Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-06-07 / 23. szám
1 1906. junius 7. NAGYBÁNYA katlanul nagy számban jelentek meg a közgyűlésen s a megindult tárgyalást nagy érdeklődéssel kisérték. Igaz örömmel konstatáljuk, hogy képviselőtestületünk, mint mindig, valahányszor nagy kérdések kerültek döntés alá, úgy ma is hivatásának magaslatán állott. Az oly nagy port felvert üveggyár alapításának ügye immár biztosítva van. A képviselőtestület nagy többsége örömmel ragadta meg a kínálkozó alkalmat, hogy a kiváló hírnévnek örvendő üveggyáros: Rényi Árpádnak lehetővé tegye a nagybányai üveggyár megalapítását s ezzel egy oly gazdasági tényezőt teremtsen, mely uj jövedelmi forrásokat nyitva a legjótékonyabban járul hozzá közgazdasági életünk fellendítéséhez. Az üveggyár ellen felhangzó érvelések között legelsőbbrangu szerepet játszott az, hogy a gyár füstje kedvezőtlen lesz közegészségügyi viszonyainkra nézve, de főleg káros lesz a gyümölcsöseinkre s a vegetáczióra nézve. Ezeket az aggodalmakat, melyeknek úgy szólván semmi alapjuk nincs, sikerült mind eloszlatni s hogy ez aggodalmaknak még árnya se maradjon, a vállalkozó a megkötött s elfogadott szerződés 22. pontja szerint „azon téves vélemény megcsúfolásául, hogy a gyár füstje a vegetáczióra káros volna, kijelenti, hogy minden ebből eredő kárért minden vita kizárásával teljes vagyoni garancsiát vállal.“ A szerződés e biztosítása, azt hisszük, mindenkit meg fog nyugtatni. Nem csekély jelentőségű a közgyűlés azon határozata sem, melylyel elvileg elhatározta az erdei iparvasut kiépítését. Ez iparvasut kiépítésével régi mulasztást hozunk helyre s az nem csekély mérvben fogja föllenditeni erdőgazdaságunkat. A közgyűlést Gellért polgármester tiz órakor nyitotta meg s a jegyzőkönyv hitelesítésére Torday Imre tanácsost, dr. Makray Mihály és Aimer Károly képviselőket kéri föl. A hitelesítés idejét junius hó 16-ának d. u. 3 órájára tűzi ki. A napirend előtt polgármester a legutóbbi közgyűlésen nyert felhatalmazás alapján jelenti, hogy dr. Földes Béla országgyűlési képviselő társaságában a vízvezeték és csatornázás, az óvodák és elemi iskolák államosítása, nem- külömben a gör. kath. és róm. kath. plébános választások ügyében eljárt az illetékes minisztereknél s a minisztérium főbb tisztviselőinél. Útja szerencsés volt, mert mindenütt ígéretet nyert, hogy a város elősorolt ügyei lehetőleg mielőbb kedvező elintézésben fognak részesülni. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban az óvodák s elemi iskolák államosításának költségeit az 1907. évi költségelőirányzatba és pillangót elpusztított, egy pillanatig sem habozott. Keresztül-kasul bejárta az egész országot, keresett rózsát, lilijomot, Margit-virágot annak a számára, akit a szive szeretett. De nem talált semmit. De azért csak tovább keresett. Valaki azt mondta a herczegnőnek:- Tudja-e fenség, hogy a kis apród elindult abban a reményben, hogy valamit hozhat reggelire ? A herczegnő gúnyosan mosolygott. Úgy látszott, hogy ellenszenvvel enné meg a virágot, melyet a szegény gyermek hozna és csak ennyit szólt: — Jaj, be éhes vagyok! Az apród pedig ezalatt bolyongott az országban és keresett virágot. Leszállt a hegyek szakadékaiba, felkapaszkodott a legmeredekebb sziklákra és azt remélte, hogy talán a glecserek szélén két sziklakő közt megleli a titokzatos alpesi kis kék virágot, amely a halál torkából ragadná ki eszményét. De sem a legmagasabb hegyormokon, sem a legmélyebb szakadékokban nem lelt egyetlen virágot sem. Olyan rettentő és pusztító volt a vihar. Vigasztalanul balsikere miatt tért vissza a sok fáradalom után. — Tudtam! — szólt a herczegnő. — Igazán nevetséges, hogy ilyen gyermekekre bízzák a fejedelmi személyekről való gondoskodást. III. Amikor megtudta, hogy