Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-23 / 12. szám
1905. márezius 23, NAGYBANYA 5 kaiméból a városszerte megnyilatkozott meleg részvétért hálás köszöntet mond: özv. Virágh Bálintné gyászoló családjával. Osztálygyülés. A orsz. magyar bányászati és kohászati-egyesület nagybánya-vidéki osztálya április hó 1-én délután 4 órakor a nagybányai bányaigazgatóság tanácstermében osztály- gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki bejelentések. 2. A titkár évi jelentése. 3. Pénztárnok évi jelentése. 4. Az 1905-ik évi előirányzat. 5. Andreics János átirata. Vizsga- eredmények a selmeczbányai főiskolán. Előadó: György Gusztáv. 6. Az egyesület átirata az alapszabályok módosítása tárgyában. Előadó: Dr. Makray Mihály. 7. Andreics János nyilt levele a szakirodalom pártolása tárgyában. Előadó: Mikó Béla. 8. Az egyesület átirata a vas- ércz kivitel megszüntetése tárgyában. Előadó: Weisz Lajos. 9. Az egyesület átirata a tisztességtelen verseny megakadályozására nézve. Előadó: Moldován László. 10. Az egyesület átirata a bányaiskolák szervezetére vonatkozólag. Előadó: Dr. Szokol Pál. 11. Schmidt Jenő felolvasása a veresvizi lóbanyai legujabbi feltárásokról. 12. Indítványok. Gyűlés után társas összejövetel lesz hölgyek részvételével a városi nagyszálló termeiben. Egy tanitó tragédiája. Magyarláposon f. hó 12-én, agyonlőtte magát Daul Tivadar 36 éves görögkeleti tanitó, akit nemrég választottak meg az aradmegyei jószáshelyi kerületbe tanítónak. A szerencsétlen ember a rendőrségnek ezimzett levelében azt írja, hogy egyre üldözték, mert a magyar kultúra előmozdításán fáradozott és ez az üldözés kényszeritette a halálba. A tragikus sorsú tanitó néhány évvel ezelőtt jutalmat kapott a kormánytól, mert a magyar nyelvet sikerrel terjesztette a románok között. Halála nagy részvétet keltett. Széna-e vagy szalma. Meszlényi elhunyta alkalmából elevenítik fel a következő jóizü históriát: Volt a püspöknek egy igen nyugtalan papja, ki minduntalan pályázott hol erre, hol arra a plébániára. Egyszer újra folyamodván egy jobb bene- flcziumért, nagyon hosszú időnek tartotta a döntés bekövetkezését. Elment tehát a püspökhöz és jelezte, hogy alázatos kérdezni valója is van.- Maradjon itt ebédre, szólott kegyesen a püspök s akkor módját ejtjük. Ebéd alatt a püspök csakugyan szóba hozta a dolgot:- Hát mi kérdezni valója van?- Csak azt vagyok bátor méltóságos kegyes atyámtól megkérdezni a pályázat ügyében, hogy széna-e vagy szalma ?- Zsúp, válaszolt a püspök. És ezzel az ügy végérvényesen befejezést nyert. Véres kardpárbaj. Szatmáron családi ügyekből kifolyólag nehéz lovassági kardokkal véres kardpárbajt vívtak Hoffmann Móricz szatmári honvéd főhadnagy és Jakó Gyula mármaros- szigeti honvéd százados. A párbaj harczképtelen- ségig ment. Egy heves összecsapásnál Hoftmann főhadnagy hatalmas vágást mért ellenfelének a fejére, melyet az már nem tudott kivédeni. A roppant erős vágás Jakó százados homlokán a jobb szem felett elhúzódó 15 czentiméter hosszú és csonton is áthatoló súlyos sebet ejtett, mire kiejtette kezéből a kardot és nyomban összeesett. A párbajnak ezzel vége szakadt. A sebesültet párbaj-orvosa dr. Lükő Géza vette kezelése alá s egy csontszilánkot eltávolitva, össze- varta a hatalmas sebet. Hoffmann Árpád jóhirü divatáru kereskedőnek lapunk mai számához csatolt körlevelére felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Kézrekerült betörő. Múlt év október havában páratlanul vakmerő betörést kíséreltek meg Kaisz János városi erdőőrnek a faraktárnál levő lakásán. Késő éjjel volt már s Kaisz hat éves kis fiával már lefeküdt és el is aludt, midőn egyszerre arra ébredt föl, hogy valaki a ház falát bontogatja. A döngetések egyre erősebbek lettek s a fal már belül a szobában is omladozott. Kaisz erdövéd várakozó álláspontot foglalt el, de nem soká kellett várakoznia, mert a falon egyszerre egy jókora nyílás támadt, melyen egy vaskos kéz nyúlt be. Kaisz erdővéd szolgálati fegyverével rálőtt a benyújtott kézre, mire a betörő « Vajgye minye» ordítással hirtelen elugrott a réstől s az éj sötétjében eltűnt. De ott maradt egyik összeroncsolt, lelőtt ujja s egy hatalmas husáng, melylyel a falat bontogatta. A rendőrség a betörés ügyében széleskörű nyomozást indított, de eredménytelenül, mig most a csendőrség egy más ügyben folytatott nyomozás alkalmával véletlenül ráakadt a betörőre s elfogta Orgonán István alsófernezelyi lakos személyében, kinek egyik keze borzasztóan össze van roncsolva. Orgonán a betörést beismerte s azt vallja, hogy rettenetes sebével innen Már marosszigetre ment s ott a kórházba felvétette magát, de mikor kezét amputálni