Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1906-06-07 / 23. szám

1 1906. junius 7. NAGYBÁNYA katlanul nagy számban jelentek meg a közgyű­lésen s a megindult tárgyalást nagy érdeklő­déssel kisérték. Igaz örömmel konstatáljuk, hogy képvi­selőtestületünk, mint mindig, valahányszor nagy kérdések kerültek döntés alá, úgy ma is hivatá­sának magaslatán állott. Az oly nagy port felvert üveggyár ala­pításának ügye immár biztosítva van. A kép­viselőtestület nagy többsége örömmel ragadta meg a kínálkozó alkalmat, hogy a kiváló hír­névnek örvendő üveggyáros: Rényi Árpádnak lehetővé tegye a nagybányai üveggyár megala­pítását s ezzel egy oly gazdasági tényezőt te­remtsen, mely uj jövedelmi forrásokat nyitva a legjótékonyabban járul hozzá közgazdasági éle­tünk fellendítéséhez. Az üveggyár ellen felhangzó érvelések között legelsőbbrangu szerepet játszott az, hogy a gyár füstje kedvezőtlen lesz közegész­ségügyi viszonyainkra nézve, de főleg káros lesz a gyümölcsöseinkre s a vegetáczióra nézve. Ezeket az aggodalmakat, melyeknek úgy szól­ván semmi alapjuk nincs, sikerült mind elosz­latni s hogy ez aggodalmaknak még árnya se maradjon, a vállalkozó a megkötött s elfogadott szerződés 22. pontja szerint „azon téves véle­mény megcsúfolásául, hogy a gyár füstje a vegetáczióra káros volna, kijelenti, hogy minden ebből eredő kárért minden vita ki­zárásával teljes vagyoni garancsiát vállal.“ A szerződés e biztosítása, azt hisszük, mindenkit meg fog nyugtatni. Nem csekély jelentőségű a közgyűlés azon határozata sem, melylyel elvileg elhatározta az erdei iparvasut kiépítését. Ez iparvasut kiépíté­sével régi mulasztást hozunk helyre s az nem csekély mérvben fogja föllenditeni erdőgazdasá­gunkat. A közgyűlést Gellért polgármester tiz órakor nyitotta meg s a jegyzőkönyv hitelesí­tésére Torday Imre tanácsost, dr. Makray Mihály és Aimer Károly képviselőket kéri föl. A hitelesítés idejét junius hó 16-ának d. u. 3 órájára tűzi ki. A napirend előtt polgármester a legutóbbi közgyűlésen nyert felhatalmazás alapján jelenti, hogy dr. Földes Béla országgyűlési képviselő társaságában a vízvezeték és csatornázás, az óvodák és elemi iskolák államosítása, nem- külömben a gör. kath. és róm. kath. plébános választások ügyében eljárt az illetékes minisz­tereknél s a minisztérium főbb tisztviselőinél. Útja szerencsés volt, mert mindenütt ígéretet nyert, hogy a város elősorolt ügyei lehetőleg mielőbb kedvező elintézésben fognak részesülni. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium­ban az óvodák s elemi iskolák államosításának költségeit az 1907. évi költségelőirányzatba és pillangót elpusztított, egy pillanatig sem habo­zott. Keresztül-kasul bejárta az egész országot, keresett rózsát, lilijomot, Margit-virágot annak a számára, akit a szive szeretett. De nem talált semmit. De azért csak tovább keresett. Valaki azt mondta a herczegnőnek:- Tudja-e fenség, hogy a kis apród elin­dult abban a reményben, hogy valamit hozhat reggelire ? A herczegnő gúnyosan mosolygott. Úgy látszott, hogy ellenszenvvel enné meg a virágot, melyet a szegény gyermek hozna és csak ennyit szólt: — Jaj, be éhes vagyok! Az apród pedig ezalatt bolyongott az or­szágban és keresett virágot. Leszállt a hegyek szakadékaiba, felkapaszkodott a legmeredekebb sziklákra és azt remélte, hogy talán a glecserek szélén két sziklakő közt megleli a titokzatos alpesi kis kék virágot, amely a halál torkából ragadná ki eszményét. De sem a legmagasabb hegyormokon, sem a legmélyebb szakadékokban nem lelt egyetlen virágot sem. Olyan rettentő és pusztító volt a vihar. Vigasztalanul balsikere miatt tért vissza a sok fáradalom után. — Tudtam! — szólt a herczegnő. — Igazán nevetséges, hogy ilyen gyermekekre bízzák a fejedelmi személyekről való gondoskodást. III. Amikor