Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-16 / 7. szám

1905. február 16, NAGYBÁNYA 3 Nagybányán, 1905. február hó 11-én. Haza­fias tisztelettel: Szerencsy József, dr. Vass Gyula, ifj. Incze József, Kovács Gyula. Besenszky Antal, Nagy Hannibál, Abrugyán Antal, Rusorán József, Morvay Gyula. Hasonló indítványt adtak be: Szász József, Gyöngyösy Gyula, Kovács Lajos, Szász János, Csepey Ferencz, Petky Gyula, Beregszászy Samu, Wienerberger Béla, Beregszászy Kálmán, Gerde- nits János, Miszti Lajos, Spiczuli Károly, Kazamér János, Balkó Sándor, Szász Károly és Vigh László. Az indítvány mellett Szerencsy József szólalt föl lelkes beszédben, megvetésének s megbotránkozásának adva kifejezést az orv- támadás fölött, mire a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy a Borszem Jankót a hazafias érzelmek s kegyelet brutális megsértése miatt a Kör helyiségéből egyszer s mindenkorra ki­tiltja s e határozatáról a Magyarország, a Budapesti Hírlap, az Ellenzék, nemkülönben a helyi lapok szerkesztőségeit értesíteni. Arról értesülünk, hogy a Borszem Jankó kitiltása végett indítványt nyújtanak be a Kaszinó elnökségének is. Városi közgyűlés. Február 15. A város képviselőtestülete ma, szerdán délelőtt 9 órakor Gellert Endre polgármester elnöklete alatt rendes havi közgyűlést tartott, melyre a képviselők igen szép számban jelen­tek meg. Elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hite­lesítésére a tanács tagjai közül Bálint Imre tanácsost, a képviselők közül Soltész Elemért és Kupás Mihályt kérte föl s a hitelesítés idejét február hó 28-nak délutáni 3 órájára tűzte ki. A napirend felvétele előtt elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg Bottyán Géza városi képviselő váratlan haláláról s indítványára a közgyűlés részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezőt. Bottyán Géza helyére a képviselőtestületbe Károly Imre póttag hivatott be. Á napirendre tértek át ezután. A közgyűlés örvendetes tudomásul vette a nagybányai muzeum-egyesület elnökségének a város legrégibb pecsétének megtalálásáról szóló jelentését s azt, hogy az érdekes régiséget a múzeumok és könyvtárak országos főfel­ügyelősége a városi muzeum részére vásárolta meg s elhatározta, hogy a főfelügyelőséghez köszönő iratot intéz s kérni fogja a belügyminisz­tert, hogy a most megtalált régi pecsétet helyezze vissza használati jogaiba. Szatmárvármegye törvényhatóságának ha­tározatát, melylyel néhai Kovács Lőrincz alapitó levelét s az erre vonatkozó közgyűlési határo­zatot jóváhagyta, tudomásul vették s a határo- > zatot meghirdették. A vármegye területén létesítendő táv­beszélő hálózat ügyében a közgyűlés felajánlotta a törvényhatóságnak, hogy a város területén, mintegy 7'5 km. hosszú útvonalon szükséges oszlopokat ingyen bocsájtja rendelkezésére. A Digestor állati hulla feldolgozásra aján­lott készülék beszerzését a közgyűlés a városi állatorvos véleményes jelentése alapján mellőzi. Kesztenbaum József és özv. Gönczy Gyuláné nagybányai illetőségét a közgyűlés nem ismerte el. Özv. Schönherr Antalné nyugdiját a köz­gyűlés a nyugdijügyi bizottság javaslata s a nyugdíj alapszabály 20. §-a értelmében évi 984 koronában állapította meg 1905. évi február hó 1-től kezdődőleg. Árverési ügyek kerültek ezután napirendre. A főtéri 24 sz. ház bérletét évi 3200 K bérért a közgyűlés Rosenfeld Bernát és özv. Lévi Józsefnének, mint legmagasabb ajánlat­tevőknek adta ki; a Széchényi-liget bérletét évi 500 korona bérért Kovács Gyulának; a Lapos és Bérczes-erdei lágyfütermés bérletét évi 450 korona bérért Sesták Sándornak; a verespatak- bagnói kőfejtési jog bérletét