a herczegnő ilyen csúnya szavakat mondott, a szive össze volt tépve-marczangolva, mintha a héja csapott volna le rá. Mivel a királyleány azt a kettős fájdalmat okozta neki, hogy beteg is volt s nem is vette figyelembe gondosságát, amellyel meg akarta menteni, elhatározta, hogy megöli magát, annál már beállították s igy az^ államosítás 1907-ben feltétlenül megtörténik. (Éljenzés.) Kérte egyúttal a közoktatásügyi kormány segélyét, a mind nagyobb arányokat öltő nagybányai festőiskola szubvenczionálása tekintetében is s erre vonatkozólag kedvező választ nyervén, remélhető, hogy egy-két év alatt felépül a megfelelő nagyságú, állandó műterem is. A vízvezeték és csatornázás ügyében azt az informácziót nyerte, kérje a város a föld- mivelésügyi minisztert, hogy utasítsa a m. kir. országos vízépítési igazgatóságot, hogy a vízvezeték és csatornázás ügyében a tárgyalásokat újra vegye föl s küldjön ki szakértőt annak megvizsgálására, hogy mennyi a vízhiány s az miképen s esetleg kutak fúrása által pótolható volna-e ? Ha a kútfúrások szükségeseknek mutatkoznának, mintegy 10.000 koronát kellene e czélra előirányozni. Kéri a közgyűlést, utasítsa a gazdasági s pénzügyi bizottságot, tegyen javaslatot, hogy e 10.000 korona miből volna fedezhető? S egyben felhatalmazást kér a közgyűléstől arra, hogy a miniszterhez intézendő felterjesztésében kijelenthesse, hogy a város az esetleg szükséges kútfúrások költségeit kész viselni. A miniszteri kiküldött a helyi szemle megejtésére s a kútfúrások esetleg szükséges eszközlésére valószínűleg augusztusban vagy szeptemberben fog városunkba érkezni. A közgyűlés a polgármester előterjesztéseit örömmel és éljenzéssel vette tudomásul. A napirend első helyén a főispán leirata állott, melyben felsőbb meghagyásból azon kérdést intézi a város képviselőtestületéhez, hogy fentartja-e most is azon határozatát, melyben a csendőrség alkalmazása tárgyában megkötött szerződés felbontását kérik ? Á közgyűlés azon okból, hogy sokkal kevesebb költséggel láthatja el a közbiztonsági szolgálatot polgári rendőrséggel, mint a csendőrséggel, fentartja határozatát. A gazdasági, pénzügyi s a jogügyi bizottság véleménye,s javaslata alapján a közgyűlés 46 szavazattal 2 szavazat ellenében elfogadta az üveggyár alapítása tárgyában a város és Rényi Árpád üveggyáros között megkötött szerződést s az üveggyár czéljaira kért területet és pedig 10 holdat 2000 korona vételárért örök tulajdonjoggal, 38 holdat pedig a bérlet első tizévében félholdankint évi 2-2 K, tiz év eltelte után félholdankint évi 5 — 5 K földhasználati dij ellenében átengedett. Az erdei iparvasut kiépítését a közgyűlés elvileg elfogadta s a további szükséges intézkedésekkel a városi tanácsot bízta meg. A közgyűlés elhatározta, hogy Szatmár- vármegye közigazgatási bizottságának azon határozatát, melylyel a dr. Drágos Theoűl is inkább, hogy neki is meg kell halnia. Egy közeli forráshoz futott, amely nagyon tiszta és nagyon mély volt és bele akarta vetni magát. Elment a viz széléhez. Miután megnézte, nem nyilik-e benne vagy egy lotosvirág - mert ennyi nagyon is elég lett volna a herczegnőnek egyszeri étkezésre — lehajolt, hogy beleugorjék a vízbe. Még habozott, mert bizony a halál szomorú dolog, különösen, ha az ember még oly fiatal s annyi szép nő van a földön. Ekkor egy gondolata támadt. Régi könyvekben olvasta, hogy egy ifjú, aki sokáig nézte a maga képét a vízben, virággá változott. Miért ne érhetné hasonló sors őt is? Mint virágot a herczegnő megenné és meg lenne mentve. Lehajolt a forrás fölé és nézte magát. Hosszan, hosszan nézte a képét, aztán belebukott a vízbe. Alighogy a vízbe ért, a herczegnőnek egy udvarhölgye, aki néhány perez óta arrafelé járt, egy nárczist talált a parton; az apród egy halvány, frissen nyílt nárczissá változott. Ez a virág tette a herczegnőnek lehetővé, hogy várhatott, amig a vihar után újra kinyíltak a rét virágai. De nem volt ám nagyon elégedett vele és mialatt beleharapott a virágba, amely, mint elmondták neki, maga az apród volt, aki feláldozta magát érte, csak ennyit szólt: — Hát bizony,^ az embernek csak kell valamicskét ennie! Ám őszintén megvallva, ez a virág nem nagyon ízletes! 