megtudta, hogy a herczegnő ilyen csúnya szavakat mondott, a szive össze volt tépve-marczangolva, mintha a héja csapott volna le rá. Mivel a királyleány azt a kettős fájdalmat okozta neki, hogy beteg is volt s nem is vette figyelembe gondosságát, amellyel meg akarta menteni, elhatározta, hogy megöli magát, annál már beállították s igy az^ államosítás 1907-ben feltétlenül megtörténik. (Éljenzés.) Kérte egyúttal a közoktatásügyi kormány segélyét, a mind nagyobb arányokat öltő nagy­bányai festőiskola szubvenczionálása tekinteté­ben is s erre vonatkozólag kedvező választ nyervén, remélhető, hogy egy-két év alatt felépül a megfelelő nagyságú, állandó műterem is. A vízvezeték és csatornázás ügyében azt az informácziót nyerte, kérje a város a föld- mivelésügyi minisztert, hogy utasítsa a m. kir. or­szágos vízépítési igazgatóságot, hogy a vízve­zeték és csatornázás ügyében a tárgyalásokat újra vegye föl s küldjön ki szakértőt annak megvizsgálására, hogy mennyi a vízhiány s az miképen s esetleg kutak fúrása által pótolható volna-e ? Ha a kútfúrások szükségeseknek mutatkoznának, mintegy 10.000 koronát kellene e czélra előirányozni. Kéri a közgyűlést, uta­sítsa a gazdasági s pénzügyi bizottságot, tegyen javaslatot, hogy e 10.000 korona miből volna fedezhető? S egyben felhatalmazást kér a köz­gyűléstől arra, hogy a miniszterhez intézendő felterjesztésében kijelenthesse, hogy a város az esetleg szükséges kútfúrások költségeit kész viselni. A miniszteri kiküldött a helyi szemle megejtésére s a kútfúrások esetleg szükséges eszközlésére valószínűleg augusztusban vagy szeptemberben fog városunkba érkezni. A közgyűlés a polgármester előterjeszté­seit örömmel és éljenzéssel vette tudomásul. A napirend első helyén a főispán leirata állott, melyben felsőbb meghagyásból azon kérdést intézi a város képviselőtestületéhez, hogy fentartja-e most is azon határozatát, melyben a csendőrség alkalmazása tárgyában megkötött szerződés felbontását kérik ? Á közgyűlés azon okból, hogy sokkal kevesebb költséggel láthatja el a közbiztonsági szolgálatot polgári rendőr­séggel, mint a csendőrséggel, fentartja hatá­rozatát. A gazdasági, pénzügyi s a jogügyi bizottság véleménye,s javaslata alapján a közgyűlés 46 szavazattal 2 szavazat ellenében elfogadta az üveggyár alapítása tárgyában a város és Rényi Árpád üveggyáros között megkötött szerződést s az üveggyár czéljaira kért területet és pedig 10 holdat 2000 korona vételárért örök tulajdon­joggal, 38 holdat pedig a bérlet első tizévében félholdankint évi 2-2 K, tiz év eltelte után félholdankint évi 5 — 5 K földhasználati dij ellenében átengedett. Az erdei iparvasut kiépítését a közgyűlés elvileg elfogadta s a további szükséges intéz­kedésekkel a városi tanácsot bízta meg. A közgyűlés elhatározta, hogy Szatmár- vármegye közigazgatási bizottságának azon határozatát, melylyel a dr. Drágos Theoűl is inkább, hogy neki is meg kell halnia. Egy közeli forráshoz futott, amely nagyon tiszta és nagyon mély volt és bele akarta vetni magát. Elment a viz széléhez. Miután megnézte, nem nyilik-e benne vagy egy lotosvirág - mert ennyi nagyon is elég lett volna a herczegnőnek egyszeri étkezésre — lehajolt, hogy beleugorjék a vízbe. Még habozott, mert bizony a halál szomorú dolog, különösen, ha az ember még oly fiatal s annyi szép nő van a földön. Ekkor egy gondolata támadt. Régi könyvekben olvasta, hogy egy ifjú, aki sokáig nézte a maga képét a vízben, virággá változott. Miért ne érhetné hasonló sors őt is? Mint virágot a herczegnő megenné és meg lenne mentve. Lehajolt a forrás fölé és nézte magát. Hosszan, hosszan nézte a képét, aztán bele­bukott a vízbe. Alighogy a vízbe ért, a herczegnőnek egy udvarhölgye, aki néhány perez óta arrafelé járt, egy nárczist talált a parton; az apród egy halvány, frissen nyílt nárczissá változott. Ez a virág tette a herczegnőnek lehetővé, hogy várhatott, amig a vihar után újra ki­nyíltak a rét virágai. De nem volt ám nagyon elégedett vele és mialatt beleharapott a virágba, amely, mint elmondták neki, maga az apród volt, aki feláldozta magát érte, csak ennyit szólt: — Hát bizony,^ az embernek csak kell valamicskét ennie! Ám őszintén megvallva, ez a virág nem nagyon ízletes! 