Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1906-04-26 / 17. szám

1906. április 26. 3 NAGYBÁNYA szereplését is; azokat pedig, kik még nem ismerik, szerény, rokonszenves modorával, puritán jellemével bizonyára csakhamar meg­hódítja. Vármegyénkben nagy feladatok várnak megvalósításra. Az uj főispán a vármegye tiszti karában kitűnő, kipróbált s megbízható munkatársakra talál, kik minden tehetségükkel, legjobb erejűkkel s szivük egész lelkesedésével támogatni fogják a vármegye javára irányuló törekvéseiben! S mi az uj főispánban feltaláljuk mindazon értékes kvalitás,akat, m&lyek az eredményes működésnek elengedhetetlen feltételei s épen azért erősen hisszük, hogy kormányzata áldásos s dúsan gyümölcsöző lesz közgazdaságilag is nagy erőpróbának kitett vármegyénkre nézve. Szatmárvármegye gyöngye, kincses Nagy­bánya város közönsége nevében melegen üdvözöljük Szatmárvármegye uj főispánját s kérjük, legyen hathatós támogatója, előmozdítója e régi, nagy múlttal biró város nemes törekvé­seinek, segítője a haladásra, fejlődésre irányuló nagy munkájában, hogy városunk a jövőben is betölthesse itt e végvidéken ama történelmi missiót, melyet ez ideig oly dicsőségesen be­töltött s a haladó, virágzó városok sorában elfoglalhassa azt a helyet, melyet történelmi múltjánál fogva méltán megérdemel. Az uj főispán életrajzi adatait a követ­kezőkben ismertetjük: Faiussy Árpád régi magyar nemesi családból származik. Nagyatyja Faiussy Mihály, Kazinczy Ferencz unokahugát, Fráter Évát bírta volt nőül, együtt fordította a nemzeti irodalom nagy ujraalkotójával Rouseaut, majd részes volt a napóleoni háborúban és tőle származik I. Napóleonnak 1809-ben a magyar nemzethez intézett hires felhívásának ezer és ezer példányban elterjesztett magyar fordítása. Atyjának, a patriarcha-szakállu Faiussy Mihálynak, a vitéz 48-as honvédnek emléke még élénken él a szatmárvármegyeiek között. Ő volt egyike Szatmárvármegye első alkotmá­nyosan választott főszolgabíróinak a kiegyezés idején, gróf Károlyi György főispánsága alatt; később vármegyei tiszti ügyész lett; néhány évig volt Nagykároly város rendőrkapitánya is és pár év előtt magas kort érve halt el Ér-Endréden. Az uj főispán 1865. márcz. 15-én született Ér-Endréden. Iskoláit a nagykárolyi piaristáknál és a debreczeni kollégiumban végezte, a hol jogot is hallgatott. Budapestre kerülve az 1888 — 89-iki emlékezetes télen, a véderővita alatt az egyetemi ifjúság lelkes vezére volt. Jogi tanulmányainak befejezésével Polónyi Géza országos nevű budapesti ügyvéd, jelenleg igaz: ágügyi miniszter irodájába lépett be, mely­nek később éveken át vezetője is volt. A 90-es évek elején nyitott Budapesten gyorsan jó hírnévre szert tett ügyvédi irodát; foglalkozása azonban nem akadályozta abban, hogy a politikai közéletben a függetlenségi eszmék tántoríthatatlan híveként állandóan részt vegyen. 1896-ban megalakította az akkor még tiszta kormánypárti Józsefvárosban a független­ségi kört; 1897-től 1900-ig Budapest székes főváros törvényhatósági bizottságának tagja lett; a következő évben azonban budapesti bizottsági tagságáról lemondott s azóta Szatmár­vármegye törvényhatósági bizottságának virilis tagja. Tanácsbirája a budapesti ev. ref. egyház­nak. A Polónyi Géza vezetése alatt álló bel­városi Saskörnek, mely tudvalevőleg a fővárosi ellenzéknek mindenkor bevehetetlen vára volt, — igazgatója. A tavaszi választások alkalmával a budapest­belvárosi Andrássy-pártnak volt legagilisabb vezetője s még élénk emlékeztében van, hogy mily rettentő erőszakoskodások árán sikerült csak Tiszának Andrássyt kevés szavazattöbb­séggel legyőzni e küzdelemben. Vármegyénk közéletében tevékeny részt vesz évek óta; buzgó tagja volt a vármegyei visszaélések ellen alakult közigazgatási ellenzék­nek s a múlt év hatalmas arányú nemzeti harczából a vármegyeháza termében is hűségesen kivette a maga részét. Különösen feltűnést keltett a tavaly deczember 14-iki közgyűlésen elmondott fulmináns beszéde. 1895-ben házasodott. Felesége Jerney Margit, szintén régi magyar nemesi családból származik. Unokája Jerney Jánosnak, a 40-es évek neves ázsiai utazójának, etnográfusának, ki irodalmi műveivel gróf Zichy Jenőnek az ős-magyarokat kutató felfedező útjára inspirácziót szolgáltatott. Boldog családi életét három aranyos gyer­mek teszi még boldogabbá. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye f. hó 19 és 20-án tartotta meg városunkban rendes ! évi közgyűlését, melyre mintegy nyolczvanan I jelentek meg, úgy, hogy a városház tanácsterme j zsúfolásig megtelt a közgyűlés tagjaival. A közgyűlésen Széli György esperes és Helmeczy József legidősebb tanácsbiró elnö­költek. A napirenden a közigazgatási bírósági ügyekkel 46 tárgy állott s a közgyűlés más­félnapi tanácskozás után behatóan, részletesen végzett valamennyivel. A tárgyalást Széli György esperes meg­nyitó imája vezette be, melyet a közgyűlés egész terjedelmében jegyzőkönyvbe igtatott. Az első tárgy: a főgondnok helyettesítése, egyik legfontosabb tárgya volt a közgyűlésnek. A közgyűlés nagy sajnálattal vette tudomásul Degen féld József gróf főgondnok távozását, ki tiz éves főgondnoki működése alatt nagy érdemeket szerzett magának s a választás meg- ejtéseig a főgondnoki állás helyettesítésére Helmeczy József tanácsbirót kérte föl, ki a megbízást nemes készséggel elfogadta. A jegyzőkönyv hitelesítő bizottságba Sol­tész János, Jakó Antal és Sátor Dávid kül­dettek ki. A napirend negyedik helyén a szavazat­bontó bizottság jelentése állott. A jelentés sze­rint az egyházmegye jegyzőjévé nagy többség­gel Soltész Elemér nagybányai lelkészt válasz­tották meg, ki a közgyűlés előtt az esküt azonnal le is tette. Az uj jegyzőt Széli György esperes üd­vözölte igen meleg szavakban, kiemelve érdemeit s erősen hangsúlyozva, hogy az egyházmegye választása valóban érdemes férfiúra esett. Soltész Elemér hálás szavakban köszönte meg a kitüntető bizalmat s kérte az egyházmegye jóakaró támogatását, hogy feladatának minden­ben megfelelhessen. Sajnálattal vették tudomásul, hogy Böször­ményi Zsigmond tanácsbiró állásáról lemondott s megbízták az elnökséget, hogy úgy a főgond­noki, mint a tanácsbirói állásra a választást rendelje el s ha abszolút többséget senki sem kapna, újabb szavazásra hívja fel az egyházakat. Az esperesi jelentések során kiemelkedő mozzanata volt a közgyűlésnek Sin/ca Lajos krassói tanító üdvözlése, ki a magyar tud. aka­démia Wodianer-féle 1000 koronás dijat nyerte el. A közgyűlés üdvözletét és elismerését Széli György esp eres tolmácsolta s az ünnepelt ér­demdús tanító szép beszédben köszönte meg az óvácziót. Az esperesi jelentésekből kiemelendőnek tartjuk azon szomorú és megdöbbentő jelen­séget, hogy több egyház államosittatni óhajtja az iskolát, csakhogy a tanító fizetésétől sza­baduljon. E törekvéseket Széli György esperes igen erős szavakban Ítélte el. Örömmel vették tudomásul, bogy Nagy­bánya város 3000 koronát gyűjtött a debre­czeni egyetemre s elnök azon nézetének adott kifejezést, hogy a gyűjtés szélesebb alapokra fektetendő, mert az egyetem felállításával nem­csak az egyháznak, de a magyar hazának is nagy szolgálatokat teszünk. A közgyűlés az esperesi jelentések során elrendelte a felsőbányái ev. ref. leányiskola kibővítését s a szükséges építkezések fogana­tosítását. A bérletek tekintetében a közgyűlés elvi jelentőségű határozatot hozott. Elrendelte, hogy a bérletek lejártuk előtt egy évvel meghirde­tendők s a szerződések az egyházmegjmhez még idejében jóváhagyás végett bemutatandók, hogy az idő rövidsége miatt kényszerhelyzet ne állhasson elő. Az egyházmegyei közpénztárak s könyv­tári pénztárak számadásait a közgyűlés jóvá­hagyta. Egyházkerületi képviselőkül Torday Imre és Sátor Dávid szinérváraljai lelkész választat­tak meg. A tárgysorozat többi pontjai minden na­gyobb emóczió nélkül intézteitek el. Első napon, a közgyűlés után közebéd volt Rumpold Gyula vendéglőjében. A köz­ebéden számosán jelentek meg a városi nota- bilitások közül is. Az első felköszöntőt Szabó József tanács­biró mondotta Széli György esperesre, mig az esperes remek beszédben az egyházmegyét köszöntötte fel, majd Sinka Lajos tanító egész­ségére ürítette poharát. Dr. Gergely György jogakadémiai tanár nagy hatással szintén Sinka tanítót éltette. Sinka Lajos igen szép beszéd­ben vázolva a tanító hivatását, s megköszönve az ünnepeltetést, az egyházmegyére ürítette poharát. Ferenczy Imre krassói lelkész Szabó Adolfot, az ág. egyház felügyelőjét éltette. Még számos toaszt hangzott el s az ebéd pompás hangulatban a késő délutáni órákig tartott. Rumpold vendéglős úgy pompás kony­hájával, mint kitűnő boraival általános elisme­rést aratott. Az egyházmegyei közgyűlés tagjai 20-án utaztak el városunkból. HÍREK. Április 25. Személyi hir. Dr. Lovrich Gyula fővárosi ügyvéd édes anyjával rokonai látogatására városunkba érkezett. Szatmárvármegye s Szatmár város uj főispánja. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy őfelsége a király dr. Faiussy AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Thumbnails
Contents