Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-16 / 11. szám

1905. márcziui 16. 5 Legföllebb pár nappal hosszabbíthatták meg a kialuvó életet. Amily küzdelemteljes, kínzó volt betegsége, ép oly csendes volt halála. Mosolyogva, minden fájdalom nélkül hunyt eL A nagy beteg válságos helyzetéről jelen­tést tettek Rómába is, honnan tegnap érkezett meg a pápa áldása. A gyászeset híre úgy Szatmárott, mint az egész egyházmegyében a legmélyebb részvétet keltette, mert Meszlényi nemes, fenkölt gon­dolkozásánál, páratlanul jó szivénél s minden nemes, jó ügy iránt tanúsított fejedelmi bő­kezűségénél fogva nemcsak hívei szeretetét bírta, de a másvallásuak tiszteletét is. Városunkban szatmári tudósítónk távirata folytán ma, szerdán délelőtt órakor terjedt el a halál hire. A Kaszinó épen márczius 15-iki ünnepélyét tartotta, midőn tudósítónk révén futótűzként terjedt el, hogy Meszlényi Gyula püspök meghalt. Nemsokára ezután megszólalt a Szent István-torony nagy harangja s szomorúan hir­dette a népszerű főpásztor halálát. A Szent István-toronyról, valamint az egy­házi épületekről bevonták a trikolorokat s helyébe gyászlobogókat tűztek ki, melyek komor ellentétet képeznek a márcziusi verőfényben pompázó nemzetiszinü zászlók sokaságával. Meszlényi városunk iránt mindig nagy rokonszenvet, szeretetet tanúsított s fejedelmi bőkezűségével nem egy intézményünket halmozta el. Fiatal muzeum-egyesületünk is több Ízben kapott tőle értékes adományokat s csak a leg­utóbb tartott közgyűlésén választotta meg az egyesület örökös tiszteletbeli tagjának. Jótékony alapítványai százezrekre rúgnak s nemes gondolkozására vall, hogy mindenkor valláskülömbség nélkül sietett a szegények, a szenvedők könyüinek letörlésére. Igazi, Krisztus szive szerinti főpap hunyt el Meszlényiben, kinek emlékét az egyházmegye hosszú időkig áldva fogja emlegetni. Életrajzi adatait a következőkben foglaljuk össze: Meszlényi Gyula Velenczében, Fehér­megyében született 1832. év január 22-én jómódú közbirtokos szülőktől. Elemi és közép­iskoláit Pécsett és Székesfehérvárt végezte, theologiai tanulmányait pedig a bécsi Pázmány- intézetben. Mint a nagyszombati konviktus tanul­mányi felügyelője és főgimnáziumi tanár Sczi- tovszky kardinális, esztergomi érsek és prímás által 1854. julius 27-én szenteltetett pappá. 1857-ben a primási udvarba helyeztetett át, 1862-ben pedig pápai kamarás lett. 1866. február 10-én a komáromi plébániát nyerte el, ahol 16 évig a legboldogabb éveit töltötte. Ezentúl gyorsan emelkedett. 1869. junius 12-én Szent Mórról nevezett apát, 1881. november 6-án esztergomi kanonok, 1887. október 17-én pedig szatmári püspök lett. Ugyanezen év november 25-én Rómában XIII. Leo pápa által prekonizál- tatott. 1888. ápril 29-én a szatmári székes- egyházban Csúszka György szepesi püspök püspökké szentelte, amidőn együtt működő szentelő püspökök gyanánt Pásztélyi János munkácsi g. kath. és Bende Imre besztercze- bányai r. kath. püspökök szerepeltek. Ez időtől állandóan a szatmári egyházmegye élén állott. Kiváló érdemeit ő felsége is számos kitüntetés­sel, igy legutóbb a v. b. t. tanácsossággal jutal­mazta. Aranymiséjét tavaly ünnepelte egyház­megyéje szeretetének, tiszteletének és ragasz­kodásának impozáns megnyilatkozásai között. Az elhunyt főpásztor halálos ágyánál váro­sunkból ott volt Szőke Béla h. plébános is, ki az elhunytban nagybátyját gyászolja. HÍREK. Márczius 15. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Podhorszky József nagybányai kincstári iroda­főnököt a selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskolánál ujonan szervezett titkári állásra nevezte ki. Podhorszky távozását, ki megnyerő, rokonszenves modorával csak jóbarátokaí szer­zett magának városunkban, a legőszintébben sajnáljuk. Eljegyzés. Paczek Miklós salgótarjáni m. á. v. pályafelvigyázó eljegyezte Nagybányán özv. Wienerberger Arpádnét szül. Koncz Mariskát. Esküvő. Cservenka János cs. és kir. 5. gyalogezredbeli hadnagy, kit városunkban is széleskörökben ismernek, a napokban vezette oltárhoz Bujánházán Lánczky Mariskát, néhai Lánczky Lajos földbirtokos kedves leányát. Egyházmegyei választás. Aranyosmegyesen Böszörményi Zsigmond vendégszerető házánál a nagybányai ev. ref. egyházmegye kebeléből alakult bizottság tegnap ülést tartott, melyen felbontották az egyes egyházak által az egyház- megyei esperesre, a zsinati rendes képviselőre s az egyházi tanácsbiróra beadott szavazatokat. A bizottság tagjai voltak: Böszörményi Zsig­mond elnök, Torday Imre, Tóth Móricz, Sinka Lajos, Sátor Dávid, Ferenczy Imre és Papolezy Zoltán. Az egyházmegyei esperességre beadatott 42 szavazat, melyből Széli György avasujvárosi lelkész, tanácsbiró 22, Soltész János ombodi lelkész, tanácsbiró 20 szavazatot kapott. így esperes lett Széli György. Zsinati rendes kép­viselőre szintén 42 szavazatot adtak be; ebből kapott Soltész János 26 és Szabó József aranyosmegyesi lelkész 16 szavazatot s igy zsi­nati képviselőnek Soltész János választatott meg. Egyházmegyei tanácsbiró lett Szabó József 35 szavazattal Nagy Lajos 7 szavazata ellenében. Az uj esperest a szavazatbontó bizottság meleg­hangú levélben küldöncz utján üdvözölte. if Virágh Báiint.| Megrendítő gyász, súlyos megpróbáltatás érte a köztiszteletben álló ki­terjedt Virágh családot. Virágháti Virágh Bálint nyug. m. kir. posta- és távirdafelügyelő, a nagy­bányai ev. ref. egyház presbytere, a Keres­kedelmi Bank igazgatósági tagja f. hó 13-án. életének hatvanhatodik évében váratlanul elhunyt. Halála megdöbbentően tragikus körülmények között történt. Az életerős férfiú a katasztrófa napján a legvidámabb hangulatban kelt fel s elvégezvén házi dolgait, szokásához híven a reggeli istentiszteletre indult, melyet semmi kö­rülmények között sem mulasztott el. Templom­ból kijövet hazafelé tartott s midőn a Kossuth Lajos-utczában volt, szédülések fogták el, úgy, hogy már csak támolyogva birt menni. Egy­szerre azután hirtelen összeesett. A járókelők azonnal segélyére siettek s ölbe fogva haza szállították, miközben feleségét előre értesítették rosszullétéről. Feleségének már csak annyit tudott mondani: Rosszul lettem. Elbuktam. Az első orvosi segélyt dr. Kádár Antal nyúj­totta, ki a vérmes férfiun eret vágott, de meg­menteni a leggondosabb ápolás daczára sem lehetett, mert agyszélhüdés érte. Halála délután két órakor következett be. Virágh Bálint 1839. október hó 26-án született Nagybányán. Iskoláit Szatmáron és Debreczenben végezte kitűnő sikerrel. Theologiai pályára készült, de közben megnősülvén a m. kir. posta szolgálatába lépett 1864-ben. Pályáján gyorsan haladt előre s tizenhét évig Szatmáron, Nagybányán, majd Kisvárdán mint főnök működött. Kisvárdán érte a fel­ügyelői kinevezés 1894-ben. Ezelőtt három év­vel szembaja miatt nyugdíjba vonult s szülő­földjére költözött vissza, hogy állandóan itt lakjék közöttünk, hol bölcsője ringott. Nagy­bányán szinte rajongó szeretettel csüggött s nyugdíjazása éveiben is uj munkakört keresett magának, hogy a köznek használhasson. Ügy­buzgó, lelkes tagja volt az ev. ref. presbyterium- nak s igazgatósági tagja a Kereskedelmi Bank­nak. Nemes jellemű, nyílt szivü, egyenes férfi s erősen sovinista hazafi dőlt vele sírjába. Ko­porsóját a Kossuth Lajos-utczai gyászházban helyezték ravatalra, melyet szebbnél-szebb ko­szorúk borítottak. Ma, a szabadság nagy nap­jának évfordulóján délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra óriási részvét mellett. A teme­tési szertartást Soltész Elemér ev. ref. lelkész és Imre József segédlelkész végezték. Teme­tésén közreműködött az egyházi dalárda is. A _____________N A GYBANYA____________ ha lálesetről a Kereskedelmi Bank külön gyász- i jelentést adott ki. A boldogultat nején sz. erdődi Nagy Lujzán s két gyermekén kívül kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. Esperes és lelkész beigtatás. Szó bő János szamosujvári püspök