3 I ügyvéd terhére a községi kötelékbe való felvé- I teleért közgyülésileg kiszabott 200 korona fel­vételi dijat 100 koronára redukálja, megfeleb- I bezi a közigazgatási bírósághoz. Ezzel a rövid, de nagy jelentőségű köz- i gyűlés véget ért. HÍREK. Junius 6. Személyi hír. Dr. Schönherr Gyula múzeumi igazgató-ör az ünnepeket itthon töltötte. Áthelyezett albiró. Dr. Kiss Rezső sepsi­szentgyörgyi járásbirósági albirót őfelsége a király saját kérelmére a nagybányai járásbíró­sághoz helyezte át. Uj vármegyei tb. főjegyző. Dr. Falussy Árpád főispán Mangu Béla vármegyei aljegyzőt tb. főjegyzővé nevezte ki. Nyugdíjazás. Szatmárvármegye törvényha­tósága legutóbb tartott ülésében Nagy Sándor vármegyei I. aljegyzőt és Ilosvay Endre máté­szalkai főszolgabírót saját kérelmükre nyugdíjazta. Eljegyzés. Gábor Áron főgimnáziumi tanár a napokban váltott jegyet Schiick Izidor kedves leányával: Fridával. Újabb püspök-jelöltek. A szatmári püspöki szék betöltésére vonatkozólag az utóbbi pár nap alatt ismét uj nevek jöttek forgalomba. A püspöki székre jelöltekül újabban Hehelein Ká­roly, a szatmári főgimnázium volt igazgatója, szat­mári kanonok és Pader Rezső pozsonyi kano­nok, volt országyülési képviselő neveit emlege­tik. Nincs módunkban, hogy az újabb püspök kanditatusokról szóló hírek valóságát ellenőriz­hessük. Pünkösd. A pünkösdi ünnepeknek nem a legjobb idő kedvezett. Hűvös, borongos időjárás volt s néhányszor az eső is megeredt. Csupán az ünnep másodnapján derült ki az idő, különösen délután, mikor meleg verőfényben ragyogott minden. A Széchényi-ligetet óriási közönség kereste fel, melynek hullámzó sorai­ban nagyon is meglátszott, hogy már a nyara­lók is szép számban megérkeztek városunkba. Dr. Schönherr Gyula kitüntetése. Említettük, hogy dr. Schönherr Gyula múzeumi igazgató­őrt, egyetemi tanárt s akadémikust a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa előadó­titkárának választották meg. E kitüntetése alkalmából az Ország-Világ közli dr. Schön­herr arczképét a következő meleghangú kommentár kíséretében: „Általános rokonszenv- vel találkozott a tudományos világban, hogy a Tanács adminisztrácziójának élére, mint előadó­titkár dr. Schönherr Gyula egyetemi tanár, múzeumi osztály-igazgató került s hogy ilykép György Aladár öröké, ki eme népkönyvtári s népnevelési akcziónak egyik fényes és legelső kezdeményezője s haláláig egyik példátlanul önzetlen és nagytevékenységü agitátora volt, hivatott kezekre bízatott, mert vele s általa nem egy fontos művelődési kérdés vitetett előbbre a múzeumi főfelügyelőségben, melynek alapítása óta főtitkára.“ Dr. Schönherr Gyula, városunk szülöttének újabb kitüntetésére mind­nyájan büszkék lehetünk s uj hatáskörét bizo­nyára jótékonyan fogja érezni városunk múzeuma is, melynek nagy buzgalmu elnöke. Tulipán-mozgalom. Nagy lelkesedéssel ala­kult meg városunkban is a tulipán-kert, csat­lakozva a tulipánmozgalom országos szövetsé­géhez. A megalakulás óta hirt sem hallunk többé a tulipán-kertről, pedig nagy és nemes feladatok megvalósítása várja a küzdőtérre. Kérjük a megalakult bizottságot, hogy kezdje meg a működését mielőbb, nehogy elaludjék az egész mozgalom s lelkesedésünk tüze ello­bogjon szalmatüzhöz hasonlóan. Szép templomi ünnepélyre készül a nagybá­nyai ág. h. ev. egyházközség. A jövő vasárnap, junius 10-én d. e. 10 órakor fogják ugyanis

Next

/
Thumbnails
Contents