3 I ügyvéd terhére a községi kötelékbe való felvé- I teleért közgyülésileg kiszabott 200 korona felvételi dijat 100 koronára redukálja, megfeleb- I bezi a közigazgatási bírósághoz. Ezzel a rövid, de nagy jelentőségű köz- i gyűlés véget ért. HÍREK. Junius 6. Személyi hír. Dr. Schönherr Gyula múzeumi igazgató-ör az ünnepeket itthon töltötte. Áthelyezett albiró. Dr. Kiss Rezső sepsiszentgyörgyi járásbirósági albirót őfelsége a király saját kérelmére a nagybányai járásbírósághoz helyezte át. Uj vármegyei tb. főjegyző. Dr. Falussy Árpád főispán Mangu Béla vármegyei aljegyzőt tb. főjegyzővé nevezte ki. Nyugdíjazás. Szatmárvármegye törvényhatósága legutóbb tartott ülésében Nagy Sándor vármegyei I. aljegyzőt és Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabírót saját kérelmükre nyugdíjazta. Eljegyzés. Gábor Áron főgimnáziumi tanár a napokban váltott jegyet Schiick Izidor kedves leányával: Fridával. Újabb püspök-jelöltek. A szatmári püspöki szék betöltésére vonatkozólag az utóbbi pár nap alatt ismét uj nevek jöttek forgalomba. A püspöki székre jelöltekül újabban Hehelein Károly, a szatmári főgimnázium volt igazgatója, szatmári kanonok és Pader Rezső pozsonyi kanonok, volt országyülési képviselő neveit emlegetik. Nincs módunkban, hogy az újabb püspök kanditatusokról szóló hírek valóságát ellenőrizhessük. Pünkösd. A pünkösdi ünnepeknek nem a legjobb idő kedvezett. Hűvös, borongos időjárás volt s néhányszor az eső is megeredt. Csupán az ünnep másodnapján derült ki az idő, különösen délután, mikor meleg verőfényben ragyogott minden. A Széchényi-ligetet óriási közönség kereste fel, melynek hullámzó soraiban nagyon is meglátszott, hogy már a nyaralók is szép számban megérkeztek városunkba. Dr. Schönherr Gyula kitüntetése. Említettük, hogy dr. Schönherr Gyula múzeumi igazgatóőrt, egyetemi tanárt s akadémikust a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa előadótitkárának választották meg. E kitüntetése alkalmából az Ország-Világ közli dr. Schönherr arczképét a következő meleghangú kommentár kíséretében: „Általános rokonszenv- vel találkozott a tudományos világban, hogy a Tanács adminisztrácziójának élére, mint előadótitkár dr. Schönherr Gyula egyetemi tanár, múzeumi osztály-igazgató került s hogy ilykép György Aladár öröké, ki eme népkönyvtári s népnevelési akcziónak egyik fényes és legelső kezdeményezője s haláláig egyik példátlanul önzetlen és nagytevékenységü agitátora volt, hivatott kezekre bízatott, mert vele s általa nem egy fontos művelődési kérdés vitetett előbbre a múzeumi főfelügyelőségben, melynek alapítása óta főtitkára.“ Dr. Schönherr Gyula, városunk szülöttének újabb kitüntetésére mindnyájan büszkék lehetünk s uj hatáskörét bizonyára jótékonyan fogja érezni városunk múzeuma is, melynek nagy buzgalmu elnöke. Tulipán-mozgalom. Nagy lelkesedéssel alakult meg városunkban is a tulipán-kert, csatlakozva a tulipánmozgalom országos szövetségéhez. A megalakulás óta hirt sem hallunk többé a tulipán-kertről, pedig nagy és nemes feladatok megvalósítása várja a küzdőtérre. Kérjük a megalakult bizottságot, hogy kezdje meg a működését mielőbb, nehogy elaludjék az egész mozgalom s lelkesedésünk tüze ellobogjon szalmatüzhöz hasonlóan. Szép templomi ünnepélyre készül a nagybányai ág. h. ev. egyházközség. A jövő vasárnap, junius 10-én d. e. 10 órakor fogják ugyanis