különöset, valami nagyszerűt.

Az urak még elégedetlenebbek. Az ördög vitte volna el ezt a Tóth Jánost az irodalom- pártoló körével. Az az egy pár könyv nem került valami sokba eddig, aztán nem is kellett okvetetlen éppen venni, az ember kölcsön is kérhette; de most mindig uj ruha a fölolvasásokra, az a vetélkedés, hogy ki öltözik czifrá- ban, nem győzi az ember. Könyvre most már igazán nem jut.

Tóth János maga is sejti, hogy baj van. Hallja a zúgolódást, látja az elégedetlen arezo- kat. Csakugyan csinálni kell valamit. Valami nagy dolgot, valami fényes eredményt, a mivel a kör büszkélkedhessék.

Végre kitalálja, hogy mit kell csinálni. Díszes albumot fognak kiadni, mely ország-világ előtt tanúságot tesz a homok-szent-mártoni irodalompártoló kör tevékenységéről.

A választmány lelkesedéssel fogadja a szép eszmét, annál inkább, mert Tóth János arra utal, hogy abból nemcsak dicsősége, de haszna is lehet ám a körnek.- Ez már okos beszéd, - jelenti ki az adópénztárnok.

Egyhangúlag elhatározzák tehát az album kiadását. S a következő héten valamennyi magyar iró, Jókaitól elkezdve, megkapja a homok- szent-mártoni irodalompártoló kör fölszólító levelét, hogy: tekintve a nemes czélt, méltóztas- sanak becses dolgozataikkal díjtalan támogatni a kör e zsenge vállalatát. Egyúttal mellékelve előfizetési ivet is kapnak, hogy ez utón is hozzájárulhassanak az irodalom emeléséhez s hogy az ifjú kör nemesczélu vállalatát ismerőseik körében is terjeszteni kegyeskedjenek.

Vértesy Arnold.

hogy oly modern színvonalon álló lapot nyújtsunk olvasóinknak, mely a vidék legjobb orgánumaival is felvehesse a versenyt. Szeretettel kérjük olvasóinkat, hogy támogassák továbbra is és ismerőseik közt terjesszék lapunkat, hogy nagy czéljaink szolgalatéban az eszközök is rendelkezésünkre álljanak. Felkérjük egyúttal előfizetőinket, kik hátralékban vannak, hogy hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek.

Személyi hír. Dr. Kovács Dezső ügyvéd, lap- szerkesztő pár napot városunkban töltött.

Névmagyarosítás. Stiglinez János zalatnai s. bányamérnök belügyminiszteri engedélylyel nevét Széki-ve magyarosította.

Beköszöntő beszéd. Boronkay Béla az ev. ref. egyház uj segédlelkésze már megérkezett városunkba s vasárnap délelőtt tartja beköszöntő beszédét.

Uj közjegyző. Az igazságügyi miniszter dr. Sternberg Gyula nagykárolyi közjegyzőhelyettest fehérgyarmati közjegyzőnek nevezte ki.

Áthelyezett s. lelkész. A szatmári egyház- megyei hatóság Pásztor Ferenczet hasonló minőségben Szinérváraljára helyezte át, a kinek helyébe Koller Béla jön Nagymajtényból. Pásztor Ferencz távozását a rom. kath. hívek rendkívül sajnálják, mert kitűnő szónok, példaadó lelkész s rokonszenves férfi volt minden tekintetben.

Nagy László miniszterjelölt. Fővárosi lapok mint befejezett dologról adnak hirt arról, hogy Lukács György vallás- és közoktatásügyi miniszter megválik állásától. Ugyancsak fővárosi lapok Írják, hogy utódja Nagy László, Szatmármegye főispánja lesz.

Az 1906. évi költségvetés. A számvevői hivatal most terjesztette be a város 1906. évi költségvetését, mely bizony elég szomorú képet nyújt. A bevétel 659.450 korona 37 fillér, a kiadás 706.999 korona 77 fillér, a hiány 47.549 korona 40 fillér. A számvevői jelentés szerint a deficzitet a városi épületek leégése folytán elmaradt haszonbérek, az ex lex miatt be nem folyt pótadók, a csendőrség alkalmazásával járó költségek, a rendőrség szaporítása, a nagybánya—felsőbányái s a nagybánya — íernezelyi vasúti hozzájárulások, a Klastrom-mező megvétele idézték elő. Mindenesetre a gazdasági s pénzügyi bizottságnak derekas munkát kell I majd végezni a költségvetés tárgyalásakor.

Az uj debreczeni főispán fogadása. Tudva- j levőleg Hajduvármegye és Debreczen sz. kir.

! város főispánjává Kovács Gusztáv kir. tanácsos, mármarosszigeti pénzügyigazgazgató neveztetett ki. Az uj főispán, tegnap, kedden este érkezett Debreczenbe, hol nem a legbarátságosabban fogadták. Az állomáson nagy nép- í tömeg várta s midőn a gyorsvonat berobogott, azt megrohanták s a főispánt tettleg is inzul- tálták. Debreczeni hírek szerint a főispán több

sérülést is szenvedett. Veszedelmes helyzetéből

*

a rendőrség szabadította ki. A főispán még tegnap este elutazott Debreczenből.