a felsőbányái g' r. kath. lelkészi-esperesi állásra Nisztor János szélszegi esperest nevezte ki, kit f. hó 12-én Felsőbányán Brebán Ábrahám nagybánya-kerületi esperes igtatott be nagy egyházi ünnepelyességgel. Az egyházi ünnepség után a plébánián fényes ebéd volt. — Demián Titusz id. adminisztrátort a szamosujvári püspök Lekenczére nevezte ki lelkésznek. Uj állásába vasárnap fogja beigtatni Darabanth Gyula avasi esperes. Siculus czimére. A „Nagybánya és Vidéke“ legutóbbi számában Siculus álnév alatt valaki az állami iskolák elhelyezéséről czikkezvén s e lap hasábjain előzőleg megjelent czikkemet aposztrofálva, szerfölött különös modorban em­lékezik meg rólam. Álnevű czikkirót modorána > erre az érdes nyersességére követni nem szándékozom, mert az a meggyőződésem, hogy komoly embernek komoly lapban megjelent komoly czikkéről ily vállveregető hányaveti- séggel megemlékezni nem illik s ha már egy czikkre hivatkozás történik, történjék az a szokásos komoly formák között. Ha Siculus aposztrofálásával szellemeskedni akart, akkor szellemeskedési mániájának kínos vergődésén csak szánakozni tudok. Ha lekicsinylés akart lenni aposztrofálása, akkor felkérem, álljon elő az enyémnél magasabb képzettségét igazoló diplomájával. Ha pedig gúnyolódni vagy sze­mélyeskedni akart, akkor nagyobb óvatosságra intem, mert velem e téren igen könnyen pórul járhat. Nagybánya, 1905. márczius 14. Dr. Ajtai Nagy Gábor. A villamvilágitás szerződés tervezete a keres­kedelmi miniszter jóváhagyó leiratával már meg­érkezett a városhoz s az uj szerződési tervezetet, melyben már bent foglaltatnak a város javára kívánt konczessziók, a városi képviselőtestület legközelebb tartandó közgyűlésén fogja tárgyalni. Szervirth János temetése. Az öreg jó igazgató- tanítót, kinek halála oly igaz részvétet keltett nem­csak városunkban, de messze vidéken is.f.hó 9-én délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra. Temetésén úgyszólván ott volt az egész város s fekete lobogó alatt kivonultak a temetésre az elemi iskolák tanulói is. A temetési szertartást Szőke Béla h. plébános végezte nagy segéd­lettel. A sírnál a tanítók nesztorától Székely Árpád tanító vett búcsút könyezésig megható beszéddel. Vakmerő rablótámadás. Vakmerő rablótáma­dás történt vasárnapra virradó éjjel Nagykolczon. A nagykolczi ev. ref. templom építési költsé­geire ugyanis gyűjtést folytatnak és pedig elég szép eredménynyel. Nehány elvetemült gonosz ember azt hitte, hogy a gyűjtött pénzt a lelkész magánál tartja s ez indította őket arra, hogy rablótámadást kíséreljenek meg. Vasárnapra virradó éjjel 4 — 5 bekormozott arczu, fejszés ember behatolt Tóth Dániel ev. ref. lelkész laká­sának udvarára s fejszékkel úgy az előszoba, mint az ebédlő ajtóját betörve, a hálószoba ajtóját is döngetni kezdték. Elképzelhető a lelkész pár halálos rémülete, midőn már a hálószoba ajtójá­nak féloldala is betört s az ismeretlenek már azon behatolni akartak. Szerencsére a rémült segélykiáltásokat meghallották a cselédek s az ismeretlen támadók neszt hallva, gyorsan elillan­tak. A csendőrség a rablótámadás ügyében a legmesszebbmenő vizsgálatot indította meg. A lelkész pár a kiállott izgalmaktól most betegen fekszik. Halálozás. Egy nagy tehetségű, élete delén álló férfiú hunyt el Kassán Bodnár Antal premontrei kanonok, főgimnáziumi tanár szemé­lyében. A boldogultban a jeles iró: Bod­nár Gáspár és Bodnár György testvérüket gyászolják. Az ipartestület bálja. Az ipartestület bálja nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is igen fényesen sikerült s tekintélyes összeget hozott össze az elaggott iparosok felsegélyezési alapjára. A bálnak 826 K 26 f bevétele volt; kiadás 300 K 19 f. Tiszta jövedelem 536 K 07 f. A I bevételt nagyban fokozta a miniatur tárgy­sorsjáték. Nyereménytárgyakul Galló Antal i ipartestületi alelnök egy díszes fali szekrényt s ! egy szép kerek asztalt adott; Iring Pál elől-

Next

/
Thumbnails
Contents