évi 80 korona bér­ért Gyisa Györgynek adta ki a közgyűlés. A felső-ujfalusi korcsma bérletére árverező nem jelentkezett; ez ügyben a közgyűlés úgy határozott, hogy megbízta a polgármestert, hogy a jelenlegi bérlővel a bérletet egy évi idő­tartamra hosszabbítsa meg s ez alatt a tanács terjeszszen be tervet és költségvetést a korcsma­épület renoválására oly időben, hogy a reno­válás egy év aiatt megtörténhessék. Az uj árverést csak a renoválási munkálatok befejezte után tartják meg. Ha a bérlet meghosszabbítás a jelenlegi bérlővel nem sikerülne, a közgyűlés felhatalmazta polgármestert, hogy esetleg más bérlővel kössön egy évre szerződést. Ha ez sem sikerülne, még a renoválás előtt tartson uj árverést. Özv. Öttömösy Gyulánéra tévesen kirovott 32 K sima járda költséget a közgyűlés leíratni rendelte; nemkülömben a Moldován Péterre kirovott 11 K községi közmunka tartozást. A közgyűlés a veresvizi bánya-műnek bányászati czélokra a Dongás-hegy déli oldalán kért 1 kát. hold és 319 D-öl területet évenkint fizetendő egy drb. 20 r. arany jogdij ellenében átengedte, köteles azonban a bányamű az át­engedett területről kikerülő fákat az erdőtermény árszabályzatban megállapított áron átvenni. Bányay Ida tanítónőnek azon kérelmét, hogy a városi tanintézeteknél ideiglenes alkal­mazásban eltöltött évei nyugdíjévéibe beszámít­tassanak, a közgyűlés teljesítette. Négy tanítónőnek azon kérelmét azonban, hogy a kézimunka tanításért részökre megsza­vazott 100-100 K tanítási dij törzsfizetésükhöz csatoltassék s az nyugdíjalapul is szolgáljon, a j közgyűlés teljesíthetőnek nem találta. A közgyűlés nem találta teljesíthetőnek a g. kath. egyháztanács azon kérelmét sem, hogy a g. kath. adminisztrátor részére a g. kath. lelkész javadalmazása folyósittassék. Az e tárgy­nál felszólalók mind kiemelték Brebán Sándor adminisztrátor kiváló egyéniségét s a javadal­mazás utalványozását nem személyi, hanem tisztán elvi okokból tagadták meg. Németh Mihály nagybányai lakos terhére kirótt 45 K 82 f pótadót leíratni rendelték az esetre, ha folyamodó a községi kötelékbe való felvétele czimen kirótt 50 K dijat befizeti a város pénztárába. Nagyobb vitát keltett Stoll Béla két indít­ványa a városi vagyon leltározása s az erdészeti bizottság megalakítása tárgyában. A közgyűlés a leltározásra vonatkozó indítványt a gazdasági s pénzügyi bizottsághoz tette át, felhatalmazván a bizottságot, hogy a leltározásra saját kebeléből küldjön ki egy szükebbkörü bizottságot, elvárva, hogy eljárása eredményéről javaslata kapcsán annak idején jelentést tegyen. Az erdészeti bizottság megalakítása tár­gyában pedig mielőbb érdemlegesen határozna a közgyűlés, utasította a város tanácsát, hogy az iglói, budapesti, beszterczei, breznóbányai, körmöczbányai, selmeczbányai és lőcsei erdészeti bizottságok alapszabályait szerezze be. A közgyűlés 11 órakor végződött. Szezon képek az utczáról. j A magyar utczán. 1. ur. (Kabátját, nadrágját a hótól töröl- getve.) Skándál! Micsoda állapotok! Valóban csoda, ha az ember a nyakát nem töri ki. 2. ur. (Hasra vágódik s az 1. számú urat majd elüti.) Jaj! 1. ur. Hahaha! Keljen fel barátom! Látja, micsoda pech az, ha az embernek malőrje van! 2. ur. (Elszontyolodva.) Még van kedve vicczelődni ? 1. ur. (Magába szállva, majd dühösen.) Szó ami szó, ázsiai állapotok! Nem is tudom, miért is van a városi hatóság, a képviselőtestület, ha még ezekre se terjed ki a figyelmük! A drága aszfalton térdig érő hóban járunk vagy jég­hegyeken csúszkálunk! 2. ur. (Megütött térdeit simogatva, majd hirtelen kiegyenesedve.) Hallja az ur, én város­atya vagyok, előttem a hatóságot ne bántal­mazza! 