akarták, a kórházból megszökött s a sebét tovább maga gyógyitgatta. Orgovánt a csendőrök a nagybányai kir. járásbíróságnak adták át. Iskolaszéki ülés. A városi iskolaszék hétfőn délután Gellert Endre polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen több lényegtelen ügyet intéztek el. Legfontosabb intézkedése az volt az iskolaszéknek, hogy bizottságot küldött ki az állami iskolai épületek elhelyezése kérdésének tanulmányozására. A bizottság, mint értesülünk, legközelebb meg fogja szemlélni a Sesták, Pap Zsigmond, Szendy-Iéle telkeket, nemkülönben a zsellér-utczai és vár-utczai kombináczióba vett területeket. Az iskolaszék csak a jelentések beérkezte után fogja megtenni javaslatát a közgyűléshez. Vasúti hir. Sok kalamitásnak volt okozója az, hogy a szénatéri állomáson Felsőbányára menettérti jegyet nem lehetett váltani, hanem e miatt a főállomásra kellett menni. Mint értesülünk, e bajon most segített a vasút igazgatósága s elrendelte, hogy ezentúl Felsőbányára szóló menettérti jegyet a szénatéri állomáson is adjanak ki az utazó közönségnek. Ribillió a Főtéren.. Vasárnap délben nagy botrányt okozott nehány bányászlegény a Főtéren. Szokás szerint a sétálók elől elállották a járdát s midőn erre Kovács János rendőr figyelmeztette őket, nagy lármát csaptak, sőt egy Zojkás János nevű legény ittas állapotában meg is támadta Kovácsot s tettleg bántalmazta. A garázda legényt, ki ellen hatósági elleni erőszak miatt indították meg az eljárást, a rendőrség alig bírta megfékezni. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 15-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Márcz. 13. Gráz Jánosnak „István“ ; márcz. 9. Berger Eduárdnak „Márton“; márcz. 15. Maday Pálnak „József“; márcz. 15. Makray Károlynak „Károly“; márcz. 17. Kis Jánosnak „Pepi“; márcz. 12. Marosán Miklósnak „Sándor“; márcz. 14. Viaszin Jánosnak „Matild“; márcz. 14. Miháli Matildnak „Juliánná“; márcz.; 16. Barazsu Endrének „Erzsébet Ida“ nevű gyermeke. — Meghaltak: Márcz. 15. Petrován Tódor gör. kath., 72 éves, aggkorban; márcz. 14. Simoni Sándor róm. kath., 48 éves, bányamunkás, tüdővészben; márcz. 14. Korláth József róm. kath., 52 éves, czipész, tüdőgümőkórban; márcz. 18. Birnbaum Eszter izrael, 11 éves, czipész gyermeke, agyhártya- lobban. — Házasságot kötöttek: Török Zselense- ki János és Mán Róza nagybányai; Rácz Gyula és Majáik Róza marosvásárhelyi lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Dr. Nagy Sándor erdödi és Lehrner Alexandrin, Róza, Mária nagybányai lakosok. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Nyilttér. Értesítés. Van szerencsém Nagybánya város és vidéke mélyen tisztelt közönségének szives tudomására hozni, hogy várutczai műtermemben (Dittrichné- féle házban) dr. Herczinger Ferencz városi főorvos ur vezetése és felügyelete alatt fogtechnikusi működésemet megkezdtem. Készítek amerikai módszer szerint szájpadlással vagy anélkül müfogsorokat, aranyhid, korona, csap (stieft) fogakat s bármily fogtechnikusi teendőket készséggel elvállalok. Ismereteimet a leghíresebb bel és külföldi laboratóriumokban szereztem s igy abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem. Kiváló tisztelettel Schuszter Ferencz, fogtechnikus. Csődtömeg eladás. Alólirott csődtömeggondnok ezennel közhírré teszi, hogy vb. Rózsa Simon nagybányai bej. könyvkereskedő czég csődtömegét képező és a csődleltárban 1—5., 8., 10., 15-135., 155., 162-163., 165., 169-182., 184., 188-228., 230-244., 246-294., 296-310. tételszámok alatt felvett s bolti felszerelés és könyvkereskedői üzlet tárgyát képező ingóságokból álló czikkek 4500 K csődleltári értékben egy tömegben versenytárgyalás utján eladás alá fognak bocsáttatni. Ajánlattevők tartoznak írásbeli ajánlatukat zárt borítékban 1905.^ évi április hó í5-éig csődtömeggondnoknál benyújtani és egyidejűleg 500 K-t bánatpénzül készpénzben a csődtömeggondnok kezéhez beszolgáltatni. A beérkezett ajánlatok felett a csődválasztmány legkésőbb 1905. április 23-áig bezárólag határozni fog, mely időpontig ajánlattevők bánatpénzüknek a csődtömeg javára leendő különbeni elvesztése terhe mellett ajánlatukhoz kötve vannak. Kinek ajánlatát a csődválasztmány elfogadja, mint tömegvevő tartozik a vételtárgyát 1905. áprilig 30-áig kész- pénzfizetés ellenében átvenni. Ha ezen kötelességének nem tenne eleget, bánatpénze a csődtömeg javára elvész. Többi ajánlattevők a csődválasztmány határozata után I bánatpénzüket azonnal visz- szanyerik. Az eladás tárgya a tömeggondnok közbejöttével bármikor megtekinthető. Kelt Nagybányán, 1905. évi márezius 17-én. A csődválasztmány határozata szerint Stoll Béla csődtömeggondnok.