Lázadás Gaurán. Az elámított s mesterségesen felbujtogatott román nép között az ó-év utolsó napján veszedelmes lázadás tört ki a Nagysomkut mellett fekvő Gaur a községben, mely hogy nagyobb mérveket nem öltött, egy csendőr lélekjelenlétének s a gyorsan érkezett segélynek köszönhető. A lázadásról tudósítónk a következőket jelenti: Székely Ernő törökfalusi körjegyző épen hazafelé tartott Törökfaluba, midőn Gaurára érve, a községi biró jelenti, hogy Gaurán a románságot Ilidre Demeter felfüggesztett jegyző gyűlésre hívta össze s őket lázitó beszédekkel bujtogatja. A gyűlésre senki sem adván engedélyt, Székely Ernő jegyző azonnal Nagysomkutra hajtatott s ott jelentést tett Eötvös Róbert főszolgabírónak, ki Székely mellé három csendőrt adott a gaurai gyűlés feloszlatá_______ NAGYBANYA ____________

sára. Sz

ékely a három csendőrrel meg is érkezett Gaurára, de már akkorra a tömeg annyira fel volt izgatva, hogy Székelyt s a három csendőrt kapákkal, ásókkal megtámadta. A támadók s a megtámadottak között borzasztó harcz keletkezett. Székely s a három csendőr hatalmasan védekeztek, de a sokasággal nem bírtak. A csendőrség nem volt képes fegyverét kellőleg használni, mert a megvadult tömeg közvetlen közelből támadt. A harcznak az lett a vége, hogy két csendőrt a felbőszített nép az éles ásókkal egészen összekaszabolt s őket lefegyverezte, a harmadik csendőrnek pedig az ujját vágták le. Ez a csendőr, ki a legkisebb sérülést szenvedte, végre kiszabadult a tömegből s fegyverét lövésre használhatta. Legfőbb ideje is volt, mert a tömeg Székely jegyzőt már épen fel akarta akasztani. A kötél már ott lógott a közeli diófán. A lövések némileg kijózanították a tömeget s csakhamar futásnak eredtek. Ez alkalmat felhasználva Székely jegyző s a csendőrök elmenekültek; de még aznap a megerősödött csendőrőrjárat össze fogta a főbb czinkosokat, köztük Indre Demeter fölbujtót s erősen meglánczolva a nagysomkuti járásbírósághoz kisérték őket. Ez ideig mintegy 20 embert tartóztattak le. A lázadás hire Szilveszter éjszakáján érkezett városunkba s nagy megdöbbenést keltett. A nagykárolyi szárnyparancsnokság felhívására Mészáros Iván nehány csendőrrel újév hajnalán utazott el Gaurára, hol most nagyobb számú csendőrséget összpontosítottak. Gaurán most nagy csend van s a lakosság megrémülve várja a követke- zendőket. Hirlik, hogy Gaurára egy időre katonaságot is visznek. Ez a lázadás, mely a viszonyokkal ismerősök szerint tisztán Indre felbujtásának a műve, annál kínosabb megütközést kelt, mert a gaurai népet mindenki jóravaló, szerény és jámbor munkás népnek ismeri. Az összekaszabolt csendőrök állapota súlyos s az egyik csendőr ha felgyógyul is, örökre szolgálatképtelen marad. Székely jegyző is több ! sebet kapott s a kiállott izgalmak következtében most betegen fekszik. A vizsgálatot erélyesen folytatják.

Szép adomány. Bajnóczy Sándor gyógyszerész, mint az előző években, úgy az idén is ötven koronát küldött újévi megváltás czimén ! a polgármesterhez, hogy ez összeget a városi szegények között ossza szét. A nemes tett önmagát dicséri.

Kende l»»énke. Bizonyára sokak szemében felragyog a részvét könye, midőn e nevet gyászkeretben olvassák. A gyilkos járvány, mely városunkban s vidékünkön pusztít, pár nap alatt elragadta őt is, az alig tizenhat éves leánykát, kit elbájolóan kedves modoráért rajongó szeretettel vett körül minden ismerőse, ki szüleinek drága, féltett kincse, szemefénye, mindene volt. Kende Irénke az elmúlt év deczember 29-én, pár napi szenvedés után elhunyt Láposbányán. Elhunyta megrenditően tragikus körülmények között történt. Édes atyjával: Kende Dániel m.

I kir. főerdészszel csak nemrég érkezett haza Budapestről; midőn beteg lett, már akkor súlyos betegen feküdt édes anyja s nemsokára a I betegség ágyba döntötte testvérét Erzsikét is, kinek állapota szintén válságosra fordult. Mig a két nagy beteg vívódott a gyilkos kórral, Irénkét ez alatt ravatalozták s eltemették. Koporsóját a rokonokon s jóismerősökön kivül csupán a porig sújtott édes apa követte, kinek lelki erejét a Gondviselés ily szörnyű próbára