1. ur. Kolosszális! Derekasan összetöröm magamat s azután még csak kedvemre ki se káromkodhassam magam ? Igazán kolosszális! Hát mért nem gondol a hatóság a köztisztaságra is egy kicsit? 2. ur. (Gúnyosan.) Mit ? Nem gondol ? Nem gondolnánk? 1. ur. Gondol? Hát ezek a jéghegyek? Ezek a fiók Montblancok ? 2. ur. Micsoda tájékozatlanság! (Kihúz , zsebéből egy füzetet.) Olvassa! Nagybánya sz. kir. r. t. város köztisztasági szabályrendelete. 1. ur. (Szemüveget tesz föl.) Csakugyan! 2. ur. (Lapozva a füzetben, diadalmasan.) Olvassa! „A háztulajdonos vagy lakója köteles a havat, jegei, szemetet naponkint reggeli 8 óráig eltávolítani, sikamlós időjárás esetén pedig a járdát hamuval, kőporral vagv fürészporral behinteni.“ (Lelkendezve.) Nos, hát nem gon­dolunk a köztisztaságra ? 1. ur. (Kalapját feldobva.) Éljen! Uram, bocsásson meg, hogy oly rövidlátó voltam s oly képtelen inszinuáczióval illetten» a hatóságot (Hirtelen egy eszmétől megkapatva.) De hát mondja csak uram, ez a sikamlós járda miért nincs kőporral behintve? 2. ur. (Mély rejtelmességgel) Kiváncsi! Nem elég, ha van szabályrendeletünk? 7. ur. (Megnyugodva) Igaza van! Elég ha van Szabályrendeletünk! (Egymást karonfogva s a síkos járdán támogatva, el.) A Főtéren, 1. ur. (Megsiklik a széles aszfalton s egy ideig ide-oda balanszirozik, mig végre három sétáló kisasszonyba ütközik.) 7. kisasszony. Uram! 7. ur. Ezer pardon. Millió bocsánat! De csak gyalogosan vagyok, a korcsolyámat el­feledtem felkötni. (Szemügyre veszi a hölgyeket. Magában: Szemrevalóan csinosak!) 2. kisasszony. Minő szellemes! 1. ur. (Olvadozva, hirtelen fordít egyet elfoglalt szarkasztikus álláspontján.) Valóban én vagyok a világ legszerencsétlenebb s legmalő- rösebb teremtése, hogy ilyen bájos grácziák előtt le nem borulhattam a föld porába. De az az átkozott köztisztasági szabályrendelet . . . 3. kisasszony, (szerfölött meglepetve) Ilyen is van? /. ur (Kihúz egyet a zsebéből s meg­lobogtatja) Hogyne! Hiszen épen ez az én malőröm. Ez a szabályrendelet rendeli el a járdák homokkal való behintését. Ha bezzeg nem rendelte volna el, én most ebben a sikamlós időben abban a szerencsében részesülhettem volna, hogy az önök piczi lábai előtt hever­hetnék . . . 2. kisasszony. Micsoda szellem! 3. kisasszony. (Súgva barátnőjéhez) No ha ez az ur a járdán csak egy szem homokot is lát, akkor már is fülig szerelmes . . . 7. kisasszony. (Megsiklik s elesik.) 1. ur. (Segítségére sietve) Csak épen ezen a kis helyen feledték el a járdát behinteni. Oh, ha én lehettem volna ilyen szerencsés, ha én lehettem volna . . . 1. kisasszony. A f. e. m. a köztisztasági szabályrendeletét! A hid utczán. 7. ur. (Elesik s kificzamitja a lábát.) 2. ur. (Felsegítve.) Minő szerencsétlenség! 1. ur. Köszönöm. (Sziszegve a fájdalomtól.) Teremtő Isten, ha nem volnék városatya s ha sicher nem tudnám, hogy megalkottuk a köz- tisztasági szabályrendeletet, hogy, szidnám a hatóságot, de hogy szidnám . . . Ártatlanul . . . (Támogatva és biczegve el.) Kis hirdetés. Ezt a kis hirdetést a hirdetési rovatba adták fel ugyan, de aktuálitásánál fogva itt közöljük: Ritkaságaink számát szapo­rítani óhajtván, száz aranyat aján­lunk fel annak, ki oly háztulaj­donos vagy lakó nyomára vezet, ki a köztisztasági szabályrendelet értelmében bármely útvonalon a járda kompetencziáját homokkal vagy fürészporral vagy bármivel behintette volna, vagy oly ház- tulajdonost vagy lakót fedez föl, ki a köztisztasági szabályrendelet ellen elkövetett kihágás miatt már elítéltetett volna. Az eset­leges szives válaszok kitömő osztályunkhoz intézendők. i muzeum-elnőkség.

Next

/
Thumbnails
Contents